Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-04 / 260. szám

1992. november 4. VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és Ipar­KAMARA HÍREI Befektetési lehetőségek Szlovéniában A szlovéniai Lendva köz­ség befektetőket keres új vál­lalkozási lehetőségekbe, idegenforgalomba, feldol­gozóiparba, mezőgazda­ságba. Számos lehetőség adódik ennek megvalósítására, pl. szakképzett munkaerő, nyersanyagbázis az élelmi­szeripar számára, köztulaj­donban lévő épületek, ame­lyek ügyviteli helyiségekké alakíthatók át, stb. Bővebb információ irodánkban (Szekszárd, Arany J. u. 23-25.). Üzleti ajánlatok Osztrák fehérneműgyár férfiingeket (hímzett cég­márkával) gyártatna. A gyártáshoz hímzőgép szük­séges. Darabszám: 1000/hó + 500-1000 db ingblúz. Hordók gyártásával fog­lalkozó skót cég keres: 200, 275, 550 literes (használt és új) fahordókat, nyersanya­got, negyedelt fűrészelt fe­hér tölgyfát. Osztrák cég szalag és normál parkettát keres tölgy, dió, vörösbükk és akác (esetleg más) fából. Spanyol cég vásárolna fa­gyasztott és friss marha- és sertéshúst. (Vákuumos csomagolásban friss marhát, hátszínt, sertéskarajt, mar­hanyelvet és farkat stb.) Spanyol cég tükröt vásá­rolna, tükörkészítőkkel ke­res kapcsolatot. Olasz vállalkozó fém­óraszíjak gyártásával fog­lalkozik. Magyar partnert keres, aki járatos az alkat­rész-gyártásban és a ma­gyarországi óraszíjgyártás­ban részt venne. Bissau-Guinea-i cég vásá­rolna különféle szaniter- árut, továbbá szalámit, sajtféleségeket és dobozos üdítőitalokat. Kínál: kesu-diót, trópusi fafélesé­geket és tengeri ételeket. Amerikai cég sajtot vásá­rolna nagy mennyiségben: ez év végéig 2,5 millió font súlyban. A sajtot gyártó cé­gekkel a kapcsolat folyama­tos lenne, a jövő évre is meg­rendelések várhatók. Bulgár cég földimogyo- rókrém-alapanyagot ajánl megvételre. (Földimogyo­róból készült félkésztermék, melynek szavatossági ideje szobai hőmérsékleten mi­nimum 3 hónap. Növényi eredetű magas kalóriatar­talmú, ökológiailag tiszta.) Grúz cégek várják azon magyar cégek jelentkezését, akik érdeklődnek Grúzia iránt, keresik saját termé­keik új vagy régi piacát. El­adnának illetve közös válla­latba adnának: konzerv­gyári berendezéseket, gyü­mölcsfeldolgozó berendezé­seket, töltőgépsorokat, cso­magoló gépeket (élelmi­szer), dobozos gyümölcslé gyártó-kiszerelő sorokat, ipari hűtő, mélyűtő beren­dezéseket. Húsfeldolgozásra is sze­retnének magyar partnert találni. Kérjük, jelezzék az érdeklődők, hogy konkrétan milyen témában érdekeltek. Jogszabályfigyelő 8/1992. (IX. 10.) NGKM- PM rendelet a Kereskedelmi Vámtarifa 1992. évi alkalmazá­sáról szóló 1/1992. (I. 27.) NGKM-PM együttes rendelet módosításáról (Magyar Köz­löny 92. szám). Néhány ter­mékkel kiegészült az 1992. évi vámkontingens, illetve az 1992. évben vámkedvez­ményes eljárásban vámke­zelhető áruk köre (pulykato­jás, rádióvevő készülék, személygépkocsi-alkatré­szek, televízió, gumnpari termékek, öntapadó papí­rok, tűzoltó gépjárművek). Az Agrárpiaci Rendtar­tást Koordináló Bizottság közleményei (Külgazdasági Közlöny 10. szám). A bizott­ság döntései a következő termékeket érinti: — a cukortermékekre exportengedély nem adható, — a búzakenyérliszt ex­portengedélyének feltételei, — szarvasmarha-, mar­hahús és sertéshús import­jára engedély nem adható, — a sertéshús exporttá­mogatása 10 százalék, — búza és kukorica fel­vásárlása állami tartalék- készletre. Tájékoztató a szövetke­zetek átalakulásának adó­zási összefüggéseiről (Adó és Ellenőrzési Értesítő 11. szám). A tájékoztató kifejti az át­alakulás egyes lépéseinek adó- és illetékmentességére vonatkozó rendelkezés tar­talmát a társasági adó és a személyi jövedelemadó vo­natkozásában. Pilvax után szabadon Vendéglátás és művészet Hogy kerül a csizma az asz­talra, azaz szobrok egy ven­déglátóhelyiség asztalára? Ezt kérdezhettük volna elsőnek betérve a Szekszárd szívében, a Garay tér 14. szám alatt az elmúlt héten nyitott kávé­házba, amely minden külön értesítés nélkül tárta ki ajtaját a nagyközönség előtt Garay Kávéház néven. A szekszárdi Ivanizs házaspár az önkor­mányzattól bérbevett helyisé­get újította fel, s alakította hangulatos, meghitt kávé­házzá. A nyitást követő napon látogattunk el ide, hogy meg­tudjuk, mi mindennel várják majd a betérőt. — Az asztalokon újságok, napi- és képes hetilapok, halk zene, a sarokban álló ruhafo­gason újságtartó (először és utoljára régi filmekben lát-, tam). Bársonyüléses, magas támlájú székek, a kis kerek márványasztalokon szobrok. Nem éppen megszokott presszóberendezés... — Jó lenne, ha minden be­térőnek így tetszene! - mondja az Ivanizs házaspár. - Egy olyan kávéházat szeretnénk, ahová a vendég egy fáradt nap után, vagy éppen nap­közben beül megpihenni, be­szélgetni, találkozni. A beren­dezést Szabó Béla tervezte, a cél az volt, hogy minden da­rabjával a régi kávéházak hangulatát idézze. — Mielőtt rátérnénk arra, mitől is lesz ez a kávéház me­rőben más, mint a többi ven­déglátóhelyiség, kérem, mondják el, hogy mit fo­gyaszthat itt a vendég. — Ha már kávéház a ne­vünk, elsősorban igyekszünk a kávét szeretők kedvében járni, ezért 12 fajta kávét kíná­Készül a saját recept szerint kevert koktél lünk. Teából is nagy a válasz­ték, valamint saját receptünk szerint készült koktélokból is, illetve, ha a vendég úgy kí­vánja, tetszés szerint egyedi italkeverést kérhet. Kínálunk melegszendvicseket, az édes szájúaknak pedig házirétest és süteményeket. — A kávéház remek helyen van, a takarékszövetkezet rek­lámja jut az eszembe róla: „Útba esik jövet menet..." - vendégben így talán nem lesz hiány. Az igényes berendezés, a szobrok az asztalokon mégis azt sugallják, hogy olyan ven­dégkör kialakítására lesz itt lehetőség, amely nemcsak egy kávé kedvéért fog ide betérni. — Már a kávéház tervezé­sénél célul tűztük ki, hogy egy úgynevezett művészkávéhá- zat szeretnénk. Ezt azt jelen­tené, hogy bizonyos időkö­zönként más-más művész al­kotásait láthatná az ide betérő vendég. Szeretnénk majd élő zenét is biztosítani, hogy dél­utánonként a régi szalonzene még hangulatosabbá tegye a társalgást, kellemesebbé az időtöltést. Vannak már elkép­zelések és javaslatok, tervez- getések arra vonatkozóan is, hogy kisebb előadói esteket, felolvasásokat, beszélgető- és vitadélutánokat szervezünk. Vállaljuk családi rendezvé­nyek, baráti társaságok, név­és születésnapok megrende­zését is. Minden jó és nemes kezdeményezésre „nyitottak" vagyunk. Szeretnénk, ha so­kan egyszer-egyszer betérné­nek hozzánk, azt azonban még jobban, ha kialakulna egy olyan vendégkör, akik nem­csak fogyasztani, hanem be­szélgetni barátokkal talál­kozni egy-egy vitadélutánon, előadói esten résztvenni kí­vánnak. Igyekszünk össze­kötni a vendéglátást a művé­szet több ágával, azt szeret­nénk, ha itt mindig történne valami, amiért érdemes be­térni a Garay Kávéházba. Sas Erzsébet Fotó: Ótós A vállalkozói központok első országos konferenciája Eddig 2800 hitelkérelmet bí­rált el a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány, amely a helyi vállalkozói központokon keresztül szervez különböző pénzügyi programokat. E programok segítségével jut­hatnak a vállalkozók a PHARE-hitelhez. Ugyancsak igénybe vehetik a piaci kama­tozású hitelek támogatására a Garancia programot. Emellett újdonság a Mikrohitel, ami két részből áll, egy visszatérí­tendő kölcsönből és egy vissza nem térítendő támogatásból. Mindez azon a sajtótájékozta­tón hangzott el, amelyet a ma­gyar vállalkozói központok első országos konferenciáján tartottak csütörtökön a Hilton Szállóban. Slosár Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke el­mondta: az idén összesen 7,8 millió ECU PHARE-hitelhez juthatnak a magyar vállalko­zók. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az összes kérel­mező mintegy fele egyéni vál­lalkozó, 20-22 százaléka bt., il­letőleg kft. Míg korábban fő­ként a kereskedelmi tevé­kenységet folytatók folya­modtak hitelért, most megnőtt az ipari vállalkozások aránya. A kis- és középvállalkozá­sok jelentősége Magyarorszá­gon is megnőtt, jelenleg 750 ezren dolgoznak ilyen mun­kahelyen, és ezzel az összes munkaerő 16 százalékát fog­lalkoztatják. E szektor termeli meg a nemzeti össztermék 14 százalékát. Jelenleg a megtor­panás jelei mutatkoznak, mert csökken a vásárlóerő, a nagy állami cégek likviditáshiány­nyal és csőddel küszködnek, növekszik a verseny a kisvál­lalatok között, hiányzik a tő­kéhez jutás lehetősége. A kiskereskedők bíznak a világbanki hitelben Rövidesen igényelhető lesz az a hitel, amelyet 100 millió dollár értékben a magyar ter­mékpiac fejlesztéséhez nyújt hazánknak a Világbank. A Magyar Kereskedők Vendég­látók Kamarájától (KISOSZ) kapott tájékoztatás szerint a kiskereskedők igencsak szá­mítanak erre a kölcsönlehető­ségre, amitől azt várják, hogy segítséget nyújt a vállalko­zóknak meglévő tevékenységi körük bővítéséhez, korszerű­sítéséhez, továbbá új szolgál­tatások bevezetéséhez. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a KISOSZ köz­reműködésével és pénzügyi támogatásával megjelentetett egy tájékoztatót, amely már a jövő hét közepétől kapható lesz a KISOSZ valamennyi megyei szervezeténél az or­szág 19 megyéjében és Buda­pesten. A kiadvány a hitel­csomag igénybevételének le­hetőségeiről ad részletes in­formációkat. A tájékoztatás szerint a kedvezményezettek a fogyasztási cikkek előállítá­sához szükséges alapanyagok termelői, a termék- és élelmi­szer-feldolgozó, valamint for­galmazó gazdálkodó szerve­zetek, illetve vállalkozások, a fuvarozók, a kereskedelmi ta­nácsadók, és a kereskedelmi forgalmazást elősegítő cégek lesznek. A hitelből finanszírozhatók a gépek és berendezések, pél­dául az automatizált elektro­nikus adatfeldolgozó rendsze­rek, vonalkódrendszerek, hű­tőházak és raktárak berende­zései, anyagmozgató gépek, csomagolóeszközök és szállí­tótartályok. Ugyancsak igé­nyelhető hitel számítógépek és szoftverek beszerzésére, építőanyagokra és építés-sze­relési munkálatokra, valamint tartós forgóeszközökre külön­féle fogyasztási cikk-készletek kialakításához. Az egy pá­lyázó számára nyújtható hitel vagy hitelek összege nem ha­ladhatja meg a 10 millió dol­lárnak megfelélő értéket. A hitel futamideje 10 év, maximum 3 év türelmi idővel. A türelmi időszakban csak a kamatokat kell fizetnie a vál­lalkozónak. A futamidőt és a türelmi időt a folyósító keres­kedelmi bank minden esetben egyedüeg állapítja meg, figye­lembe véve azt, hogy a vállal­kozás és a fejlesztés hozamai várhatóan mennyi idő alatt te­szik lehetővé a hitel visszafi­zetését. A hitel kamata a min­denkori jegybanki alapkamat, ehhez hozzáadódik a keres­kedelmi bankok kamatrése, amelynek mértéke bankon­ként változik. A hitelpályázatokkal kap­csolatban az Agrobank Rt., az Általános Vállalkozási Bank Rt., a Magyar Hitel Bank Rt., a Mezőbank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., az Országos Taka­rékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., valamint az Ipar­bankház Rt. ad információt az érdeklődőknek. MVA—hírek A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a vállalkozói központok eseményeiből Slosár Gábor, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriumának elnöke október 20-án levelet intézett Kupa Mihály Pénzügyminiszterhez. Ebben köszönetét fejezte ki, hogy az MVA-t meghívták a megalapítandó Vállalkozói Hitel- garancia Rt. alapítóinak sorába. A Hitelgarancia Rt. létrejötté­hez az MVA nemcsak anyagiakkal, hanem működése során szerzett tapasztalatainak átadásával is hozzá kíván járulni. Az MVA, egyetértve az alapítók szándékaival, 100 millió forinttal csatlakozik a Vállalkozói Hitelgarancia Rt. létrehozásához." A brit kormány meghívására október első hetében dr. Holló Zsuzsanna MVA ügyvezető igazgató, és Pallér Katalin a nem­zetközi kapcsolatok titkára angliában jártak. Manchesterben a „Vállalkozásfejlesztés Kelet-Európábán" elnevezésű konferen­cián dr. Holló Zsuzsanna előadást tartott „A magyar vállalko­zások környezete" címmel. Ebben áttekintést adott a magyaror­szági kormánypolitikáról, pénzvilágról, adópolitikáról és is­mertette az MVA tevékenységét. Londonban a vállalkozások támogatásáról döntő kormányképviselőkkel tárgyaltak, többek között a British Know How Fund képviselőivel, akik eddig is je­lentős támogatást nyújtottak az MVÁ-nak. * Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Írország, Ka­nada, Nagy-Britannia, Olaszország, Törökország már elköte­lezte magát a vállalkozói központok országos hálózata kiépíté­sének pénzügyi támogatására. További jelentős érdeklődés mu­tatkozik Franciaország, Németország és az Amerikai Egyesült Államok részéről is. A technikai segítségnyújtás és az üzleti kapcsolatok fejlesztése legalább olyan fontos, mint a pénzügyi támogatás, amelyek együtt a program sikerét segítik elő. Október 5-11. között Fejes Tamás, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ mikrokredit menedzsere, valamint a funkcionális al­központok vezetői dániai tanulmányúton vettek-részt, amely­nek célja a dán kisvállalkozások támogatási rendszerének meg­ismerése, illetve a helyi vállalkozói központok tevékenységé­nek tanulmányozása. Leglényegesebb tapasztalatuk, hogy Dá­niában a vállalkozásfejlesztések anyagi terheinek mintegy 90 százalékát az állam vállalja magára. Október 13-án ülést tartott a Tolna megyei mikrokredit bi­zottság: 20 hitelkérelmet bíráltak el és ebből 15-en kaptak hitelt. A Tolna Megyei Vállalkozói Központhoz eddig 92 igény ér­kezett PHARE-hitelre, ebből a kuratórium jóváhagyott 52-t, összesen 112 millió forint értékben, s a kijelölt bank folyósított 43-at 75.7 millió forint értékben. Mikro-hitelre 81 igény érkezett, ebből 37 került jóváhagyásra 11.1 millió forint értékben, s folyó­sítottak 11-et, 3.3 millió forint értékben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom