Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05 / 210. szám

1992. szeptember 5. HÉT VÉGI MAGAZIN MÉPÚJSÁG 9 Jó kis nyárvégi vacsorák Krumplifelfújt Egy kg burgonyát meghá­mozunk, majd vékony kari­kákra vágjuk. A felét egy ala­posan kivajazott, mély tűzálló tálba halmozzuk. Negyed kiló paradicsomot lehéjazunk, karikára vágjuk, és a burgonyára terítjük. A következő réteg negyed kiló felkarikázott paprika. Erre te­rítünk 25 deka kockára vágott füstölt sajtot. Meghintjük borssal, sóval, pici majorán­nával, reszelt szerecsendióval. Tetejére terítjük a maradék burgonyaszeleteket. Tetejére öntünk 4 deci tejfölt, amibe keverhetünk előtte 1 tojás sár­gáját. Lefedve sütjük kb. 50 percig, majd tetejére teszünk 10 deka reszelt sajtot, és addig hagyjuk a sütőben, míg ez megolvad. Hagymás-gombás krumplitekercs Tizenöt deka krumplit meg­főzünk, szétnyomjuk. Krump­lis tésztát gyúrunk 15 deka margarinnal, 30 deka liszttel, 3 nagy fej vöröshagymát vé­konyra szeletelünk, vajon pá­roljuk, ízesítjük 2 gerezd fok­hagymával. 2 paprikát 5-6 szem paradicsomot gerezdre vágunk, és a hagymával to­vább pároljuk. Dúsíthatjuk 10 deka szeletelt gombával (vagy sonkával, esetleg maradék da­rált pörkölttel is). Ha a töltelék megpároló­dott, kinyújtjuk a tésztát, a gombás tölteléket egyenlete­sen elterítjük rajta, és felteker­jük. A tészta tetejét olvasztott vajjal kenjük, és a tekercset 35-40 percig sütjük. Tálalás előtt a tetejét pirított hagyma­szeletekkel díszíthetjük. Zöldséges­krumplis lepény Tíz deka füsölt szalonnát kiolvasztunk, a tepertőt ki­szedjük. A zsíron megpáro­lunk egy nagy fej vöröshagy­mát, belekockázunk 15 deka füstölt húst, visszarakjuk a ki­sütött szalonnát. Közékeve­rünk 10 deka karikázott ubor­kát, 10 deka karikázott sárga­répát, 5 deka petrezselymet, 10 deka kockázott zukkinit, és 25 deka hasábra ‘vágott bur­gonyát. Ha puhára párolódott, leöntjük 2 deci tejföllel, amelybe belekevertünk 1 tojás sárgáját. Ízesítjük kakukkfű­vel, borssal, szerecsendióval. Palacsintasütőben kevés olajon lepényeket sütünk be­lőle - csak az egyik oldalát süt­jük. A lepényeket tányérra he­lyezzük, tetejüket reszelt sajt­tal hintjük. Krumplis torta Egy csomag mélyhűtött va­jastésztát 2 darabba vágunk és az egyikkel kibélelünk egy nagy kerek tortaformát. Erre tesszük a következő rétegeket: 30 deka krumpliszelet sózva-borsozva. 20 dkg meg­párolt spenót, vagy brokkoli. 20 deka szeletelt, vajban pá­rolt gomba. 3 nagy fej, kevés olajon párolt vöröshagyma. A tetejére terítjük a másik lapot, megkenjük tojássárgájával, majd forró sütőben 20-25 per­cig sütjük. Palánki gazdaasszonyok Tízórai ötletek - iskolába Nagyon fontos, megszívlelendő tanács: ne pénzt adjanak az édesanyák gyermeküknek, hogy abból vásároljanak tízórait, hanem minden napra csomagoljanak otthonit, ami ízletesebb, olcsóbb. Készíthetünk kikevert vajakat, amivel kenyérszeletet, vagy zsemlét kenünk meg. Tojásos vaj: a vajat keménytojás sár­gájával keverjük össze. Ízesíthetjük mustárral vagy szerecsen­dióval, vagy őrölt borssal. Zöld vaj: ehhez a vajhoz párolt parajt keverünk. Petrezselymes vaj: a vajba petrezselyemzöldjét vá­gunk, sózzuk. Piros vaj: a vajba összetört paradicsomot, vagy paradicsompürét keverünk. Készíthetünk körözöttet tehéntúróból, vagy juhtúróból. Tepertőkrém: darált tepertőt, mustárt, keverünk össze. Süt­hetünk húspogácsát, fasírozottat a szokásosnál laposabbra, és így tehetjük a kenyérszeletek közé. Sajtos párizsikrém: darált párizsit keverünk össze reszelt sajt­tal, vajjal. Palánki gazdaasszonyok Mosó-oskola Valószínűleg közel jár az igazsághoz, aki úgy véli: az asszonyok nem törekednek Mosó Masa „babérjaira". Ezt a kedves figurát meghagyják az olvasni tanuló kicsik mese­könyvének hőséül... Márpe­dig mosni kell, mikor többet, mikor kevesebbet - de rend­szeresen. A mosást - mint minden házimunkát - meg is lehet könnyíteni, akár kézzel esünk a mosnivalónak, akár a mosó­gép áldásait vesszük igénybe. Az alábbi néhány - itt-ott humorba „áztatott" - mosó­leckével és fortéllyal megpró­bálunk segíteni, hogy mások tapasztalataiból és mások ká­rából tanuljon mindenki, aki okos! A mosásra már akkor gon­dolni kell, amikor egy-egy új ruhadarab kerül a család ru­határába. Emlékezőtehetség dolga, hogy megjegyezzük: melyik ruhadarab milyen ösz- szetételű anyagból készült, mert az idő folyamán esetleg kivágjuk belőle azt a kis útba­igazító címkét, szalag darab­kát, amire később- a rfiosásnál - nagy szükségünk lenne. Nem mindegy, hogy tiszta gyapjú, pamut, műszál, vagy kevert alapanyagú ruha kerül a mosógépbe, a teknőbe ... El­lenkező esetben az egyik ösz- szemegy, a másik duplájára nyúlik, s találgathatjuk: ez most a papa pulóverje volt-e vagy a gyerek tipegője? A másik „átok": a ruhák színe. Az első kimosásnál soha semmit nem szabad a többi ruhával együtt mosni, mert az ördög nem alszik, s a festékek - sajnos! - engednek. Ha erre nem gondolunk, s vá­logatás nélkül együtt mosunk kéket és pirosat, sárgát és zöl­det, feketét és fehéret, köny- nyen elérhetjük, hogy csalá­dunk ruhatára vagy egysége­sen lilásszürke divatszínt fog ölteni, vagy olyan foltos és tarkabarka lesz, hogy egy nonfiguratív festő is megiri­gyelhetné! Ha tehetjük, színt a színhez válogatva mossunk, vagy ne sajnáljuk külön-külön tisztítani az egyes „gyanús" darabokat. A fehérítés - vagy népsze­rűbb nevén a hipózás - műve­lete is produkálhat „vidám" dolgokat! A hófehér lepedő­ket, párnákat, a fehér zoknikat és alsóneműket gyakorta hi- pós vízbe kell beáztatni. Ám legyen! De ne gondoljuk, hogy a holmik annál fehérebbek lesznek, minél töményebb ol­datot használunk az áztatás- hoz. A túlontúl sok hipózással ugyan elérhetjük, hogy a ru­hadarabok a „láthatatlansá­gig" kifehérednek, de mi ugyebár mosni szeretnénk, és nem bűvészmódra ruhane­műket eltünetni! A „rongyos divat" is csak a tiniknek tet­szik, főként farmer holmikban A hipózásnak van még egy igen-igen „tréfás" mutatványa is! Tételezzük fel, hogy a ki­mosott ruhát annak rendje és módja szerint felraktuk a kád felett himbálódzó szárítóra, majd a kádba beáztattuk - hi- pós-mosószeres vízbe - a fe­héríteni valót. Amikor a szárí­tón már minden megszáradt, hipp-hopp, leengedjük az egészet, hogy nekilássunk a vasalásnak ... Igenám, de azok a fránya módon lelógó ruhák, nadrágok, tarka ágy­neműk, pongyolák és hason­lók suttyomban beleérnek a hipós vízbe! Az eredmény frenetikus ... mindennek lesz alul egy kifehéredett foltja! S ha rémületünkben még csapkodni is kezdünk a fehérí­tőbe beleért ruhákkal - a hipós vízcseppek divatos pettyesre varázsolhatják többi ruhada­rabunkat is. De félre a tréfát! A mosás művelete komoly do­log, s ha nem figyelünk oda, sok kárt és bosszúságot okoz­hatunk vele. S ez napjainkban egyre drágább mulatság! ünneplő ruha 140 cm magas kislányoknak Egyszerű, trapézvonalú kis ruha, amit készíthetünk virágmintás, élénk színű kartonból, sötétkék bár­sonyból, fehér-fekete pepi­tából, vagy vékony egyszín szövetből. Ünnepivé a gal­lérral és az ujja hajtókájával tehetjük. Ez készülhet fehér selyemből, madeirából, krisztinából, tehetünk rá keskeny csipkeszalagot is. 70 cm széles anyagból 2,10 kell hozzá, dupla szélesből 1.10. Elkészítése: 1. A felnagyított szabás­rajzot fektesse a duplán haj­tott anyagra és 1,5 cm var- rásráhágyással szabja ki. A gallér és az ujja hajtókája fe­hér anyagból készül. 2. Varrja ősze az eleje és a háta középvonalat. 3. Az eleje gombolódását készítse el: az egyik oldalára varrjon 5 rollni gomblyukat. 4. Varrja meg a szűkítőket. 5. A karöltőbe állítsa be az ujját (előtte az ujjvégre varrja a felhajtót). 6. A nyakkörre állítsa a gallért. az eleje, saját anyagból bevont gombokkal záródik. Zellersaláta Hozzávalók: 2 zeller, fél kg alma, 4 banán, 8 dkg nagy darabokra vágott dió, 1 tubus majonéz, 1 citrom leve, 1 csipet só és cukor, 4 kandírozott cse­resznye, ketchup. A zellerfejet megfőzzük, csíkokra vágjuk. Az almát és a banánt meg­hámozzuk, kis darabokra vágjuk. Az egészet a nagy drabokra vágott dió­val és a majonézzel elkeverjük és hi­degre tesszük. Ha kihűlt, üvegtálra felpúpozzuk, és a tetejét félbevágott cseresznyével, néhány banánszelettel és egész diódarabbal díszítjük. Ket­chupei vagy worcesterrszósszal le­A mosogatás Kis háztartástan „Aki háztartásának pénzét nem tudja jól beosztani, az másban sem tud helyesen dönteni". (Jókai Mór) Tekintsük végig a házi­munkákat. Nézzük sorra, mi­lyen tennivalónk akad a laká­sunkban, ezeket hogyan tud­juk szakszerűen, gyorsan és jól elvégezni. Nem elhanya­golható, hogy a higiénia előí­rásait is tartsuk be! Ez az a munka, melyet na­ponta több alkalommal is minden étkezés után el kell végezni. Még este is, amikor fáradtak vagyunk - gondolva régi kis népi bölcsességre: mo­sogatás, este örömmel, reggel körömmel. Ma már a legtöbb háztartásban beépített moso­gató áll rendelkezésre. Zo- máncos vagy rozsdamantes fém bevonatú, könnyen tisz­tán tartható. Célszerű, ha a mosogató medence mellett ta­lálható még egy medence, amiben az öblítést, a szárítást tudjuk végezni. Egy jól sikerült ebéd, va­csora utáni edények, tányé­rok, evőeszközök és poharak- várják, hogy ismét tiszták le­gyenek. Válogassuk őket olyan sorrendben, ahogyan az előre elkészített mosogató­vízbe belekerülhetnek: először a poharak. Ezeket egyenként tegyük a vízbe, mossuk ki őket alaposan, gondot for­dítva a szájukra, majd az öblí­tés után szájukkal lefelé he­lyezzük őket száradni. Ha nem akarjuk, hogy foltosán száradjanak, azonnal töröl- gessük el őket. A tányérok következnek, ezeket is a piszkosságuk foka szerint helyezzük el a moso­gatóban. Először a sütemé­nyes, kompótos tányérok, tá­lak, majd a tésztásak, utána a levesesk. A mosogatóba a tá­nyérok úgy kerüljenek, hogy azokat előtte teljesen kiürítjük. Ne maradjon bennük ételma­radék, papírszalvéta. A zsíro­sabb tányérokat a papírszalvé­tákkal körbe is törölhetjük, ezzel csökkentjük a mosoga­tóvíz szennyezettségét. A tányérokat az öblítés után a nyitott tányérszárítón, cse- pegtetőn helyezzük el. Ha egy mód van, ne törölgessük őket. Most következnek az evőesz­közök. Soha ne hagyjuk őket hosszú ideig a vízben. Alapo­san, szivaccsal mossuk át a kanalakat) ügyeljünk arra, hogy a villák fogai között se maradjon étel. Különösen ügyelnünk kell a kések mosogatásánál a vágás elkerülésére. A fűrészfogas étkezési kések nem okoznak különösebb galibát, de csúnya sérülést szerezhet a háziasz- szony a vízben felejtett éles szeletelő, csontozó, vagy há­mozó késtől. A főzőedények mosogatását hagyjuk utoljára. Ezek a leg- szennyezettebek. Ezeket is először ürítsük ki. Ha a meg­főzött ételből maradt, azt hű­teni, vagy fagyasztani akarjuk, soha ne a főzőedényt használ­juk erre. Tegyük át kisebb edénybe a maradékot, vagy öntsük alufólia vagy műanyag fagyasztótálkába. Ha valamit leégettünk, edé­nyünk alja feketedett, használ­junk súrolószert. Célszerű a karcmentes szereket előnyben részesíteni. Az edények, tányérok, bög­rék, evőeszközök, a főzés so­rán használt valamennyi fel­szerelés és kisgép minden ré­szét gondosan mossuk. Az ott maradt élelmiszer romlásnak indul, rajta kóros, káros mik­roorganizmusok telepedhet­nek meg és a felszerelés kö­vetkező használatakor súlyos egészségkárosítást okozhat. A felületes mosogatás „em­lékeit" őrzik az edények visz- szahajló peremei, a bögrék, csészék fülének tapadási he­lyei, a tányérok alja. Mindig használjunk a mo­sogatáshoz szivacsot, nyeles mosogatót. Segíthetjük a ma- kacsabb szennyeződések eltá­volítását egy kis kefével, mo­sogatószerrel, és súrolóval át­itatott fémszivaccsal, mű­anyag vagy fém mosogatóval. Milyen a jó mosogatóvíz? - legyen minél melegebb, csak a feltétlenül szükséges mennyi­ségű mosogatószert tartal­mazza. Takarékosabb, ha nem folyóvízben mosogatunk. Ha folyóvízben mosogatunk, ké­szítsünk egy kiürült mosoga­tószeres flakonba vízzel ke­vert mosogatószer oldatot, ez­zel takarékosabbá tehetjük a vegyszerfelhasználást. Ä mosogatás után a moso­gatószer maradványainak el­távolítására mindig végez­zünk öblítést. Ezt célszerű fo­lyóvízben végezni. Az öblítővíz lehetőleg me­leg, vagy langyos legyen. Környezet-, és kézkímélő eljá­rás, ha nem vegyszert haszná­lunk a mosogatáshoz, hanem szódakristályokat és tiszta szappant oldunk fel, minél melegebb vízben. Ha nem zsí­ros az edényünk, nem is köte­lező mosogatószert használni, a forró víz kitűnően tisztít, és fertőtlenít. Ha ezt választjuk, szerezzünk be feltétlenül nye­les mosogatószivacsot-, vagy kefét. Zsíroldószernek tehetünk a mosogatóvízbe ecetet is. Ha az ételt elfogyasztok között fer­tőző betegek voltak, használ­junk fertőtlenítő hatású mo­sogatószert, vagy alaposan forrázzuk az edényeket. Ha lehet, ne használjunk törlőruhát. Csepegtessük, szá­rítsuk inkább az edényeinket, de a lehető legrövidebb időn belül kerüljenek a helyükre a szekrényekbe, zárt' helyre. Tudnunk kell, hogy minél me­legebb vízben mosogattunk, öblítettünk, az edények minél jobban melegedtek a mosoga­tás alatt, annál gyorsabban száradnak, így várhatóan foltmentesek lesznek. Az evőeszközöket a szára­dás után célszerű egy száraz konyharuhával áttörölgetni, így fényesebbek lesznek. A háziasszony, kezének kímélé­sére használjon a mosogatás­hoz is gumikesztyűt. Ha végeztünk az edények elmosogatásával, ne feledkez­zünk meg a főzőhely pultjá­nak lemosásáról sem. Ezt is végezzük el minden főzés után. Nem születnek lerakó­dások, nem étkelenkedik a pi­szok. A mosogatás végeztével alaposan mossuk ki a sziva­csot, kefét és mossuk és töröl­jük le a mosogató környékét, tisztítsuk a mosogató meden­céjét. Sokkal gyorsabban végzünk egy-egy jól sikerült vasárnapi ebéd után a mosogatással, ha követjük nagyanyáink nagy­szerű szervezését. Már főzés közben folyamatosan moso­gassuk el azokat az edényeket, tálakat, kisgépeket, amikre nem fog ismét sor kerülni, száradásuk után azonnal te­gyük ezeke a helyükre. így kerülhetjük el a piszkos edények torlódását, hogy nem elég a konyha a szennyes elhe­lyezésére. Ebéd után csak a poharak, tányérok, tálalófel­szerelések mosogatása ma­rad- ezt pedig pihentetésként az édesapa is ragyogó tisztára tudja mosogatni. Tolnainé Szabó Beáta Recept-ötletek Birsalmát, sokféleképpen Birsalmasajt Hozzávalók: 1 kiló birsalma, körülbelül 40 deka kristálycukor, fél citrom leve. A birsalmát megmossuk, de nem hámozzuk meg. Puhára főzzük, annyi vízben, ameny- nyi ellepi, majd leszűrjük és áttörjük. Az így kapott alma­pép súlyának megfelelő mennyiségű cukorral - kevés citromlé hozzáadásával - ad­dig főzzük, amíg a kellő sűrű­séget eléri. (A főzést befejez­hetjük, ha a hideg tányérra ön­tött csepp már nem folyik szét, hanem azonnal megdermed.) A tűzről levéve tovább kever- getjük, amíg kissé kihűl. Ez­után beletöltjük vízzel kiöblí­tett formákba, és egy-két na­pig állni hagyjuk. (Ä formába töltés előtt ízlés szerint hámo­zott mandulát vagy dióbelet tehetünk bele.) Birslekvár Hozzávalók: 2 kiló birskörte vagy birsalma, kb. 80 deka kristálycukor, fél citrom. A birset meghámozzuk, magházát kivágjuk és negye­deljük. annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi, és fedő alatt puhára főzzük, majd áttörjük. Az így kapott pép súlyának megfelelő mennyiségű kris- tálycsukorból 1-1,5 deci vízzel szirupot főzünk. Beletesszük a gyümölcspépet, és állandóan kevergetve egy óra hosszat kis lángon főzzük. Végül üve­gekbe töltjük, és ha teljesen kihűlt, lezártjuk. Savanyú birs Hozzávalók: 3 kgbirsalma, 2 evőkanál só, 3 dl borecet, negyed szerecsendió, 2 babér­levél, néhány szegfűszeg. A birsalmát meghámozzuk, magházát kivájjuk, húsát fel­szeleteljük. Egy napig erősen sós vízben áztatjuk. A sós víz­ből kiszedjük, üvegekbe tölt­jük. Felforralt, ecetes lével fel­öntjük, ha kiült, légmentesen lezárjuk. Az ecetes lé elkészí­tése: 3 liter vizet egy csapott evőkanál sóval, 3 deci borecet­tel, szerecsendióval, babérle­véllel, szegfűszeggel felforral­juk. (Az ecet mennyiségét íz­lés szerint csökkenthetjük vagy növelhetjük.) A sava­nyúságot másfél-két hónap el­teltével használjuk fel. Birsalmamártás Hozzávalók: 60 deka bir­salma, 15 deka kristálycukor, 1 darab citrom, 1 deci fehér bor, kis darab fahéj, néhány szem szegfűszeg. A birsalmát meghámozzuk, magházát kivájjuk, húsát sze­letekre vágjuk. Annyi citro­mos, cukros vizet öntünk rá, amennyi ellepi. Fehéjjal, szeg­fűszeggel ízesítve puhára főz­zük, majd ha kihűlt, áttörjük. Végül a fehér borral összeke­verjük. Hidegen is, melegen is nagyon finom. Sült szárnya­sok mellé tálaljuk. Birsalmás körítés Hozzávalók: 30 deka birsalma, 4 nagy kelkáposz­talevél, 10 deka vaj, 10 deka sárgarépa, 15 deka fehérrépa, 10 deka zellergumó, egy kis- kanál őrölt szegfűbors, só, egy csokor petrezselyem. A kelkáposztaleveleket le­forrázzuk és félretesszük. A hámozott birsalmát, sárgaré­pát, fehérrépát, zellert egy­forma vékony csíkokra metél­jük. Olvasztott vajban sóval, szegfűborssal, apróra vágott petrezselyemzöldel félpuhára pároljuk. Egyenlő részekre osztva kelkáposztalevelekbe göngyöljük. Fedő alatt kevés vizet öntve alá, 20-25 percig főzzük. Frissensült húsételek­hez köretként tálaljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom