Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám

1992. november 6. DUNAFOLDVAR »UJSAG 13 Védtelen a védett terület Mit tehet a Duna Természetvédelmi Csoport? • A dunaföldvári halastavat, amely a tolnai Mezőföld leg­nagyobb mesterséges tava, 1975-ben nyilvánították vé­detté, azzal a céllal, hogy ezál­tal biztosítsák az ott fészkelő és az ott átvonuláskor megpi­henő vízimadarak zavartalan­ságát. Az elmúlt tizenöt esz­tendőben azonban a „termé­szetvédelmi előírások" sok­szor nem a madarak, hanem a gazdálkodók érdekeit szolgál­ták, ennek eredményeképp a tó fészkelő madárállományá­nak fajgazdagsága meg sem közelíti a védetté nyilvánítás­kori állapotot. Többször elő­fordult, hogy költési időszak­ban engedték le a tó vizét, en­nek az lett az eredménye, hogy a megye egyetlen dan­kasirálytelepe a nyolcvanas évek elején végérvényesen felbomlott. A tó a Mezőfalvi Állami Gazdaság tulajdona volt, most privatizáció alatt áll. Jelenlegi állapotáról, a ten­nivalókról az 1984-ben alakult Duna Természetvédelmi Cso­port vezetőjét, Molnár Zol­tánt kérdeztük.- Milyen védett értékei van­nak a halastónak?- A növények közül megta­lálható itt két ritka orchi­dea-féle, a mocsári orchidea és a ujjas kosbor, de előfordul­nak a gyapjas sásfélék, és mo­csári nőszirom is. A vándor­madarakat a kontyos réce, a nagykócsagfélék, a káróka­tona - ennek épp most szün­tették meg a védettségét -, és a sirályfélék képviselik. Értéket jelent a kékbegy, a függő és a bankás cinege is.- Melyek a jelenlegi problé­mák?- Az egyik probléma a tó felső részének gyors feltöltő- dése. Amióta az Aquint Kft. megvette a Matildi tó bérleti jogát, az egyik töltést földgya­luval lebontották, a nyárfás sziget fáit kiirtották. Két barna réti héja pár még most is ott fészkel. A kárpótlás keretében a tavat körülvevő területek is visszakerülnek az eredeti tu­lajdonoshoz, így a természetes védősáv egy része meg fog szűnni. A múlt rendszerben a megyei tanács kezelésében volt a tó, a természetvédelmi résznek most tulajdonképpen nincs gazdája - rajtunk kívül.- Mit lehetne tenni az élővilág megmentéséért?- A felső részre is ki kellene terjeszteni a természetvédelmi terület határát. Szabályozni kellene a horgászást és a láto­gatást, és mérsékelni a favá­gást. Meg kellene akadályozni pél­dául, hogy illetéktelenek hat­van-hetvenéves fákat vágja­nak ki. Fontos lenne egy bota­nikai felmérés is.- Mit tud tenni a Duna-cso- port ennek érdekében?- Jóformán semmit. Odáig tudunk elmenni, hogy kijá­runk, s ha valami aktívabb szennyezést találunk, felszólít­juk az illetékeseket, tegyék meg a szükséges lépéseket. Hallottam olyan tervekről, hogy a halastóból csónakázó­tavat, körülötte üdülőtelepet terveznek. Ebben az esetben az élővilágnak megpecsételő­dött a sorsa.- A halastón kívül mire terjed ki a ßgyelme a csoportnak Duna- földváron? '- Foglalkozunk a duna­földvári szigettel, amely ártéri erdő volt, most azonban nyár­fáit feláldozták a papíripar­nak. Odafigyelünk a volt szov­jet laktanyára, amely olaj­szennyezett terület. Á legú­jabb, hogy az osztrák Avanti cég olajkikötőt kíván létesíteni a városban, erről azonban még nincs pontos informáci­ónk. . . A Természetvédelmi Hiva­tal kezdeményezésére védett területté nyüvánítják Duna- földváron az oláhvölgyi tör­pemandulást. Oktatófilmet készített a duna­újvárosi papírgyárról, és a Dunai Vasműről a Duna Ter­mészetvédelmi Csoport a du­naföldvári Természetjáró Ma­darász Suli számára. Tóth Ferenc Őszi lehalászás Lakók kontra közterület-felügyelő Játszótér vagy felvonulási terület? Mély felháborodást keltett az Ifjúság téren lakók között egy múlt havi cikkünk, amely az ott lévő játszótérrel foglal­kozott. A szóban forgó cikkben megszólalt Héregi Ferenc köz­terület-felügyelő, s többek közt kijelentette, hogy inkább a játszóteret kellene megszün­tetni, hiszen a tér maga jelen­leg építési terület. Mint isme­retes, az Ifjúság tér 3-as számú épületén évek óta a garanciá­lis javítások folynak. Tatár Istvánná, Ifjúság tér 3/a, lakóközösségi megbízott: - Nagyon rosszul esett az újságcikk, az íróasztal mellől könnyű így nyilatkozni. A ját­szóteret és a mellette lévő parkolót társadalmi munká­ban építették az itt lakók, ami, ha jól tudom, ma már nem is divat. Az önkormányzat csak az anyagot adta hozzá, azt a kis hintát is magamnak kellett kijárnom. Ötven-hatvan gye­rek lakik ebben a házban, szükség lenne egy rendes ját­szótérre, ez viszont itt, inkább egy dzsungelre hasonlít. * Az ügyben felkerestük Hé­regi Ferencet is.- A játszótér természetesen soha nem lesz felvonulási te­rület, azt azonban meg kell ér­teni, hogy egyszerre nem jut mindenre pénz. A városren­dezés a külterületektől halad a központ felé. Az építési hulla­dékokat egyébként a kivitele­zőnek kellene eltakarítania.- Mikor lesz végre rend a ját­szótéren?- Az építkezés befejezése után egészen biztosan rendet teremtünk. A kérdés már csak az, hogy mikor lesz vége a ház javítga­tásának, amely az átadás óta, három éve tart.-tf­Szeméthalom a házak között Drága késedelem Részletesen foglalkoztunk már a 33 lakásos OTP-társas- ház hibáival. Az épületet OTP építtette, a kivitelező a költ­ségvetési üzem volt. Azóta közbejött egy kis rendszervál­tás, a tanács helyett önkor­mányzat lett, a költségvetési üzemet is átszervezeték, de a hibák maradtak. A bíróság ítéletben köte­lezte az önkormányzatot a ga­ranciális munkák rá eső ré­szének az elvégzésére. Amit akkor még olcsóbban lehetett volna megcsinálni, az mára már közel tizenegymillió fo­rintba kerül. Félmillió forint értékű munkát még maga az üzem végzett el, a tető javítá­sára egy dunaújvárosi céget bízott meg az OTP, ennek egy részéért két és félmillió forin­tot az önkormányzat már fize­tett. Összességében véve még öt és fél millió forintba kerül­het a városnak - ennek egy ré­sze jelenleg még csak becsült összeg - az elődök rosszul végzett munkája. Iskolarádió kellene Mi van a ládikóban? Diszkó az iskolában Kívánságládát vezettek- be az általános iskolában, ahova ha nem merik, vagy nem akar­ják elmondani személyesen, vagy a diákönkormányzat közvetítésével a kívánságai­kat, javaslataikat, akkor írás­ban is bedobhatják. Viszony­lag nem sok javaslat érkezik, de azok érdekesek. Vala­mennyi elképzelést megvitat­ják a diákokkal. A legfurcsább kívánság az elmúlt időszakban az a javas­lat volt, hogy a tanárok ma- gázzák a nagyobb diákokat. Ezt a tanári kar nem teljesí­tette, s talán sikerült is meg­győzni a gyerekeket az ötlet hagyományokkal ellenkező voltáról. Nálunk az a szokás gyökeresedett meg, hogy a felnőttek tegezik a gyerekeket, s hogy viszont miként van az családonként, korosztályon­ként változik. Franciaországban például minden kisdiákot minden fel­nőtt uraz és magáz. Ott igazán ritkaságszámba megy a tege- ződés. Svédországban viszont a nyelvi gyakorlatban a ma­gázás nem honos és nem szo­kásos. Ott mindenki tegező- dik, ellentétben az angollal, ahol ez a forma az igen ritka. A bizalmasságot a megszólí­tás jelenti, általában a kereszt­néven. Megvolt viszont az eztán havonta rendszeresen sorra kerülő suli-diszkó premierje. Tanári segédlettel, iskolai fel­szereléssel jót mulattak a gye­rekek délután négy és hét kö­zött. A „bulikat" a magálla­podás szerint addig tartják, míg a gyerekek este nyolcig megérkeznek otthonaikba. Sem a szülők sem pedig 3 pe­dagógusok nem szeretnék, ha a jó hangulatú közös szórako­zásnak esti csavargás lenne a következménye. Az általános iskola egyik épületében már van iskolará­dió, most azt szeretnék a diá­kok, ha a másikban is lenne. A működtető stáb némi tanári segédlettel már harcra készen várja, hogy indulhasson a su­lirádió. Az iskolavezetés min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy ennek megteremt­sék az anyagi, majd technikai feltételeit Új szolgáltatás Foglalkozása látszerész Varga Tibor és felesége, mint vállalkozó 1989-ben te­lepült be városunk szolgáltató vérkeringésébe. Hétfőn, az üzlet szünnapján kerestem föl.- Hogy kerültek Földvárra?- A történet még rövid. Op­tika, fotocikk-eladó és látsze­rész szakmunkás végzettség­gel kerestük ki ezt a helyet, ahol á lehetőséget felismerve indítottuk az üzletet. Először a Kossuth Lajos utcában pró­bálkoztunk. Ezt követően dr. Bánki Erzsébet szemorvosnő­vel együtt béreltük ki az áru­ház emeleti részén azt a helyi­séget. Elöl van a bolt és a ren­delő, mögötte pedig a műhely.'- Mik az eddigi tapasztala­taik?- Először is kaptunk újra­kezdési kölcsönt, másodszor az önkormányzattól kaptunk lakást. A többi lehetőséget fel kellett ismerni. Például, csak központi helyen lehet üzletet működtetni, mert a vásárló könnyebben talál ránk. Aján­lataink az átlagfizetésű embe­rek igényeihez igazodnak. Milyen szolgáltatásokat tud­nak biztosítani?- Fő profilunk a szemüveg, árusítok fotócikkeket, auto­mata fényképezőgépeket és filmeket is. Vállalok szem­üveg javítást is. Ragasztom a szemüvegeket, lencsét színe­zek, ultrahangos tisztítást végzek, megjegyzem, aranyat is lehet ilyen módon tisztítani. A forrasztásokat Pesten vég­zem el, erre jó a szabadnap és a bevásárlásra. Igazán akkor lenne teljes a szolgáltatások köre, ha szerződést tudnék kötni a társadalombiztosítás­sal, mert akkor a recepteket is be lehetne váltani nálam.-Mik a tervei, és milyen nehéz­ségekkel találkozott az üzleti élet­ben?- Úgy lehetne igazán dol­gozni, ha saját üzletünk lenne, mert a bérleti díj, amit az ÁFÉSZ-nek fizetünk, igencsak magas, ezért éppencsak a mindennapi élethez elég, amit keresünk. A keretek, lencsék ára egyre magasabb lesz. A hét-nyolcszáz forintostól a tíz-ezer forintos Sophia Lo­ren szemüvegig, a teljes vá­laszték beszerzésére nagyobb befektetésre lenne szükség. Törleszteni kell a kölcsönt is. Háztartásunk is hiányos még, de reménykedem, hogy hosz- szabb távon is meg lehet élni ebből. Dr. Velis Béláné Ha segíteni kell Nem könnyű segítséget kérni. Az érdekeltek nem is tet­ték. Az önkormányzat ille­tékese kereste meg az újsá­gírót a történettel. Van a városban egy fiatal nő, egy bölcsődés kisgyerek éde­sanyja, aki súlyos beteg. Csak a gerincvelő-átülte­tésben reménykedhet. Amikor a második gye­rekével volt terhes, akkor derült ki, hogy beteg. Azóta drága gyógyszere­ken él, fáradékony. Azért költözött vissza az édes­anyjához Földvárra, mert egyedül nem tudná ellátni a háztartást és a gyereket. A férj otthon dolgozik, he­tente jön a családhoz. Először azt kérték, vár­juk meg a felhívással, míg megtudjuk, hogy mit mond Budapesten a kezelőor­vosa. Van-e esély arra, hogy bekerüljenek az ada­taik a nemzetközi donor­bankba, ami nem két fillér, s kiderül, hogy mennyit kell mindezért nekik fi­zetni. És, egyáltalán, a ke­zelőorvos mit szólna ah­hoz, hogy ők a segítőkész emberekhez szeretnének fordulni. Az orvos, ismervén az egészségügy anyagi hely­zetét, egyetértett a kezde­ményezéssel. Jövőre új költségvetés lesz, amely új szabályokat követelhet meg az egészségügyben is, tehát egyáltalán nem biz­tos, hogy az eddig kapott kezdvezményeket jövőre is biztosítani tudja a minisz­térium. A havi injekcióadag ugyanis kétszázezer fo­rintba kerül, a kapszulák meg hat-nyolcezerbe. Ed­dig ezeket külön miniszté­riumi engedély alapján in­gyen kapta a beteg. Ki tudja, hogy mennyit kell fi­zetni ezekért jövőre? Éppen ezért az önkor­mányzati hivatal segítsé­gével szeretnének alapít­ványt létrehozni, olyan módon, hogy ha nem lesz szükség a pénzre, vagy an­nak egy része is elég lesz, akkor más egészségügyi célra, illetve más rászoru­lónak adják át. Mindenképpen biztosít­ják, hogy a segítőkész em­berek fillérjei és forintjai csak olyan célt szolgálja­nak, amilyenre azt adták. Mindaddig, amíg a rész­letekről, a számlaszámról nem tudunk hírt adni, bo­rítsa homály a beteg szemé­lyét. Pillanatnyilag csak annyit, hogy a fiatalasz- szony édesanyja hivatása során már sok embernek segített a városban. Kiváncsiak vagyunk arra, ha kéri, neki hányák fognak segíteni? Ihárosi Lehetne kaszinó A jogszabályok előírásai szerint a helyi önkormány­zatoknak döntési lehetősé­gük van abban a kérdésben, hogy a közigazgatási terüle­ten lehessen-e játékkaszinót nyitni, vagy nem. Ha a képviselő-testület elutasító döntést hoz, úgy nem létesíthető „játékbar­lang". Fogas a kérdés, mert minden a dolog színvonalán dől el. Ha igényes a szóra­kozóhely, akkor vonzza a pénzes játékosokat, s így közvetve a bevételt a telepü­lés számára. Ha nem, akkor a közbiztonság láthatja ká­rát. A kérdés persze csak el­méleti, hiszen a vonatkozó jogszabály az üzemeltető személyébe például nem te­szi lehetővé a beleszólást, nem támogathat tehát az önkormányzat senkit e té­mában, ha véletlenül egy helybéli csoport akarna „ka­szinózni". Az újabb kérdés, hogy akad-e széles-e vilá­gon olyan befektető, vagy befektetők, aki, vagy akik legalább ötvenmillió forint alaptőkével - ez ugyanis az előírt minimális összeg - éppen Dunaföldváron kí­vánnának játékkaszinót lé­tesíteni. A képviselő-testület min­denestere nem zárkózott el a lehetőség elől, hogy meg­alapozza a város hírnevét, amely majdan vetekedhet Monte CarlÖ-val. Az irónia persze nem a testületi döntésnek szól, hi­szen miért ne adtak volna igenlő választ - sokkal in­kább a (gazdasági) helyzet komikumát fejezi ki. -ihi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom