Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1992. november 23. PART-talan lakásvita (Folytatás az 1. oldalról.) ' mondta, dolgozói kérésére ér­tékesíti most az rt. a lakásokat; jó lenne december 31-ig lebo­nyolítani az adás-vételt, mert­hogy a várható törvényi mó­dosítás nyomán jövőre már magasabb áron lehetne azt nyélbe ütni. Hangsúlyozta, hogy nem a kft., hanem az rt. szabta meg a feltételeket, és a Kreátor nincs abban a helyzetben, hogy a potenciális vevőkkel egyez­kedjen. A PART a forgalmi érték 35 százalékáért kínálja megvé­telre a lakásokat. Azok, akik az erőműtől kapták a lakást, jelentős kedvezményeket kaphatnak. A forgalmi érték 35 százalékának tizenöt száza­lékát kell letenniük készpénz­ben. Amennyiben egy összeg­ben ki akarják fizetni a lakást, a fennmaradó hányad negy­ven százalékát elengedi nekik az rt. Ha erre nincs módjuk, tizenöt éves kamatmentes köl­csönt vehetnek igénybe. Mindezen feltételek azon- J ban nem vonatkoznak azokra, akik a lakást az egykori ta­nácstól kapták. A megjelent bérlők közül ez utóbbiak meglehetősen éles kritikával illették e döntést, hiszen heteken belül nyilat­kozniuk kell: be tudnak-e fi­zetni négy-ötszázezer forintot. Ugyanakkor csak az erőmű dolgozói kaptak a fórum nap­jáig írásos ajánlatot. A PART-tól Puskás Jenő be­ruházási osztályvezető volt je­len - egyben mint érintett lakó- aki nem ért egyet az rt. igaz­gatótanácsának döntésével, de- mint mondotta - ő nem tehet semmit. A bérlőket az sem „vigasz­talta meg", hogy az „erőmű­ves" lakások értékesítésére nem vonatkozik az állami bér­lakások elidegenítésére vo­natkozó szabályozás, inkább azt firtatták, vajon az rt. va­gyonában mennyi az állami tulajdon részesedése. Hiába 99 szászalék - hang­zott a válasz, a lakásokat - a PTK keretein belül - az rt. sa­ját maga szabta feltételekkel értékesítheti. A Kreátor Kft. azt tanácsolta a bérlőknek, hogy forduljanak az önkormányzathoz, és ígé­retet tett arra, hogy az rt.-t tá­jékoztatja a fórumon elhang­zottakról. A szekszárdi képviselő-testület gazdasági bizottsága csütörtökön tárgyalt e lakásokról, és úgy fog­lalt állást, hogy az önkormányzat mondjon le térítésmentesen a bér­lőkijelölési jogáról. (Az rt. is ha­sonlóan járt el az ó lakásai eseté­ben.) Mint a bizottság vezetőjé­től, Jobban Zoltántól megtudtuk, azért döntöttek így, hogy a bérlő­ket a további terhektől megkímél­jék. A bérlőkijelölési jog fejében ugyanis a lakások eladási árának fele az önkormányzatot illeti, ám ez megnövelné a polgárok által befizetendő összeget. Közben a lakók - huszonhárom aláírással - levelet juttattak el Kocsis Imre Antal polgármester­hez, amelyben kérik közbenjárá­sát, hogy a városi önkormányzat adta feltételekkel vásárolhassák meg ók is a lakásokat. A polgármestertől megtudtuk, a testület következő ülésén kerül napirendre az ügy, és szükséges­nek tartja, hogy a város és az rt. igazgatótanácsa további tárgya­lásokat folytasson a kérdésről.-háj­Két boldog ember Az egyik nap betértem a szek­szárdi Bartina ABC áruházba. Kosarat fogtam, szépen beálltam a sorba, ahogy következtem a vá­sárlók után. Előttem egy fiatal­ember állt, majd ó előtte egy ko­pott fejkendős néni, kinek a kendő alól kilátszó deres haja - évtize­dek múlását bizonyította. Arcán a sok-sok nehéz, fájdalmas évtől mély barázdákat szántott az élet. Egyik kezében támbot volt, a má­sikban a bevásárláshoz szükséges bolti kosár. Odaérve a tejesárukhoz, a néni egy félliteres zacskót leemelt a polcról, majd kilépett a sorból, kopott kabátja zsebéből egy „tót" kést vett elő. Lecsípte a zacskó sarkát - fogai híján -, s mohón inni kezdte az „éltető fehér italt". Kisvártatva egy fehérköpenyes kiszolgáló lépett hozzá e szavak­kal: „Néni mit csinál? Ezt nem szabad, ez szabálytalan, jöjjön ve­lem azonnal a boltvezetőhöz!" - de hallottam a szavaiból, hogy küszködik a mondatokkal, mert sírás fojtogatja a torkát, látván az öreg néni elesettségét. — „Nem megyek a bqltveze- tőhöz - mondta csendesen a néni - nem megyek kislányom. Amit mondtál az igaz, amit tettem azt nem szabad, az szabálytalan. Szeretnék hozzátenni valamit, éhes vagyok, tegnapelőtt óta nem ettem, s csak holnapután kapok nyugdíjat. Úgy arra kérlek kislá­nyom - mondta a néni patakzó könnyekkel -, vigyél engem a Várközbe a rendőrségre, mert én loptam, s ezért büntetés jár, de sajnos, az éhség és a pénztelenség vitt rá." Nem tudta mit tegyen a kiszolgáló, akinek akkorra már harmatos lett a szeme. S ekkor csoda történt! A néni háta mögött álló fiatal­ember megszólalt: „én fizetem a tejet!." S odalépve a vajhegyhez, pár darabot, s egy kilós kenyeret is betett a vásárlókosárba. Közben haladt a sor tovább, s úgy jött, hogy együtt értünk oda a pénz­tárhoz, a néni, a fiatalember és én. A jótevő először a néni kosa­rát adta oda e szavakkal: „A benne lévőkön kívül volt még egy fél liter tej, amit a néni elfogyasz­tott, mert szomjas volt. Tessék hozzászámolni”. Kilépve a boltajtón, két boldog embert láttam, a ráncosarcú öreg anyókát, kopott szatyrában a ke­nyérrel - a Bezerédj utca felé tar­tott. Jobb kezével felemelte botját búcsúzás és köszönetképpen a jó­tevője felé, aki az öreg nénit nézve, talán vidéken élő kisnyug­díjas édesanyjára gondolt. Nem tudom. Közben azon vettem észre ma­gam, hogy eleredt könnycsepp­jeim arcomat benedvesítve, az ál­lamról kabátomra hullottak. id. Töttős Gábor Miért tárgyalnak egymással ruha nélkül a finnek? A delegáció is szaunázott A finnországi Tornio városa 23 ezer lakost számlál, tehát majdnem fele annyian élnek itt, mint Szekszárdon. A település területe viszont jóval nagyobb, mint Tolna megye székhelyé­nek kiterjedése, hiszen a házak, közintézmé­nyek, ipari létesítmények egy ötven kilométer sugarú körben helyezkednek el. Tornio egyéb­ként fenn található északon, így ilyenkor, no­vember hónapban már meglehetősen hideg idő fogadja az erre járókat. Mindez természete­sen nem riasztotta, de túlságosan nem is za­varta azt a négy fős szekszárdi önkormányzati küldöttséget, akik a közelmúltban látogattak a megyeszékhely finnországi testvérvárosába. — Az idő valóban hűvös volt, a fogadtatás vi­szont annál melegebb, barátibb - idézte fel élmé­nyeit Haász László alpolgármester, a delegáció vezetője. — Vendéglátóink közül néhánnyal egyébként már korábban, Szekszárdon megismer­kedtünk, ebből következően most - a kapcsolatok fej­lesztésén túl - programunkban a szűkebben vett szakmai szempontok játszottak elsődleges szerepet. A küldöttség mindenekelőtt az önkormány­zati közszolgáltatások témakörében tájékozó­dott, s nemcsak elméleti, hanem gyakorlati vo­natkozásban is. Mint ismeretes, Szekszárd egyik nagy gondja a szeméttelep, melyre nyu­godtan ki lehetne tenni a megtelt táblát, de táv­latilag nem megnyugtató az ivóvízellátás sem, s ügyelni kell a szennyvíztisztítás fejlesztésére is. A hasznosítható tapasztalatok értékelése még tart, de az máris megállapítható, hogy a tanulmányozott példák között számos egyedi található. Tornioban nem is létezik szennyvíz- telep: illetve van egy a város közelében, de már nem finn, hanem svéd területen, a folyón túli Haparandában. Az együttműködés példás, s talán mondanunk sem kell, hogy a finnek minden különösebb okmány vagy vámvizsgá­lat nélkül látogatnak a néhány száz méterrel odébb található Svédországba - s viszont. A magyar küldöttség magától értetődően ugyan­csak akadály nélkül mehetett Haparandába. — Próbáltuk felkelteni a tornioi üzletemberek ' érdeklődését Szekszárd iránt, s úgy érzem, sikerrel járt ez a törekvésünk is - folytatta Haász László. — Ne?n kell attól tartanunk, hogy túl messze va­gyunk egymástól: megismerkedtünk egy - ottani szempontok szerinti - kisvállalkozóval, aki megle­pően távoli kapcsolatokkal is rendelkezik. Egyálta­lán nem tartom kizártnak, hogy hamarosan Szek­szárd is része lesz ennek a hálózatnak. Remélhetőleg elősegíti a jó kontaktust a fin­nek előtt is közismert nyelvrokonság. S hogy mi kell még a mindkét fél számára előnyös megállapodásokhoz? Haász László szerint mindenekelőtt egy frissítő szauna. — Kipróbáltuk ezt a jellegzetes finn fürdőt is, pontosabban szólva kipróbáltatták velünk, mert iga­zából nem jelentkeztünk önként. Nem bántuk meg, s vélhetően van is valami igazság abban az állításban, hogy a forró gőz utáni jéghideg víz elősegíti a szer­vezet tisztulását. Bár azt mondták nekünk, hogy a szauna nemcsak a test megtisztításának, hanem egyúttal a politizálásnak is a helyszíne. Mert ha Finnországban a szakszervezeti titkár nemn tud megegyezni a gyárigazgatóval, akkor mindketten elmennek a szaunába. így, a ruha nélküli egyforma­ság, egyenlőség állapotában sokkal könnyeb megta­lálni a közös hangot, mintha öltönyben tárgyalná­nak egymással. Szeri Árpád „Bizodalom a magyarságban" Erdöntúli iskolák Bár Erdély sohasem tarto­zott igazán Magyarországhoz, a magyarság keleti határvi­déke mindig külön világot je­lentett, az erdélyjárás azért csak trianon óta erdélyjárás: kuriózum, s egyfajta köteles­ség az anyaország azon lakói­nak, akik mélyebben kívánják megismerni nemzeti kultú­ránkat. A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola hallgató­iban tavasszal fogalmazódott meg egy erdélyi iskolatörté­neti körutazás gondolata, amely ősszel, egy hat napos kirándulással valósult meg. Az útvonalat Balássy György közművelődési titkár segítsé­gével dr. Kurucz Rózsa, a fő­iskola docense állította össze az pszichopedagógiai és a ne­veléstörténeti csoport tagjai számára. Az úton szerzett ta­pasztalatokról néhány részt­vevővel beszélgettünk. — Milyen útvonalat jártatok be? — Az út céljának megfele­lően a nagy múltú erdélyi is­kolákat látogattuk meg. Jár­tunk a nagyváradi Ady Líce­umban, Nagyenyeden a haj­dani Bethlen-kollégiumban, és Gyulafehérváron a nagye- nyedi kollégium ősében. Ko­lozsváron a Báthory Líceum mindennapjaiba pillantottunk be, és voltunk óvónőképzőben is, Székelyudvarhelyen, árva­házban, Csíksomlyón. - kezdi Barnafi Márta, majd a az ottani magyar nyelvű oktatásról szólva így folytatja: — Az intézmények anyagi helyzete általában sok helyen rossz, a kollégium drága, a nagyenyedi óvodában például nagyon szegényes a játékkész­let, és a gyerekek jobb híján iskolapadokban ülnek. Az is­kolákban nagy a hiány a szemléltető eszközökből, a magyar nyelvű könyvekből, nagyon örülnek minden anyanyelű kiadványnak. A nagyenyedi magyar nyelvű gyakorló óvoda a problémák ellenére színvonalasan műkö­dik, ezt bizonyítja, hogy ro­mán szülők is beíratják gyer­mekeiket. Itt egyébként isme­rik a magyarországi alternatív módszereket, mivel több ma­gyar óvónőképzővel tartanak kapcsolatot. A székelyudvar­helyi óvónőképzőben - amely egy ötéves képzést nyújtó kö­zépfokú intézmény - az 1989-es, új óvodai nevelési program szerint tanulnak. — Mi volt a legmaradandóbb élményetek? — A Báthory Líceumban érkezésünkre egy osztály tel­jesen spontán módon üdvö­zölt minket, egy tanuló a Templom és iskola című ver­set szavalta el, a rögtönzött fogadtatás fantasztikus volt és megható. Ezen kívül termé­szetesen megfogott minket az emberek vendégszeretete, összetartása - veszi át a szót Hegedűs Tamás. , A kirándulásról kiállítás is lát­ható a főiskola aulájában. Bukta Gábor ennek céljáról beszél. — Ezzel a tárlattal élmé­nyeinket, tapasztalatainkat, a tanulmányaink során szerzett ismereteket szeretnénk az ér­deklődők elé tárni. Itt szeret­nénk köszönetét mondani a szekszárdi önkormányzatnak és a főiskolának, hogy anyagi­lag támogatták a tanulmányu­tat.-tf­Kriminális Nyugodt hét A hét krimikrónikája általá­ban péntektől péntekig tekinti át a rendőrkapitányság hatás­körében történteket. E hét napban nem történt sem sok, sem nagy bűnügy, bár ilyen­kor a rendőrök már idegesek, mert gyakran előfordul, hogy az ilyen napok vihar előtti csendnek bizonyulnak, s a bűnözők behozzák „lemara­dásukat". Két betörés Szekszárdon két betörés volt, vagy ha úgy teszik foly­tatódott a sorozat. Most a Bak- tai ABC-t látogatták meg je­lenleg még ismeretlen tette­sek, akik valószínűleg kész­pénzt kerestek, mivel az gyor­san hasznosítható, s állítólag nincs szaga. Ezt nem lelvén megelégedtek némi itallal, ci­garettával. Keddi lapszámunkban ír­tunk arról, hogy két vandállal kevesebb szaladgál a megye- székhelyen, mert elítélték őket. A jelek szerint maradt még belőlük, mert a II. számú általános iskola látogatói minden helyiségben jártak az egyik éjszaka, s vagy felfeszí­tették a2 ajtót, vagy pedig ne­mes egyszerűséggel berúgták. Jelentős érték itt sem volt. Nem vicc! Nagyon kell vigyázni a drága kerékpárokra. Nyu­galmazott rendőrtiszt-festő­művésznek meg különösen. Elemelték ugyanis ötvenezer forintos biciklijét, ami be volt ugyan lakatolva, de le-, nem. így aztán egyszerűen fel- és elemelték. Még szerencse, hogy a tettes és a kerékpár megvan. Az orgazdát is meg­nevezte. A tulajdonos kára tel­jes terjedelmében és kerékpár formájában megtérült. Ezúton üzenjük minden „érdeklődőnek", hogy gyanús külsejű alakoktól - elegánstól se! - kétezerért ne vegyenek kerékpárt, mert a régi Csepel gyártmányú is többet ér. Ilyen ajánlat esetén még még az is elképzelhető, hogy lopott holmit ajánlgatnak. S ha va­laki nem tudná, az orgazdaság is bűncselekmény. -ihi­Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Az alábbiakban közöljük a Tolna megyei Munkaügyi Köz­pont Szekszárdi Kirendeltségének állásajánlatát. Terveink sze­rint ezeken a hasábokon havonta egy alkalommal találkozhat­nak hasonló információkkal. Szakmai állás Csecsemőgondozó Pénzügyi munkatárs Üzleti munkatárs Cukrász Ápolónő Bérügyi előadó Kőműves Varrónő Elektrikus Műszerész Kézi úttisztító Autóbuszvezető Betanított munkás Üzletkötő Adóügyi ügyintéző Adóellenőr Üzletkötő Földmérő technikus Élelmiszeripari üzemmérnök Élelmiszeripari művezető Rádió-TV műszerész Nehézgépkezelő (POCLAIN) Varrónő Cukrász Vendéglátóipari eladó Gépkocsivezető (PAVI.) Mentőápoló Hegesztő Központifűtés-szerelő Y ízvezeték-szerelő Üzletkötő Villamosmérnök Kőműves Fő Hol? Telefon 5 nő Szekszárd 11-733 1 f/n Szekszárd 11-033 1 f/n Szekszárd 11-033 1 nő Szekszárd 12-211 30 nő Szekszárd 12-211 1 f/n Szekszárd 12-211 3 ffi Szekszárd 15-133 5 nő Szekszárd 11-355 1 ffi Szekszárd 11-822 1 ffi Szekszárd # 11-822 2 f/n Szekszárd 11-822 5 ffi Szekszárd 12-222 4 ffi Zomba 33-131 6 f/n Szekszárd 11-994 1 f/n Szekszárd 12-511 2 f/n Szekszárd 12-511 3 f/n Szekszárd 12-511 2 f/n Szekszárd 15-887 1 f/n Tolna-Mözs 40-408 1 ffi Harc 16-867 1 ffi Szekszárd 16-564 1 ffi Szekszárd 16-795 5 nő Bátaszék 75 2 nő Szekszárd 16-255 2 nő Szekszárd 16-255 5 ffi Szekszárd 15-152 5 ffi Szekszárd 15-152 2 ffi Szekszárd 19-762 5 ffi Szekszárd 19-762 5 ffi Szekszárd 19-762 5 f/n Szekszárd 13-260 1 f/n Szekszárd 19-330 5 ffi Szekszárd 14-796 Uraim és hölgyeim! Istennek hála nem vagyok kereskedő, de nem esik nehezemre eljátszani a gondolattal, hogy olyan kereskedő lennék, mint amilyennek a nagykönyvek a kereskedőt leírják. Udvarias, tü­relmes, bizalomgerjesztő. Abban a tudatban, hogy mindezek a tulajdonságok a kereskedelemben legalább annyira fontosak, mint a bőséges árukínálat. Szeretem a munkámat, ez némileg megkönnyíti a dolgomat ebben a nem mindenben javunkra vál­tozó világban. Szolgálok. Most éppen a pénztárgép mellé szo­rítva, pedig ez a parányi hely kényelmetlenségével kalodaként szolgál. Se ülni, se állni nem lehet benne rendesen, de nem en­gedhetem el magamat a hatodik, hetedik órában sem, nem sír­hat le az arcomról, hogy fáradt vagyok, hogy otthon további munka vár. Gyerekek, család, idős szülők gondja. És mint de­rült égből a villámcsapás, jön, jön, jön. Az a vevő, aki előbb ér­deklődve hallgatja udvarias magyarázatomat sajátos problémá­jára, aztán vörösbe lobban az arca, egészen közel hajol hozzám és közli, hogy „menjen a . . ! Neki a fejébe szalad a vér, én az ájulás határán úgy érzem, hogy a lábamba. Itt van a nyelvem hegyén, hogy legyen szíves, menjen ő oda, ahova engem disz­ponál. Később mégse tudom eldönteni, hogy feleltem-e neki va­lamit mielőtt még elviharzott. Egyet azonban tudok. Célszerű lenne a Vásárlók könyve mintájára felfektetni a Vevők könyvét, amibe a pultok alkalmankénti védtelenjeinek sérelmeit lehet megörökíteni. Sok haszna biztosan nem lenne, de úgy látszik, nem lehet elégszer fölhívni a figyelmet arra, hogy a tisztelet olyan eleme a társadalmi együttélésnek, uraim és hölgyeim, ami csak kölcsönösségi alapon működik.-li-

Next

/
Oldalképek
Tartalom