Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-07 / 263. szám
6 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. november 7. • • Ökumenikus naptár November 7. Szombat. Köznap. Napi igék: Kát: Fii 4,10-19. Zsolt 111. Lk 16,9-15. Ref: Ez 2. Jak 1,19-27. Ev- Mt 22,23-33. 2Kor 11,16-33. Őrt: 2Kor 3,12-18. Lk 6,1-10. A katolikus naptárban Szent Ernő (Ernestus) szerzetes emlékezete. Bencés apát volt. A keresztes hadakkal Keletre zarándokolt, de nem azért, hogy harcoljon, hanem hogy az igét hirdesse. 1148-ban vértanúhalált halt. A református és az evangélikus naptárban Rezső napja. Az ortodox egyházban Melitinai 33 szent vértanú és Szentéletű Lázár napja. November 8. Évközi 32., Szentháromság utáni 21. vasárnap. Napi igék: Kát: 2Mak 7,1-2.9-14. Zsolt 16. 2Tessz 2, 15-3,5. Lk 20,27-38. Ref: Ez 3,1-15. Zsolt 75. Ev: Lk 17,20-24. Zsolt 119,169-176. Őrt: Gál 2,16-20. Lk 8,5-15. A katolikus naptárban Szent Kolos (Claudius) vértanú emlékezete. A Rómában „négy megkoronázott" néven tisztelt szobrász-kőfaragó együttes egyik tagja. Pannónia délkeleti részén tevékenykedtek, de mint keresztények, a bálványszobrok faragását megtagadták. 305 körül kivégezték őket. A református és az evangélikus naptárban Gottfried napja. Az ortodox egyházban Szent Mihály és Gábriel arkangyalok és minden mennyei testnélküli hatalmak napja. November 9. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát: Ez 47,1-2. 8-9.12. Zsolt 45. Jn 2,13-22. Ref: Ez 3,16-27. Jak 2,1-13. Ev: Lk 11,14-23. 2Kor 12,1-10. Őrt: Kol 2,13-20. Lk 9,18-22. A katolikus naptárban a Lateráni bazilika felszentelési évfordulójának az ünnepe. A „Legszentebb Üdvözítő" római bazilikáját Nagy Constantinus császár építette és a IV. századtól a XVI. századig a hozzá épült palota volt a pápák székhelye. A tűzvész és földrengés áldozatául esett templomot XIII. Benedek pápa 1726-ban szentelte fel újra. A szentelés évfordulóját az egész nyugati egyház megüli, mert ez a templom ma is a pápa székesegyháza, „a földkerekség minden templomának anyja és feje". A református és az evangélikus naptárban Tivadara napja. Az ortodox egyházban Szent Onisziforosz és Porfyri- osz vértanúk, valamint Szentéletű Matróné, Theoktiszté és Leszvia napja. November 10. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát: Tit 2,1-8.11-14. Zsolt 36. Lk 17,7-10. Ref: Ez 4. Jak 2,14-26. Ev: Mt 24,15-28. 2Kor 12,11-18. Őrt: Kol 2,20-3,3. Lk 9,23-27. A katolikus naptárban Nagy Szent Leó pápa (+461) egyháztanító emléknapja. (Azelőtt április 11.) Mint pápa, mindenekelőtt az egyház egységén munkálkodott és a korabeli eretnekségek, szekták ellen harcolt. 452-ben a hunjaival Róma felé tartó Attila elé ment és visszafordulásra késztette, ő az első pápa, aki az egyházban a „nagy" megtisztelő jelzőt kapta. A református naptárban Réka, az evangélikus naptárban Luther születésnapja. Az ortodox egyházban Szent Olympasz, Rodion, Szo- szipatrosz, Tertiosz, Erasztisz, és Kvartosz apostolok a 70 közül, valamint Szent Oresztisz vértanú napja. November 11. Szerda. Köznap. Napi igék: Kát: íz 61,1-3. Zsolt 88,2-27. Tessz 2,2-8. Mt 25,31-40. Ref: Ez 5. Jak 3,1-12. Ev: Mt 24,29-35. 2Kor 12,19-21. Őrt: Kol 3,17-4,1. Lk 9,44-50. A katolikus naptárban Szent Márton püspök és hitvalló (+397) emléknapja. Sabariában (a mai Szombathelyen) született, majd mint lovaskatona Galliába került. Itt egy didergő koldusnak adta köpenye felét. 20 éves korában szerzetes, később pedig Tours püspöke lett. A szombathelyi egyházmegye védőszentje. A református és az evangélikus naptárban Márton napja. Az ortodox egyházban Szent Minász, Viktor és Viken- tiosz vértanúk, valamint Szdudita Szent Theodorosz napja. November 12. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát: Filem 7-20. Zsolt 145. Lk 17,20-25. Ref: Ez 6. Jak 3,13-18. Ev: Mt 24,36-42. 2Kor 13,1-4. Őrt: Kol 4,2-9. Lk 9,49-56. A katolikus naptárban Szent Jozafát püspök és vértanú (+1623) emlékezete. A keleti ortodox egyház szerzetese volt és mint ilyen, csatlakozott a katolikusokkal egyesült rutén egyházhoz. Később mint érsek is a két egyház egységén fáradozott, ezért is ölték meg fanatikus ortodoxok. A református és az evangélikus naptárban Jónás napja. Az ortodox egyházban Irgalmas Szent János alexandriai érsek és Szentéletű Nilosz napja. November 13. Péntek. Köznap. Napi igék: Kát: 2Jn 4-9. Zsolt 118,1-18. Lk 17,26-37. Ref: Ez 7. Jak 4,1-10. Ev: Jer 18,4-10. 2Kor 13,5-13. Ort:Kol 4,10-18. Lk 10,1-15. A magyarországi katolikus naptárban a magyar szentek és boldogok emléknapja. A nagyszámú magyar szentek nem mindegyike kerülhetett a liturgikus naptárba, ezért ezek számára egy közös ünnepet - a mai napot - jelölték ki. (Ilyen pl. Bátori László pálos szerzetes, az első magyar bibliafordító, a szintén pálos Csepelényi György, akit a protestánsok öltek meg, Boldog Ilona veszprémi Domonkos-rendi apáca, aki Szent Margit nevelője volt, Kelemen Didák minorita, aki a XVIII. században a Felső-Tiszavidéken apostolkodott, Magyar Pál, a Domonkos-rend alapítója, Temesvári Pelbárt ferences filozófus és teológus - és még sokan mások). A református naptárban Szilvia, az evangélikus naptárban Szaniszló napja. Az ortodox egyházban Aranyszájú Szent János konstantinápolyi érsek napja. Szekszárdi pedagógusok Tirolban Tanulmányút októberi hóesésben Kevesebb tananyag, alaposabb ismeretek Ausztriában A megérkezés után, Axamsban Axamsban, az 1964-es és az 1976-os téli olimpiák színhelyén jártak október 16. és 21. között a szekszárdi 1. számú iskola pedagógusai. Hogy milyen célból látogatott el a tizenhét tanár az osztrák településre, arról a delegáció résztvevői közül Pecze Ist- vánnéval és Pámerné Jeszenszky Ágnessel beszélgettünk. — Az axamsi Volkschule pedagógusainak májusi szekszárdi látogatását viszonoztuk. A kollégák hívására meglátogattuk a helyi általános iskolát, ahol ki-ki a szakjának megfelelő órán vett részt. — Axams 5 ezer lelkes ti- roli falu. Milyen közös vonás lehet az ottani általános iskola és a szekszárdi között? — Maga a település valóban 5 ezer lakosú, de az iskolája körülbelül akkora, mint a mienk, mintegy 400 tanulójuk van, mivel a környék apró fal- vaiból az axamsi iskolába járnak a gyerekek. — Milyen tapasztalatokat szereztek az óralátogatások során? — A gyerekek sokkal kevésbé leterheltek, mint nálunk. Több a lazító, készségfejlesztő, manipulációs foglalkozás, amihez minden tárgyi feltétel adott. Ezenkívül eleve kevesebb ismeretet kell elsajátítaniuk az osztrák kisiskolásoknak. Nálunk egy matematika órán ötféle példát kell megoldani a gyerekeknek, Ausztriában egyet, a pedagógussal közösen, többször átismételve, olyan mélységben, hogy minden tanuló elsajátíthassa. Náluk az alapismeretek tökéletes elsajátításán van a hangsúly, amivel jó alapokat biztosítanak a középiskolai tanulmányokhoz. — Azért gondolom ott is vannak gondok. — Csaknem ugyanolyan gondokkal küszködnek mint mi, mivel „kinőtték" az iskolát, kevés a tantermük és most kezdték el a tornaterem építését. Az új épületszárny átadását 1994-re tervezik. — Az iskolalátogatáson kívül milyen program volt? — Vendéglátóink igyekeztek megmutatni a környék nevezetességeit, jártunk az innsbrucki múzeumban, megismerkedtünk a tiroli népvise- letettel, népszokásokkal és felkerestük a tiroli skanzent. Axams egyébként 9 kilométerre fekszik Innsbrucktól, a tiroli hegyek lábánál. A képeslapba illően festői falut 878-2340 méter magas hegyek övezik, hamar leesik a hó és sokáig megmarad. A vidék ideális téli sportokra, szinte valamennyi itt lakó az idegen- forgalomból él. Tucatnyi szálloda, panzió, félszáz fizetővendéglátóhely várja a turistákat, a síelőket. — A szekszárdi pedagógusokat melyik szállodában helyezték el? — Családoknál voltunk elszállásolva két-három fős csoportokban. — Milyen volt a vendéglátás? — Rendkívül kedvesek, figyelmesek voltak a vendéglátóink. Gyertyafényes reggeliket rendeztek, a közös ebédekre, vacsorákra pedig szebbnél-szebb helyeken került sor. A közös programok szervezésén túl az egyéni kívánságokat is messzemenően figyelembe vették. Jellemző, hogy amikor ott tartózkodásunk második napján váratlanul lehullott a hó, akkor rögtön hegyi túrára vittek bennünket. — Volt ehhez megfelelő felszerelésük? — Nem, október közepén igazán nem számítottunk havazásra, síelésre. De vendéglátóink kerítettek megfelelő sí- felszerelést, így mindannyian résztvehettünk a túrán. — Már csak a hogyan tovább kérdése marad ... — A látogatás során a két oktatási intézmény igazgatója, Walter Rampl és Biczó Ernő megállapodást kötött a diákok csereüdültetésére. Ennek keretében alsótagozatosaink nyáron Axamsban, az osztrák kisdiákok pedig a szálkai művésztáborban fognak nyaralni. Ezenkívül várjuk az osztrák kollégákat a jövő évi Szekszárdi Szüreti Napokra, mely alkalomból iskolánk Garay János nevét veszi fel. F. Kováts Éva Jellegzetes tiroli táj Mesteridézó beszélgetés Csoóri Sándorral Magyarságról, igazságkeresésről, önismeretről, párbeszédről... Csoóri Sándor Illyés Gyula szellemi társa volt, a fénykörébe tartozott csaknem negyedszázadon át, és ma is mesterének vallja a költőfejedelmet. Arra kérem, játsz- szunk. Játsszuk azt, vajon mit mondana ma a mester a tanítványának bizonyos fogalmakról, történésekről, mi az, ami Illyés életművének, személyiségének ismeretében ma is élő, ma is érvényes. — Szívesen belemegyek, hiszen Illyés szelleme mindig rákapatott a játékra. Ö például nem szerette a nagyon komor igazságokat. Az Ozorán elhangzott műsor is bizonyos értelemben a kedve ellen lett volna, mert ennél sokkal világosabb és változatosabb szellem volt. Nem szabadna csak azt sugallni, hogy ő a nemzet komor költője volt, hogy bús, könyöklő férfiú, aki állandóan a Dunát nézi, elmerengve a magyar történelem szörnyű eseményein... Ez egy vers, amit a maga helyén kell elmondani. Ellenkezően: Illyés a legkülönösebb pillanatokban is talált feloldást. Ez volt élete nagy ajándéka. Azt mondta: amikor már olyan nehéz a sors, hogy elviselhetetlen, akkor kell igazán nekifeküdni a gerendacipelésnek és mosolyogni. Nem kérkedésből, kényszerből — Kezdjük hát: mit mondana a mester, mit mond a tanítvány arról a fogalomról, hogy magyarság? — Ez a fogalom ma, a mai újságírásban elég robbanékony és kísérteties fogalom. Illyés szerint országunk mohácsi vész utáni három részre szakadása mindenünket meghatározta: a történetünket, a kultúránkat. Gondolja el, Franciaországban, a Loire mentén ott vannak a kastélyok, de elég, ha az ember csak Bécsig megy el... Ugyan a második világháborúban a Szent István Dómot lerombolták, de előtte, szinte minden megmaradt. Nekünk majdnem minden olyan értékünk, amely a történelmet falakba zárva, termekben, képekben megőrizte volna, elveszett. Ha most magunkról gondolkodunk, akkor a képzeletünkben kell felépítenünk a lerombolt várakat, ott kell restaurálni az ellopott vagy eltüntetett képeket. És a képzeletűnkbe kell megírni a zeneműveket is, ahogy ezt Kodály próbálta ... Nekünk visszafele is kell élni, és megint Illyésre hivatkozom: nekünk nem csak a jövőt, a múltat is kell építeni. Azok, akik a magyarság szó hallatán rögtön nacionalizmust értenek, fogalmuk nincs erről a nagy távolságról: nekünk a történelmünket egészen Mátyásig kell visszagondolnunk. Mi lehet az, ami ezt, a sokfelé szakadt ország különféle részeit összetarthatja? Nem a vallás, mint például a lengyeleknél, hanem csak az a tudat, hogy a marosvásárhelyi ugyanúgy magyar, mint a kecskeméti vagy az ozorai. Tehát ezt nekünk nem kérkedésből, hanem kényszerből kell állandóan a tudatunkban tartam. Tulajdonképpen nem jó erről beszélni, mert az ember a piacra viszi a maga keserveit. Illyés az egyik versében, a Kézfogások kötet Bevezetőjében írja: „... magyar, ki már magyar csak mindenütt. Világjáró, kiművelt s ostoba, vad pusztafi, ki nem okul soha, annyi terv s út, ahányat vált agyunk, de mégis egy sors, mert hisz meghalunk -.. ." Ez a gyönyörű idézet jellemzi Illyést, azt, hogy ő a magyarságát úgy vállalta, ahogy minden európai ember természetes módon vállalja a saját nemzetéhez való tartozást. Hogy ezt miért kell állandóan magyarázni, azt én nem tudom megérteni. A beteg népeket gyógyítani kell — Sokszor elhangzik mostanában Illyés Gyulára emlékezvén, hogy kereső ember volt, az igazságot kereső ember. Mit mondana erről ma a tanítványnak? — Tudja, soha nem úgy beszélt velem, mint mester a tanítványával. Nagyon különös, szemérmes férfi volt. Nem olyan értelemben, hogy nem mondta ki, amit gondolt, ellenkezőleg: az emberi viszonylatokban volt szemérmes. Másban kísérteties, metsző aggyal mondta mindig azt, amit gondolt. Hogy most mit mondana? Nyilván azt, hogy kezdjétek magatokkal: kezdjétek magatokat minél jobban megismerni, hogy meg tudjátok fogalmazni, mi történt veletek. Hozzá kell járulnotok a politikai élethez azzal a valósággal, amit magatokban fölfedeztetek. Tudniillik, aki meg meri igazán ismerni saját magát, az a másikat is kíváncsibbá teszi önmaga iránt. És Illyésben hihetetlen kíváncsiság élt. Azt mondta: ha akárkit be akarok hozzá vinni, akár erdélyit, felvidékit, nem is kell megkérdeznem. „Maga olyan mint az én kamarásom, ha maga azt mondja, akkor bejöhet." Tréfálkozott, de tudta, hogy én nem élek vissza az idejével, csak olyanokat viszek fel hozzá, akik az ő számára is fontosak. A leggyönyörűbb gesztus, ami egy embert érhetett, Janics Kálmánt érte. Ö a Hontalanság évei című kéziratát hozta át Magyarországra. Amikor Illyés elolvasta, azt mondta, ez a legfontosabb könyv, amit magyarul írtak az utóbbi időben és ezért a legféltettebb tárgyai közül a sárszentlőrinci orvos barátjától kapott botot adta Janicsnak ajándékba, melynek gyógyító erejében valaha hittek, amely még valószínű Petőfi édesanyja kezének érintését is őrzi. Illyés megtalálta azt a pontos metaforikus helyzetet, amelyben ezt Janics Kálmánnak ajándékba adhatta. Azt mondta: a könyved gyógyító erejű, és azért adom neked ezt a botot, hogy ne feledd, ezt kell folytatni, mert
