Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-26 / 252. szám
1992. október 26. ERRŐL - ARRÓL «ÚJSÁG 7 A fogyasztók védelmében Tarka a kép színestévé ügyben Egy család életében mindig nagy esemény a tartós fogyasztási cikkek vásárlása, melyet gyakran hosszas ter- vezgetés előz meg. Amikor azonban elérkezik a várva várt pillanat, a vásárló gyakran tanácstalan. Melyik terméket vegyem meg? Melyik a legjobb? A kereskedelem a nagyobb képcsőosztályú, drágább típusokból is széles kínálatot vonultat fel, míg az átlagosabbnak számító 51-55 centiméteres képcsőosztály kínálata első ránézésre szinte áttekinthetetlennek látszik. Ezt a tarkaságot csak bonyolítja, hogy az áruházakon és néhány nagyobb híradástechnikai üzleten kívül nincs is mód a kínálat legalább egy részének összehasonlítására. Ráadásul az újkori kereskedelmi szokások miatt, a legváratlanabb helyeken találkozhatunk sosem hallott mákájú készülékekkel is, ami megint csak megnehezíti a döntést. A fogyasztóvédelmi főfelügyelőség felkérte a Magyar Elektortechnkai Ellenőrző Intézetet a felmérések szerint legnépszerűbb 51-55 centiméteres képátlójú készülékek összehasonlító termékvizsgálatára. A vizsgálat eredményéről dr. Varga Tibor, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője a következő tájékoztatást adta lapunknak. A vizsgálat tizenhat készülékekre terjed ki, a Blaupunkt, Daewoo, Hitachi, ITT-Nokia, Mitsubishi Panasonic, Samsung, Sharp, Philips, Grundig, Sony és Videoton különféle termékeire. Az általános tapasztalat az, hogy az olcsóbbnak tűnő ár bűvöletében a garanciát, szavatosságot nyújtani nem tudó kereskedőknél is vásárolnak, ezekért a "jó üzletekért" azonban éppen a kispénzű vásárló fizet előbb-utóbb nagy árat. Az 51-55 centiméteres kép- csőátlójú készülékek optimális nézési távolsága az átló négy-ötszörösének felel meg. A képcsőméret megadása egyébként a gyártók részéről elég ravasz módon történik, ugyanis a valós képméret mindig kisebb, mint ami a típusjelben szerepel. A gyártók ugyanis az üvegballon külső technikai méreteit adják meg. A vizsgált modellek mindegyike rendelkezik távvezérlővel, egyéb szolgáltatásaik pedig széles skálán mozognak. Kezelhetőség Kétségtelen, hogy a tévéket manapság jobbára fotelból kezelik, és a készülékeken lévő gombok vagy az alapbeállításokat szolgálják, vágy csupán másodlagos szerepet játszanak. Éppen ezért a távvezérlőtől azt várjuk, hogy minél nagyobbá kezelési komfortot nyújtson, gombjai biztosítsák a könnyű, tévesztésmentes kezelést. A tizenhat vizsgált készülék a legkülönbözőbb megoldásokat produkálta. Volt amelyik a hangerőszabályozáson és a programléptetésen kívül másra nem is volt alkalmas, ennél kevesebb funkcióra már nem is érdemes távvezérlőt készíteni. Egy másik típus négy tucatnyi gombjának tökéletes mértani rendje és azonos alakja viszont nagy odafigyelést igényel a kezelésnél. A legjobbnak az ITT és a Sony készülékek távirányítója bizonyult, gombjaik csoportosításával és megkülönböztethe- tőségével. Kép és hang Vételkészség szempontjából mindegyik készülék jó jellemzőket mutatott, mind érzékenység, mind vételi normák szempontjából. Az átviteli jellemzők mérése során igen jó videoátvitelt mutatott a Balu- punkt, a Hitachi, az ITT, a Videoton és a Philips készülék. A meghallgatási teszt igazolta, hogy nagy hangzáshoz nem kell feltétlenül nagy tévé. Persze a jobbára műanyagkávás készülékektől, ahol a monitorforma miatt az egyébként is általában szerény méretű hangszórók oldalt sugároznak, nem lehet Hi-Fi hangzást élvárni. A meghallgatási teszt győztese a Sony volt. A vizsgálat tapasztalata, hogy ár és teljesítmény általában fedik egymást. venter Pályaválasztás előtt Az általános iskolák nyolcadik osztályosainak hamarosan dönteni kell arról, hogy hol kívánják folytatni tanulmányaikat. A Magyar Honvédség a fiúknak ajánlja a segítségét a biztonságos pálya- választáshoz. Mégpedig a honvéd giumnáziumokban Egerbe, és Győrbe, a szegedi és a székesfehérvári honvéd kollégiumokba. A honvéd szakközépiskolákban Tápió- szecsőn mechanikai- és elektronikai műszerésznek, Szabadszálláson autószerelőnek és autóvillamossági szerelőnek, Vácon híradásipari műszerésznek, Orosházán gépszerelő és karbantartónak, míg Szolnokon repülőgépszerelő, -műszerésznek elektronikai műszerésznek jelentkezhetnek a fiatalok. A tanintézetek bentlakásosak és a tanulmányok ideje alatt a honvédség vállalja a továbbtanulás, az elhelyezés, az ellátás költségeinek döntő részét, emellett havonta zsebpénzt és ösztöndíjat biztosít. A katonai főiskolákra vagy polgári felsőoktatási intézményekben folyó tisztképzésre az érettségi vizsga eredményétől függően jelentkezhetnek felvételre. A tanulmány befejeztével képzettségnek megfelelő munkakört biztosít a honvédség. A jelentkezési feltételek között az egészségi alkalmasság szerepel első helyen, majd a 7. év végén a meghatározott tantárgyakból legalább 3-as osztályzatot kell elérni. Az érdeklődők bővebb információt a Tolna Megyei Hadkiegészítő Paracsnokság személyügyi és pályárairányítási osztályán kérhetnek Szekszárdon, Beze- rédj u. 29-31. szám alatt személyesen, levélben vagy a 74/15-333-as telefonon. Pályázati határidő: 1993. január 10. * Néhány katonai tanintézet a pályaválasztás megkönnyítéséhez abban segíti a fiatalokat, hogy nyílt napokon bemutatja az intézetet, és az ott folyó munkát. Szabadszállásra, a Gépjárműtechnikai Honvéd Szakközépiskolában november 16, 30-án, a Damjanich János Honvédkollégiumba Szeged, Lóverseny tér 7. november 4-én, Orosházán, a Gépszerelő és Karbantartó Honvéd Szakközépiskola november 20-án, a Wathay Ferenc Honvédkollégiumba, Székes- fehérvár, Bregyó-köz 2. november 9-13-án, Szolnokon a Repülőtiszti Főiskolán november 14-én, és a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán, Budapest, Üllői u. 133-135., november 26-án szerveznek nyílt napot, várják a pályaválasztókat. Magasabb összegű ellátást kapnak-e azok, akik korábban magasabb összegű szolidaritási járulékot fizettek, netán cserébe tovább kapják a járadékot, mint mások? Az egy naptári napra jutó járadék alapja a havi átlagkereset harmincad része. A járadék összege a folyósítási első szakaszában (12 hónapig) a korábbi átlagkereset 70, a második - fél évig tartó - szakaszában 50 százalék. A munkanélküli járadék felső határa a megállapításkori minimálbér kétszerese, alsó határa pedig a minimálbér (jelenleg 8 ezer forint). A munkanélküli járadék folyósítási időtartamának az alapja a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt fizetett járulék (minimális járulékfizetési idő 360 nap). Aki 1440 naptári napig (négy évig) vagy annál több ideig fizette a munkanélküli járulékot, az másfél évig kaphat járadékot. (Lásd táblázat!) Bizonyos esetekben késleltetik, illetve megrövidítik a járadék folyósításának idejét, így például, aki végkielégítésben részesül, annak a a munkaviszony megszűnését követő annyi hónap elteltével folyósítható, ahány havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítésben részesült. Később folyósítható az ellátás azok részére, akik a „felmondás a dolgozó részéről", vagy a „kilépett" bejegyzéssel hagyják el a munkahelyüket. Ok a munkaügyi központnál történő jelentkezésüket követő 90 nap elteltével kaphatnak csak járadékot. A munkanélküli járadék folyósításának idejét, a járulékfizetési idő függvényében az alábbi táblázat szerint állapítják meg: Járulék- Járadékfolyósí- fizetési idő tási idő (nap) (nap) I.szakasz n.sz. 360-479 90 45 480-599 120 60 600-719 150 75 720-839 180 90 840-959 210 105 960-1079 240 120 1080-1199 270 135 1200-1319 300 150 1320-1439 330 165 1440 felett 360 180 Kalauz munkanélkülieknek munkanélküli járadék A végkielégítés A törvény szerint végkielégítés a munkáltató részéről történt rendes felmondás esetén illeti meg a munkavállalót. A munka- vállalónak akkor is jár a végkielégítés, ha munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküi megszűnése miatt szűnik meg. A végkielégítés mértéke a munkaviszonytól függ: 3 évi munkaviszony esetén egy havi 5 évi munkaviszony esetén két havi 10 évi munkaviszony esetén három havi 15 évi munkaviszony esetén négy havi 20 évi munkaviszony esetén öt havi 25 évi munkaviszony esetén ’ hat havi átlagkereset összege. A végkielégítés összege további háromhavi átlagkereset ösz- szegével emelkedik akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy a cég jogutód nélküli megszűnése miatt öt évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt szűnik meg. —Mikor nem szüntetheti meg a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát rendes felmondással? —Nem lehet felmondani a dolgozónak a keresőképtelenség ideje alatt, a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkó- ros betegnek két évig, valamint az üzemi baleset vagy foglalkoztatási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt, és a táppénzre jogosultság teljes idején. — Nem szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya sem, aki beteg gyermekével táppénzes állományban van, továbbá, aki közeli hozzátartozóját otthon gondozza, és azért fizetésnélküli szabadságot kap. Nem lehet felmondani az anyának terhesség alatt, a születést követő hatodik hónap végéig, valamint a gyermek gondozása céljából kapott fizetésnélküli szabadság ideje alatt. Ugyanez a tilalom vonatkozik a sorkatonai, a tartalékos katonai és a polgári szolgálatot teljesítőkre mindaddig, amíg a szolgálati idejük le nem jár. — Csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a munkavállalói viszonyt az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül. A munkaadó köteles igazolást kiállítani a munkahelyéről végleg távozó dolgozónak az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb a felmondás lejártakor. Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkahelyen töltött munkaviszony időtartamát, a levonandó tartozást és az utolsó év betegállományban töltött idejét. Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony nyugdíjjogosultság, vagy korengedményes nyugdíjazás miatt szűnik meg és akkor sem, ha a dolgozónak a másodállása szűnik meg. A késedelmesen kifizetett végkielégítés után a munkáltató kamatot köteles fizetni elbocsájtott munkavállalójának éppen úgy, mint a késedelmesen kifizetett munkabér után. Ez a szabály természetesen az új Munkatörvénykönyve szerint is érvényes. FEB PÉKSÉGEK | II1 itt 1F CUKRÁSZDÁK£ ^ s-7. trju . . ^ PIZZÉRIÁK 1 rffl HL Céghitelt adunk Önnek bankgarancia, fedezetbiztosítás nélkül. Leasing-konstrukciók már 20% saját erő esetén is. így Ön a szerződéskötéstől számított 8-10 héten belül egy jól működő kisüzem elégedett tulajdonosa lehet. Cégünk továbbra is segíti Önt gyors szervizzel, technológiai szaktanácsadással, nyereségbázisú üzletviteli tapasztalatokkal, folyamatos adalékanyagellátással, s mindezt a hagyományosan megbízható svéd színvonalon. KÁRPÓTLÁSI JEGYET 100%-ban ELFOGADUNK! Tájékoztató előadás, bemutató: 1991 október 28. 11 óra. 1118 Budapest. XI. Dayka G. u. 3. (Rubin Apartman Hotel) Telefon: (361) 269-8213. (16/20486) Mit kell tudni a földadóról? Egy „hagyományos" adó új’ alapokon A földadó intézménye csaknem egyidős a földtulajdonnal, s ez érthető is. Hazánkban pedig „emberemlékezet óta" azt a mechanizmust követték, hogy az adóhatóság közölte az érintett magánszemélyekkel a fizetendő összeget, s küldte ki a befizetési csekket. Rendszerek, jogszabályok, hatóságok, adókulcsok változtak, az elv maradt. Nos, 1992. január 1-jétől e téren alapvető változás állott be, ekkor lépett ugyanis hatályba az új, egységes földadótörvény, melyet az Ország- gyűlés- még tavaly decemberben fogadott el. Egységes a szabályozás most abban a tekintetben, hogy mind a magánszemély földhasználók, mint a szövetkezetek és más társaságok ugyanúgy, az önadózás szabályai szerint teljesítik kötelezettségeiket, vagyis adójukat saját maguknak kell kiszámítaniuk, bevallaniuk és befizetniük, s ugyancsak célszerű tisztában lenniük a kedvezményekre és mentességekre vonatkozó rendelkezések sorozatával. Tapasztalataink szerint e kérdésekben jelenleg sajnos igen nagy a bizonytalanság, ezért a magunk szerény eszközeivel megkíséreljük e hasábokon a legfontosabbakra folyamatosan felhívni a figyelmet, igyekezvén hasznosítani az ügyfélszolgálati te- vékenysés és a földadóval kapcsolatos méltányossági ügyek eddigi - sajnos többnyire meg nem értettségből fakadó negatív - tapasztalatait. Még mielőtt sorozatunkat útjára bocsátjuk, előre is szeretnénk megnyugatni olvasóinkat, hogy „még időben vagyunk": a magánszemélyek bevallásait csak az adóév lezárása után, vagyis már az 1993-as évben kell beadni, a főleg a termelőszövetkezetek szempontjából jelentős nagyságrendű földadórészlet befizetési határideje is csak november 15., s ezen időpontokig a teendőkről bővebben is lesz szó. Akik pedig ismerik a törvény azon rendelkezését, miszerint elemi csapás esetén a kárt az adóhivatalhoz 30 napon belül be kell jelenteni (máskülönben adómérséklést nem kaphatnak), azokat is megnyugtatjuk, senki a határidőt „nem késte le", mivel az aszálykárnál ez a határidő lényegében értelmezhetetlen, így elkésettség miatt egyetlen kérelmet sem utasítunk el. Azt pedig már most hangsúlyozzuk, hogy a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján az ilyen kérelmek mostantól illetékmentesek. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd Kérdések és válaszok a vagyonnyilatkozatról Megcsappan az adakozókedv? Korábban is volt, ezután is lesznek olyanok, akik a vagyonuk egy részét öröklik, ajándékba kapják valamelyik tehetősebb rokonuktól. Ez hogyan jelentkezik majd a vagyonnyilatkozatokban? — A vagyonnyilatkozat miatt jórészt azoknak fáj a fejük, akiknek a láthatatlan jövedelmekből származó gyarapodást kell valahogyan palástolniuk. És még valakiknek: akiknek eddig rendkívül tehetős és adakozó nagybácsijaik, nagy- nénikéik voltak. Mire gondolok? Az átlagos, bérből és fizetésből élő emberek, akiknek nincs módjuk adózatlan jövedelemhez jutni, jogosan háborognak azon, hogy miért macerálja őket az állam most egy újabb nyomtatvánnyal? S ebben valójában igazuk is van. De az adóhatóság szempontjai is érthetőek: honnan, miből lehet enélkül megállapítani, hogy kinél keletkezik láthatatlan jövedelem? Melyik az a kör, amelyikre ki kell vetni az ellenőrzés szigorúbb hálóját és kik azok, akik tisztességesen eleget tesznek az adófizetési kötelezettségüknek? A szakmai nyelvben vagy onosodási vizsgálatnak nevezett ellenőrzési módszert az elmúlt évtizedek jogszabályai is lehetővé tették, de viszonylag ritkán került sor az alkalmazására. Nem volt könnyű helyzetben az adóhatóság, hiszen a megkérdezettek közül sokan azzal érveltek: ezt, vagy azt a vagyontárgyat rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől kapták ajándékba. Még a bírósági eljárások során is sokan bújtak e kifogás köpönyege mögé és szakértő volt a talpán, aki ezek után kihámozta az igazságot. Gondoljunk bele, ki tudja megcáfolni két ember egybehangzó vallomását akkor, amikor annak ellentmondó tények, dokumentumok nem léteznek? Azáltal, hogy a vagyonnyilatkozat gyakorlatilag mindenki számára kötelezővé válik, aligha akadnak majd az új helyzetben „fal- ' ból" adakozókedvű rokonok, barátok. Különösen akkor, ha a vallomást a saját vagyonnyilatkozatuk terhére - vagy ellenére - kell megtenniük.
