Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-11 / 266. szám

1992. november 11. VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 Kereskedelmi vállalkozások kilátásai 1992/93 telén Sok a biztosító, kevés az információ Mondd, te kit választanál? A többi gazdasági ágazat­hoz viszonyítva a kereskede­lem eredményei kedvezőek. Ezen belül az egyéni és társas magánkezdeményezések az elmúlt években dinamikus fej­lődést mutatnak. A vállalko­zási kedvet a kereskedelem, vendéglátás területén bizo­nyítja, hogy az elmúlt idő­szakban egyre nagyobb arányban vannak jelen azok, akik e területen vállalkoznak (az összvállalkozók kb. 60 százaléka). Nincs ez máskép­pen Tolna megyében sem. Ez azt eredményezte, hogy meg­szűnt a hiánygazdaság és pi­aci egyensúlyról, illetve kíná­lati piacról beszélhetünk. A megyénkben több mint 4500 egyéni társas kereskedelmi vállalkozó a kínálatot és vá­lasztékot jelentősen bővítette, illetve új szolgáltatásokat, termékeket kínál. Emellett megjelentek a külföldi befek­tetők, liberalizálták az impor­tot és az árakat. A lakossági vásárlóerő vi­szont jelentősen csökkent és ma is további csökkenést mu­tat. A kínálat bővülése és a ke­reslet csökkenése jelentős za­varokat okoz a vállalkozói tár­sadalomban. A gazdaság vál­sága ellenére a vállalkozói szellem, a megújhodási kész­ség továbbra sem tűnt el. Olyan vállalkozói réteg ala­kult ki, amelyre nyugodtan lehet építeni, amely a gazda­A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és Ipar­KAMARA HÍREI Erdélyi kapcsolat A Hargita Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara nemzetközi üzletember ta­lálkozót szervez Csíkszere­dán „BUSINESS CONNEC­TION '92" címmel 1992. no­vember 25-27 között. A ren­dezvény célja, hogy a keres­kedelmi kapcsolatok kiala­kítását elősegítse a részt­vevő országok vállalatai és vállalkozói között, valamint, hogy információt nyújtson az együttműködés lehetősé­geiről, kereskedelmi jogsza­bályokról, stb. Jelentkezni lehet irodánkban. Üzleti ajánlatok: Osztrák cég keres LO- XEAL-műszaki ragasztók és tömítőanyagok magyaror­szági forgalmazásához érté­kesítő partnert, műszaki ke­reskedelmi vállalatokat és gyakorlattal rendelkező üz­letkötőket. Ukrajnai város keres cé­geket, amelyek készek len­nének valutás gyógyszertá­rat nyitni. Keresünk cégeket, ame­lyek Ukrajnában különböző témakörökben vegyesválla­latot szeretnének alapítani. . Keresünk disznózsírt fo­lyamatos külföldi szállí­tásra. Eladók olasz csillárok és egyéb világítótestek, széles választékban, kis- és nagy- kereskedők részére. Keresünk beszállítókat, országos, illetve területi for­galmazókat, felhasználókat az alábbi témában: 19 coll rendszerű műszerszekré­nyek, laborállványok; asz­tali műszerdobozok; kapcso­lótáblába építhető műszer­dobozok; falra szerelhető műszerdobozok; csavaros kötés nélküli műanyag do­bozok. Eladók a FÁK országok­ból: 210 tonna betonacél, nit­rogénnel dúsított urea, ce­ment, rozsdamentes csövek, rozsdamentes edények, fe­kete kaviár. A nap információja Vállalkozók karácsonyi vására Moszkvában A magyar vállalkozók ed­dig kiszorultak a szovjet utódállamok piacáról, már­pedig létérdekük, hogy be­kerüljenek a keleti köztársa­ságok kereskedelmi életébe. Ezért a Kádár Béla külgaz­dasági miniszter által veze­tett gazdasági delegációban - amely november elején Oroszországban, Baskíriá­ban és Tatárországban tár­gyalt - a vállalkozók képvi­selői is helyet kaptak. Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke elmondta, hogy a magyar-orosz kereskedelmi forgalom szinte egyik évről a másikra töredékére esett vissza. Öröm az ürömben, hogy a forgalomcsökkenés ellenére a kisválallkozók részaránya 14 százalékról 20 százalékra nőtt. A kapcsola­tok bővítésének érdekében most magyar-orosz vegyes­bizottság felállítását határoz­ták el. A tervek szerint köz­ponti ellenőrzés nélkül, de központi segítséggel valósí­tanak meg külföldi beruhá­zási programokat a FÁK te­rületén. Az első közös kereske­delmi akciót karácsony előtt rendezik a moszkvai GUM és CUM Áruházban. Ezt kö­vetően, januártól a magyar vállalkozók folyamatosan tudathatják a moszkvai ma­gyar kereskedelmi képvise­lettel, milyen áruval és szol­gáltatással tudnának bekap­csolódni Oroszország keres­kedelmi forgalmába. Az IPOSZ-ban a tagokon kívül természetesen bárme­lyik vállalkozó jelentkezését szívesen fogadják. A Moszkvában dolgozó ma­gyar üzletkötők a vállalko­zók anyagi biztonsága érde­kében minden esetben igye­keznek tisztázni a pontos fi­zetési feltételeket. A keres­kedők csak akkor vállalják az áru leszállítását, ha a vevő előre kifizeti a számlát. Sor kerülhet a magyar és az orosz felek között bar- ter-szállításokra is. Elhangzott: a kapcsolato­kat célszerű mielőbb megte­remteni, hiszen más nemze­tek is szeretnének jelen lenni az egykori szovjet piacokon. A ruházati ipart máris a kí­naiak uralják... (dorni) Ferenczy-Europress ság lendítő kereke is lehetne. Bár a vállalkozói létszám or­szágosan meghaladja a félmil­liót, a társadalom értékrendjé­ben a vállalkozás még ma is vegyes képet mutat. Ennek jelei láthatóak az adók és az adózás rendjének ma szinte követhetetlen ad­minisztrációs előírásai terüle­tén, s nagyfokú bizalmatlan­ság tapasztalható a legálisan működő vállalkozókkal szemben. Ez azért is irritálóan hat, mivel becslések szerint a kereskedelmi forgalom kb. 15 százaléka illegális, vagy félle­gális csatornákon bonyolódik, és e kereskedelmet senki nem ellenőrzi. KEVATOK Reklám­konferencia A reklám szerepéről, fon­tosságáról, a tv-, rádió-, sajtó- hirdetések társadalmi megíté­léséről volt szó a november 10-11 -ei Budapesti Nemzet­közi Reklámkonferenciát megelőző sajtótájékoztatón, amelyet hétfőn az Állami Biz­tosító székházában tartottak. Nagy Péter, a Magyar Rek­lámszövetség főtitkára szerint a jó reklám nélkülözhetetlen a minőségi áruk, szolgáltatások mellé, ám a hazai reklámtevé­kenység javítása terén sok még a tennivaló, a reklámok nem mindig egyeznek a való­sággal. Az Állami Biztosító, amely az ország reklámra egyik legtöbbet költő cége, sponzorálja a konferenciát.' Miután éppen a közelmúltban látott napvilágot a Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség köz­leménye, miszerint a biztosí­tók ügynökei a szerződések megkötésekor félrevezetik az ügyfeleket, az MTI munka­társa megkérdezte, mit tud tenni ez ellen például az ÁB. Azt válaszolták: az ügynökök reklámozzák előnyösen, de mindenképpen tisztességesen a különféle módozatokat. Tu­domásuk szerint a legtöbb gondot az okozza, hogy ma már számos brókercég árulja a különféle biztosításokat, s ne­kik nem szívügyük az intéz­mények jó híre. A tájékoztatón szó volt a Home Shopping reklámügyle­tei körüli botrányról is. A rek­lámszövetség főtitkára úgy tudja, hogy a cég 600 ezer té­telt postázott, s eddig 100 ezer ügyfelet kártérítettek. A céget a Versenyhivatal 200 millió fo­rint kártérítésre kötelezte, de a Home Shoppingot reklámozó ügynökség is 1 millió forint büntetést fizet. ■ Egy vállalkozás, amely segít eligazodni Alig van állampolgár, aki­nek ne lenne valamilyen biz­tosítása, akinek ne lenne kap­csolata - szerződése - egy vagy több biztosító társaság­gal. A biztosítók száma egyre nő, ma már 10-12 társaság szolgáltatásai közül válogat­hatunk. Az optimális válasz­táshoz persze ismerni kellene a kínálatot, s az egyes biztosí­tók szolgáltatásait összeha­sonlítva dönteni. Arra azon­ban kevesen vállalkoznak, hogy végigtalpalják az összes biztosítót és alaposan tájéko­zódjanak, így a döntések többnyire esetlegesek. Éppen ezért érdekes és fontos az az új vállalkozás, amelyről az aláb­biakban szó lesz. Két fiatalember, Baka György és Gyarmati László, akik korábban 7 éven keresz­tül különböző biztosítóknál dolgoztak, tapasztalták, hogy egy-egy társaság nem képes mindenben megfelelni az ösz- szes jelentkező igénynek. Ezért határozták el, hogy megpróbálkoznak azzal a - nyugaton már elterjedt - vál­lalkozási formával, amely a biztosítási piacon fellelhető valamennyi szolgáltatást egy­szerre kínálja ügyfeleinek. Létrehozták tehát az Alkusz Biztosításközvetítő és Taná­csadó Kft.-t idén májusban. — Mivel indult a munka? - kérdeztem tőlük. — A megalakulás után két dolog volt nagyon fontos. Az egyik, hogy lehetőség szerint minél több biztosítóval kös­sünk szerződést. Végül nyolc társasággal kötöttünk kétol­dalú megállapodást, amely­ben ők vállalták, hogy rendel­kezésünkre bocsátják az ösz- szes, a szerződéskötéshez szükséges nyomtatványt és a szerződések után jutalékot fi­zetnek, mi pedig azt vállaltuk, hogy az ajánlatokat az ügyfe­lekkel korrekt módon ismer­tetjük, s az ügyfél által válasz­tott biztosítóval a szerződést megkötjük. A másik igen fon­tos induló feladat a saját ügy­nöki hálózatunk létrehozása és kiképzése volt, hiszen sze­retnénk ezzel a szolgáltatással az egész megyét lefedni. — Miben különbözik az Al­kusz Kft. munkája az egyszerű ügynöki tevékenységtől? „ — Sok mindenben. Először is függetlenek vagyunk vala­mennyi biztosító társaságtól, tehát elfogulatlanul tájékoz­tathatjuk ügyfeleinket a kü­lönböző ajánlatok előnyeiről, hátrányairól. Ha valaki bejön hozzánk egy adott biztosítási igénnyel, mi felsoroljuk az összes szóba jöhető lehetősé­get, tanácsot is adunk, ha kell, de ezek után az ügyfél választ a biztosítók közül. Ezt köve­tően megkötjük a szerződést és haladéktalanul továbbítjuk azt a kiválasztott biztosítóhoz. Nagyon fontos, hogy ha be­következik egy káresemény, akkor mi képviseljük az ügy­fél érdekeit, hogy pontosan a szerződésben foglaltak szerint rendeződjön a kár, s a tájéko­zatlanság miatt ne érhesse hátrány ügyfeleinket. — Mibe kerül ez a biztosítás- közvetítő szolgáltatás az ügyfe­leknek? — Semmibe. Nálunk meg­kötni egy biztosítást ugyan­annyiba kerül, mintha a bizto­sító irodájában, vagy ügynö­kénél kötnék. A mi jutalékun­kat ugyanis a biztosító társa­ságok fizetik. — Kikből állnak az ügyfeleik és milyenek az eddigi tapasztala­tok? — Sokféle ügyfelünk van, a magánszemélyektől a nagy- vállalatokig, az egyéni és tár­sas vállalkozásokig, hiszen a biztosítási tevékenység teljes skáláját átfogjuk, amit az emlí­tett nyolc biztosító kínálni tud. A laikusok számára sokszor okoz meglepetést, hogy azo­nos témában - mondjuk egy vállalkozói vagyonbiztosítás esetén - milyen nagy különb­ségek vannak az egyes biztosí­tók ajánlatai között árban és szolgáltatásban egyaránt. Ha leülünk tárgyalni egy ügyfél­lel, gyakran látjuk, hogy a be­szélgetés során jön rá, mek­kora haszna származik abból, hogy egyidejűleg több bizto­sító ajánlatáról tájékozódhat, s így lehetősége nyílik az össze­hasonlításra, a számára lege­lőnyösebb választásra.- áa ­A privatizáció gyorsítása Felmérik az állami vállalatok helyzetét A közeli napokban meg­kezdődik azoknak az állami vállalatoknak a felmérése, ahol még nem történt érdemi munka a privatizáció meg­kezdésére - tájékoztatta Tánc- zos Gábor, az ÁVÜ szerve­ződő vállalati igazgatóságá­nak vezetője az MTI-t. Elmondta: az ez évi LIV. törvény előírja, hogy az Ál­lami Vagyonügynökség gya­korolja a vállalati törvény sze­rinti alapítói jogokat. Ennek alapján az állami vállalatok ügyeivel: a kiválással történő új vállalatalapítással, a csődel­járás bejelentésének engedé­lyezésével, a vezetők munkál­tatói jogainak gyakorlásával immár az ÁVÜ foglalkozik. Az alapítói jogok gyakorlása az ÁVU számára nemcsak az eddigi szakminisztériumi fel­adatok mechanikus átvételét jelenti, hanem alapot ad ahhoz is, hogy felgyorsulhasson a privatizáció. Míg korábban a vállalatok önállóságának ér­vényesülése miatt az ágazati minisztériumok többségében reagáló módon gyakorolták az alapítói jogokat, az ÁVÜ most kezdeményező szerepet vállal a privatizáció felgyorsításáért - fejtette ki Tánczos Gábor, aki közölte: máris megkezdődött a felmérési és értékelési munka módszerének kialakí­tása. Ehhez az ÁVÜ a német privatizáció megszervezésé­ben kulcsszerepet játszó egyik szaktanácsadó cég segítségét vette igénybe. A kidolgozott felmérési és értékelési eljárás vállalaton­ként! elvégzésére az ÁVÜ rö­videsen nyilvános szakértői pályázatot ír ki. A pályázatra olyan szakértő cégek, csopor­tok jelentkezését várják, akik a vállalatoktól időközben bekért információk alapján elkészítik a vagyon számbavételét, ja­vaslatot tesznek a vállalat pri­vatizációjának célszerű irá­nyaira. Állást foglalnak pél­dául abban, hogy egy-egy gazdálkodó szervezetet egy­ben, vagy decentralizáltan ésszerű átalakítani, indokolt-e a reorganizáció, esetleg job­ban eladható a cég, ha előző­leg feljavítják. E tanácsadók­nak fel kell vállalniuk azt is, hogy kimondják: az adott vál­lalat immár menthetetlen. A javaslatokat olyan szakértők­ből álló bizottságok értékelik majd, amelyeknek tagjai messzemenően figyelembe veszik az adott ágazat szak­mapolitikai, piacpolitikai, fog­lalkoztatáspolitikai szempont­jait. Tatabányán tanít az AXisca Patent Vállalkozási ismereteket ok­tató tanfolyam kezdődött Ta­tabányán a munkanélküli dip­lomások részére. A szekszárdi Alisca Patent Rt., a tatabányai Holding Starter Rt. és a Ko- márom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ közösen szervezte - külföldi minta alapján - az újszerű oktatást. Ä megyében már csaknem félezer azoknak a diplomá­soknak a száma, akik munka nélkül maradtak. Közülük több mint százan vesznek részt az oktatáson. J ogszabály-értelmezés Az áfa-tv. 61. §. (1) bekezdé­sének a./ pontja értelmében az adóalany nem köteles egy­személyes élelmiszer-kiske­reskedelmi üzletben való áru­sításkor nyugtát kibocsátani. Problémát az jelenthet, ha az adóalany az ilyen üzletben élelmiszernek nem minősülő terméket is értékesít. A 6/1990. (IV. 5.) KeM. rendelet 1. számú mellékletében meg­határozott „élelmiszer-kiske­reskedelmi" besorolási cso­portra vonatkozik az áfa-tör­vény 61. §. (1) bekezdés a./ pontjában foglalt, a nyugtaa­dási kötelezettség alól kivéte­leket tartalmazó szabály, tehát a hivatkozott KeM. rendelet mellékletében meghatározott 10., 11., 12. kódszámú üzle­tekre függetlenül attól, hogy élelmiszer mellett annak mi­nősülő terméket is értékesít. Ez a gyakorlat természete­sen csak az egyszemélyes élelmiszer-kiskereskedelmi üzletben való árusítás esetén alkalmazható. VK küldöttség Dániában A közelmúltban a Tolna Megyei Vállalkozói Központ alközpontjainak küldöttsége kereste fel Dániát - amely sok vonatkozásban hasonlít hozzánk hogy ott tanulmá­nyozza a vállalkozások helyzetét, illetve az ezzel kapcsola­tos intézmények és támogatások rendszerét. Dánia területén 392.000 vállalkozás működik, ebből 277.000 az egy-két fős, míg a közepes vállalkozások (25-50 fő) száma 3100. A mezőgazdaság területén 120.000 farm működik. Évente 15.000 új vállalkozás jön létre, de szinte ugyanannyi meg is szűnik. A vállalkozásokat számos in­tézmény, hivatal segíti, ezek közé tartozik a Danish Tech­nological Insitute, mely a küldöttség házigazdája volt. A vállalkozók támogatása több csatornán bonyolódik. Ezek közé tartozik a bankrendszer is. A bankok a hiteleket 3 éves moratóriummal - türelmi idővel - adják, nem kér­nek saját erőt. Szigorúan megkövetelik az üzleti és pénz­ügyi terveket, melyeket az utóbbi időben külső szakértők bevonásával is ellenőriznek. Emellett havonta kötelező bemutatni a naplófőkönyveket. Számos vállalkozó fizetési készségével és a végrehajtással Dániában is problémák vannak,, ezért limitálták a felvehető hitel nagyságát az egyes bankoknál. Nagyobb hitelnél több bank együttes fi­nanszírozására van szükség. Irigylésre méltó az elvonási rendszerük. Bár az adó mér­téke 51-68 százalék között van (a lakosság zöme 51 százalé­kot fizet), de a társadalombiztosítást is tartalmazza ez az elvonás. Tehát összességében ez az elvonás a lakossági vá­sárlóerőt nem korlátozza. A vállalkozók nyereségadója 38 százalék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom