Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

1992. december 12. MEGYEI KORKÉP MEPUJSAG 3 Hangverseny a decsi katolikus templomban A Liszt Ferenc Pedagó­gus Kórus és a Szekszárdi Kamarazenekar hangver­senyére kerül sor Decsen, a katolikus templomban de­cember 13-án, vasárnap, délután 5 órai kezdettel. A hangversenyt köve­tően az érdeklődők a Fa­luházban találkozhatnak a művészekkel. A szerve­zésben a Faluháznak a ka­tolikus egyház adott nagy segítséget. Öregdiákok alapítványa Tamásiban A tamási Béri Balogh Adám Gimnázium és Kol­légium, valamint az in­tézmény 1975-ben végzett diákjai „Öregdiákok a mai tehetséges diákokért" el­nevezéssel nyitott alapít­ványt hoztak létre. A cél a gimnázium te­hetséges tanulóinak anyagi támogatása. Az alapítványhoz bár­mely kül- és belföldi ma­gán-, illetve jogi személy csatlakozhat. Ezt segíten- idő, a támogatás meg­könnyítésének érdekében közöljük a bankszámla számát: 465-11 296. Előadás az elme tudományáról A dianetika, az elme tu­dománya címmel előadást hallhatnak az érdeklődők december 21-én, hétfőn, 18 órakor Szekszárdon, az Illyés Gyula pedagógiai fő­iskola kollégiumának tár­salgójában. Szünetet tart a bizottság A Szekszárdi Földren­dező Bizottság 1992. de­cember tizennégytől 1993. január tízig a szekszárdi polgármesteri hivatalban szünetelteti az ügyfélfo­gadást. Nyílt nap a paksi főiskolán A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának paksi energetikai üzemmérnöki szakán pá­lyaválasztási nyüt napot tartanak december 19-én, szombaton: 9-15 óráig vár­ják az érdeklődő fiatalokat. Kereskedők Áruházát 1992. december 11-én raktárházunk területén (Szekszárd, Mátyás k. 74.) MEGNYITOTTUK. Ezzel egyidőben a Dália Diszkont Áruházunkat (Szekszárd, Mátyás k. 74.) átalakítás miatt várhatóan február közepéig zárva tartjuk. Nyitás után lakossági Diszkont Áruházként fog üzemelni. Per dr. Torgyán ellen, a feddhetetlenség védelmében Kapitány Ferenc nem engedelmeskedik egy általa betegnek tartott ember akaratának Nehéz lenne hirtelenjében összeszámolni, hogy dr. Tor­gyán József hány személlyel pereskedik. Egy biztos, hogy a „szenvedő alanyok" közé tar­tozik Kapitány Ferenc is,' Tolna megye kisgazdapárti képviselője. Persze, ha ezen sorok netalán dr. Torgyán Jó­zsef kezébe kerülnének, bizo­nyára tiltakozna a kisgazda- párti megjelölés ellen: már csak azért is, mert éppen az ál­tala jogosulatlannak tartott pártnév-használat miatt pe­relte be az FKGP-ből ugyan­csak általa már amúgy is ki­zárt Kapitány Ferencet. Ha per, úgymond, hadd le­gyen per: megyénk ország- gyűlési képviselője készséggel állt a bíróság elé, jóllehet kitű­zött tárgyalásokon mindeddig- azaz a tegnapi napig - egyéb fontos elfoglaltságai miatt nem tudott megjelenni. Teg­nap délelőtt azonban eleget tett a szekszárdi városi bíró­ság idézésének. Politikai meggyőződésem miatt kerültem a bíróság elé, meghurcoltak a becsületem­ben, számomra azonban fon­tos, hogy bebizonyosodjon feddhetetlenségem - jelentette ki Kapitány Ferenc a tárgyalá­son, mely egyébként dr. Tor­gyán József - avagy jogi kép­viselője - jelenléte nélkül folyt le. Kapitány Ferenc néhány alapkérdés tisztázása után arra kérte a dr. Béres Judit el­nökletével ülésező bíróságot, hogy utasítsa el az ellene indí­tott keresetet, elmarasztalva egyúttal a perköltségben a felperest. Ezt követően pon­tokba szedve sorolta fel indo­kait, törvénytelennek nevezte a kizárást, s egyebek mellett megjegyezte: — 1945-től me­gyei titkára voltam - ebben a megyében - pártunknak. Ilyen minőségemben hurcolt el az AVO első ízben már 1947-ben. Ugyanebben a megyében szerveztem újjá pártunkat 1988-ban és képviselem is a legjobb tudásommal választó­ink érdekeit ma is. Jellemző Torgyánra, hogy akikor volt a kommunista vérbíróság - ér­demeiben elismert - jegyzője, amikor az általa kizártak nem kis része - éppen politikai el­vei miatt - volt meghurcolás alatt. Érdekes momentuma volt a tárgyalásnak, hogy Kapitány Ferenc itt szerzett első alka­lommal tudomást - a dr. Béres Judit által felolvasott doku­mentumból - kizárásának in­dokáról: ezek szerint me­gyénk képviselője nem volt hajlandó szakítani a koalíció­val... Az alperes, első meg­lepetéséből felocsúdva, ennyit tett hozzá mindehhez: — Azt teszem, amit vállaltam, s nem pedig egy általam betegnek tartott ember akaratát hajtom végre. A tárgyalás mindenesetre folytatódik, de már nem Szek­szárdon, hanem a fővárosban, némi csalódottságára Kapi­tány Ferencnek. Itt indíthatja meg ugyanis azt a keresetet, melyben megtámadhatja dr. Torgyán József határozatát, jóhíre védelmében. -szerí­Ossza meg örömét! Olvasóink írj ák Elég sokat járok Szek- szárdra a fiamhoz - ő ugyanis ott lakik - Alsópél-Kö- lesd-Harcon át busszal. No­vember 25-én, Katalin napkor is utaztam, de a 7.05-kor in­duló buszon már ülőhely nem volt, csak álló. Alighogy föl­szálltam, még körül se tudtam nézni, egy fiatal lány fekete kis kalapban azonnal átadta a helyét. Még egyszer köszö­nöm az udvariasságát és di­csérem jóságát. Szűcs Györgyné Alsópél * 1992. december 12-én ün­nepli negyedik születésnapján Pálinkás János Krisztián Har­con. Ez alkalomból köszöntik őt: szülei, kíshúga Krisztina és nagyszülei. ifj. Pálinkás Jánosné Hogyan utazunk az ünnepek alatt Új felszállási rend a buszokon Közelegnek az ünnepek, néhány nap és itt a karácsony, az új év. Azonban a karácsony és az új év közötti napokat so­kan munkával töltik. Hogyan és mivel közlekedhetnek azok, akik dolgoznak, vagy bármilyen célból utazni sze­retnének ebben az időszakban -, erről beszélgettünk Horváth Györggyel, a Gemenc Volán személyforgalmi üzletág igazgatójával. — Gyakorlatilag nálunk az ünnep december 19-hez kap­csolódik ekkor kezdődik a diákok téli szünideje. A jára­tok számában és menetidejé­ben semmi nem változik, né­hány diákjárat van csupán, ami a szünetben állni fog. — Hogyan tájékoztatják az utazóközönséget az ünnepi utaz­tatás rendjéről? — Mind az autóbuszpá­lyaudvarra, mind pedig az au­tóbuszokra egy három oldalas módosító, információs anya­got helyezünk el. Ez tartal­mazza, hogy melyik napon hogyan közlekednek a járatok. Bővebb információért a gép­kocsivezetőhöz, vagy a pálya­udvar illetékeséhez lehet for­dulni. Ezen túlmenően a váro­sokban és a városok környé­kén, valamint a külterületeken működő tizenkilenc üzem ré­szére levelet küldtünk, mely­ben kértük, hogy közöljék: az ünnepek közötti forgalmat hogyan kérik, hogyan járnak dolgozni az emberek. Tizen- ketten jeleztek vissza és ezeket figyelembe véve működtetjük járatainkat. Az ünnepek alatt csak időben korlátozzuk a já­ratokat, erről szintén időben tájékozódhatnak az utasok. — Hol tudja az utazó megvá­sárolni a helyijáratú autóbusz menetjegyét? — Eddig is lehetett jegyet venni fölszálláskor a gépko­csivezetőnél, de a hálózaton keresztül is elővásárolni, ez már egy éve működik Szek­szárdon. Ami azonban új, hogy a felszállási rend meg­változik. Eddig minden ajtón föl lehetett szállni, most két lépcsőben azt szeretnénk el-, érni, hogy elsőként a jeggyel utazók szálljanak föl az első ajtónr mert megszüntetjük az árusító hálózatunkat, ezért a későbbiekben csak a gépko­csivezetőnél lehet jegyet vásá­rolni és csak ez a jegy érvé­nyes. Az elővételben megvál­tott jegyet fizetőeszközként el­fogadjuk, január 1-jéig vagy addig, amíg változik a menet­díj. A következő lépcsőben szeretnénk elérni, hogy mind a jeggyel, mind pedig a bérlet­tel utazó az első ajtón szálljon föl. — Nem lassítja ez majd az közlekedést? — Ez is fölmerült a beszél­getések során, de más városok tapasztalata azt igazolta, hogy helyesen döntöttünk. A mód­szer bevezetésének több oka is van. Az egyik fő ok, hogy egyre többen bliccelnek, a má­sik pedig, hogy ebből eredően jelentős bevételtől esik el a vállalat. Megjegyeznénk, ha módosítunk, elsősorban nem a bliccelők miatt tesszük. Nemcsak Szekszárdon vezet­jük be ezt a felszállási módot, hanem egyidőben Pakson, Dombóváron és a többi város­ban is. Mint minden újat, ezt is meg kell szokniuk mind az utasoknak, mind pedig a gép­kocsivezetőknek. Ehhez sok­kal több türelemre, megér­tésre van szükség - mindkét fél részéről. (p-t) Tengelici oktatási központ Két évre tizenhét millióért Átmenetileg lezárult az ed­dig megyei tulajdonban lévő tengelici Oktatási és Tovább­képzési Intézet sorsa. Mivel az oktatás állami hatáskörbe tar­tozik, a Vagyonátadó Bizott­ság határozata szerint a köz- társasági megbízotti hivatal hetvenhét és fél százalékban megkapta az intézmény hasz­nálati jogát, a megyei önkor­mányzatot a fennmaradó há­nyad illette meg. Az ingósá­gok tulajdoni aránya szintén a fenti megosztásban állapítta­tott meg. A közös működtetés eleve lehetetlennek tűnt, így Priger József, a megyei ön- kormányzat elnöke bérleti megállapodást kötött a köz- társasági megbízotti hivatal­lal, mely szerint a megyei ön- kormányzat 1993. január else­jétől tizenhét millió forint azonnali kifizetése ellenében két évre átengedi a létesít­mény teljes használati jogát a köztársasági megbízott hiva­talának. Az ingóságok értéke­sítéséből származó egy millió forinttal együtt így a megyei önkormányzatnak tizennyolc millió forint terven felüli be­vétele keletkezett, amely azonban csupán a be nem folyt összegek részleges pótlá­sára elegendő.-t­Együttműködés az európai turizmusért? Válaszol: dr. Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke A Tolna megyei küzgyűlés legutóbbi ülésének egyik na­pirendi pontja a falusi turiz­musról szóló beszámoló volt. A közgyűlésen vendégként je­len volt dr. Csáky Csaba, a Magyar Falusi- Tanyai Ven­dégfogadók Szövetségének elnöke. A vele készült interjú­ban a nemzetközi turizmusról alkottunk képet. — A szövetség életében mi­lyen fontos események voltak az 1992. esztendőben? — A három éve alakult szövetségünk idei legkiemel­kedőbb eseménye a mezőtúri konferencia volt - kezdi vála­szát dr. Csáky Csaba. Ezen a rendezvényen tíz európai or­szág és Kanada képviselői gyűltek össze. Célunk a falusi turizmus kiépítése Közép- és Kelet-Európábán, a nemzeti hagyományok és a nyugat-eu­rópai tapasztalatok alapján. Hadd jegyezzem meg, hogy a magyar kormány több tagjá­nak fővédnöksége és jelenléte mellett Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára is megtisztelte rendezvényün­ket. — Milyen határozattal zá­rult a konferencia, jelent-e va­lami bátorítást a jövőre nézve? — Az önmagában bátorító, hogy az említett Európa Ta­nács és az Európa Közösség, valamint a magyar kormány cselekvő érdeklődését az eu­rópai nem kormány testüle­tek, valamint az EUROTER és a Falusi- Tanyai Vendégfoga­dók Európai Szövetségének aktív figyelme is kísérte. Ezek nélkülözhetetlenül fontosak a különböző európai országok közötti együttműködésben, a cserekapcsolatok egészséges fejlődésében. — Melyek azok az elvek, amiket a résztvevők külön hangsúlyoztak? — A falusi- tanyai vendég- fogadás kiépítése, fontos esz­köze a falvak, tanyák helyi, regionális, országos fejleszté­sének. Amit a kezdetektől hangsúlyoztunk mi magyarok is, hogy az agrártermelés fon­tos kiegészítője lehet. A falusi foglalkoztatás bővítése, a szo­ciális biztonság eszköze, de éppen úgy a természeti kör­nyezet, a kulturális hagyomá­nyok, az egészségmegóvás, vagy a sport eszköze is. Hang­súlyoztuk továbbá, hogy a fa­lusi turizmus nemzeti mére­tekben a kormányokat, a par­lamenteket, de a legkisebb önkormányzatokat is ide értve, olyan szerepvállalás, amihez már az egyházak is csatlakoznak. Az adókedvez­ményekkel, a marketing tá­mogatásokkal alakulhat eredményesen. A falusi ven­dégfogadás kiépítésében és ez nem új, a külföldi partnereink is igazolják, hogy milyen fon­tos szerepe van a helyi közös­ségeknek, különböző civil egyesületeknek, szervezetek­nek és mindezeken túl az eu­rópai összefogásnak. — Fogalmaztak-e olyan ösztönző gondolatokat, ami mondjuk a nemzeti kormá­nyoknak címeztetett? — Először is azt kértük, hogy a falusi vendégfogadást vonják be minden lényeges politikájukba. így az agrár, az idegenforgalmi, foglalkozta­tási, szociális, kulturális, kör- nyezetvédlemi, egészségi, vagy éppen műemlékvédelmi politikájukba. A falusi turiz­mus része kell legyen akármi­lyen nagyságrendű térség fej­lesztésének. Kértük a közép- és kelet-európai országok par­lamentjeit, kormányait hogy minden lehetséges műszaki segítséget is adjanak meg a pi- acrajutáshoz. Kértük továbbá a kormányokat, hogy a szűkös nemzeti erőforrásokat egészít­sék ki a PHARE, a TEMPUS és más segélyforrásokkal a töb­boldalú állami támogatások, kedvezményes hitelek biztosí­tására. — Mindezek sokat jelente­nek azok számára, akik a szö­vetség kezdeti lépéseit'is lát­hatták, tapasztalhatták, hogy milyen erőfeszítés kell egy kormányrendelet megszületé­séhez, ami ma már tényként könyvelendő el. Az ország több pontján alakulnak olyan munkaközösségek, melyek ki­sebb szövetségben szervezik önmaguk számára a falusi tu­rizmust. — Ez nagyon fontos lépés, hiszen az együttműködés el­engedhetetlen ezen a téren. Ez egyszerűsíti a propaganda, reklámtevékenységet is. Itt vi­szont a médiákhoz fordulok, hogy a sajtó, rádió, a televízió eddigi nagyon jószándékú közreműködését továbbra is kérjem. Tehát minél több egyesület, szövetség alakul, ha nem is a mi tagságunk kö­réből, annál több az esély a fennmaradáshoz. Úgy ítélem meg ezeket, hogy létük a mi tevékenységünket igazolja. Az ilyen együttműködést mi há­rom évvel ezelőtt megfogal­maztuk. Sőt, ha versenyhely­zet alakulna ki, az még hasz­nosabb volna, nem csupán a hazai, de az európai falusi tu­rizmus ügyének is. Decsi Kiss János Szálka lágy lankái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom