Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-18 / 221. szám

1992. szeptember 18. MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 A kisebbségi törvény tervezetéről Kétszer is írtunk már ar­ról, hogy Bonyhádon tartja soros ülését a Magyaror­szági Németek Szövetsé­gének Tolna Megyei Testü­leté. Sajnos az időpontot egy­szer tévesen közöltük. He­lyesen: szeptember 18., péntek, délután két óra. A kisebbségi törvény tervezetét is napirendjére tűző ülésen várhatóan részt vesz Volfart János, a nemzeti és etnikai kisebb­ségi hivatal elnöke, Klaus Reif, követségi tanácsos és Hambuch Géza ügyvezető elnök. Meghívták a megyénk- beli országgyűlési képvise­lőket, a megyei önkor­mányzat elnökét, valamint azon települések polgárait, amelyeken nagyobb számban élnek nemzetisé­giek. Az ülés nem zártkörű, de a székek száma nem ha­ladja meg a meghívottakét. Sikeres gyűjtőakció Gyönkön A helyi vöröskereszt szervezésében a délvidéki menekültek számára ren­deztek háromnapos gyűj­tőakciót a közelmúltban Gyönkön. A művelődési házban több mint hat má­zsa fenőtt-, és gyermek­ruha, lábbeli és játék hal­mozódott fel, melyet a má- riagyűdi és a nagyharsányi menekülttáborokban osz­tottak szét. Szépség­verseny állatoknak Bizonyára megyénkből is vonz érdeklődőket a mai nap folyamán Pécsett megrendezésre kerülő ál­latszépségverseny, melyet a városi sportcsarnok mel­letti területen rendeznek. A versenyre reggel kilenc­től délután háromig lehet jelentkezni, bármiféle ház­nál tarott állatkedvenccel. Öt kategóriában: kutyák, macskák, háznál tartott más emlősök, madarak, egyebek hirdetnek majd győztest, ezenkívül a kö­zönség szavazatai alapján kategóriánként egy-egy „közönség kedvence" díj kerül átadásra a 16 órakor kezdődő bemutató után. A rendezvény szervezői, a Magyar Állatkertek Szö­vetsége és a Mecseki Kul- túrpark a bevételből ala­pítványt kíván létesíteni, melynek célja a biológiai, természetvédelmi kultúra terjesztésének elősegítése. Az alapítványhoz bái;ki csatlakozhat a következő számlaszámon: OTP Bara­nya megyei Igazgatóság 249-98006-on vezetett, Magyar Állatkertek Szö­vetsége Pécs 581-005085-4. Teológiai tanfolyam Az egyházmegyei teoló­giai tanfolyam egy éves továbbtanulási lehetőséget kínál azon végzett hallga­tói részére, akik a plébá­niai családpasztorációban kívánnak tevékenykedni. Jelentkezni a pécsi bel­városi templomban lehet szeptember 19-én, szom­baton, reggel a 8 órakor tartandó Veni Sancte után. Részletes felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők a Caritas-irodában, mely Pécsen, a Janus Pannonius u. 4. szám alatt található. Telefon: 72/ 27 352. „A teheneket sorsolással választjuk ki" Ha lehetőség van, lépni kell Átképzés munkanélkülieknek Dombóváron (Folytatás az 1, oldalról.) Fülöp László, a termelőszö­vetkezet elnöke sorolja az ada­tokat. Kilencvenhárman léptek ki, tudomásom szerint ketten egyéni gazdálkodók marad­nak. Harminchétén voltak dolgozók, ötvenhat a nyugdí­jas. Telephelynek Furkó-pusz- tát kapták meg, az előzetes megállapodás szerint. A gaz­daság ötvenhétezer aranyko­rona értékéből tízezer 361-el, a négyszáznegyvennyolcmilliós vagyonból nyolcvanhárom­milliót tesz ki az üzletrészük. A részjegyek ellenértékét há­rom év alatt egyenlő részle­tekben adjuk ki. Minden egyébnek is a húsz százaléka jár nekik, készpénz­ből hétmillió, részjegyből 5,2 millió, a készletekből is húsz százalék, az ötszázból a negy­ven tehenet sorsolással vá­lasztjuk ki, félmillióért vihet­nek búza, százezerért árpa ve­tőmagot. Megállapodtunk a rájuk eső hitelállomány visz- szafizetéséről is. A közgyűlés úgy döntött, hogy a háztáji já­randóságot erre az egész évre megkapják, a szeszfőzdét pe­dig az év végéig, ameddig megtörténik a végleges elosz­tás, a közös gazdaság hasz­nálja. — Azt reméljük, hogy ezzel léptünk egyet a rendezettség irányába, mert nem a kiválás van hatással a szövetkezetre, hanem a bizonytalanság. A kikerülő vagyon egy részét használtuk, mást nem. Ha az utóbbi is hasznosul, akkor az mindenképpen eredmény. — Milyen hatással a bizony­talanság a munkafegyelemre? — Katasztrofális hatással. A kár milliókban számítható, pedig ez a téesz az alakulás évét nem számítva mindig nyereséges volt. A vonatkozó törvényekre nem tudok mást mondani, mint hogy férc­munkák. Olyannyira, hogy százféle értelmezése. létezik, aminek az a következménye, hogy senki nem ért semmit, s senki nem tudja, hogy mi vár­ható. Annyi bizonyos, hogy jobb érdekeltségi rendszert kell kidolgozni. Bízom abban, hogy a tulajdonosi szemlélet is hatni fog. — Tudnak munkát adni a ma­radóknak? — Ez nálunk sosem volt gond, a szőlészetben, a gyü­Fülöp László mölcsösben kora tavasztól késő őszig, eddig is dolgoztak kívülállók. A most kiválókat is hívtuk szüretelni, de nem jöt­tek. — Talpon tud maradni a szö­vetkezet? — Ez nem rajtunk múlik elsősorban, hanem a kor­mányzat mezőgazdasági poli­tikáján. A versenyképessé­günk a nyugati piacokon tá­mogatás kérdése, ha egyálta­lán kell az árunk. Szerintem Magyarország változatlanul csak a keleti piacra számíthat, s biztos, hogy lépni kell a fel­dolgozás irányába. & Szabó Péter volt az, aki a gazdasággal tárgyalt a kilépők nevében. Elhatározásukat azzal in­dokolta, hogy nem volt elége­dett a szövetkezetben folyó munkával, s úgy gondolják, ha lehetőség van, akkor lépni, kell. Szabó Péter úgy tudja, hogy a kilépők közül négy család szeretne egyénileg gazdál­kodni, de csak az adómentes­séget biztosító 750 ezer forin­tos bevételi határig. — Tudják ők, hogy akkor meg kell fizetni a húsz százalékos for­rásadót? — Tudják, bár ők is bent hagyják a közösben a vagyon egy részét. Valószínűleg, hu­szonötén leszünk, akik aktí­van dolgozunk majd a bein­duló vállalkozásokban. — Addig miből élnek? — Munkanélküli segélyt veszünk igénybe. — Hamarosan vetni kellene. — Tárgyalunk vállalko­zókkal, akik ezt a munkát el­végzik. A szövetkezet a beta­karítás után átadja a kétszáz Szabó Péter hektárnyi területet. A többi föld mélyszántásához pedig megvan a felszelésünk. — A szövetkezet elnöke el­mondta a számszerű adatokat, mindez mit jelent a gyakorlat­ban? — Pontosan még nem tudni, majd a teljes elszámolás után lesz pontos a vagyonunk mértéke. Körülbelül négyszáz hektár szántóról, 25 hektár szőlőről, 15 hektár gyümöl­csösről van szó, és erdőterü­letről. Furkó-puszta egésze a miénk lesz. Azt akartuk, hogy a mi kiválásunk miatt senki ne kerüljön az utcára. A jelenleg ott dolgozókat másutt tudja foglalkoztatni a szövetkezet, nem szűnik meg munkahely miattunk. A faluban az úgy­nevezett bikaistáló épületét már átvettük. Miénk lesz a szeszfőzde is. — Meg lehet ma élni a mező­gazdaságból? — Nem. Ipari és műszaki szolgáltató tevékenységeket tervezünk, valamint élelmi­szerfeldolgozást. — Valamivel konkrétabban? — Nem mintha titok lenne, de erről még korai be­szélni, hiszen meg sem alakul­tunk. — Mivé alakulnak? — Egyéni vállalkozók szö­vetkezetévé. — Honnan lesz induló tőké­jük? — A . termelőszövetkezet januárra átad a készpénzből hárommillió forintot. Én na­gyon bizakodó vagyok, mert a csoportnak olyan a szakmai összetétele, hogy sokféle tevé­kenységet tudunk végezni, hatékonyabban, mint a terme­lőszövetkezetben. Ihárosi Ibolya Fotó: Kispál Mária Hétfőn, szeptember 21-én kezdődik az a négyszáznyolc­van órás, középfokú számítás­technikusi oklevelet adó tan­folyam, amelynek anyagi fe­dezetét pályázat útján nyerte a dombóvári Apáczai Csere Já­nos Szakközépiskola - tudtuk meg dr. Harsányi Károly igazgatóhelyettestől. Az is­kola a városi Munkanélküliek Egyesületével közösen kez­deményezte a Megyei Mun­kaügyi Központ által kiírt pá­lyázaton való részvételt. A munkanélküliek egyesülete válogatta ki a tanfolyam résztvevőit, az iskola hívta meg az előadókat, biztosítja a tankönyveket, a számítógép- parkját és az oktatás egyéb eszközeit. A tanfolyam résztvevői na­ponta hatórás elfoglaltságot jelentő előadásokon számítás- technikai ismereteket tanul­nak háromszázhatvan órán keresztül, míg német nyelvta­nulással százhúsz órában fog­lalkoznak. A tanfolyam ideje alatt nem kapnak munkanél­küli segélyt, de bérként a se­gély száztíz százalékát kapják a résztvevők. Amennyiben a tanfolyamot a részt vevő saját hibájából abbahagyja, az ad­dig felmerült költségeket meg kell térítenie. Ezeket a feltételeket szerző­désben rögzíti a Munkaügyi Központ a résztvevőkkel. A tanfolyam befejeztével - amely januárban lesz esedé­kes - a pécsi SZUV vizsgáz­tatja a hallgatókat. Német nyelvből alapfokú nyelvvizs­gát tehetnek a felkészülteb­bek. A munkanélküliek egyesü­letének felmérése szerint kö­rülbelül a résztvevők fele jut álláshoz a képzés befejezését követően. Tilinger Sándor A résztvevők az első megbeszélésen Élelmiszer akció nyugdíjasoknak A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége ér­tesíti tagjait, hogy kedvezmé­nyes burgonya, vöröshagyma és alma akciót szervez. Kérik, hogy a 24-i, 25-i értékesítési napokra igényeiket jelentsék be. Burgonya 12- Ft/kg, vö­röshagyma 12- Ft/kg, alma: jonathán, golden, starking 23- Ft/kg. Értékesítés 23., 24. és 25.-én 6-13 óráig a szervezet Szek- szárd, Dózsa György u. 1. sz. alatti helységében lesz. Kérik, hogy tagsági igazol­ványukat szíveskedjenek ma­gukkal hozni. Pincesori hangulat A tanyában még az étel is jobban esik A századfordulót követő évek gazdasági életét átte­kintve Alsónánán szorgalmas, törekvő emberek éltek. A fa­luban kisbirtokokon dolgoz­tak. A közép- és szegénypa- rasztság minden talpalatnyit megművelt a sovány földből. Alapvető jövedelmüket a sző­lőtermés jelentette. A falu ha­tárában szépen gondozott, művelt szőlőskertek voltak. Jó időkben annyi szőlő termett és annyi bor készült, hogy az a szólás járta „több a bor a pin­cékben, mint víz a kutakban". A határban körülbelül 250 ka­taszteri hold szőlő volt, jómi­nőségű fehér- és vörösborok készültek a három pincesoron. Ezek teraszos, három egymás fölött elhelyezkedő, körülbe­lül egy kilométer hosszúságú utcák. Érdekesség, hogy itt nem termeltek szőlőt, csak a feldolgozás és a tárolás történt a pincékben. A szőlőhegyen megtermelt szőlőt szüret után szállítják a pincehegyre. A ná- nai bor híres volt, messze vi­dékről jártak a faluba vásá­rolni. A pincékben nemcsak jó minőségű borok készültek, Busáék, és a majdnem kész tanyájuk hanem úgynevezett „csiger- bor" is. Ez a gyengébb minő­ségű bor úgy készült, hogy a kádban hagytak valamennyi jó bort és azt felhigitották víz­zel. Ilyet vittek magukkal cso- bolyóban kapáláskor, aratás­kor. A pincehegy feljárójánál egy nagy tábla mutatja, hogy jó helyen járunk. A a középső utat választjuk, hogy megnéz­zük, milyen élet folyik a ta­nyákban. Kökény Gyula a hordókat készíti elő a szüret­hez. Megigazítja az abroncso­kat, kitisztítja, mossa, kénezi és a csántérra, a helyére teszi a hordót. — Már van vagy húsz éve annak, hogy szőlővel foglal­kozom. Nem nagy területen, mindössze kétszáz négyszö­gölnyi darabon terem meg a kékfrankos, zweigelt meg a rizlingszilváni. Nekünk régi, öreg, tíz méter hosszú pincénk van, aminek csak egy részét rakták ki téglával, a többit már mi csináltuk. Mivel a szőlő sem sok, hordó is csak tizen­kettő van, amibe jófajta vörö­set szoktam készíteni. Hogy a tanya hol van? Hát igen. An­nak csak a helye van meg, mert nem volt pénzünk arra, hogy építkezzünk. De így is nagyon jó. A tanya előtti füves területen elfér a hosszú asztal, amikor hétvégén halászlére összejönnek a barátok. A szegről leemel egy üveg- hébért, a hordóból kiüti a du­gót, s a lopót leengedi a hor­dóba. A végét megszívja, és a bor bugyborékolva folyik a hébér öblös felébe. Kis po­hárba tölti a bort, s szeme elé tartva a poharat, elégedetten nézegeti a színét. Közben a szomszédok is megérkeznek, akik nyugdíjasok lévén, az idejük legnagyobb részét itt töltik. Busa Sándor és a fel­esége úgy gondolták: ha már van egy kis megtakarított pénzük, nekifognak tanyát építeni. Ez év áprilisában kezdték, s mostanra már elké­szültek vele. Ők voltak a kő­művesek, a segédmunkások, mindent maguk csináltak. — Még az étel is jobban esik, itt kint a tanyánál. Hogy nekünk van-e szőlőnk? Á kertnél van csak pár sor, úgy vettem rizlingszilvánit. Á borkészítésben is kezdők va­gyunk, -mindig ha valamit nem tudok; a szomszédom segít. Hiába, mi még az elején tartunk, nekem a szőlő még szőlőt jelent, nem bort, de majd idővel belejövünk.- p. téri - Fotó: Kispál Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom