Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-21 / 223. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDI SZEMLE 1992. szeptember 21. Lóvásár a német testvérvárosban Bietigheimi látogatás a szekszárdi ápolónőknél Szekszárd németországi testvérvárosában, Bietigheim- Bissingenben a szeptember második hete egyúttal a hagyományos lóvásár időpontja is. Természetesen ez a régi, közel száz éves múltra visszatekintő „Pferdemarkt" napjainkra már nem is annyira a vásár, hanem a fesztivál jelleget öltötte magára. A leginkább a szekszárdi szüreti napokra emlékeztető, színpompás rendezvénysorozatra Kocsis Imre Antal, a megyeszékhely polgármestere is meghívást kapott. — Haász László alpolgármester úr is elkísért az útra, s miután most első alkalommal járt Bietigheim-Bissingenben, megismerkedett a város vezetőivel, az ottani pártok képviselőivel, s mindazokkal, akikkel az együttműködés érdekében tartani kell a kapcsolatot - tudtuk meg Kocsis Imre Antaltól. — Nagy eseményre érkeztünk, részesei lehettünk a hatalmas felvonulásnak, ahol elsősorban az egyesületek mutatkoztak be a közönségnek. A szó valóságos értelmében vett lóvásárt ugyan nem láttunk, azt hiszem, ilyesmi már nincs is, viszont minden évet egy-egy lófajtának szentelnek. Ez alkalommal a shetland-póni kapott kiemelt szakmai figyelmet. — Milyen fogadtatásban részesült a két fős szekszárdi delegáció? — Teljesen eltűntek a protokolláris kötöttségek, gyakorlatilag mindennapi partnerekként tárgyalunk egymással. Egyébként Tolna megye székhelye általában véve is jó hírnévnek örvend BietigBIETIGHEIMER PFERDE MARKT MM 1992 A Pferdemarkt, azaz a lóvásár emblémája heim-Bissingenben, amit többek között az itt dolgozó szekszárdi ápolónőknek is lehet köszönni. Beszéltem a kórház menedzser-igazgatójával, aki elmondta, hogy a nővérek remek munkaerőnek bizonyultak, kiválóan dolgoznak, mindenki elégedett velük. Ez azt jelenti, hogy ez a program tovább folytatódik, s feltételezhetően jövőre is fogadnak ápolónőket a mostanihoz hasonló létszámban. — Személyesen is találkozott a nővérekkel? — Mind a tizenhárommal, s valamennyien jól érzik magukat. Ezt az is bizonyítja, hogy amikor hazajövetel előtt egy helyet felajánlottam a kocsimban, senki sem élt az alkalommal, mindenki maradni kívánt. — A hivatalos tárgyalásokon sikerült-e konkrét eredményt elérni? — Igen, végre sikerült elérnünk azt, hogy a bietig- heim-bissingeni vezetők figyelme a gazdasági kapcsolatok felé forduljon. E tekintetben támogatásukat kértük egy olyan programhoz, mely a közös piac finanszírozásában a kelet-európai városok fejlődését segíti elő. Manfred List főpolgármester úr úgy fogalmazott a személyes megbeszélések folyamán, hogy szép a barátság, de tudomásul kell venni, hogy ez az érzelem néha pénzbe is kerül. Remélem, hogy ez a kijelentés kedvező lesz Szekszárd számára.-száTrófeák Gemencből Különlegesen ritka és értékes kollekció került bírálatra Szekszárdion, a Kossuth utcában székelő Országos Trófea- bíráló bizottság elé. A német vadászok, akik rendszeres látogatói hazánk erdeinek, nyolc bika agancsát hozták a bizottság elé. S ami ebben a rendkívüli, hogy ezek között hat érmet: két aranyat, két ezüstöt és ugyanennyi bronzot osztottak szét. A szarvasokat mind a Gemenci erdő- és vadgazdaság állományából lőtték ki, s mint a bíráló bizottság tagjai elmondták, csupán öt-tíz évente láthatnak ennyi szép agancsot együtt.-ótósMég egy év séta „Központi" számlázásra várva A múlt csütörtöki szekszárdi képviselőtestületi ülésen Dombai Gyula, az önkormányzat szociális bizottságának a tagja egy megfontolandó lakossági kérést tolmácsolt a résztvevőknek. Mint ismeretes, a most már havonta befizetendő villanyszámlákat csak a Keselyűsi úti Dédász kirendeltségen lehet kiegyenlíteni, s az is köztudott, hogy ez a rész meglehetősen mesz- sze található a városmagtól. Az ide történő járkálás - s ez következik be, amennyiben valaki nem tartózkodik otthon a díjbeszedő látogatásakor - nem kevés embernek okoz gondot, főképpen az idősebbeknek, a (nyugdíjasoknak. Dombai Gyula a hozzá érkezett lakossági kéréseknek megfelelően felvetette, hogy talán érdemes lenne valahol a városközpontban egy befizető helyet nyitni. Utánajártunk annak, hogy az illetékes, azaz a Dédász lehetségesnek tartja-e ezt a megoldást? Paluska Zoltán üzemgazgató tájékoztatója szerint a közeljövőben változás következik be ezen a téren. A Bezerédj utca 7-9. szám alatti Dédász igazgatóság a SZÜV épületébe költözött a jelenleg is tartó felújítási munkák miatt. A munkálatokat a jövő év szeptember végére fejezik be, s a felújított épületben üzemelni fog egy fogyasztói iroda, ahol a lakosok befizethetik a számlákat. Amint ez a lehetőség életbe lép, az igazgatóság széles körű tájékoztatást ad fogyasztóinak. Addig azonban sokak legnagyobb sajnálatára - marad a Keselyűsi út. Tóth Dorina Hajdan 225 éve, 1767. szeptember 23-án a királyi úrbéri bizottság Szekszárdon tartott úriszékében megvizsgálta Mérey, Trautsohn és Rodt apátok korábbi szerződéseit, s azokat megfelelőnek találta s megerősítette. 155 éve, 1837. szeptember 21-én Máriavölgyön meghalt Bezerédj Amália, az első magyar gyermekköhyv, a Flóji könyve szerzője, aki műve megjelenését már nem érhette meg. 95 éve, 1897. szeptember 25-én a városi képviselő-testület megszavazta az Augusz Imre hagyatékából építendő árvaház telkének megvételét, a közvilágításra beérkezett ajánlatokat - amelyek az acetilén gáz alkalmazását javasolták - további vizsgálatra kiadta. Szeptember 26-án a Szegzárd i Kerékpáros Egyesület a Szekszárd-Dunaföld- vár-Szekszárd távon bajnoki versenyt hirdetett. A rossz minőségű országúton öt versenyző indult, de csak három érkezett meg: első lett Ell- mann Béla 5 óra 36 perces eredménnyel. 85 éve, 1907. szeptember 23-án a Gyáriparosok Országos Szövetségének gyűlésén Leopold Lajos Tolna és Baranya vármegyék nagyiparának feltételeiről címmel tartott előadást. 70 éve, 1922. szeptember 26-án Budapesten a szekszárdi születésű Sipos Márton 1 perc 16,2 másodperccel új világcsúcsot állított föl a 100 méteres mellúszásban. Krónikás Üzenetek magnókazettán Rejtett értékeink Sipos Márton emlékezete „Mint vakító üstökös, úgy tűnt fel a magyar sport egén! Hirtelen lobbant fel messze- ható fénye; egy ideig az egész égboltot beragyogta sugaraival, majd gyorsan, miként jött, elenyészett a végtelen örökkévalóságban. Ez volt Sipos Márton" - írja róla Babits István, a költő testvére a Tolnamegyei Újság 1926. december 18- i nekrológjában. Illő azonban, hogy egy sportolóról ne születése vagy halála, hanem legjelesebb teljesítménye évfordulóján emlékezzünk meg a fenti cikk és más összehasonlító adatok segítségével. Az egykori iskolatárs és barát írja: „Sipos Márton Szekszárdon született 1900. január 19- én. Itt töltötte boldog gyermekéveit, itt végezte el a gimnáziumot. Az érettségi letétele után Keszthelyre ment a gazdászati akadémiára. Ott fogott hozzá a sportszerű úszáshoz, bár istenadta tehetségét már jóval korábban elárulta. Mindjárt az első nyilvános szereplése alkalmával országos jelentőségű sikert ért el: 1921 nyarán a Balaton vizén megnyerte a gazdász-baj- nokságot és egyben magyar rekorder lett". Az akkoriban már fokozatosan profivá váló klubok, köztük főleg a MAFC irigykedve nézték, hogy a Keszthelyi Gazdasági Akadémiai Atlétikai Club sosem hallott, sosem látott versenyzője sorra legyőzi őket. Hamarosan hozzá kellett szokniuk ehhez, bár siettek Sipost a MAFC-ba átigazolni: 1922-ben és 1923-ban magyar bajnok lett, s emellett az 3x100 méteres vegyes váltóban az új csapatot segítette diadalra mindkét évben. „A vízből kiemelkedve, szinte csak karral, rövid és gyors tempókkal úszott" - írja Telefonos kérdések az önkormányzathoz Mint arról már beszámoltunk, a múlt heti szekszárdi önkormányzati ülés abban különbözött az előzőektől, hogy ez alkalommal a városi televízió élő egyenes adásban közvetítette azt. S még egy újdonság: az közvetlen visszajelzést biztosítandó, az ülés ideje alatt telefonos üzenetrögzítő várta a nézők kérdéseit. Ezekből válogattunk néhányat. , Idős hölgy hangja: „Csak azt szeretném megkérdezni, hogy miért van az, hogy egyformán fizetjük a hideg vizet, meleg vizet? Ahol egy személy van, az is any- nyit fizet, mint ahol négyen-öten vannak. Ezt miért nem lehet valahogy korrigálni?" Középkorú férfi hangja: „A fűtéssel kapcsolatos rendeletnek azon pontjával, ahol a fűtési kiesést 48 óra után köteles a szolgáltató térítést eszközölni, nem értek egyet. Az egyik képviselő, Módos úr javaslatával értek egyet, aki azt kérte, hogy a rendelet módosuljon, a térítésmentes kiesés 8 órára csökkenjen. Tehát 8 óra után igenis fizesse a fűtőmű a térítést az állampolgárok részére." Középkorú hölgy hangja: „A következő kérdéseim lennének: a hődíj rendelkezési átalány megállapításánál gondoltak-e a képviselők a hat-hét-myolc ezer forintból élő nyugdíjasokra? Mert a szavazásból úgy érzem, hogy egyedül a Módos képviselő úr érez ezekkel az emberekkel együtt. A másik kérdésem: vajon a Héliosz Kft. ebben az évben hány millió forintot tud adni a megtakarításából a polgármesteri hivatalnak?" Éjjeli „könyvbarátok" Hát bekövetkezett, amiről nyugodtan lemondhattunk volna. Nemrég ugyanis betörők tettek csekély sikerű, ám annál riasztóbb látogatást a megyei-városi könyvtárba, ami ugye itt van benn Szekszárd szívében és ami elhelyezését, munkafeltételeit illeti, változatlanul nem az Isten kényeztető tenyerében. A korán kelő takarítónők fedezték fel az éjszakai látogatók nyomait és nagyon rövid idő múltán a fedélzeten volt mindenki, beleértve a rendőrség forró nyomosait. Nekik e reggelen a Széchenyi utca páratlan oldalán több dolguk is akadt. Most csend és várakozás. Hő szerencsekívánatokkal, hogy mihamarabb kapják el a behatolókat, akik a nyugalom évadán nyilván valami hatalmas fogás reményében „iratkoztak" be a könyvtárba. Itt most nem „csak" az történt, hogy a gazdag olvasótermi anyagból csapott el valaki egy-egy keresettebb, drága magazint, folyóiratot, vagy csupán itt olvasható, kölcsönzőforgalomban nem szereplő könyvet... Ez is fölháborító. Emez viszont még inkább, mert tartósan szolgáltat okot az emberi kapcsolatokat mérgező gyanakvásra és bizalmatlanságra. Nagyon kérem, ne mosolyogjanak ezen. Az eset óta akárhányszor térek be a könyvtárba, úgy kémlelem az éppen ott tartózkodók arcát, mintha . . . Tudom, nincs mentségem, de az se számít enyhítő körülménynek, hogy a kártékonyak bizonnyal rendelkeztek némi, nappali látogatókként szerzett jártassággal, ami segített valamelyest lebonyolítani azt, amiért éjszaka jöttek. Most valószínű, nemcsak engem foglalkoztat az a kérdés, hogy milyen érzés lehet vajon a betörőknek nem betörőkként betérni oda, ahol minden kézbe vehető könyv és kiadvány közös tulajdonunk. - la Egy régi felvétel Sipos Mártonról róla a Sportlexikon. Ekkori évei bámulatos fejlődést mutatnak, amit már kitartó edzéssel ért el: 1922-ben (a Magyar életrajzi lexikon sze- . rint Budapesten, Babits István szerint Nagyváradon) tüneményes világcsúcsot állított föl a 100 méteres férfi mellúszásban 1 perc 16,2 másodperccel. Szovátán még ennél is 1,2 másodperccel jobbat úszott, de ezt az időt nem hitelesítették, mert sós vízben érte el. Közben legyőzi többször is Erich Rademachert, a német világbajnokot, de sikerei után betegeskedni kezd. „Súlyos gyomorbaj gyötri, a MAFC úszógárdája is bomladozni kezd, mire ő elkedvetlenedik, visszavonul ..., vidékre megy gazdász- kodni, de egy pillanatra sem szűnik meg érdeklődni az úszás sportja iránt" - írja Babits. Körülményeinek, az edző hiányának és betegségének egyaránt tulajdonítható, hogy az 1924-es párizsi olimpiára nem sikerül kellő formába lendülnie. Ráadásul akkor az olimpián még csak a 200 méteres mellúszás szerepel (a 100 méterest csak 1968 óta rendezik!), de némi összehasonlításul: a magyar versenyző 1968-ban 1 perc 11,1 másodpercet tudott csak ... Az olimpia után még egy utolsó felvillanás Sipos számára, hogy Barcelonában beállítja Rademacher 200 méteren elért 2 perc 59 másodperces világcsúcsát. Vakbéloperációtól a tífuszig, tüdőhuruttól a tuberkulózisig érik el a betegségek, míg végül agyhártyagyulladás okozza halálát 1926. december 11-én. „Az, aki minden versenyéből győztesen került ki, a halállal szemben vívott rettenetes küzdelemben vesztes maradt" - írja az egykori barát, aki maga is területi úszóbajnok volt. Felmerül a kérdés: vajon nem értékeljük-e túl Sipos Márton nagyszerű eredményeit? Világcsúcsnál csak 14 év múlva tud jobbat hazánkban Csík Ferenc az országos bajnokságon - immár új csillagként, de 1949-1950-1951- ben még az 1924-es, negyed- százados csúccsal magyar bajnok lehetett volna Sipos! A szekszárdiaknak bizonyosan az első (de úgy tudom egyetlen is), aki világcsúcsot ért el bármilyen sportágban az itt születettek közül. Babits István úgy érezte: „Sipos Márton nekünk magyaroknak többet jelent a világhírnél; szimbólum ő, mely az eredeti magyar tehetséget jelképezi". Nevét szülővárosában emlékverseny őrzi. Dr. Töttős Gábor
