Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-06 / 262. szám
4 KÉPÚJSÁG BONYHADES KORNYÉKÉ 1992. november 6. Hogy mi lesz itt? Azt még talán senki sem tudja, az viszont biztos, hogy Bonyhádon a Gazdabolt melletti terület évek óta az autósok életének megkeserítője, s minden szépérzékkel megáldott járókelő inkább elfordítja a fejét a látványtól. Mindenesetre az 581 négyzetméteres területet a város önkormányzati képviselő-testületének október 29-ei döntése alapján ezer forintos négyzetméterenkénti áron megvásárolta a „Három— M" Kft. Ezt a döntést hosszas vita előzte meg, hiszen a terület a város általános rendezési tervében iparterületként jelöli, másrészt »pedig közvetlenül kapcsolódik a városközponthoz, amelynek beépítése részletes rendezési tervvel szabályozott, s a beépítési lehetőségek meghatározása városrendezői vizsgálatot igényel. Remélhetőleg majd az egyéni és városi érdekek találkozásával a közeljövőben esztétikusán alakul át ennek a területnek a képe.-Iá- órAmi azt illeti, ennél csak szebb lehet Köszönet A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége bonyhádi csoportja hálás köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik erkölcsi és anyagi segítséget nyújtottak a Bonyhádon és a város környékén élő, a személyi szabadságukban korlátozottak kárpótlási igényének benyújtásához. Az 1992. évi XXXII. számú törvény alapján, 1992 szeptember hó elejétől október hó végéig, minden pénteken a délelőtti órákban készítettük el több száz segítségünket kérőnek a kárpótlási igénybejelentését. Megköszönjük a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Országos Elnökségének, a VHBSZ Tolna Megyei Elnökségének, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal Tolna megyei vezetőjének, és az országgyűlési képviselőknek a munka megindításához nyújtott segítséget. Köszönjük valameny- nyien: —Bonyhád város polgármesterének, jegyzőjének, a helyi és vidéki ön- kormányzatok munkatársainak közvetlen segítőkészségét. —A bonyhádi városi televízió felvételét.-A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ igazgatójának és munkatársainak a helyet és a technikai eszközök biztosítását. —Nem utolsósorban a társadalmi munkát vállaló volt hadifogolytársainknak, pedagógusoknak a türelmes és körültekintő tevékenységét. Továbbra is segíteni kívánjuk társainkat, s ezért a művelődési központban a megszokottak szerint, minden pénteken a délelőtti órákban szívesen látjuk és segítjük a hozzánk fordulókat. Valamennyiünk nevében köszönetét mondunk a Tolnai Népújságnak közleményeink megjelentetéséért. a VHBSZ helyi vezetősége Völgységi Talán nem véletlen, hogy számtalan haiku és tanka - e két ősi japán versformában íródott költemény, amely talán a legtömörebben fejez ki egy-egy érzést, hangulatot - örökítette meg az ősz szépségeit. Talán hozzánk nem áll any- nyira közel a természet, mint a budhista filozófiai rendszert valló költőkhöz, de vitathatatlan, hogy nekünk is gyönyörűséget jelent, ha a természetet járva rácsodálkozunk az őszi tájra, felismerve annak szépségeit. Ótós Réka felvételei azt az őszi hangulatot idézik, ami igazán széppé teszi ezt az évszakot. A mítoszoknak hatalmuk van A művész,aki nem látja az arcokon a lelket Amint belépek Tóth József bonyhádi szobrászművész lakásába - aki dolgozik fémmel és fával egyaránt -, mintha varázslatos világba,, valami „kaotikus rend" közepébe csöppennék. . Könyvek tömege a mennyezetig érő polcokon, az asztalokon, a padlón, fotelban, számuk csak ezres nagyságrendben fejezhető ki. A könyvek mellett ásványok, kőzetek százai, kis ragadozók sárga koponyái. Nagy szerkesztőasztal. Alatta a National Geographic számai tornyosulnak. Az egyik sarokban számítógép, az éléskamra egy része házi fotólabornak kialakítva. A szemlélődő felfedezhet nála még működőképes fűrészgépmakettet, mini gőzgépeket is. Persze szobraiból is felfedezhető néhány. Némelyik a padlón, a kisebb alkotások közül több, szintén a roskadozó polcokon kapott helyet. Az idelátogatónak az az érzése, hogy ide minden befér, csákó nem. Szóval érezhető a lakásban is, hogy egy varázslónak, vagy inkább „elvarázsolt" embernek birodalmában vagyok. Vele beszélgetek művészetéről, a világról, az emberekről. — Miért adta képzőművészetre a fejét? Egyáltalán, milyen irányzatot képviselnek munkái? — Hadd kezdjem a második kérdés megválaszolásával. Mások sorolnak, én élek. Egyébként ha ragaszkodunk a besoroláshoz, akkor azt mondom, hogy a mai magyar avantgarde vonal minimal art-os részének képviselője vagyok. Ennek az irányzatnak a lényege, hogy minnél kevesebb eszközzel fejezzünk ki valamit. Egyébként a katonaság közben - ennek már több, mint harminc éve - kezdett kibontakozni bennem, hogy a társadalom nem egészen olyan, amilyennek lennie kellene, s hogy meg kell találnom valahogy mégis a helyemet benne. A leszerelés után kovács-ötvös gyertyatartókat terveztem, majd 1967-ben kezdtem el a lemezdomborítással foglalkozni. Ehhez beszereztem innen-onnan domborító kalapácsokat, s magam is készítettem jópárat, míg végül a négy grammostól a három kilo húsz dekásig vagy A művész: Tóth József harminc kalapácsom volt már. Munkáim elkészítéséhez nagy segítséget kaptam akkor a zománcgyárban. Stekli Gyula és Kertes Kolmann Jenő segítettek nekem sokmindenben. Jenő bácsi akkor a világon szinte minden nagy avantgarde művésszel levelezett, illetve személyesn is ismert. A zománcgyári időben sokszor egész napokat bent töltöttem a műhelyben kettesben az anyaggal, ami remek dolog volt. Hát valahogy így indultam. — Mitől volt olyan jó kettesben lenni az anyaggal? — Ahogy dolgoztam - úgy százhúszat ütve percenként a kalapáccsal — a világ dolgain elmélkedthettem, közben kutatva az anyag természetét. Akkor azt hittem, hogy egy materialista életét élem, s megpróbáltam általánosítani a világra a munka közben megismert törvényeket. — Kiállítások? — Volt több is. Fiatal művészekkel állítottam ki közösen. 1975-ben feleségemmel is volt tárlatom. Igaz rég volt - amikor még nem lett elegem a KISZ-ből -, de kaptam kéthavi fizetésnek megfelelő KISZ-ösztöndíjat, meg szintén ötezer forintos nívódíjat is. Később már 1980-ban megszabadultam a külső megerősítés igényétől, felismertem, hogy a társadalmi lekötöttség szükségtelen, s számomra evidenciává vált, hogy többet nem állítok ki, hogy a művészetem belső ügy maradhat. A munkát azért nem hagytam abba, s idén augusztusban, tizenkét év után ismét volt egy kiállításom Budapesten, de ez külön történet. — Nyilvánvaló, hogy önnek nagyon sokat jelent a szobrászat, de az is, hogy nem ebből él. Mit dolgozik, s a képzőművészeten túl mit csinál szívesen? — Pécsett tanítok, a műszaki szakközépiskolában. Szakoktató vagyok. Szeretek a gyerekekkel foglalkozni, hiszen nagyon fogékonyak a világra, ami, sajnos, a felnőttekből szinte teljesen kiveszik. Szabadidőmben magam is gyerekesnek tűnő dolgokat csinálok. Számítógépes játékokkal szórakozom, szívesen nézem meg a Hupikék törpi- kéket és hasonló meséket. De amit legjobban szeretek csinálni, az a „szeretés". Szeretem az embereket, s minden teremtett dolgot. Ez szobraimon is látszik. — Miben foglalná össze művészi hitvallását? — A világ nem hasonlít önmagára. Életidegen dolgok hatnak a társadalomban, s az emberek arcán nem látni a lelket. Tudom, hogy nincs befolyásom a vüágra, s hogy hazudik, aki azt mondja, neki van. Úgy érzem, ezt kell megértetni másokkal, hogy ez a dolgom. De ez nem ars poetica. Hitvallása annak van, akinek magamutogató hajlamai is vannak. Mindenesetre hiszek a mítoszok hatalmában, mivel életemben vannak olyan pontok, amik több, mint misztikusak. Élni kell, s az új információk birtokában változtatni életünkön, ami szerintem az egyetlen helyes út.-Nagy László - Ötós Réka Önök kérték Múlt héten megjelent „Önök kérik, mi teljesítjük" című írásunkra Bonyhádon érkezett javaslatok közül Lencz Lászlómét választottuk, aki Dr. Kovács Zoltánt jelölte meg interjúalanynak. Közhírré tétetik Ma este Liberális Klub Ma este a bonyhádi Liberális klub vendége lesz a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban Pető Iván. Az esemény szervezői minden érdeklődőt szeretettel várnak a közismert politikussal való találkozóra, ami délután öt órakor kezdődik. Kiállítás Bonyhádon Szatmári Juhos László szobraiból, festményeiből nyílik kiállítás a bonyhádi művelődési központban 9- én 17 órakor. A tárlatot megtekintésére, amit Oroszki István polgármester nyit meg, minden érdeklődőt szeretettel várnak. Nem vágják ki a szivarfákat Néhány héttel ezelőtt a Bonyhád és környéke oldal hasábjain olvashattak arról a lakossági kezdeményezésről, ami a bonyhádi Kodály Zoltán utcában sorakozó 83 darab szivarfa kivágását kezdeményezte az utca lakóinak aláírásával. Az október 29-ei önkormányzati képviselő-testületi ülésen döntés született a kérelemmel kapcsolatban: A tizenöt éve telepített szivarfákat nem vágják ki. Los Andinos koncert A bonyhádi művelődési központban ad koncertet az országszerte ismert, méltán híres székesfehérvári zenekar, a Los Andinos. A bolíviai népzenét kedvelők bizonyára már várják az eseményt, amire november 11-én (szerdán) este hat órai kezdettel kerül sor. A koncertre már válthatóak jegyek száz forintos árban a művelődési központ pénztárában. Üzembe helyezték A Déldunántúli Gáz- szolgáltató Vállalat szakemberei üzembe helyezték a Deák Ferenc és a Cikói utcai gázvezetékeket. A Bartók Béla utcában pedig megkezdődött a vezetékek lefektetése.
