Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

1992. szeptember 9. VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 Jogszabályfigyelő 1992. évi XLVIII. törvény a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítá­sáról (Magyar Közlöny 71. szám) Az egyéni vállalkozó társa­dalombiztosítási, egészségbiz­tosítási és nyugdíjjárulék alap­jának, a kezdő egyéni vállal­kozó járulékelőleg alapjának, valamint a kezdő, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállakozó baleseti járulék alapjának legkisebb összege a minimális bér hatvan százalé­kának megfelelő összegre csökkent. így 1992. július 1-jé- től a járulékfizetési kötelezett­ség ezekben az esetekben 40 százalékkal csökkent. 16/1992. (VII.3.) KHVM rendelet a nemzetközi közúti személyszállítás végzésének egyes feltételiről (Magyar Közlöny 72. szám) A rendelet a nemzetközi személyszállításhoz használt, 20 főnél több személy szállítá­sára alkalmas autóbuszokra terjed ki. Nezetközi közúti személyszállítás csak olyan autóbusszal végezhető, ame­lyet a közlekedési felügyelet nemzetközi forgalomban való részvételre alkalmasnak mi­nősített. A rendelet meghatá­rozza az alkalmasság műszaki feltételeit (8 évnél nem régeb­ben gyártott, menetíróval ellá­tott, hibátlan felépítmény, blokkolásgátló stb.). Az al­kalmasságot tanúsító igazoló­lapot és az autóbusz egyéb kö­telező okmányait a vámszer­vek ellenőrzik, és csak azok megléte, érvényessége esetén léptetik ki az autóbuszt a ha­táron. A rendelkezéseket 1993. január 1-jétől, egyes műszaki feltételek tekintetében 1993., illetve 1996. január 1-jétől kell alkalmazni. 15/1992. (VII. 3.) NM rende­let a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékeny­ségről szóló 4/1992. (I. 8.) NM rendelet módosításáról (Ma­gyar Közlöny 72.szám) A népjóléti miniszter egyes életmentő gyógyszerek tartá­sára és forgalmazására, vala­mint a költségek megtérítése mellett a katasztrófa és vé­delmi készletek cseréjére, táro­lására kötelezheti a meghatá­rozott engedéllyel rendelkező gyógyszernagykereskedőt. 20/1992. (VII. 7.) PM-NGKM rendelet a vám­jog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljá­rás szabályozásáról szóló- 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet módosításá­ról (Magyar Közlöny 73. szám) A rendelet a vámszabályo­kat széles körben módosítja. A legfontosabbak, hogy a vám­áru a vám megfizetése vagy biztosítása előtt nem adható ki, illetve a vámtartozást biz­tosító törvényes zálogjog érté­kesítés útján közvetlenül ér­vényesíthető. Vámbiztosíték készpénz vagy harmadik személy készfizető kezessége lehet. Külkereskedelmi forga­lomban kezességi nyilatkozat csak pénzintézettől vagy olyan, a vámparancsnokság engedélyével rendelkező, üz­letszerűen nemzetközi szál­lítmányozással, fuvarozással vagy vámközvetítéssel foglal­kozó személytől, szervezettől fogadható el, akinek teljesíté­séért pénzintézet felelősséget vállal. Az új rendelkezések érintik továbbá az elektromos energia, mint vámáru és cső­vezetéken szállított vámáru vámkezelését, a vámáru-rak­tározás és a raktározott vám­áru értékesítésének szabályait, az áruminták vámkezelését és a vámérték megállapítását. A vámot a vám kiszabását kö­vető 3. munkanapon határo­zattal kell közölni, és a közlést követő 5 munkanapon belül kell megfizetni. A vámpa­rancsnokság a vám 15 mun­kanapon belül történő megfi­zetésére meghatározott felté­telek mellett általános enge­délyt adhat. A késedelmes vámfiztés után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatot kell fizetni. A vámfizetés módosított sza­bályai augusztus 1-jén léptek hatályba. 21/1992. (VII. 7.) PM rende­let a könyvvizsgálói tevé­kenység engedélyezési eljá­rásról (Magyar Közlöny 73. szám) A könyvvizsgálói tevé­kenység engedélyezését a Pénzügyminisztériumtól a rendelet mellékletében közölt formanyomtatványokon kell kérni. A kérelmeket szakérői bizottság vizsgálja meg, és tesz javaslatot az engedély megadására vagy a gyakorlati alkalmassági vizsga letételére. A könyvvizsgálói engedélyért díjat kell fizetni. Az engedél­lyel rendelkező könyvvizsgá­lókat a Könyvvizsgálói Ka­mara bejegyzi a könyvvizsgá­lói névjegyzékbe. 7/1992. (VII. 16.) NGKM-PM együttes rendelet a Kereskedelmi Vámtarifa módosításáról (Magyar Köz­löny 77. szám). A módosítás az áruszállító gépjárművek vámtételeit érinti. 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet a közúti gépjármű- vezetők képzéséről, vizsgázta­tásáról és szakképesítéséről (Magyar Közlöny 78. szám). Járművezető-képzés a köz­lekedési felügyelet engedélye alapján végezhető. Nem ta­gadható meg az engedély at­tól, aki a képzés szakmai felté­teleinek eleget tesz. A feltéte­leket (tanterem, gyakorlópá­lya, járművek, felszerelések stb.) a rendelet melléklete tar­talmazza. A rendelet részlete­sen szabályozza a járműveze­tői tanfolyam megszervezé­sére, a járművezetők vizsgáz­tatására (a vizsgára bocsátás feltételei), a szakoktatók, vizsgabiztosok és iskolaveze­tők képzésére, névjegyzékbe foglalására, a velük szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat. A ren­delet 1993. január 1-jével, egyes rendelkezései későbbi időpontban lépnek hatályba. A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar-_____ K AMARA HÍREI Üzleti találkozó Csíkszeredán Szeptember 16-18. között kamaránk közreműködésé­vel üzleti találkozót szer­veznek a romániai Csíksze­redán. A romániai kapcsola­tok építésében érdekelt vál­lalatok, vállalkozók még je­lentkezhetnek irodánkban. Vándorkiállítás és partnertalálkozó a Baltikumban A Magyar Gazdasági Kamara október 19-28. kö­zött észt-lett-litván vándor- kiállítást és üzletembertalál­kozót szervez, „Csúcstech­nika Magyarországról" címmel. Fejlett, exportképes termékekkel és szolgáltatá­sokkal bemutatkozni tudó cégek jelentkezését várják. További információk iro­dánkban. Exportfejlesztő pályázat Az Exportfejlesztő Tárca­közi bizottság által készített „Útmutató az exportfej­lesztő pályázathoz" című anyag - mely tartalmazza többek között a pályázat ré­szeit, résztvevőit, feltételeit - kamaránknál megtekint­hető. Üzleti ajánlatok 1. / Skót cég vásárolna kü­lönböző fahordókat (200, 275 és 500 literes kivitelben) újat és használtat, valamint hordókészítéshez felfűré­szelt fehér tölgyfát vásá­rolna. 2. / Missouri cég keres megvételre különleges ma­gyar likőrborokat, ajándék- tárgyakat bőrből, jó minő­ségű zománcozott edénye­ket, kristályokat, valamint üveges befőtteket (zöldség és gyümölcs). 3. / Osztrák cég keres al­mát, körtét, őszibarackot, burgonyát, dinnyét. Külö­nösen szilvát vásárolna. 4. / Belga cég olyan part­nerekkel keresi a kapcsola­tot, akik rozsdásodás és ko­pás ellen védő anyagokat tudnak szállítani. Három helyett két kulcs? Tervek a forgalmiadó-rendszer módosítására A tömegkommunikáció egyik slágertémája manapság az a kormányzati szándék, amely a jelenlegi háromkul­csos általános forgalmi­adó-rendszer átalakítását cé­lozza. A kormány a közel­múltban tárgyalta az erre vo­natkozó javaslatot, amely va­lószínűleg az ősz folyamán a Parlament elé kerül. A megfogalmazott cél: iga­zodás a Nyugat-Európában alkalmazott adó-rendszerek­hez, s persze - nem utolsó­sorban - a költségvetési bevé­telek növelése. A változtatás indokai között szerepel, hogy túlságosan magas a nullakul­csos termékek köre, ezek a la­kosság fogyasztásában mint­egy 40 százalékot képviselnek, s egyébként is, túl nagy a kü­lönbség a legalacsonyabb (0 %) és a legmagasabb (25 %) kulcs között, közbülső foko­zatra (15 %) pedig egyáltalán nincs szükség, nincs is ilyen az európai gyakorlatban. Emellett a költségvetés bevé­teleit jelentősen csökkenti az a tény, hogy már az áfa-rend­szer bevezetésekor, 1998-ban a végső felhasználók széles köre kapott lehetőséget az adó visszaigénylésére (pl. lakásé­pítők,- felújítók), s ez a kör a sorozatos módosításokkal csak bővült. Milyen változások várha­tóak tehát? Az általános adó­kulcs 20-25 százalék körül várható, s emellett lesz egy kedvezményes, 8-10 százalé­kos kulcs. Az új kulcsok mér­téke mellett természetesen le­galább olyan fontos az, hogy mely termékeket, szolgáltatá­sokat melyik kulcs alá sorolják majd. A tervek szerint a ked­vezményes kulcs alá kerül­hetnek az élelmiszerek, gyógyszerek, tüzelőanyagok, háztartási energia, könyvek, újságok, víz- és csatornaszol­gáltatás, tömegközlekedés, környezetvédelem, tudomá­nyos kutatás, az áru- és sze­mélyszállító szolgáltatás és a nem luxus-jellegű kereske­delmi szálláshelyek, a többi természetesen a magasabb - normál - adósávba. Az euró­pai gyakorlatnak megfelelően lesznek tárgyi mentességet él­vező szolgáltatások is, mint az egészségügyi, kulturális, postaforgalmi tevékenysé­gek, s emellett külön szabá­lyozást igényel a mezőgazda- sági termelés. Valószínű, hogy a lakásépítés, -felújítás áfa-visszatérítési rendszere megszűnik, s ez jelentősen megdrágítja az építkezést. A lakosság ebből adódó többlet- kiadásait a kormányzat vala­milyen kompenzációval igyekszik majd csökkenteni, de ettől függetlenül várható a lakásárak emelkedése. Jó hír a magyar vevőknek? Kipukkadt a német használtautó-piac A mézeshetek eufóriáját gyakran követi macskajaj. Pontosan ez történik most a német használtautók piacán. Kereskedők és privát eladók egyaránt nosztalgiával emlé­keznek a minapi nagy időkre. A két Németország egyesü­lése után az következett, amire mindenki számított: a használt kocsik sosem tapasz­talt boomja. Csak a csúcsév­ben, 1990-ben hárommillió másod-, ritkábban harmad- kézből származó autót adtak el a kereskedők „össznémet" földön. Ehhez három és fél millió olyan kocsi is hozzá­számítható, amit gazdájuk ke­reskedő közbeiktatása nélkül, közvetlenül adott el a jórészt „új tartományokban", vagyis az egykori Német Demokrati­kus Köztársaságban élő ve­vőknek. 1991 jórészében még tartott ez a trend, de az esztendő for­dulóján a folyamat hirtelen megállt, majd megindult le­felé és ez év izzó nyarán elérte a mélypontot. A bajok okai világosnak lát­szanak. A volt NDK piaca gyorsan megtelt, méghozzá - mint mostanra egyértelműen bebizonyosodott - gyakran úgy, hogy az első hullám drá­gább autót vásárolt, mint ami­lyent vásárolhatott volna, ha jól méri fel a közeljövő üzleti, gazdasági lehetőségeit. Tar­tósnak látszik a mostani adat, amely szerint az ex-NDK terü­letén futó kocsik átlagéletkora - most 6,1 év - még sokáig csaknem a kétszerese lesz a „régi tartományok" autóinak. Ráadásul immár a recesszió is össznémet és ez fenntarthatja a használtautó-piac dekon­junktúráját. Az árak újra ma­gyar vásárlókat csábítanak Némethonba. Ferenczy-Europress Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Mentőöv a csődeljárás A nehéz pénzügyi hely­zetbe került és így nemcsak önmagukat, hanem hitelező­iket is veszélyeztető vállal­kozások számára ezévtől a csődeljárás adhat némi re­ményt a problémák megol­dására. A tavasszal életbe­lépett csődtörvény értelmé­ben kilencven nap haladé­kot kapnak tartozásaik ren­dezésére. Ez az idő elegendő lehet valamiféle kilábolási stratégia kidolgozására, a hitelezőkkel való két-vagy többoldalú megállapodásra. Ez alatt az idő alatt kell le­bonyolítani az egyezségi tárgyalásokat, amelyen va­lamennyi hitelezővel meg kell állapodni a tartozások rendezéséről, s ha ez akár eggyel is kudarcba fullad, a bíróság hivatalból megin­dítja a vállalkozás felszámo­lását. Amint azt a vállalkozók többsége megtanulta, a csődeljárás elindítása ön­magában még nem megol­dás, csupán lélegzetvételnyi időt ad a gondolkodásra, az összpontosításra. A korábbi években felgyülemlett adós­ságok, a domino-elven kia­lakult körbetartozások bo­nyolult szálainak kiguban- colásához azonban a csődel­járás csak akkor nyújthat se­gítséget, ha a vállalkozó maga is tisztában van azzal, miként kezdjen hozzá az egyezkedő tárgyalásokhoz. A hitelezők között a törvény különbséget tesz, mindenki mással szemben előnyt él­vez a társadalombiztosítás, az adó- és a vámhivatal. A nyár közepén nyilvá­nosságra hozott adatokból kiderül, hogy a bajba került 1337 gazdasági szervezet fele kft, harmada szövetke­zet volt, nettó adósságuk mintegy kétszer akkora, mint a másokkal szembeni követeléseik. De ennél jóval nagyobb a száma azoknak a vállalkozásoknak, amelyek - ha még nem is jelentettek csődöt - nagyon közel ke­rültek a szakadék széléhez. A közelmúltban életbelépett szigorúbb vámeljárás to­vább nehezítette a helyzetü­ket, s bizony nem sok jót remélhetnek a jövőben a TB-vel és az adókkal tarto­zók sem. Mit tehetnek ebben a szo­rongatott helyzetben a fel­számolás ellen küzdő vál­lalkozók? Mindenekelőtt célszerű gyorsan számot yetni azzal, egyáltalán he­lyesen választották-e meg a cég profilját? S ha nem ez a hiba, talán a költségeken, a veszteségeken lehet spó­rolni. Segíthet a működési feltételek átgondolása is, hi­szen ezernyi apró, rejtett hiba súlyos pénzügyi gon­dok forrása lehet. S ami talán- még fonto­sabb: az igazi segítséget a vállalkozás kintlévőségei­nek behajtása jelentheti. Az adósságot, a tartozást abból a pénzből lehet a legköny- nyebben megtéríteni, amit már megkerestünk. Ny.V. (FEB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom