Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-03 / 234. szám

10 KÉPÚJSÁG ' HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. október 3. Negyven százalékkal többe kerül a hal Drágul a horgászat A pszichológus naplójából A képzelt betegségek vírusai Sajnos a horgászat is egyre drágul. Itt elsősorban nem­csak a halárakra kell gondolni, hanem az utazásra, a felszere­lésre és nem tudhatjuk ma még, de elképzelhető, hogy a területi engedély is áfás lesz. Egy már biztos azonban: az IB kezelésében lévő vizeken - Szálka, Fadd-Dombori, kese- lyűsi Holt-Sió - változik a te­rületi engedélyek ára. A na­pokban tárgyalt a MOHOSZ Tolna Megyei Intéző Bizottsá­gának halgazdálkodási szak- bizottsága az említett vízterü­leteken érintett egyesületek vezetőivel a területi engedé­lyek árának kialakításáról és az őszi telepítési feladatokról. Tény, hogy a halárak 40 száza- lékosf!) emelkedést mutatnak, ami azt is jelenti, hogy nagy erőfeszítés ellenére sem tudják azt a halmennyiséget telepí­teni - még ha az árbevétel meg is egyezik esetleg az előző évivel -, amit tavaly. így nem maradt más választás - ezt az érintett egyesületek képviselői meg is értették -, mint a területi jegy árának az emelése. A döntés értelmében Domboriban jövőre a felnőtt éves területi engedély 900 fo­rint helyett 1500 forint lesz, az ifi éves jegyet pedig 450-ről 750 forintra emelik. Szálkán a felnőttek éves területi engedé­lyéért 1200 helyett 2 ezer fo­rintot, az ifiktől pedig 600 he­lyett 1000 forintot kérnek. Ki­sebb mértékű emelést tervez­tek és fogadtak el a keselyűsi Holt-Sióval kapcsolatosan azért, hogy - finoman fogal­mazva - az anyagiakkal nem nagyon eleresztett horgászré­teg is fogási lehetőséghez jus­son, egyáltalán pecázni tud­jon. Keselyűsben a felnőtt éves engedély ára 300-ról 500 fo­rintra, az ifi 150-ről 250 fo­rintra emelkedik jövőre. Aki egy kicsit is számol, az rájön, ebből az összegből nem lehet megfelelő módon halasítani. Vigasztaló lehet azonban, hogy az IB keresi a megoldást, hogy a Holt-Sió megmaradjon olcsóbb víznek. (Érthető mó­don erre egyre inkább igény van: ezért is kedvelt újabban a halat adó élő Sió.) Felvetődött az éves összevont - Szálkára, Domborira és a keselyűsi Holt-Sióra vonatkozó, érvé­nyes - területi engedély kia­dásának, váltásának a lehető­sége is. A döntés értelmében a felnőtt összevont engedély 3500 forintba, az ifi pedig 1600 forintba kerül. Ismét természetesnek kell - sajnos - venni az előzőek is­meretében azt a tényt, hogy változik jövőre az említett vi­zeken a napijegyek ára is. Szálkán 250, Domboriban 200, a keselyűsi Holt-Sión pedig 70 forint lefizetése ellenében ül- dözhetők a halak. Üí A Szekszárdi Horgászegye­sület október 10-én a kese­lyűsi Holt-Sión rendezi meg egyesületi horgászversenyét. Nevezés reggel 6-tól 6 óra 30-ig, utána lesz 7 óráig a sor­solás, majd 7 óra 50-től 8-ig az etetés, illetve 8-tól 11 óráig a verseny, azt követően az eredményhirdetés. A vetélke­désen egy bottal és úszás vagy feneke ző készséggel pecáz- hatnak, az élversenyzők pedig külön kategóriában indulnak. Az egyesület vezetősége várja a tagjait.- ékes - Fotó: Gottvald Károly Nemcsak a valódi, hanem a képzelt betegek száma is ér­zékelhetően emelkedőben van - tanúsítják a szakorvosi ren­delések adatai. Erre az évszá­zadok óta ismert különös kórra, kialakulásának okaira és kezelésére tehát ugyanúgy figyelmet kell fordítani, mint más „igazi" megbetegedé­sekre. Tagadjuk vagy bevalljuk: hipochondriára mindannyian hajlamosak vagyunk. Jól is­mert jelenség, hogy például az orvostanhallgatók gyakran önmagukon is fölfedezni vélik azokat a betegségeket, ame­lyekről éppen tanulnak. Az ilyen „beleélés" - ha nem túl­hajtott és állandsuló érzés - voltaképp hasznos és normá­lis: az egészségi állapotunkkal való törődést jelzi. A képzelt betegek esetében azonban nem a szokványos és érthető aggályoskodásról, ha­nem túlzott, meg-megújuló félelemről, rettegésbe is át­csapó állapotról van szó. Ne legyintsünk rá: a betegségek­től való beteges félsz ártalmas vírus, amely az önszuggesszió révén fertőz és terjed. Nem ritka, hogy a felfokozott félelem nyomán a képzelt beteg addig győzködi önma­gát ilyen-olyan bajáról, míg a baj tünetei csakugyan megje­lennek. Megfigyelhető, hogy a hi- pochondereket általában az éppen aktuális betegségek „támadják meg". A családban, a baráti, munkahelyi környe­zetben előforduló nyavalyák­nak sokszor már a híre is elég, hogy azok „csalhatatlan jeleit" önmagukon is fölfedezzék. Ha pedig túlságosan sűrűn szó esik valamilyen járványos vagy egyéb kórról, szinte bi­zonyos, hogy a képzelt bete­gek napokon belül „áldoza­tává" válnak. A hipochondria vírusainak sajnos napjainkban kedvez­nek a körülmények. Az ide­geskedés, a stressz eleve jó lelki táptalaja a baljós képzel­gésnek. Az egyébként roppant fontos és hasznos egészség- ügyi felvilágosító propaganda esetleg túltengése szintén a hipochondria malmára hajtja a vizet. A felnőttek beszélge­téseinek gyakori témái a be­tegségek, az azokkal járó megpróbáltatások - ez pedig a gyerekekben ültethet el állan­dósuló ijedelmeket. A képzelt betegségek leg­főbb kórokozója tehát a félelem, a fenyegetettség, a valóban létező veszélyek fel­nagyítása. Képernyőről, rá­dióból, újságokból záporoz­nak ránk szűkebb és tágabb környezetünk ijesztő jelensé­gei, s előlük senki nem dug­hatja fejét a homokba. A reali­tás érzék, a józan szó azonban sokat segíthet a hipochondria megelőzésében, tényleges ár­talmainak enyhítésében. Dr. Takács Ilona Ferenczy Europress Kevesebb jut majd a szákba Illem és jómodor Tiltás és tűrés, dohányosoknak A munkahelyeken, sőt már a családokon belül is erősödik az igény, hogy a dohányosok következetesen tartsák be a füstölés írott és íratlan szabá­lyait. A „lex nikotin" tisztelete nemrég még feltétele volt a jó modornak, de utóbb már leg­feljebb bocsánatos bűnné vált a cigis-szabálysértés. Pedig például a „Dohá­nyozni tilos" feliratú tábláig intelmének szigorú betartását nemcsak egészségvédelmi, hanem tűzrendészeti okok is indokolják. A liftben, a ruha­tárban, a gyúlékony anyagok­kal teli raktárban pöfékelők- nek talán eszükbe sem jut, hogy egy elejtett égőfejű gyu­faszál vagy egy lehulló parázs könnyen milliós károk, élete­ket kioltó tragédiák előidézője lehet. Vannak viszont helyek és helyzetek, amelyekre nem vo­natkozik kategorikus dohány­zási tilalom (s ami nem tilos, azt szabad), de az illem mégis cigaretta-stopot parancsol. Álljunk tehát ellen a niko­tin-éhségnek például étkezés közben, még ha két fogás kö­zött hosszabb szünet adódik is. Égő cigarettával ne lépjünk a táncparkettre akkor sem, ha a helyiségben vágni lehet a füstöt. Ne gyújtsunk rá olyan megbeszélésen, értekezleten, ahol az asztalokról hiányzik a hamutál. (Ez ugyanis tapinta­tos figyelmeztetés vagy kérés a dohányzás mellőzésére.) Megtűrt, de modortalan­ságnak számító gesztus, ha valaki cigarettázva érkezik vendégségbe, hivatali partne­réhez, vagy bármilyen idegen helyre. Bemutatkozáskor és a vendég fogadásakor szintén faragatlanság füstölni. Az írat­lan szabályok szerint a meg­rögzött dohányosoknak is kö­telező az önmegtartóztatás, ha nagyobb nyilvánosság előtt szerepelnek, előadást tarta­nak, stb. Fokozottan érvényes ez azokra, akik a tévé kamerái elé lépnek. Ők nemcsak az adás helyszínét, hanem - jel­képesen - azok otthonát is te­lefüstölik, akik a képernyő előtt ülnek, mert akarva-aka- ratlan a káros szenvedély propagandistáivá válnak.- szó ­Lelkisegély­szolgálat Ne legyen „szájhagyomány " Fogkő ellen savanyúság Lapunk a városi mentálhi­giénés egyesület közreműkö­désével új lehetőséget kínál azok számára, akik életbajaik­kal, lelki problémáikkal ma­gukra maradtak; akik nehezen állják a mindennapi, aktuális kihívásokat, avagy ezek hal­mazait. Felajánljuk segítő köz­reműködésünket lelki gondjai meghallgatásához, kezelésé­hez, illetve megoldásához. Ha levélben megkeresi ro­vatunkat, akkor levélben vála­szolunk Önnek. Ha problé­mája általános, akkor nyilvá­nos választ írunk rovatunk­ban, jeligésen. Kérjük, hogy a szerkesztőségünknek meg­címzett borítékra írja rá a jel­igét, valamint azt, hogy Lelki- segély-szolgálat. Ha egyéni választ vár, úgy levelében je­lezze címét is. (Személyes, négyszemközti konzultációs lehetőség: „Őszinte szó" Egyéni és Csa­ládsegítő Szolgálat működik a Babits Mihály Művelődési Házban munkanapokon 18-19,30 óráig). Sokaknak okoz kellemetlenséget a fogakra lerakódó, „rákö- vesedő" lepedék, amelytől a rágószerveket csak a szakorvos tudja megszabadítani. A fogkő eleinte csak esztétikai problémát jelent, később azonban súlyos következménnyel, a fogak meg- lazulásával, kihullásával fenyeget. A tapasztalatok szerint a táplálékok maradványaiból, illetve a nyálból keletkező apró szemcsékből kialakuló fogkő lerakódása ellen önmagában nem­igen nyújt védelmet a szájápolás egyébként nélkülözhetetlen módja, a fogmosás. Vannak, akik szervi okokból, alkatilag haj­lamosak a fogkő „termelésére", mások - s ez a kisebbség - men­tesek kellemetlen folyamattól. A fogorvosok azonban felfigyel­tek arra, hogy azok körében, akikrfgyakran fogyasztanak sava­nyúságot, savanyú ételeket, jóval ritkábban, vagy egyáltalán nem fordul elő a fogsort rongáló kövesedés. Még nem sikerült pontosan tisztázni, hogy ez a savanyúságok mely alkotóelemé­nek köszönhető. Az viszont nyilvánvaló, hogy a fanyar étkek­kel olyan anyagokhoz jut a szervezet, amelyek gátolják a fogkő kialakulását, illetve újratermelődését. Ma már bizonyított tény, hogy a különféle saláták, egyéb sa­vanyú ízek étrendbe iktatása jó eszköze a megelőzésnek. De há­zilag könnyen, olcsón elkészíthető szájvízzel is hatásosan lehet védekezni a fogkő ellen. A recept: két deci vízhez adjunk egy teáskanálnyi 55 százalékos - natura-boltokban kapható - bio- alma-ecetet, s jól keverjük össze. Ezzel alaposan öblögessük ki a szánkat, s a belemártott fogkefével dörzsöljük át fogainkat. A legcélravezetőbb, ha az egy-két perces műveletet minden étkezés után elvégezzük - szinte bizonyos, hogy segítségével megszabadulunk a kellemetlen „szájhagyománytól". De lelas­sítja, esetleg leállítja a kövesedést az is, ha napjában egyszer, es­ténként megfürdetjük fogainkat és a szájüreget a víz és almae­cet keverékével. - szórna - (FEB) CSAHOLÓ Mérges kutyák Cseringátról Van az úgy, hogy a gyer­mekkori álmok felnőttkor­ban teljesülnek. így van ezek egy részével a Tamásiban, a Cseringáton élő Gulyás Ró­bert is, aki három, éve kezd(het)ett el foglalkozni a kutyákkal. És ha már teheti, akkor a minőséget választja. Sarplaninac volt az első faj­kutya, ami a kennelbe került, de most már többen vannak. A nagytestű kan, Ajax, fajta­győztes, RESCAC-ja is van, az apja Semod Ljubomira a tizennyolcszoros CACIB-os, Interchampion, Jugocham- pion. Hogy az Ajax meny­nyire kiváló kan, az a ken­nelben lévő szukán kívül mások is tanúsíthatják, hi­szen az alomban állandóan 11-12 kiskutya van. A szuka csak akkor támad, ha ve­szélyt lát, ám a kan a hirtelen mozdulatra azonnal reagál. Pórázon jártatja ezért a gaz­dája és kiállításra is csak szájkosárral viszi. Gulyás Róbert azt tervezi, a jelenlegi szaporulatból hagy és három szuka, egy kan lesz majd a kenneljében. A Sarplaninac mellett két Gulyás Róbert egy tenyésztésre kiszemelt kiskutyával-él­Fotó: Gottvald Károly Egy Ígéretes Staffordshire terrier Stafford szuka - egyik jugó- Varga István kenneljéből ér­ből, a másik a tolnanémedi kezett - is Cseringáton él. Az utóbbi helyről érkezettnek az az American Fighter volt az apja, aki negyedik helyre került a hamburgi világkiál­lításon. A Staffordokkal ed­dig kétszer volt kiállításon, s mindegyik kitűnő minősítést kapott. Mindkét fajtának nemcsak helye - a mozgáshoz nagy területe szerepe is van Cseringáton, ezért tartja őket Gulyás Róbert és mivel na­gyon sok örömet szereznek neki a kutyák, tervezi, hogy bővíti a kennelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom