Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-23 / 302. szám

1992. december 23. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 13 A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar-_____ K AMARA HÍREI Díjmentes ajánlattétel és partnerkeresés A Magyar Gazdasági Kamara bekapcsolódott az Európai Közösség által mű­ködtetett Business Coopera­tion Network (BC-NET) há­lózatba. A BC-NET célja a gazdálkodó szervezetek, kü­lönösen a kis- és középvál­lalkozások segítése üzleti ajánlataik, partnerkeresésük közvetítésével. A rendszer közvetítő és szolgáltató szakintézmények nemzet­közi számítógépes össze­kapcsolásával működik, amelynek nemcsak az EK tagországai, hanem más or­szágok is tagjai (43 ország 600 szervezete). Az aláírt szerződés értel­mében a magyar cégek 1993 végéig díjmentesen adhatják át ajánlataikat, partnerkere­sésüket. Irodánkban (Szek- szárd, Arany J. u. 23-25.) várjuk a cégek és vállalko­zók angol nyelvű üzleti ajánlatait. Üzleti ajánlatok Német cég keresi a kap­csolatot olyan magyar gyár­tókkal, akik eddig terméke­ikkel nem jelentek meg a német piacon. A cég virág­üzletek számára vásárolna kerámia cserépborítókat, cserepeket, vázákat. Eszéki cég keres: tölgyből, nyárfából export minőség­ben léceket, deszkákat, kü­lönböző építőanyagokat. Kapcsolatot keres szénsavas üdítőket, szódavizet, gázsu­gárzókat, gáztűzhelyeket gyártó cégekkel. Spanyol cég vásárolna vö­rösréz csöveket, szerelvé­nyeket, központi fűtéshez különböző termékeket. Török cég vásárlási szán­dékkal keresi a kapcsolatot kozmetikumok, orvosságok, növényi alapanyagból ké­szült hajsamponok, szappa­nok gyártóival. Algériai cég keres kapcso­latot szarvasmarha, birka exportjával foglalkozó cé­gekkel. Finn cég kisebb méretű sörfőzdéi berendezések gyártóival keres kapcsola­tot. Tények, adatok Külföldi érdekeltségű vállalkozások Az elmúlt év végéig 9117 külföldi érdekeltségű vállal­kozás készített mérlegbeszá­molót, s a KSH idén az első félévben további 2079 újonnan alakult vegyes vállalkozás adatát kapta meg. A hazánkba áramló külföldi tőke gyara­podása dinamikus: az 1989. évi 30 milliárd forintos állo­mány a múlt év végére több mint hétszeresére, 215 milli­árd forintra növekedett. A ve­gyes vállalkozások alapítói vagyonából is egyre nagyobb hányadot képvisel a külföldi tulajdon: míg 1989-ben 24 szá­zalékos, 1991-ben 45 százalé­kos részarányt képviselt a de­vizában letett alapítói vagyon. Folyamatosan növekszik a ki­zárólag külföldi érdekeltségű vállalkozások száma is. Az elmúlt év végén az összes ve­gyes vállalkozás 13 százaléka, azaz 1190 gazdálkodó szerve­zet teljes egészében külföldi tulajdonban volt. A vegyes vállalatok alapítói vagyona átlagosan 52,2 millió forintont tett ki az elmúlt év­ben, szemben az 1989. évi 92 millió forinttal. A külföldi ér­dekeltségű vállalkozások 6 százaléka rendelkezett 100 millió forint feletti vagyonnal az elmúlt év végén. A külföldi érdekeltségű vál­lalkozások több mint a fele a kereskedelemben, 24 száza­léka az építőiparban, 15 száza­léka a nem anyagi ágazatok­ban működött az elmúlt év­ben. A tőke 57 százaléka az iparba, 16 százaléka a keres­kedelembe, 6,2 százaléka az építőiparba, 17 százaléka a nem anyagi szférába áramlott. Az elmúlt évben a vegyes vállalkozások nettó árbevétele 1046,7 milliárd forint volt, hozzáadott értéke 183,6 milli­árd forint. A vállalkozások eredménye 11 milliárd forin­tot tett ki, ez 70 százalékkal volt kevesebb, mint 1990-ben. Az eredmény alakulása mö­gött a nyereség 30 százalékos, a veszteség négyszeres növe­kedése áll. A vállalkozások mintegy fele volt nyereséges a múlt évben, a másik fele vesztesé­get produkált. Általában az ipari vállalkozások voltak veszteségesek, míg a kereske­delem pozitív eredménnyel zárta az évet. Egy vállalkozó Németkérről Dömériy Zoltán üzletember egy Samarával érkezett a megbeszélt találkozóra. Szíve­sen járna ő is valami szép nyugati autóval, mondta, de egyelőre a megtermelt nyere­séget még a termelésbe kell visszaforgatni, az autó várhat. A fiatal üzletember 1984-ben végezte el a keres­kedelmi és vendéglátóipari fő­iskolát, s egy frissen végzett kereskedelmi üzemgazdász évfolyamtársával, Pálmai Ist­vánnal együtt, a németkéri Vigadó kisvendéglőt vette bérbe. — Öt éve nem voltam sza­badságon, idén végre sikerült a családdal tíz napra elutazni nyaralni - mondja Dömény Zoltán. . — Volt olyan ötszáz nap az életemben, amikor még a sza­badnapjaimat sem tudtam ki­venni. A vállalkozó és társa kissé felgyorsították tevékenységü­ket. Nem elégedtek meg azzal, amit egy község kisvendéglő­jéből „ki lehet hozni", hanem saját üzletre vágytak. Megala­kították a Lavina Kereske­delmi és Vendéglátóipari gmk-t, amely felépítette Cecén a Két Dudás nevű non-stop ét' termet, a balatoni útelágazás­nál. Úgy tűnik, a Fejér megyei településen mára egy keres­kedelmi központ van kialaku­lóban, ahol Döményék az első fecskék közé tartoznak. Időközben más terület iránt is feltámadt a vállalkozó ér­deklődése, ez pedig nem más, mint az élelmiszeripar. Felis­merte azt a helyzetet és egy­ben lehetőséget - amit a nagy állami cégeknek, köztük Pak­son a Tolna Megyei Sütőipari Vállalatnak „sikerült" produ­kálnia -, hogy Pakson minő­ségi pékáruban nem volt meg­felelő a kínálat. Erre lépett egyet a Lavina gmk és tavaly augusztusban beindította az olasz pékséget, melynek kia­lakítása 16 miihó forintos be­ruházást igényelt, amit csak jelentős hitelekkel sikerült megvalósítani. Jó partnerre ta­láltak a paksi áfészben, amelynek Fehérvári úti üzle­tében beindult a sütödéjük. — Milyen választékot tudnak nyújtani? — „Olasz kenyér - olasz pékség" - ezzel a jelmondattal vonultunk be a vásárlói köz­tudatba. A kezdeti újdonság után ugyan csökkent egy kissé az olasz kenyér iránti kereslet, ellentétben a péksütemények­kel, melyek igen nagy népsze­rűségnek örvendenek. Ä vá­sárlói igényekhez igazodva mára igen nagy választékot tudunk biztosítani például a házikenyereinkből, vagy a „hatgabonás" termékeinkből. Ez ugyan kicsit drága a kül­földi alapanyagok miatt. Az ünnepekre jelenünk meg a kedvelt tepsis kenyérrel. — Hogyan állnak a konku­renciával? — A sütőipari vállalat ré­szesedése jelentősen csökkent a piacon. Ha netán magán­kézbe kerül, nem jelenthet ak­kor sem nagy konkurenciát. Van egy-két magánpékség, mint például a madocsai Durkó Zsolté, amely sajátos ízű termékeivel vonzza a vá­sárlókat, s a tengelici kenyér is visszatérőben van. Tény, hogy túlkínálat van a piacon ezen a téren. — Erre azt mondhatnám, hogy nekünk, vásárlóknak ez csak jó. — Ennek ellenére sok az olyan bolt, amelyik vagy túl sokfelől rendel és besokall, vagy pedig kenyérhiánnyal küszködik. Ha majd a keres­kedelemben letisztulnak az, érdekeltségi viszonyok, akkor a termelők is tényleges telje­sítményüknek megfelelő helyre kerülnek. — Váltsunk témát. A német­kéri Vidagóban az önkormányzat az iskolaév kezdetekor megszün­tette a diákétkeztetést. Mi lett ennek a következménye a Lavina gmk számára? — Azt kell mondanom, hogy jól jött, tudniillik profil- váltásra kényszerültünk a Vi­gadó egy részében, s a múlt év végén beindítottuk a száraz- tészta üzemet. Azt hiszem, így már érthető a nagy hajtás, az utóbbi években igencsak in­tenzív munka folyt a Laviná­nál! Akár befektetések, akár szellemi produktum tekinte­tében. — Mit hoz a „konyhára" a tésztagyártás? — Kezdetben ötven mázsát termeltünk havonta, mára ez napi 150 mázsára futott fel. Jellegzetes házitésztát kíná­lunk, az ország nagykereske­delmi raktárházai és kiskeres­kedők részére, s elmondha­tom, hogy termékeink már fél Magyarországon kaphatók. — Ha jól tudom, volt egy kis melléfogásuk is. — Ha annak lehet mon­dani. Kezdetben gyártottuk az ízesített olasz tésztákat, kaka­ósat, paradicsomosat, de kide­A Lavina gmk pékségében. Jobbról Dömény Zoltán. rült, nem igazán van rájuk ke­reslet. Ilyet ma már csak meg­rendelésre gyártunk. — Milyen változás várltató még Németkéren? — Ha ilyen ütemben nő a tésztáink iránt a kereslet, bőví­teni kell az üzemet. Ennek ér­dekében tárgyalunk a paksi áfésszel, épületvásárlási szán­dékkal. — Hány főt foglalkoztat a La­vina? — Harminchárom dolgo­zónk van, ebből Németkéren tíz embert foglalkoztatunk. A távlati cél az lenne, hogy a tel­jes termelési produktumot egy saját élelmiszeráruházban ér­tékesítsük. Ma nagyon nehéz nagyobb beruházásba kez­deni, mert olyanok a pénzügyi rendelkezések, hogy nemigen segítik az ilyen törekvéseket. — Ha privatizálásra kerülne valamely nagyobb élelmiszerke­reskedelmi vertikum, ringbe szállna a Lavina? — Természetesen, s ehhez mindjárt hozzá is teszem, hogy ennek érdekében ez év augusztusában kibéreltük az áfész cukrászüzemét, s ott cukrászipari tevékenységet folytatunk, hogy még széle­sebb skálán mozoghasson a gmk a piacon. Felfutóban van a termékskálánk, a rétestől a kelt tésztákon át a cukrászsü­teményig. Eördögh Gabriella A németkéri tésztaüzemben Százmillió dollár kereskedőknek Hogyan tudja felhasználni a belkereskedelem a Világbank által nyújtott 100 millió dollá­ros fejlesztési hitelt - egyebek közt erről volt szó az Órszá- gos Kereskedelmi Szövetség legutóbbi ülésén. A Vüágbank célja a raktár- és bolthálózat fejlesztése, a vonalkódrendszer kialakítása. A szövetség szerint nem volna célszerű a pénz elaprózása, inkább bevásárló centrumok kialakítására kell fordítani úgy, hogy a világkiállítás ide­jére az új létesítmények elké­szüljenek. Még mindig gond viszont a kamat mértéke, a szövetség a 16-17 százalékos kamatot tar­taná elviselhetőnek, jelenleg azonban még mindig 21 szá­zaléknál tart az egyeztetés az MNB-vel. A kereskedelmi bankok kamatával együtt ez végül is 24-25 százalék lenne, amit túlzottnak tart a szövet­ség. Mivel a türelmi idő három, a futamidő tíz év, ezért a vi­lágbanki hitel mindenképpen kedvező lehetőséget kínál a kereskedelmi vállalatoknak és a vállalkozóknak. MVA-hírek A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a vállalkozói központok életéből November 11-én érkezett Brüsszelből a hivatalos értesí­tés, hogy az Európai Közösség Management Bizottsága jóváhagyta az 1992-es Pénzügyi Memorandum-tervezet által meghatározott 11 millió ECU támogatást az MVA Vállalkozásfejlesztési programja számára. Az újabb EK támogatás lehetővé teszi, hogy a vállalkozói központok hálózata a jelenlegi haton kívül az ország többi megyéjére is kiterjedhessen. * A brit KPMG és a finn-magyar MACON tanácsadó cé­gek készítik el a hat működő vállalkozói központ 1993-as üzleti terveit. A cégeket az MVA pályázat útján válasz­totta ki. A kárpótlási jegyeket bevezették a tőzsdére Az Országos Kárpótlási és Kárrende­zési Hivatalban november végéig több mint 376 ezer vagyoni kárpótlási ügyben hoztak határozatot, november utolsó he­tében 19 ezer kérvényről döntöttek. Ed­dig 29 müliárd forint összegű jegyről, il­letve 1 milliárd forint összegű kárpótlási utalványról hoztak határozatot. A Buda­pesti Értéktőzsdén december 1-jétől be­vezették a kárpótlási jegyeket. Á tőzsde érdeke, hogy a kárpótlási jegyek jól sze­repeljenek a nyilvános értékpapírpiacon, ezért folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az Állami Vagyonügynökséggel, il­letve az Állami Vagyonkezelő Rt.-vei. * A nyár folyamán a holland SEN által kiképzett oktatók számára november 27-én szervezett szemináriumot az MVA. A tapasztalatcserén szóba kerültek az elmúlt 3 hó­nap tapasztalatai, a jövő évi tervek és a „Hogyan kezd­jünk vállalkozásba" tananyag szükséges változtatásai. * A Dán Technológiai Intézet két munkatársa tett látoga­tást október végén a Tolna Megyei Vállalkozói Központ­ban. Látogatásuk célja az együttműködés tapasztalatai­nak összegzése és a Vállalkozói Központ jövendő lehetsé­ges forrásainak feltérképezése volt. Akadt ennél kelleme­sebb, ám nem kevésbé felelősségteljes munkájuk is. Fel­méréseket végeztek a szekszárdi borvidéken. Elsősorban a kistermelői termékeket és a csomagolás minőségét vizs­gálták, abból a szempontból, hogy alkalmasak-e az Euró­pai Közösségek országaiba történő exportálásra. * A Tolna Megyei Vállalkozói Központ pályázat útján el­nyerte a Munkaügyi Központ munkahelyteremtő beru­házásaihoz kapcsolódó „külső szakértői" lehetőséget. A Budapesti Értéktőzsdén Kárpótlási jegyek még postázás előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom