Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-27 / 253. szám
2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. október 27. További bonyodalmak Kajdacson Kárrendezés vagy károkozás történik? (Folytatás az 1. oldalról) Az üggyel már foglalkoztunk, akkor azt nyilatkozták a föld-foglalók, hogy akciójuk jogos volt, a faluban mindenki mindenkit ismer, tudják, kinek mi,, mennyi termőföld jár; egyszerűen csak elébe mentek az eseményeknek. Vetni kell. A tavaszi földárverést követően úgyis ez az ábra alakul ki, amit most ők kikaróztak. Szeremlei Zsigmond kifogásolta, hogy az akkori cikkből nem domborodott ki egyértelműen az ő indokuk, az, hogy a földrendező bizottság ülésére meghívták a téesz vezetőit, közölték velük abbéli szándékukat, hogy a kárpótlásra kijelölt terület azon részét, amire igény lesz, kiadják a gazdáknak, s akkor erre a szövetkezet elöljárói hajlandóságot is mutattak. Csakhogy a bizottság következő ülésére nem jöttek el a téesz képviselői, a hozzájuk intézett ajánlott levélre sem adtak olyan választ, miszerint ők kívánják művelni a földet, s ellenzik annak kiosztását, bérletbe adását az egyes gazdák(Folytatás az 1. oldalról) így került sor a frakció szerdai állásfoglalására, mely bizonyos tekintetben valóban sok mindent tisztázott. Elsősorban azt, hogy dr. Hajós Károly személyét még az átmeneti időszakra sem fogadják el a „képviselői tizek". Az állás- foglalásban pontokba szedve sorolta fel az aláíró tíz képviselő dr. Hajós Károly személye elleni kifogásait. Szakmai kifogásként hangzott el, hogy évek óta nem készítette el az igazgató a kórház szervezeti és működési szabályzatát és hogy nem működött együtt az önkormányzat egészségügyi bizottságával. Vádként hangzott el, hogy a kórházat és Gunaras-fürdőt dr. Hajós az önkormányzat megkerülésével felajánlotta a megyei ön- kormányzatnak. A polgármester, dr. Fazekas István intézkedését, miszerint dr. Hajós Károlyt ideiglenesen félállásban megbízta az orvosigazgatói teendők ellátásával, dr. Monostori sértőnek nevezte, csakúgy, mint azt, hogy szerintük a polgármester „egy teljesen jogszerű döntés ellen, az őt megválasztó testület ellen tüntetésre buzdított". Ugyancsak nyilvánvalóvá vált a sajtótájékoztatón, hogy bármennyire is ellenkezően nyilatkoznak a jelenlévők Guna- rasról, a kardinális kérdés mégiscsak a gyógyfürdő komplexum üzemeítetése. Az állásfoglalás II. pontja szerint ugyanis az önkormányzat tulajdonában lévő gunarasi strand-gyógyfürdő nem a Simbex kft hitbizománya, a kft szerződése ez év decemberében lejár. A további üzemeltetésre — az önkormányzati többség mellett megmaradó 49 %-ra - a „Simbex kft jelentkezési jogát nem vitathatja senki", hangzott el, és utána rögtön az is, hogy dr. Hajós Károly elmozdítása és Guna- ras további hasznosítása között semminemű összefüggés nincs. A változást azok akadának. Ezért fogták a mezei körzőt, ezért vonultak a tetthelyre, s ezért cselekedtek, míg mások totojáztak... Mi meg azért „vonultunk ki" Kajdacsra, hogy tisztán lássunk, de hamarosan be kellett ismernünk, hogy az nem lesz könnyű. Mohai István té- eszelnök, az akciót jogsértőnek tartók nevében elmondta, hogy több mint 150 kárpótlásra jogosultról tud a községben, érthetetlen, hogy miért csak ez a maroknyi csoport „kapott" földet. Egyesek tőle kérdezték, hogy mi volt ez az egész - mert volt, akinek a családi birtokát is kimérték, valaki más számára -, de csupán annyit mondhatott, hogy ő is csak a sajtóból értesült a történtekről. Sőt, még állami tulajdonú földrészleteket is „osztogattak", amiről a kárpótlási hivatal vezetője úgy nyilatkozott - pár nappal később - Mohai Istvánnak, hogy „ilyesmiről szó sem lehet!". Egyébként azon a bizonyos földrendező bizottsági ülésen a szövetkezet elnöke - elmondása szerint - úgy nyilatkolyozzák, akik hitbizománynak tekintik a gyógyfürdőt, azt meg akarván tartani. * — Lesütött szemmel kell járnom a városomban - panaszolta a hosszas külföldi útjáról hazatért Szigethy István alpolgármester visszautasítva a vádat, miszerint a kritikus helyzetekben soha nem lehet megtalálni, mindig „eltűnik". — Azon kevesek közé tartozom, akik ebben a városban születtek és itt is éltek az elmúlt 42 év alatt, - intézte szavait az alpolgármester „tüke-dombóvárrként" a hallgatósághoz, állítván, hogy ebben az ügyben „a dombóváriak szólnak a legkevesebbet". Tizenöt évi gunarasi munkájának hosszas ecsetelése után Szigethy István elmondta, hogy akaratán kívül lett „botcsinálta vállalkozó" 1984-ben, majd kijelentette, hogy a vállalkozónak az a tulajdonsága, hogy vállalkozik, üyetén megfontolásból próbálta ő a Simbex kft keretei között fellendíteni a strandfürdő forgalmát. A személyét ért különböző vádakra reagálva az alpolgármester a dátumok fontosságára hívta fel a figyelmet sorolva, hogy mikor alakították a kft-t, mikor kérték és kapták meg üzemeltetésre a strandfürdőt és mikor választotta meg a testület alpolgármesternek. A beszámoló során több érdekes dolog is elhangzott. Többek között kiderült, hogy 1991. januárjában Együttműködési megállapodás jött létre a dombóvári városi kórház és a Simbex között - aláírók dr. Hajós-Szigethy minek értelmében a kórház kötelezettséget vállalt arra, hogy 1991-től 1993-ig minden év május 1-től október 31-ig a kft részére bocsát húsz kórházi férőhelyet, tíz kétágyas szoba formájában gyógyturizmus keretében történő hasznosításra. A megállapodás értelmében a Simbex a férőhelyek zott, hogy igenis művelni kívánják a kárpótlásra kijelölt területeket; nem adják másnak. Ezt október 15-én levélben is közölték a bizottsággal, aztán birtokháborításért beperelték a földosztókat. A téesz műveli az inkriminált táblákat. De hogyan? Egyesek szerint csak körbeszaladtak a tárcsával, aztán elvetettek. Megfelelő talajelőkészítés, műtrágyázás nélkül. Bosszúból. — Műtrágyát most valóban nem adtunk - bólintott Mohai István -, ami a szövetkezet anyagi helyzetével is összefüggésbe hozható. Nem állunk rosszul, de az zavaró, hogy az augusztusi földárverés kárpótlási jegyeit még mindig nem kaptuk meg. Közel 700 ezer forintról van szó. Amikor rákérdeztünk, azt felelték, hogy a megyei kárrendezési hivatal páncélszekrényében van a járandóságunk. Na, én azzal nem sokra megyek. Pedig kárpótlási jegyért most vásárolhatnék új gépeket. Végül úgy summázta a törértékesítése esetén személyenként és éjszakánként 3500 forint átalánydíjat fizet a kórháznak, az egészségügyi intézmény pedig fenntartja a férőhelyeket, finanszírozza, valamint gyógyító szolgáltatásokat teljesít a kórházépületben, illetve a gyógyfürdőben. A így befolyt haszonról nem esett szó. A vízmű diktálta az iramot, mi futottuk a versenyt. Ha úgy gondolták, rácsukták a kaput a vállalkozóra, ha úgy gondolta, drágább lesz a belépőjegy, akkor a polgár többet fizetett - emlegette fel az átkos időket Szigethy István, bár voltak, akik rögtön a jelenlegi helyzetet kérték rajta számon: a kft 24 forintról 60-ra emelte a gyógyvíz díját, amivel a gyógyfürdőt kis híjján a csőd szélére juttatta. Az alpolgármester visszautasította a vádaskodást, mondván, ezek az országosan elfogadott árak, egyébként sem ennyi a díj, hanem 66 forint, ami demokratikusan, a kórház vezetésével egyeztetve, testületi ülésen lett megszavazva. Szerinte korábban a vízmű is közel ennyit számlázott, mert hozzászámította a csatornadíjat. Amúgy három hónapja nem fizet vízdíjat a kórház, mert nem küldtem nekik számlát, mondotta. * A Fidesz és a jelenlévők kérdésére, miszerint összeférhető-e az, hogy „a Simbex ügyében az alpolgármester tárgyalhat a kft egyik vezetőjével, dr. Monostori Marianna képviselővel", Monostori Marianna válaszolt kijelentvén, hogy a funkciók nem összeférhetetlenek. Egyébként is a jelenlegi politika célja éppen egy olyan tőkeerős vállalkozó réteg létrehozása, amelyik képes az ország gazdasági-politikai életét irányítani - mondotta a képviselőnő semmi kétséget nem hagyván afelől, hogy Dombóváron kik tartoznak e réteghez. F. Kováts Éva ténteket a téesz-elnök, hogy nem tudja, mire jó ez a nagy kapkodás, ez a földfoglalás. Ó úgy tekinti, hogy ez a dolog, ez az egyezség nem jött létre, s továbbra is a szövetkezet tulajdonának tekinti azokat a táblákat is, amelyeken a földrendező bizottság karói me- redeznek. A földrendező bizottság egyébként kedden (ma) este 7-kor ülésezik. Az ő jelenlegi álláspontjukról Szeremlei Zsigmond szerdán ad tájékoztatást. Felmerülő kérdések: Ki kinek a földjén ga(rá)zdálkodik? Most tulajdonképpen kárrendezés, vagy újabb károkozás történik? Helyi konfliktusról van-e szó? Megoldható-e helyi szinten az ügy, amikor a felek a felettes szervekhez szala- doznak, igazságszolgáltatásért? Jól teszik-e a felettes szervek, ha nem nyilatkoznak a sajtónak, mondván hogy nem az ő dolguk, lokális a probléma, ott kell megoldani, ahol keletkezett? Wessely Fotó: Kispál M. Új jegyző (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban a kommu nális hulladék elhelyezéséről tárgyaltak a tolnai képviselők. Előreláthatólag két éven belül betelik a helyi szeméttelep, és gondoskodni kell a hulladék máshol történő elhelyezéséről. Elképzelések szerint Őcsény külterületén lenne egy regionális lerakóhely, ahová több településről, így Szekszárdról és Tolnáról is szállítanák a szemetet. Rózsa Sándor képviselő felvetette, hogy az őcsényiek támogatják-e ezt az elképzelést, illetve egyáltalán tudnak-e róla. Mások helyi szeméttelep kialakításában gondolkodnak. Kaposvári Ferenc, a településfejlesztési bizottság elnöke kihangsúlyozta, hogy ő ahhoz semmi esetre sem járul hozzá, hogy Tolna legyen Szekszárd szemétdombja. Ne ilyesmin akarjon keresni a város. Ha mindenképpen a közelben kell megoldani a dolgot (Tolna és Fadd határában), akkor csak a környező kistelepülések hulladékainak elhelyezését vállalják. Mások az Öcsényben való szállítás költségeit feszegették. A későbbi testületi üléseken döntenek a továbbiakról. Az ülés legizgalmasabb kérdése az volt, hogy sikerül-e végre Tolnán jegyzőt választani. Ezúttal egyhangú döntés született. A jelenlegi bátaszéki jegyző, dr. Tóth László pályázatát elfogadta a testület. Ő már korábban dolgozott Tolnán, az akkori tanácsnál, hatósági osztályvezetőként. PADLÓSZŐNYEG-VÁSÁR! 40%-os árengedmény a belga import padlószőnyegekből! Minden kedves érdeklődőt várunk SZEKSZÁRDON, a Babits Mihály Művelődési Központban (Mártírok tere 10.) október 29-30-án, 8-18 óráig. EXBROKER BT. _________(138/19919) H itbizomány vagy nem? Sajtótájékoztató Gunarasról, „szóinflációs" időben A Duna-meder és október 23-a (Folytatás az 1. oldalról) A magyar figyelőszolgálat mindenesetre állandóan nyomon követi a fejleményeket. Antall József a képviselőket tájékoztatta arról is, hogy a kormány a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, a keddi szlovák válasz után pedig kész az EBEÉ konfliktusmegelőző mechanizmusával kapcsolatos intézkedéseket tenni. A miniszterelnök az október 23-ai Kossuth téri incidens kapcsán leszögezte: a kormány sajnálatosnak és mindenkor elítélendőnek tartja, ha ünnepélyes alkalmakkor kerül sor olyan jelenségre, amely az ünnepség hangulatát megzavarja. Sajnálatos, ha a köztársasági elnökkel történik hasonló incidens. Mindazonáltal Antall József a leghatározottabban visszautasította azokat a célzásokat, amelyek a kormányt, illetőleg a koalíciót bármiféle kapcsolatba hozták az eseménnyel. Úgy fogalmazott a meg nem nevezett vá- daskodóknak: „ezt az alpári észjárást szíveskedjenek maguknak megtartani és nem átruházni a kormányzatra". TÖLGYESSY PÉTER, az SZDSZ elnöke napirend előtti felszólalásában arra kérte a magyar diplomácia irányítóját, hogy ne csak harmadik félnél, hanem szlovák partnerénél is keresse a megoldás lehetőségét Bős ügyében. Felszólalásának hosszabb részében az SZDSZ elnöke is a Kossuth téri incidenssel foglalkozott. Támogatta különbizottság létrehozását nemcsak az ügy, hanem a magyarországi szélsőséges jelenségek hátterének kivizsgálására. Nem tartotta elégségesnek a kormány és személy szerint Antall József miniszterelnök elhatárolódását. KÓNYA IMRE, az MDF frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában először annak a folyamatos konzultációnak a jelentőségéről szólt, amit a kormány folytat a Parlamenttel a bősi vízlépcsővel kapcsolatosan. Kijelentette: frakciójuk határozottan támogatja a kormánynak az ügyben tett lépéseit. Ezt követően a frakcióvezető - az MDF állápont- ját ismertetve - ugyancsak hosszan szólt az '56-os ünnepségekről. Mint mondta: mélységesen sajnálják, hogy az ellenzéki képviselők tüntetőleg távol maradtak a megemlékezésektől. Kónya Imre megütközését fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy egyesek a kormányt teszik felelőssé a Kossuth téren történtekért. Ezzel szemben határozottan kijelentette: a történtekért a felelősség azokat terheli, akik a köztársasági elnököt belehajszolták a kisszerű napi politikai ügyekbe. Kónya Imre bejelentette: frakciójuk nem akarja a demokráciát parttalanul értelmezni, és ezért olyan törvény- javaslatot nyújtottak be a Tisztelt Háznak, amely mind a fasiszta, mind a bolsevista jelképek használatát megtiltaná. ORBÁN VIKTOR (Fidesz) is folytatta a napirend előtt hozzászóló képviselők sorát. A fiatal demokraták frakció- vezetője elöljáróban értelmetlennek minősítette a felelősség kérdését feszegető további vitát, mondván: a kormány nyilatkozatából egyértelműen úgy tűnik, hogy magát Göncz Árpádot terheli a felelősség, hisz „addig akadályozta a végrehajtó hatalom alkotmányos működését, amíg a felháborodott úgymond nép kénytelen volt fasiszta egyenruhát és jelvényeket ölteni, hogy e feletti felháborodását kifejezze". A rendőrségnek fel kellett volna lépnie a garázdasággal vádolható személyekkel szemben. Olyan mulasztás történt, amely akkor sem lenne magyarázható, ha nem a nemzeti ünnep megzavarásáról lenne szó - hangoztatta a frakcióvezető. CSÉPE BÉLA, a kereszténydemokraták frakcióvezetője pártja nevében sajnálatosnak tartotta, hogy az államfő nem mondhatta el Kossuth téri beszédét, és ezzel árnyék borult a nemzeti ünnepre. Ugyanakkor '56 szelleméhez méltatlannak minősítette az incidenst követő fogadtatást. Határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy a koalíciós pártoknak bármi közük lett volna az incidenshez. Úgy fogalmazott: „a demokráciában minden állami vezetőt érhet inzultus. Az ünnepen valóban sajnálatos esemény történt, de nem olyan dráma, amely megingathatná a demokráciába vetett bizalmat". Sajnálatosnak ítélte továbbá, hogy a nemzet politikai értelemben kettéhasadt az ünnepen, minthogy az ellenzék nem vett részt a megemlékezéseken. Sértőnek találta ezek után azt is, hogy az ellenzék az ünneplő tömegre egyöntetűen rásütötte a szélsőjobb bélyegét. SZABÓ JÁNOS, a 36-ok frakcióvezetője rámutatott: a szólásszabadság az Alkotmányban biztosított jog. A Kossuth téri véleménynyilvánítást magát ezért nem ítélik el, viszont annak formáját igen. Az incidens okát egyébként, mint hozzátette, a függetlenek abban látják, hogy a köztársasági elnök az utóbbi időben bekapcsolódott a napi politikai eseményekbe. KATONA BÉLA (MSZP) a miniszterelnökkel szemben úgy látta: ezúttal sokkal többről van szó, mint egy ünnep hangulatát megzavaró incidensről. Az eset szerinte egyenes következménye egy, a kormánypártok £1 tál elindítót és irányított folyamatnak. Azáltal, hogy a koalíciós pártok korábban egyetlen alkalommal sem határolódtak el a szélsőséges megnyilvánulásoktól, hozzájárultak ahhoz, hogy néhány száz náci egyenruhás suhanc a nemzetiünnep hivatalos rendezvényét megzavarja - jelentette ki. Ezután a szocialisták és mindazok nevében, akik az ünnepségen meg kívánták hallgatni az államfőt, megkövette Göncz Árpádot az őt ért inzultusért. Egyben bejelentette: szorgalmazzák egy parlamenti ad hoc bizottság felállítását az ügy kivizsgálására. Este nyolc óra előtt, sorozatos próbálkozásokat követően egy-egy alkalomra sikerült biztosítani a T. Ház határozat- képességét, így a képviselők előbb önálló indítványok sorsáról döntöttek, majd elfogadták az e heti ülés tárgysorozatát.
