Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-16 / 270. szám
6 NÉPÚJSÁG GAZDASAG 1992. november 16. Csökkenő állatállomány Megváltásra, várva „Nem a hús, hanem a disznó a drága n Töltik a parizert a készítménygyártó üzemben A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adatai szerint az ország szarvas- marha állománya szeptember 30-án 1.251 ezer volt, az előző év hasonló időszakához képest 17,4 százalékkal kevesebb. Jelentős - 23,4 százalékos - a szövetkezeteknél és 10,6 százalékos a kisterem- löknél tapasztalt állomány- csökkenés. A mezőgazdasági vállalatok és gazdasági társaságok átlagosan 7,4 százalékkal kevesebb szarvasmarhát tartottak mint az előző év azonos időpontjában. A csökkenés folyamatos, hiszen az előző negyedévhez viszonyítva is 6,9 százalékkal van kevesebb szarvasmarha az országban. Az állomány leginkább a szövetkezeteknél, legkevésbé a kistermelőknél apadt tovább. A felmérés szerint a sertésállomány 6,7 millió volt, az egy évvel korábbi állapothoz képest 10,4 százalékkal kevesebb. Míg a szövetkezeteknél jelentős - 18,7 százalékos - csökkenés következett be, a vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál kisebb mértékű, 4,3 százalékos az apadás. Szemben a szarvasmarhaállomány alakulásával, a sertéstenyésztési kedv a harmadik negyedévben a megelőző negyedévhez képest valamelyest A jövőben meg kell vizsgálni egyes kisbankok fúziójának gazdasági és jogi lehetőségeit. A magyar gazdaság jelenlegi színvonalához képestegyes vélemények szerint - túl sok, kis alaptőkéjű, nem eléggé stabil pénzintézet van hazánkban. Mindezt az Állami Bankfelügyelet nemrégiben összeállított anyaga állapítja meg, amely a hazai pénzintézeti rendszer fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. Ezen a struktúrán részben tőkebevonással, alaptőkebeemeléssel, részben esetleges egyesülésekkel javíthatnának annak Évek óta tart a vita: mennyi a megélhetéshez feltétlenül szükséges pénz és hogyan kell kiszámítani a létminimumot? A Központi Statisztikai Hivatal és az Újpesti Családsegítő Központ egymástól eltérő adatai - egészen a legutóbbi időkig - csak borzolták a kedélyeket és egyúttal rontották mind a két adatközlő hitelét. Kinek higgyünk? A hivatalos számításoknak, vagy saját, egyre véonyabb pénztárcánknak? Nos, a statisztikai hivatal lépett és most már népes parlamenti bizottság ajánlása alapján készíti - a valós fogyasztáshoz eddiginél jobban igazodó - létminimum számítást. A tanácsadó testületben érdekvédelmi szervezetek, kutatóintézetek szakemberei, országgyűlési képviselők döntöttek arról, miből és mennyi kerüljön a létminimum szintjén élők feltételezett kosarába? Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársai szerint egy közepesen aktív felnőtt napi életműködéséhez 2700-2800 kalória szükséges, a nyugdíjasoknak ennél 12 százalékkal, míg a gyerekeknek 22 százalékkal kevesebb is elegendő. A napi tápanyagok között feltétlenül lennie kellene 90 gramm fehérjének, 95-100 gramm zsírnak, 370-380 gramm szénhidrátnak, továbbá 2500 milligramm káliumnak, közel 800 milligramm kálciumnak, 12 milligramm vasnak, illetve megélénkült, ugyanis az állomány 5,1 százalékkal növekedett. A vállalatok és a gazdasági társaságok egy év alatt jelentősen, 57 százalékkal növelték juhállományukat, a szövetke- zetekviszont nagymértékben, csaknem 30 százálékkal csökkentették. A szárnyasok száma országosan 48 millióról 45,4 millióra apadt. Az 5,3 százalékos csökkenést zömében a mező- gazdasági vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál regisztrálták. A kistermelők nem egész 1 százalékkal kevesebb tyúkfélét tartottak, mint egy évvel korábban. Az állattenyésztés csökkenését mutatja a legfontosabb állati termékek felvásárlásának alakulása is. Vágómarhából 4847 tonnával, tehéntejből 11 millió literrel, sertésből 92 ezer tonnával kevesebbet vá- sároltakfel az első háromnegyed évben, mint egy évvel korábban. Bíztató jel viszont, hogy a hízósertés szabadpiaci átlagára tavaly szeptemberhez képest 27,4 százalékkal emelkedett, jelenleg már 100 forint körüli árat is fizetnek a felvásárlók az élősertésért. Ugyanakkor a morzsoltkukorica hasonló időszakban mért átlagára 5,8 százalékkkal csökkent. érdekében, hogy több, komolyabb tőkeerővel rendelkező középbank jöjjön létre. A bankfelügyelet feladata e kérdésben az, hogy a fúziókat csak akkor engedélyezze, ha két vagy több kisbank egyesülése egyúttal stabilabb középbankok alapítását biztosítja. A tanulmány megállapítja, hogy a pénzintézeti rendszer sajátos elemét képezi az Országos Takarékpénztár Bank Rt. és a takarékszövetkezetek hálózata. Az OTP forrásai és kihelyezései kapcsoaltainak sajátosságai, valamint tulajdonosa miatt is egyedi eset. 1100 mikrogramm B-l, 1600 mikrogramm B-2, 100-110 mikrogramm C-vitaminnak és 10 gramm nyersrostnak. Nos, mindezek elfogyasztását a legolcsóbb élelmiszerekből számítják a statisztikusok. Például hús helyett a szintén állati eredetű (de jóval olcsóbb) tejalapú fehérjét vették alapul. Nem kerül a statisztikai hivatal létminimum kosarába karaj, comb, van viszont dagadó, tarja, kevés lapocka és máj. A húskészítmények között nincs szalámi, sonka, szárazkolbász, ugyanakkor számolnak párizsival, krino- linnal, hurkával és kenőmájassal. A statisztikusok száraz- tésztája természetesen nem nyolc-, hanem csak kéttojásos, a gyümöcsök közül pedig a legolcsóbbnak tartott almát és szilvát vették figyelembe. Azt is végiggondolták a minimális költségek kiszámításakor, hogy például a tésztát otthon gyúrják, mert így olcsóbb. Mindezek figyelembevételével a KSH szerint az élelmiszer létminimum egy felnőttre vetítve 1989-ben 1570 forint, míg 1992-es szeptemberi árakon számolva 3300 forint volt havonta. Ez azonban csak a nyers élelmiszer ára... A 6000 forintos öregségi nyugdíjat, vagy a 8000 forintos bruttó minimálbért - számítás ide, számítás oda-, bizony mind nehezebb beosztani.-szabóFerettczy-Europress (Folytatás az 1. oldalról) — Szekszárdott a boltokban egyre több Bácshús címkével ellátott terméket látni, hová tűntek az önök készítményei? — Senki nem próféta a saját hazájában, bár azt el kell ismerni, hogy az utóbbi időben a Bácshús nagyon aktivizálta magát. Másfél évvel ezelőtt egy osztrák cég szerezte meg a részvényeik többségét, általuk sikerült annyi forgótőkéhez jutniuk, ami hozzásegített őket a fejlesztéshez. A szekszárdi húsipari vállalat ezzel szemben még ma is az eredendő hiteleit törleszti. — Mennyire korszerű a 11 évvel ezelőtt alapított kombinát? — Eléggé hírhedt beruházás volt ez annak idején, ami többszörös módosítás után egy. erősen exportra orientált vállalatot eredményezett. A jó mezőgazdasági környezet adva volt és addig feldolgozás sem volt a környéken. A sertés vágókapacitást évi 550 ezerre tervezték, két műszakra. Egyedülálló az országban, hogy egy üzemépületen belül 2 vágóhíd, daraboló, konzerv és készitménygyártóis van, de nem azt az utat járta be a cég, amit elképzeltek. — Mikor volt a csúcs ebben a kombinátban? — 1984-ben, amikor 602 ezer sertést és 45 ezer szarvasmarhát vágtunk le. Jelenleg mindkét állat felvásárlása jelentősen visszaesett. — Mi az oka, nincs elég piacuk? — A piacunkkal nincs baj, megyén kivül Budapest a legnagyobb felvevőnk. Döntőmértékben készítményeket és marhahúst, kissebb mennyiségben sertéshúst szállítunk. Eddig folyamatos külföldi megrendeléseink is voltak, most a sertéspestis miatt ezek a szállítások leálltak. Hiába nem érint bennünket közvetlenül ez a betegség, az állategészségügyi szabályok az egész országra vonatkoznak és ez a szüneteltetés akár hat hónapig is eltarthat. Az állatállomány nagyságrendjét folyamatosan csökkentjük, mert nagyon drága a sertés. Nagy a verseny a felvásárlók között és a 100-110 forintos sertésár nekünk rettentően magas. — Kik a verseny szereplői, kikből tevődik össze a felvásárlók köre? — Ma Magyarországon ezer vágó-, szúró- és feldolgozóhely van, ennyi helyen vásárolnak sertést. Ebből 19-20 az állami vállalat a többi kisebb-nagyobb vállalkozás, akik kénytelenek a kapacitásuk maximumát kihasználni, mert nyereségre csak így számíthatnak. Emiatt a kereslet nagy, ehhez képest a sertés kevés és ezért az árak magasak. A mai kényszerhelyzetben megpróbál mindenki ügyeskedni. A megoldás a minőség szerinti átvétel lehetne, úgy mint a Közös Piac országaiban, ahol erre törvény is van. — Mi az akadálya annak, hogy minősítés alapján történjen a felvásárlás? — A minősítéshez szükséges műszerekkel a kombinát is rendelkezik, de olyan sok fajta sertés van a termelőknél, hogy lehetetlenné válik a minősítés. Nálunk még nincs tenyésztéspolitika. — Régen azt mondták, disznóvágáskor csak a visitás mehet kárba, a kombinát mit hasznosít a disznóból? — Nálunk, ami veszendőbe megy, az a szőr és a sza- rúanyag. A hasznosítási lehetőségünk minden másra megvan, bár nagyon szigorú higiéniai előírások, állandó állatorvosi kontrol mellett dolgozunk. Versenytársaink jelentős részénél ez nem így van. Nem azonosak tehát a követelmények, pedig az elvárható lenne a fogyasztó éredeke miatt is, hogy legalább az élelmiszer törvényre vonatkozó előírásokat tartassák be. — Igazgató úr, hogyan jellemezné a vállalat pillanatnyi helyzetét? — Nagy az eladósodásunk és kevés a mobilizálható készpénzünk. Pillanatnyilag 1700 embert fogalalkoztatunk, 900 fővel kevesebbet, mint régebben és további létszámleépítésre is lehet még számítani. Megpróbálunk takarékoskodni, a gépjárműparkot és az ehhez kapcsolódó javítóműhelyt megszünetettük. A belföldi szállítást magánfuvarozókra bízzuk. Ma már nem látszik más lehetőség a tal- ponmaradáshoz, mint a privatizáció. — Említette, hogy nagy a vállalát adóssága, ez miből tevődik össze? — Egyrésze még az alapítástól ered, majd létesítettünk egy hűtőházat, melyre szintén hosszúlejáratú kölcsönt vettünk fel. A forgótőke hiánya miatt pedig rövidlejáratú hitelekhez kellett folyamodnunk. Ez utóbbi 1987 óta, a tröszt megszűnése után lett mindennapi problémánk. A magas kamatterhek mellett elértük azt a pontot, amikor ez az adósság tovább már nem növelhető. A forgótőke hiánya nagyon nyomaszt bennünket, mert emiatt nam tudunk versenyképesek lenni a felvásárlásban. Hiába van a kombinátnak piaca, gyártási kapacitása, likviditási problémák miatt alulmaradunk. Ezeket a gondokat belirről már nem lehet megoldani. — Kapott-e konkrét privatizációs ajánlatot a húsipari vállalat? — Sok külföldi megfordult nálunk, az érdeklődés nagy, de tudomásunk szerint ajánlatot még nem tettek. Gondoltunk belföldi cégekre is, de az a néhány gazdaság, ahol van elég tőke, túl nagynak látja az üzemet és túl kicsinek a beleszólási lehetőséget. — A városban azt beszélik, hogy az az osztrák vállalkozó, aki a Bácshúst talpra állította, a kombinátot is megkereste, de önök nem fogadták el az ajánlatát. — Valóban megkeresett bennünket, tanulmányozta a vállalat paramétereit, szakértőket is ideküldött, de ajánlatot még nem tett. A döntés nem a mi kezünkben van, a vállalat sorsa a minisztérium, a vagyonügynökség és a befektető között dől majd el, de ez nem jelenti azt, hogy ölhetett kézzel várunk. Első lépésként egy hónapon belül megtörténik a vállalat részvény- társasággá való átalakítása. Kértünk kormánygaranciát, hogy át tudjuk hidalni a privatizációig vezető időszakot. Alacsony kapacitással dolgozunk, de nem vegetálunk. Túl kell élnünk ezt az időszakot, hogy talpra tudjunk állni. Azt kell megérteni, hogy nem egy vállalat van gondban, hanem az egész húsipar, sőt, a magyar élelmiszeripar, tehát joggal lehetne várni a kormányzati beavatkozást. Mauthner A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 125,17 127,97 ausztrál dollár 56,99 58,23 belga frank (100) 252,32 256,98 dán korona 13,55 13,81 finn márka 16,45 16,85 francia frank 15,37 15,65 görög drachma (100) 39,96 40,80 holland forint 46,14 47,00 ír font 137,50 140,10 japán yen (100) 66,18 67,38 kanadai dollár 64,89 66,29 kuvaiti dinár 275,31 280,81 német márka 51,92 52,88 norvég korona 12,74 12,98 olasz líra (1000) 60,67 61,95 osztrák schilling (100) 738,09 751,69 portugál escudo (100) 58,40 59,50 spanyol peseta (100) 72,37 73,89 svájci frank 57,49 58,57 svéd korona 13,80 14,06 USA dollár 82,11 83,67 ECU (közös piac) 101,86 103,82 A „félgőzzel" üzemelő húskombinát folyosója Újabb befektetési alapok A Budapest Alapba a bejegyzési időszak első két hetében befolyt összeg meghaladja a százharmincmillió forintot. Még nem fejeződött be a jegyzési időszak, de a Budapest Alapkezelő Rt-nél máris újabb alapok útra bocsátását tervezik - közölte az MTI-vel Sharon Spiegel, az Alapkezelő Rt. vezérigazgatója. Elmondotta: ha a magyar befektetőkben tudatosul, milyen előnyökkel rendelkezik e befektetési forma - mint az adókedvezmény, vagy a bankkamatoknál magasabb várható jövedelmezőség -, a befektetési alapok jelentős terjeszkedésre lesznek képesek. Az Egyesült Államokban a 70-es évek második felében kezdődött a befektetési jegyek divatja. 1991-ben az érvényes befektetési jegyek állományának értéke már megközelítette az 1500 milliárd dollárt. A legnépszerűbbek az önkormányzati- és államkötvényekbe, illetve részvényekbe fektető alapok. Magyarországon idén nyújt először lehetőséget a törvény a befektetési alapok működtetésére. Bár a nyár óta több újabb alap is megkezdte befektetési jegyei eladását, a jegyzési időszak mind ez ideig csak a Creditanstalt Magyar Állami Értékpapírokba Befektető Alapnál zárult le. A CA jegyeiből 1,74 milliárd forint értékben adtak el. A befektetési jegyek összjegyzésének értéke eddig hozzávetőleg 2,5 milliárd forint. Ez az ösz- szeg csaknem teljes egészében zárt végű befektetési alapokhoz folyt be. Éz idő szerint egyetlen nyílt végű alap, a Buda Alap befektetési jegyei jegyezhetők. A nyűt végű alapok népszerűsége valószínűleg két okból maradt el a zárt végű alapokétól jelenleg. Az egyik ok, hogy befektetési jegyeik vásárlói nem részesülnek adókedvezményben. Másfelől kezelésük bonyolultabb, és Magyarországon nem honosodtak még meg az ezt megkönnyítő nyugati technológiák. A pénzintézeti rendszer szervezeti fejlesztése Mi van a kosárban?
