Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-14 / 294. szám

1992. december 14. ERRŐL - ARRÓL »ÚJSÁG 7 A szerencsejátékok és az adózás Év vége van immár vissza­fordíthatatlanul, s ez az adó­zásban is sajátos „hajrát" je­lent, szorongóan aktuálissá válnak az éppen soron követ­kező jövő évi adójogszabá­lyok, jogszabály módosítások, közeledik az adóbevallások készítésének ideje, s ilyenkor még a pénzügyi kormányzat adószaklapjai is a legális adó-trükkökkel vannak tele. Egy ország számol, könyvel, oszt, szoroz, radíroz. Éppen ezért talán e helyütt sem árt néha olyan adózási szakterü­letekkel is foglalkozni, mint­egy lazításképpen, melyek csak kevesek számára jelente­nek effektiv kötelezettséget, esetleg éppenséggel minden­kire nézve előnyös szabályo­kat is tartalmaznak. E körbe sorolható a megtér vesztő elnevezésű kereske­delmi és játékadó, valamint egyes szerencsejátékokból eredő nyeremények személyi jövedelemadója, illetve men­tessége. A kereskedelmi adó az 1992. évben már kuriózumnak számít, amennyiben egy „ős­régi" - mármint az adózás te­rületén ilyen koros, 5 éves - miniszteri rendelet szabá­lyozza, s eszerint ezt azok fi­zetik, akik játékautomatát tar­tanak üzemben. (Hangsúlyo­zottan játékról van szó, nem pénznyerő automatáról, így a másik oldalon nyereményről így a nyeremény adójáról sem lehet szó.) Sokkal érdekesebb és újsze­rűbb a szabályozása az úgy­nevezett játékadónak, melye­ket az 1991. évi XXXIV. tör­vény tartalmaz. (E törvényről tudni illik, hogy egységes szerkezetben rögzíti a szeren­csejátékok, mindenekelőtt az oly népszerű lottó, totó, BINGO; BONGÓ, a valutás és a forintos kaszinók, fogadói­rodák működésének, egyálta­lán engedélyezésének, elle­nőrzésének szabályait is, s bár nem adójogszabály, az ilyen szervezetek adózását is érte­lemszerűen magában fog­lalja.) E szerencsejátékoknál az adózás alapja általában a nye­reményalap, illetve a tiszta já­tékbevétel, s az adó százalé­kosan meghatározott. Ezek igen biztos és nem is elhanya­golható adóbevételek, hisz például a játékkaszinó (rou­lette, kártyajátékok) esetében ez 40 százalék, s a tiszta játék- bevételt még a közös táro­lókba bedobott borravaló (cagnotte) egy része is növeli. A lassan divatossá váló buk­mékeri rendszerű fogadás já­tékadója pedig a havi tiszta já­tékbevétel 60 százaléka! Az ál­lami költségvetés tehát sem­miképpen nem járhat rosszul, mert ha nagyon jól megy a ka­szinónak, szerencsejáték szer­vezőnek, akkor innen jön az adóbevétel, ha pedig a For­tuna rámosolyog a játéko­sokra, akkor - persze kivéte­lek vannak - az így szerzett jövedelmek a személyi jövede­lemadó bevételt gyarapítják. Persze milliós nyeremény után mindenki szívesebben fi­zet adót, mint a sokkal verej- tékesebben megszerzett mun­kabér után, ráadásul az admi­nisztrációval sem kell sokat bajlódnia, mert a kifizetőhe- • lyen a tiszta nyereségét veheti fel. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Munkanélküli pályakezdők — Intézetünkben pályaválasztással - a gyermekek adottságainak, tehetségének, kész­ségeinek felmérése utáni -, pályára irányítással foglalkozunk. Ám az egyre növekvő munka- nélküliség okán szinte percről-percre szembe­sülünk azokkal a tényekkel, amelyek közvetle­nül befolyásolják a hozzánk forduló gyerekek jövőjét. Hiszen hiába is mutat érdeklődést, te­hetséget, mondjuk egy nyolcadik osztályt most elvégző fiú a díszműlakatos szakma iránt, le kell beszélnünk szándékáról, el kell tanácsol­nunk a pályától, hiszen ha lenne is képzés eb­ben a szakmában, szinte biztos, hogy a szak­munkásbizonyítványa mellé a pályakezdő „munkanélküli státuszt" is megszerezné - mondja Kárpáti György szociológus, a Fővá­rosi Pályaválasztási Tanácsadó igazgatója. A szakemberek azért bizakodnak. A kvalifi­káltabb szakmába szabadabbnak tűnik az út. Égető igény lenne egy olyan országos nyilván­tartási rendszerre, amelyből kitűnik, milyen tudást, előéletet feltételező foglalkozásokban van hiány, hol érdemes gyors, operatív átkép­zési rendszereket létrehozni. Természetesen ilyenek készülnek, léteznek már, ám nemcsak a munkaügyi szakemberek kezében kellene hogy legyenek, hanem a munkájukat elvesz­tett, vagy ettől fenyegetettek körében is reklá­mozni, propagálni kellene. — Ami a munkanélküliség növekedésének megtorpanását illeti, pesszimista vagyok. Új munkahelyek sem jönnek létre kellő számban. Az is intő jel, hogy az értelmiségi foglalkozá­sok körében dinamikusabban nő a munkanél­küliség, és ezeknek az embereknek csak azért sikerül alacsonyabban kvalifikált, rosszabbul fizetett munkát kapniuk, mert nagyobb a tudá­suk azokénál, akik eddig betöltötték ezeket az állásokat. A példa okán: egy munkanélkülivé vált és elhelyezkedni nem tudó gépészmérnök - ma még - kaphat csoportvezető-szerelői ál­lást, amely még több pénzt is hozhat a konyhá­jára, ám lassan megöli a műszaki értelmiségi életét. — Visszatérve a pályaválasztási szakembe­rek dolgára: ma csak olyan iskola- és foglalko­zásválasztási tanács, életvezetési program ad­ható, amely a gyakori váltásra, olykor a munka, olykor a tanulás, továbbképzés „sor- bakapcsolására" és a „munkaerőpiaci alkal­mazkodásra" készít fel. A régebben bűnnek számító pályakorrekció ma létforma, sőt, az akadályokat könnyebben átlépők az igazi sike­remberek. A pályaválasztási tanácsadó pszi­chológusok, pedagógusok, informátorok új­szerű szerepe éppen ebben áll: segíteni - az „átlépést" - mondja Kárpáti György. Ferenczy Europress A padagógia hétköznapjai Pályaválasztás: a főszereplő csak statisztál? Mi leszel, ha nagy leszel? Ezzel, azaz a továbbtanulás, a pályaválasztás nehéz kérdé­sével szembesülnek ezekben a hetekben tizenéveseink és szüleik. A döntés kockázatos, már csak azért is, mert az éle- tutat befolyásoló elhatározás­nak sajnos nagyon korán kell megszületnie. (A 14-18 éves lányok, s méginkább a fiúk többségének még nincs kiala­kult elképzelése saját jövőjé­ről.) Tanáccsal persze sokan és szívesen szolgálnak, de a vá­lasztás felelősségét a szülők­kel, a családdal valójában senki nem oszthatja meg. Már azt is felelősen mérle­gelni kell, hogy a pályaválasz­tás főszereplőjének, a gyerek­nek mennyi beleszólása le­gyen a döntésbe. Nem szül jó vért, ha a „róla-nélküle" mód­szert követjük. Ám az sem szerencsés, ha az élettapaszta­lat híján levő, távlatokban aligha gondolkodó tiniket magukra hagyjuk; válassza­nak belátásuk, tetszésük sze­rint - lelkűk rajta. Az arany középutat ez esetben is az esé­lyek, kilátások együttes mér­legelése jelentheti. Gondol­kodjunk tehát velük együtt és ne helyettük. A közös döntést érlelve, csa­ládi tanácskozásokon érdemes őszinte számvetést készíteni a gyerek hajlamairól, képessé­geiről; arról, hogy milyen te- szellemi vagy fizikai foglala- rületek, témák, kérdéskörök, tosságok iránt érdeklődik, s a És most merre tovább? :— Ne hagyjuk magára, de ne is döntsünk nélküle Visszhang Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Kiket illet meg a rendkívüli nyugdíj ? Kormányrendeletek teszik lehetővé, hogy azoknak a személyeknek, akiket életük- során ártatlanul szabadságel­vonással, szabadságkorláto­zással sújtottak, rendkívüli nyugdíjat folyósítsanak. A kárpótlásra jogosultaknak ebbe a csoportjába sokan tar­toznak, hiszen százezrek jár­ták meg az internálótáboro­kat, élték át a kitelepítés bor­zalmait, töltöttek éveket va­lamelyik szovjet fogolytábor­ban, börtönben, vagy kényte­lenek voltak alávetni magukat őrült orvosok „kényszer­gyógykezelésének", deportá­lásnak, munkaszolgálatnak, gettónak. A renkdívüli nyugdíjemelés mértéke a szabadságelvonás idejétől függ, mert a törvény szerint a személyes szabadság korlátozásának teljes időtartamát a nyugellátás és a baleseti nyu­gellátás megállapításakor szolgá­lati időként, munkajogi szem­pontból pedig munkaviszonyban eltöltött időként kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a nyugdíjemelés mértékének ki­számításakor a szabadságel­vonás és korlátozás teljes idő­tartamát, mint munkavi­szonyban töltött időt veszik alapul. Kivételesen kezelik a szovjet, vagy nyugati hadifog­ságban töltött időt: csak az 1944. október 1-je utáni hóna­pok, évek számíthatók be a munkaviszonyba. Akiket többféle jogcímen is Mintafarm Kiválasztották azt a két amerikai farmercsaládot, amely a következő két évben a helyszínen adhatja át tapasz­talatait a magángazdálko­dásba belevágó orosz agrár- vállalkozóknak. Az amerikai farmerszövetség által meg­hirdetett lehetőségre nyolcva- nan jelentkeztek; a két győztes család egy Szentpétervár kör­nyéki, kilencszáz hektáros, farmokra osztott mintagazda­ságban fogja bemutatni az amerikai módszereket. vonzódás párosul-e az átla­gosnál jobb adottságokkal, így, fokozatosan szűkítve a kört jó eséllyel elkerülhető a melléfogás, a pályatévesztés. Kockázatos viszont az olyan pályaválasztás, amelyet az motivál, hogy a szülő erő­nek erejével saját egykori vá­gyait, ábrándjait próbálja a gyerekkel megvalósíttatni. Lehet, a szófogadó ifjú enged a rábeszélésnek, de nagy a va­lószínűsége annak, hogy am­bíció és igazi hivatástudat hí­ján aligha lesz elégedett, sike­res ember a szülők megál­modta pályán. Nagy a varázsa a di­vat-szakmáknak, de nagy a kockázatuk is. A felkapott foglalkozások, szakterületek kapui előtt leg­nagyobb a tülekedés és legki­sebb a bejutás esélye, s több­nyire az ilyen pályákon szük­ségeltetik - a tehetség mellett - a legtöbb szerencse is az elő­rejutáshoz. Természetes, hogy a szülők igyekeznek a pénzes, jól jöve­delmező foglalkozások felé te­relni gyermekük léptei^ E)e ne maradjon ki a számvetésből az sem, hogy a tanulás, tanít­tatás nem kevés anyagi áldo­zattal jár. A jövő tervezésekor tisz­tázni kell tehát, hogy mivel és meddig tud segíteni a szülői ház, s hol az a határ, ahonnan már csakis az önerejére ha­gyatkozva kell megtennie fi­únknak, lányunknak a pálya­kezdésig hátralevő utat. Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress korlátoztak, azoknál összead­ják a szabadságelvonások idő­tartamát és ezt tekintik a nyugdíjemelés alapjául. Egy évet meg nem haladó időtar­tam esetén a nyugdíjemelés összege havi 500 forint, a má­sodik évtől az ötödik évig to­vábbi havi 250 forint, a hato­dik évtől pedig újabb havi 300 forint. A szabadságelvonás időtar­tamától függetlenül havi 1000 forinttal kell emelni mind­azoknak a nyugellátását, bal­eseti rokkantsági nyugdíját, hozzátartozói nyugellátását, baleseti ellátását, kivételes nyugellátását, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc során megrokkantak, illetve akiknek a hozzátartozója meghalt. A nyugdíjemelés iránti ké­relmeket a bizonyítékokkal együtt az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz kell benyújtani az a célra ké­szített formanyomtatványon. A nyugdíjemelés iránti kérel­mek benyújtása folyamatos, nincs határidőhöz kötve. A meg­emelt ellátás folyósításának kezdő időpontja a benyújtást megelőző hatodik hónap első napja, kivéve a nyugati hadi­fogságot megjártak, és a III. semmisségi törvény hatálya alá tartozók esetében. Nekik 1992. április 1-től folyósítják az emelt összeget. (Újvári) Ferenczy-Europress Tisztelt Sas Erzsébet! A Tol­nai Népújság 1992. november 23-i számában megjelent „Apró-cseprő bosszúságok" címszó alatt a betegbiztosítási igazolvány érvényesítésével kapcsolatos problémáról ír. Tájékoztatásul közöljük, hogy a szakmunkástanulók betegbiztosítási igazolványát az 54/1992. (III. 21.) Korm. rendelet 3. § (3) bek. 1. pontja alapján a munkáltató érvé­nyesíti. A 89/1991. (V. 1.) MT rendelet 484. § kimondja a tár­sadalombiztosítási jogszabá­lyok alkalmazásánál munkál­tatónak kell tekinteni a szak­munkástanulónál az ösztöndí­jat, vagy szakmunkásbért fi­zető iskolát, gazdálkodó szer­vezetet, társas vállalkozást, il­letőleg magánszemélyt (egyéni vállalkozót). A szak­munkástanuló saját jogán biz­tosított, ezért a betegbiztosí­tási igazolványát ott kell ér­vényesíteni, ahol, illetve akitől az ösztöndíjat, vagy szak­munkásbért kapja. Szakisko­lai, középiskolai tanulók ese­tében a szülők jogán kell a be­tegbiztosítási kártyát érvénye­síteni az apa vagy az anya munkahelyén. Ha a középis- - kolás tanuló szülei egyéni vál­lalkozók, úgy a társadalom- biztosítási igazgatóság érvé­nyesíti a betegbiztosítási iga­zolványt. A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók és el­tartott hozzátartozók esetében pedig az illetékes felsőoktatási intézmény érvényesíti a be­tegbiztosítási igazolványt. Tisztelettel: Poklon Adám titkárságvezető Energetika felsőfokon A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának energetikai üzem­mérnöki szakát 1987-ben hozták létre Pakson. Az itt folyó oktatás célja olyan üzemmérnökök képzése, akik műszaki, gazdasági és szükséges kiegészítő ismer­tek birtokában képesek a vil­lamosenergia termelés, a hőellátás és az ipari energe­tika szakterületén az üze­meltetés és termelés felada­tainak ellátására. Az energe­tikai üzemmérnöki szakon három szakirány választ­ható: Hő- és atomenerge­tika szakirány: az energia- termelés folyamataival, be­rendezéseinek működteté­sével és a rendszer üzemel­tetésének kérdéseivel is­merkednek a hallgatók. Energetikai rendszer- és irányítástechnikai szak­irány: a villamos és hőener- geia-termelés, elosztás és szállítás során felmerülő irányítástechnikai és rend­szertechnikai elvek, készü­lékek és eljárások tartoznak a képzéshez. Energetikai informatika szakirány: a villamosener­gia termelés és fogyasztás részére történő elosztás terü­leteinek informatikai rend­szereire, energiagazdász feladatokra vonatkozó is­meretek sajátíthatók el. Ezen ágazatra jelentkezőktől számítástechnikai érdeklő­dést várnak. A három éves üzemmér­nök képzés során a paksi fő­iskola hallgatóit a gépész- mérnöki kar oktatói és a Paksi Atomerőmű Rész­vénytársaság gyakorló szakemberei képezik. A ha­gyományos oktatási eszkö­zökön és módszereken kívül felhasználják az atomerőmű magas technikai színvonalú műszerparkját és laborató­riumait, a gyakorlatokra az erőmű blokküzemeiben, műhelyeiben, számítóköz­pontjaiban és szimulátorán kerül sor. A szak hallgatói a Budapesti Műszaki Egyetem teljes jogú polgárai, diplo­májukat is onnan kapják. Á jó előmenetelű hallga­tók, mint végzett üzemmér­nökök, a „Jövő energeti­kusa" alapítvány támogatá­sával, a műszaki egyetem gépészmérnöki karának nappali tagozata negyedik évfolyamán folytathatják tanulmányaikat, okleveles mérnöki végzettségért. A végzett üzemmérnökök kö­zül többeket a paksi atome­rőmű fogad munkatársai közé, másokat az energetika ipar hazánkat behálózó ki- rendeltségei, hőközpontjai, elosztó állomásai várják, va­lamint azok az üzemek, ahol számottevő energiafelhasz­nálás van. Ezen felül a rend­szer- és irányítástechnika szakos üzemmérnökök eredményesen dolgozhat­nak mindenütt, ahol figye­lemre méltó műszerezettség van, míg az informatikusok a számítógépekkel dolgozó cégeknél helyezkedhetnek el. A főiskolára a felvételi keretszám hatvan fő, a felvé­telizni kívánók jelentkezé­süket a budapesti műszaki egyetem gépészmérnöki kara energetikai üzemmér­nöki szakára adják be. A fő­iskolán az oktatás 1989. szeptembere óta új, jól fel­szerelt épületben folyik. Az intézményhez étterem, sportcsarnok, fedett uszoda is tartozik. A hallgatók kol­légiumi elhelyezése Pakson és Budapesten egyaránt biz­tosított, s jelentős részüknek a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság kínál tár­sadalmi tanulmányi ösztön­díjat, ami jelenleg maximum havi 5.000 forint juttatást je­lent. Az érdeklődők szá­mára a paksi energetikai fő­iskola nyílt napot tart de­cember 19-én, szombaton, 9-15 óráig. vm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom