Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

4 1ÉPÚJSÁG TAMASI ES KORNYÉKÉ 1992. december 1. Pénz és hulladék Kövecses Imre, a tetőverő A városházán hallottuk A laktanya sorsa után ér­deklődve megtudtuk, a Zsibex Bt. megvásárolt egy 6,5 hektá­ros részt, a volt harckocsi és üzemanyag telephelyet a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezettől. Az értékesítésben az önkormányzat véleményét nem kérték ki, így a hasznosí­tás mikéntje sem ismert. ^ Zajlik a Simontornyai Bőr­és Szőrmefeldolgozó Vállalat felszámolása, s van már no­vember 3-tól az Állami Fej­lesztési Intézetnek helyi meg­bízottja Tánczos Imre szemé­lyében, aki nem azonos a jó­lértesültek szerint rosszul tu­dott Szőrme-gate cikkünk (le)hallgató szereplőjével. Ö ugyanis készséges, így rá ha­gyatkozva tudunk informáci­ókat közölni az üzem mai helyzetéről. Nem kész még a zárómér­leg, hiszen zilált helyzet van. Sok dolog megfoghatatlan, mivel nagyon sok irat eltűnt. Több esetben mások jóakarata segít. Az üzem jelenlegi lét­száma 97, ebben benne van­nak a gyesen, a táppénzen lé­vők, a katonai szolgálatukat töltők, termelő munka nem fo­lyik. Jelenleg a 11 milliónál nagyobb árukészlettől pró­bálnak megszabadulni - két Nyílt nap «. A tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium decem­ber 8-án, kedden 8 órától nyűt napot tart az intézményben. Érre várják, meghívják az általános is­kolák végzős osztályainak tanu­lóit, az érdeklődő szülőket és ta­nárokat (osztályfőnököket). A Előreláthatóan december­ben két ülést is tart a képvi­selő-testület. Az első, decem­ber 7-i alkalommal beszámoló hangzik el az idei háromne­gyedéves költségvetési hely­zetről és tájékoztatót hallgat­hatnak meg a városatyák a jövő évi költségvetési koncep­cióról. A második, decemberi ülés előtt közmeghallgatást is terveznek, aminek az időpont­járól később döntenek. Java­soljuk, figyeljék a Népújságot. Közismert, hogy a parla­ment módosítja a helyi adók­ról szóló törvényt, ami maga után vonja az önkormányzati adórendelet módosítását is. A tervezet ismeretében a pénz­ügyi és gazdasági bizottság tárgyalta első fordulóban a tapasztalatokat és a várható börzenapot is tartottak már, de minden nap lehet vásárolni -, s ez az összeg csepp a ten­gerben. Kérem, tessék jól figyelni! Tu­datosan tették tönkre egyesek az üzemet - hallottuk újfent -, hi­szen megrendelések tömegét nem fogadták el. Még két heted) is ér­kezett olyan megrendelés, ami fél évre biztosított volna munkát. A szavak önmagukért be­szélnek, de az újságíró is há- borog. Végül is az ÄPEH kez­deményezte a felszámolást, és a jogszabály szerint két év alatt „le kell zongorázni". Bért tudnak fizetni a felszámolási összegből, a végkielégítés öt­ven százalékát megkapták a dolgozók, a másik felét nem, de keresik a megoldást. Az üzemmel kapcsolatos cél, hogy lehetőleg egyben adják el, mert akkor a munka, há­romszáz család munkája újra indulhat. nyílt nap keretében lehetőség nyí- lik^az iskola életébe való betekin­tésbe, tanórák látogatására, tájé­koztató meghallgatására. Várják a negyedik osztályok 8 osztályos gimnázium iránt érdek­lődő tanulóit és szüleiket, vala­mint tanítóikat. A tanítók szá-~ mára délután 14 órakor külön tá­jékoztatót tartanak, ahol szó esik a felvételi vizsgáról is. módosításokat. Folytatás de­cemberben. A Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium illetékeseivel történt egyezte­tés után a jövő év elején pá­lyázatot kíván beadni az ön- kormányzat egy regionális hulladéklerakóhely létesíté­sére. A szükséges terület - földcserékkel - már az ön- kormányzat tulajdona, elké­szültek a tervek is, most folyik a jövő évben felhasználható pénzügyi .fedezet tervezése, előteremtése. Mondják, a pá­lyázat sikere jelentős segítsé­get nyújtana a város és kör­nyéke áldatlan „hulladék- helyzetének" a megoldásához, aminek a költsége mai árakon kb. ötvenöt-hatvan millióba kerülne. Vásárok a városban Országos állat-, kirakodó- és autó vásárt tartanak Tamá­siban 1993. január 31-én, feb­ruár 28-án, március 28-án, áp­rilis 25-én, május 30-án, június 27-én, július 25-én - augusztus 20-án országos kirakodó- és búcsúvásár lesz -, illetve au­gusztus 29-én, szeptember 26-án, október 31-én, novem­ber 28-án és december 26-án. Az országos állat-, kirakodó- és autóvásár időpontja min­den hónap utolsó vasárnapja, míg a heti állatvásár - disznó­piac - ideje minden hét csütör­töki napja. Ha ez utóbbi nap egyben munkaszüneti nap is, akkor az azt megelőző napon tartják a heti vásárt. Helye: Tamási, Dózsa György utca végén lévő vásártér, lovaspá­lya mellett. Műsorok A tamási művelődési köz­pontban december 3-án 10 és 14 óra 30 perckor a 100 Folk Celsius együttes koncertjét rendezik óvodásoknak és kis­iskolásoknak. December 5-én 20 órakor a Narancsklub ren­dezvényén a tamási együtte­sek lépnek fel. December 6-án a Diákcentrum aulájában He­gedűs D. Géza érdemes mű­vész zenés irodalmi estjét lát­hatják, hallhatják az érdeklő­dők Hogyan mondjam el? címmel. Közreműködik Szent- irmay Ákos zeneszerző. Blues kocsma lesz december 30-án 21 órától a Coda együttes részvételével a művelődési központban, december 31-én pedig a hagyományos szil­veszteri bál a Dám étterem­ben. Ropog a tűz a cefre alatt, ké­szül a jó kis pálinka Ozorán. Van idő beszélgetni, megtár­gyalni a világ dolgait. Mi is ezt tesszük Brannauer János vál­lalkozóval - a helyiek csak Braninak becézik -, aki a pá- linkafőzde bérlője, s a „tüzes víz" készítője.- Megvolt a fináncokkal az elszámolás - kezdi-, bemérték a hektoliterfokot a szeszadó miatt. Ez évente három-négy alkalommal van és még sose volt gond.- Mennyiből jön ki most egy liter pálinka főzetése?- A szeszadó 103 forint - ez hektoliterfokonként 200 forint egyébként -, a bérfőzési áfa 9 forint, a bérleti díj 7-8 forint, bér, tb-járulék . . .150 forint egy liter. Tavaly egymil­lió-négyszázezer forint sze­szadót fizettem be, az idén eddig négyszáztízezret.- Mit lát ebből a helyi ön- kormányzat?- Amennyit ti. Sajnos, semmit.- Ha jól tudom, tavaly pró­Az adjon isten jónapot kiál­tására először egy barátságo­san ugató kutya jön elő Misz- lán, aztán miközben a szom­széd hangja utolér bennünket -,,a Kövecses Imre nem vállal már az idén se zsúpozást, se nádazást" -, addig a nyugdí­jas mester is előkerül az udvar hátsó zugából. Egy rövid mondattal rendre inti a békés csahost, aztán a konyhába tessékel. Felesége gyorsan hellyel kínál, s mi­után elhelyezkedünk, ő is leül az asztalhoz babot válogatni. Szeme a fekete szemeken, füle a beszélgetés irányában. Ki is segít, pontosít több esetben. Velünk tart. Nem nehéz szóra bírni a házigazdát, Kövecses Imrét, aki Kisszékelyből került Misz- lára, miután '52-ben kimondta a holtomiglant, s viszonzásul is ugyanazt hallotta. De előtte- milyen az élet! - 18 éves ko­rában ritka tudományt, a sze­gények kenyéradó munkáját, a tetőverést tanulta ki a néhai Bodó József nádazómestertől. Nem, nem erre vágyott Köve­cses Imre, hanem az iparosok­kal teli faluban lakatos akart lenni, de a második világégés alatt -egy gránátszilánk kiol­totta a jobb szeme világát, így le kellett mondania a tervéről. A héjazás mesterségét egy - úgy is mondhatjuk - véletlen folytán kezdte elsajátítani.-Öreg zsúpos házunk volt- emlékezik -, amit az akkor hetven éves Bodó József javí­tott. Egyszer így szólt hozzám: „Imre, gyere, segíts, úgy előbb végzünk!" Körülbelül két rú- dalját segítettem és amikor le­szálltunk a tetőről, azt mond­tam anyámnak, más nem zsú- pol minálunk. Egy év alatt be­lejöttünk - mert apám is meg­tanulta - és meg is kezdtük több helyen a munkát. Ami­kor megakadtunk, megkér­deztük a Jóska bácsit, aki szí­vesen segített. Apám ezért ősszel szántott, vetett neki. Munka akadt akkortájt, de főleg zsúpozás. A nádasok az uraságéi voltak, a kisemberek viszont rozsot termeltek és részletekben csináltatták a há­zak és az istállók tetőzetét.- Aki nem röstellte, meg­vágta magának a nádat, mert így olcsóbb volt a munka - magyarázza. - Négy kéve kell egy négyzetméterre, és a fel­verés ára tíz forintba került. Három forint volt akkor egy liter tej, hat a kétkilós kenyér.- Mi a különbség a zsúpo­zás és a nádazás között? Mi adja a szépségét a munkának?- Zsúppal könnyebb dol­gozni, fele annyi időbe telik, mint a nádazás, az utóbbi vi­szont tartósabb tető. Húsz évig is elszolgál. A szépsége? Attól szép, ha egyenes a tető. bálkoztál először vállalkozás­sal.- Igen, ez volt az első, de azóta van több is. A jövedel­memmel nagyjából elégedett vagyok - ezt meg szokták kérdezni az újságírók -, jobb, mint az előző munkahelye­men. Itt ha hibázok, saját zsebre megy. A probléma az - ezt az előbb már említettem -, Akármilyen szerfára is ve­rünk, egyenesnek kell lennie, mert ott, ahol görbül, ott vas­tagabbra pakoljuk az anyagot. A zsúpot grádicsosra vágjuk, az adja a szépségét.- Ázt olvastam valahol, va­lamikor úgy védekeztek a tűz ellen - igaz, ezt nehezen és nem mindenütt fogadták el -, hogy a zsúpot sárba mártották felrakás előtt.- Mi nem így csináltuk. Egy tetőn hét-nyolc sor verés van és azt erősen lekötjük hu­szonöt-harminc centire csap- tató vesszővel. így kívül olyan tömören áll, hogy nem tudják meggyújtani. Amikor eddig jutunk, egy szusszanásnyi szünetet tar­tunk, mialatt Kövecses Imre - úgymond - leugrik a pincébe és egy üveg borral tér vissza. Tölt, koccintunk, aztán ismét a tudományát hozzuk szóba. Amikor Miszlára került - ele­veníti fel újra a múltat -, akkor kenyéradó munkája lett a te­tőverés. A feleségének hat holdja volt, aztán a magas adó, a beszolgáltatás arra kényszerítette, hogy pénz után nézzen, önálló mestersé­get folytasson. A hideg idő beálltáig héjazással foglala­toskodott - a tsz-eknek és az alsópéli állami gazdaságnak dolgozott -, télen pedig a szittyói halastónál és Lapos réten több ezer kéve nádat vágtak. Annyit, ha az egy helyben lenne, akkor Miszla határát betakarná. Munka volt bőven, az idő alatt is, míg tizenöt évet a tsz-ben dolgozott, hiszen a hogy nagy adóterhek vannak.- Azt áruld el, kérlek, ho­gyan lesz egy pénzügyi szak­emberből pálinkafőző?- Elvégeztem egy tanfo­lyamot Pesten, ahol megtanul­tam a legújabb technológiát. Ennek alapján 55-56 fokig kell leengedni, utána lágy vízzel hígítani és 51 fokra leengedni. Az ozorai víz erre nagyon gazdaságokban a disznóólak és az istállók nádtetőt kaptak - ez télen meleg, nyáron hús - és a magánházak tetejét is csak az utóbbi tizenöt-húsz évben cserélték ki nádról, zsúpról „sindőre" (cserépre). De mostanság, amikor már a hétköznapi és a különleges váltásának idejét éljük többek között, mert a nád-, illetve a zsúptető egykori és mai sze­repe látszik, most is akad munkája a környék egyetlen tetőverőjének. Javítani kell a régi istállók, hodályok tetejét, őrizni a múltat - a leendő miszlai tájház tetőzete is házi­gazdánk munkája -, aztán pe­dig az új igényeket is ki kell elégíteni. így kap nádtetőt a vadászház, a présház, a nya­raló, s mindaz, ami mai vilá­gunkban a különlegességet, a különcséget, ha úgy tetszik a különbözni akarást és egy ki­csit a hivalkodást akarja szol­gálni. Pereg a szó, mint öregasz- szonyok kezében a rózsafűzér, de búcsúzni kell. Amikor in­dulnánk, vendéglátónk a ka­puig kísér, s ott annyit mond megszorítva a kezünket:-Maradhattak volna még, hiszen csak most jöttünk bele a beszélgetésbe. Ez olyan őszintén hangzik, hogy tényleg nehezünkre esik a kézfogás. így abban a reményben bú­csúzunk, hogy nem volt hiá­bavaló az időtöltés. megfelel, simulékonyabb lesz a pálinka. Ezt ettől az évtől vezettem be és azt mondják, így jobban ízük, nem karcos.- Mekkora körzetből hoz­zák a cefrét?- Pincehelyről, Vámszőlő­hegyről, Simontornyáról, el­vétve Lajoskomáromból és helyből. Az idén Ozorán ren­geteg szőlő termett, a gyü­mölcs viszont nem volt jó, de a kihozatala jobb, mint a törkö­lyé. Éjjel-nappal megyünk egyébként addig, míg el nem fáradunk. Akkor egy-két na­pot pihenünk, aztán újra kezd­jük.- Van-e konkurencia? '- A környéken 180 forintért árulják a pálinkát és az biztos, hogy suttyomban főzték, hi­szen az előbb elsorolt költsé­gek miatt az az adóra sem elég. Azt mondom, ha a sze­szadót megemelik, akkor a fe­ketepiac beindul.- Úgy, ahogy az lenni szo­kott. Pattog a tűz a cefre alatt, ké­szül a jó kis pálinka Ozorán. A fenti sorokból is látszik, kitet­szik, hogy volt idő megtár­gyalni a világ dolgaiból egyet-kettőt. Elhagyatva Amióta az áruház elől elkerült ez a szobor a régi piactér vé­gébe, azóta jóformán el is tűnt az emberek szeme elől. Új helyén ugyanis az elhagyatottság, a fölöslegesség érzetét kelti, és csak az arra járó éretlen gyerekek „szórakoznak" vele - a fiúcska nemi szervét befestik vagy éppen gumi óvszerrel látják el. Kár. Talán szem előtt erre nem kerülne sor, nem lenne fölösleges a szobor. Zilált helyzet Ékes László Fotó: Gottvald Károly Brani és a „tüzes víz" Brannauer János, aki vállalkozó lett Ozorán

Next

/
Oldalképek
Tartalom