Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám

1992. december 22. MEGYEI KORKÉP WUJSAG 3 Cinege madár, Tamásiban A Cinege madár elneve­zésű megyei népdalének­lési verseny következő te­rületi döntőjére január 9-én kerül sor, Tamásiban. A program délelőtti része 10, a délutáni 14 órakor kezdődik. Népi játékok tanulása A Minden napra sok já­ték című rendezvényre azokat a kicsiket és nagyo­kat várják a szekszárdi Gyermekek Házába, akik kedvet éreznek népi játé­kok tanulásához. A rendezvény december 22-én (ma) 9 órakor kez­dődik. Szilveszteri bál a Dámban A helyi művelődési ház által rendezett szilveszteri bál, december 31-én 21 órakor kezdődik Tamási­ban, a Dám étteremben. A talpalávalót az Omnia együttes szolgáltatja. Mézeskalács sütés A karácsonyi készülő­dés jegyében telik a de­cember 23.-a a szekszárdi Gyermekek Házában. Be­avatják az érdeklődőket a fenyődíszkészítés és a mé­zeskalács sütés rejtelme­ibe. A foglalkozás 9 órakor kezdődik. Blues kocsma a Codával Tamásiban, a művelő­dési házban december 30-án 21 órakor blues kocsma lesz. Az érdeklő­dőket a pécsi Coda együt­tes várja. Földárverés Faddon Január 4-én Faddon is megtartják az első termő­földárverést, a művelődési házban. Boldog karácsonyt! Tolna város amatőr együtteseinek ünnepi kon­certje Boldog karácsonyt! - címmel, december 23-án 15 órakor kezdődik, a he­lyi művelődési házban. Megemlékeztek a meggyilkolt pedagógusról A Tamási Nyugdíjas Pedagógus Klub megtar­totta az idei utolsó össze­jövetelét. Először három általános iskolás tanuló - Dorfmeiszter Gergely, Tóth Edit és Szilikó Anita - szavalt karácsonyi verse­ket. Majd a klub vezetője, Bella Margit köszöntötte a tagokat. Ezt követően emlékez­tek meg kollégájukról, a brutálisan meggyilkolt Új­vári Jenőről, a kitűnő ma­tematikusról, aki soha sem hiányzott az összejövetele­ikről. A továbbiakban tájékoz­tatást kaptak a tagok arról, hogy milyen kedvezmé­nyekben részesülhetnek azok, akik operai, illetve budapesti és vidéki szinie- lőadásokat szeretnének lá­togatni. Végül pedig meg­indult a társalgás, és a kö­zelgő ünnepekre a jó kí­vánságok átadása. A tárgyalóteremből Hét év börtön Az ítélet nem jogerős Hosszan tartó tárgyalásso­rozat végén, igen bonyolult bűnügyben hirdetett ítéletet a Tolna Megyei Bíróság dr. Vass Gábor vezette tanácsa. Azt kellett kiderítenie a bí­róságnak, hogy pontosan mi történt az elmúlt év október huszonharmadikán este Pusz- tahencsén, egy udvarban, ahol szőlőkaróval agyonverték a házigazdát és egy ökölcsapás­sal súlyosan megsebesítették annak feleségét. Három vádlott állt a bíróság előtt: Cári Lukács, Tóti Zoltán, és a kiskorú F. Attila, mind­hárman román állampolgá­rok. Népes családjukkal egye­temben szabályosan tartóz­kodtak Magyarországon, egymásnak is rokonai. Cári Lukács mindvégig következe­tesen tagadott, nem ismerte el, hogy nála lett volna a szőlő­karó, és különben is, őket tá­madta meg a házigazda fia, majd a később érkező másik is. A karót is tőlük vette el. A tanúk vallomásait értéke­lendő figyelembe kellett venni, hogy ki kinek a rokona, avagy haragosa, esetleg mindkettő. Az események tényszerű előadása helyen­ként igencsak hiányzott nem­csak a vádlottak, hanem a sér­tettek és a tanúk vallomásai­ból is. Az ügy megítélése szem­pontjából nem perdöntő, de annál drámaibb egy öreg szé­kely házaspár meghallgatása volt. Neveltetésük, erkölcseik szemlátomást tiltakoztak az ellen, hogy hazudjanak a bíró­ság előtt, nem beszélve ösztö­nös félelmükről minden hiva­talos hatalomtól. A rendőrsé­gen tett vallomásuknak" a bí­róság előtti némileg ellent­mondott, s a bíró kérdésére arra is utaltak, miszerint a rendőrök szavait úgy értel­mezték, hogy a tartózkodási engedélyt nem kötelező meg­hosszabbítani. Nem akartak abba sem belemenni, hogy menekültként osztályos tár­saik ellen vallomást tegyenek, de szerették volna elkerülni azt is, hogy a sértettek hara­gudjanak meg rájuk. A vádlottak már korábban is együtt italoztak, amikor fia­talkorú társukat elküldték bo­rért a sártett lakására, aki nem adott, sőt, az egyik fia ezt tett­leg is a fiatalember tudomá­sára hozta. E miatt határozták el, hogy bosszút állnak a raj­tuk esett sérelmen és Tóti Margit társaságában mentek a házhoz. Ettől kezdve aztán már nem egyszerű összefog­lalni a tényállást, mert a vere­kedés megkezdődött az udva­ron, amelyhez időközönként újabb szereplők csatlakoztak, illetve jelentek meg a helyszí­nen. Részben a konyhaajtóban folytatódott a dulakodás, ve­rekedés. Közben történt, hogy a sértett feleségét, aki a férje segítségére akart sietni, Tóti Zoltán leütötte, Cári Lukács a karóval a házigazdát ütle­gelte. Halálát okozó sérülései­ről a tárgyilagos hangú sza­kértői vélemény is drámai ké­pet festett. Súlyos testi sértés kísérletét a kiskorú vádlott azzal követte el, hogy egy kés­sel hadonászott, az áldozat egyik fiát sakkban tartva, de sérülést nem okozott. Garáz­daságban természetesen mindhárman elmarasztaltat­tak. A bíróság úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a három vád­lott külön-külön volt elfog­lalva a saját „tevékenységé­vel", tehát a másik kettő pszi- chikailag sem bűnrészes az emberölésben. Cári Lukácsot a bíróság hét év börtönre, F. Attilát egy évre, Tóti Zoltánt súlyos testi sértés miatt egy év nyolc hó­napra ítélte. Az ítélet nem jog­erős, mert az ügyész, dr. Fors­ter Alfréd a minősítés megvál­toztatásáért, Cári Lukács és védője enyhítésért, illetve felmentésért, Tóti Zoltán eny­hítésért fellebbezett. A fiatal­korú vádlott értelemszerűen nem fellebbezett, hiszen bün­tetését az előzetes letartózta­tás ideje alatt már letöltötte. Őt illetően az ítélet tehát jog­erőre emelkedett olyannyira, hogy a tárgyalást követően már csak a holmijáért tért vissza a börtönbe. Cári Luká­csot nem, Tóti Zoltánt viszont szabadlábra helyezte a bíró­ság a másodfokú eljárás befe­jezéséig. A bíróság ítéletében mind- hármójukat kiutasította az or­szágból, ennek foganatosítá­sára természetesen a büntetés letöltése után kerül sor. Ihárosi Ibolya Levél dr. Kelemen Endre seb és zf'ó orvosnak Bandikám! Elszöktél, szándékod szerint, bár csak látszólag, észrevétlenül. Apollón fia, a srác korában is gézengúz, Hermész egyszer elcsente a nap szeke­rét, persze, az öreg isten, Zeusz, rögtön észrevette. — Hallom, hogy főorvosi értekezlet szintjén méltó búcsút vettek Tőled. A szép, s búcsúbeszéd ellenére sem túlzó, igaz szavakra még szebben és Tőled tör­vényszerűen igaz szavakkal válaszoltál, Nekem ez nem elég! Tréfálkozva: a kétízben is élve maradt be­teged hálájával külön búcsút igényelek. Bár néhány napja nyugdíjba vonulásodról hitetlenkedve pár szót személyesen válthattunk, gondolataimat a tény bekövetkeztével ezúton is, és bővebben rögzítenem kell. Hosszú, kereken félévszázados orvosi pályám, méltatlanul bár, de Isten kegyelméből hányatott sorsunk ellenére, intézetben, klinikán és kórházban, azaz a szakma magasabb szintjén, ha ennek árnyé­kában is, tölthettem. Az árnyékot, hogy ezzel a fur­csa metaforával éljek, óriások adták, s ez kelleme­sebb, mint törpék fényében sütkérezni. E fél évszá­zad magyar orvosi nagyságait neveltetésünk és mű­ködésűnk földrajzi helyeitől függetlenül kicsiny ha­zánkban mindketten ismerhetjük. Én közelebbről Jeney Endrét, Sántha Kálmánt, Hüttl Tivadart, Be­nedek Lászót, Neuber Edét és Főmet Bélát említhe­tem, ha a távolabbról sugárzókat, a még hallgató ko­romban működő Ádámot, Verebélyt, Bakayt, Hay- nalt és Szent-Györgyit, Hetényit elhagyom, és az akkor kényszernyugdíjazott Korányi Sándort! Te közelebbről mások árnyékát élvezhetted. Ha e meta­foránál mardunk, Te is árnyékoltál, hogy távozá­soddal fedd fel a közben érlelt gyümölcsöket. Jó fő­nökként már korábban „feleslegessé" tetted magad, de szellemed itt maradt, nemcsak tanítványaid fo­gékony agysejtjeiben rögzült szavaid, instrumentá­lis zenéléssel trenírozott ujjaid finom mozdulatai ál­tal, hanem in statu nascendi sajtóképes műtéti leírá­said, szakirodalmi közléseid, könyvrészleteid, nem­zetközi visszhangra érdemes monográfiáid által is. Vagy 25 éve zenei próba közben mertelek zavarni, orvosi konzultációra igénybe venni. Ereztem, szinte műtőasztaltól, esetleg műtőasztalhoz szólítottalak el. Megkérdeztem, melyik „hobbidhoz" állsz köze­lebb? Nem tudtad eldönteni. A jövőre nézve se döntsd el! Úgy add át tanítványaid legérdemesebb­jének a vezetést, legjobbjainak a munkát, ahogy - hallom, a főorvosi értekezleten ígérted is -, ha életről van szó, a zene, a grafika, az írás, a kései reneszánsz ember háttérbe szorul, s igénybe vehetnek. Ezzel az ígérettel sem teszed teljesen jóvá azt, mikor elvtelen kompromisszum árán, az 1965-ben felajánlott, egyetemi katedrát nem fogadtad el. Nemzedékeket fosztottál meg attól, amit volt se­bészeti osztályodra szűkített tanítványaid kaptak Tőled. Dr. Ablonczy Pál öreg belgyógyász barátod A megbékélés, a szeretet és összefogás jegyében Ökumenikus cigány istentisztelet és folklórest December 26-án két nagy­szabású rendezvényt is szer­vez a Fővárosi Önkormány­zati Cigány Szociális és Mű­velődési Módszertani Köz­pont, Budapesten. Először a Rózsák terén lévő katolikus templomban tartanak ökumenikus cigány istentiszteletet, 15 óra 30 per­ces kezdettel, majd az Al- mássy Téri Szabadidő Köz­pontban folytatják a nagysi­kerű folklór- est-sorozatot, 19 órától, melyen a legismer­tebb cigány együttesek szó­rakoztatják a közönséget. A rendezvények a megbé­kélés, a szeretet és összefo gás jegyében zajlanak. Tud­valevő ugyanis - így a szer­vezők -, hogy a magyar kö­zélet előítéletekkel terhes, gyakorivá váltak a cigányo­kat (is) érintő atrocitások, erősödött e népcsoport hát­rányos megkülönböztetése. Rendezvényeikkel e negatív folyamotok ellen szeremé­nek hatni. Ossza meg örömét Olvasóink írják Rozsmán Béla dombóvári lakos december 22-én ünnepli 15. születésnapját. Ebből az alkalomból kö­szöntik szülei, testvére, és a nagyszülei. Láncreakció VIII. Tíz év kerek évforduló, tíz évet már illik megünnepelni. Különö­sen egy Atomerőmű esetében, ahol tíz év az erőmű egy harmad életét jelenti. Sokan mondják, hogy Európa felé tartunk, mond­ják azt is, hogy a magyar villa­mosipar az atomerőmű felépíté­sével és üzemeltetésével már bi­zonyított és elérte Európát. Tíz napig tartó sorozatunkkal a tíz évvel ezelőtti párhuzamos kapcso­lást megelőző évekből villantunk fel képeket olyan történésekről, amelyek sora a láncreakcióig ve­zetett. 1982 december 14-én 21 óra 45 perckor életre keltették az első magyar ipari energiater­melő atomreaktort, ekkortól működik az önfenntartó lánc­reakció. Az úgynevezett fizi­kai indítás karácsonyra ért véget. Fotó: Gottvald Károly Remélvén, hogy a ja körül ott lehet boldog ünnepet kíván a Kiskegyed Az ünnepi számban 48 oldalon: Göncz Árpád otthonában Magányos szentesték Gyönyörű vagy szeretnélek megismerni Mi lesz a menü szentestén - híres emberek válaszolnak A Jelcin unokát megkeresztelték Egy nemzedék szerette őket: Szécsi Pált és Sárdy Jánost Lélekvándorlási horoszkóp, szilveszteri divat, frizura, kozmetika És ami még nem volt és nem is lesz: Kislovag - a Kiskegyed szilveszteri melléklete, kizárólag férfiaknak! (23668)

Next

/
Oldalképek
Tartalom