Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
1992. szeptember 17. HAZUNK TAJA WUJSAG 5 A termőföldárverésekről Az elmúlt héten megyénkben Mőcsényben, Ger- jenben és Bátaapátiban tartottak a kárrendezési hivatal munkatársai termőföldárveréseket. Ezzel együtt már 12 faluban licitálhattak az érintettek. Eddig az árverésre bocsátott 1527,3 hektárra, mely 36 879 aranykorona értékű, negyvenkilencen licitáltak és így gazdára talált 243,8 hektár 6211 aranykorona értékben. Az árverés megkezdése előtt a licitálóknak, az árverés vezetőjénél a termőföld vásárlására szánt kárpótlási jegyet, letéti igazolást, illetve mezőgazdasági vállalkozási utalványt letétbe kell helyezni. Csak a letétbe helyezett értékpapír használható fel az árveréseken. Kedvező licitálási lehetőség esetén sincs mód a letétbe nem helyezett, de zsebben lévő kárpótlási jeggyel való vásárlásra. A letét értékének 20 százaléka az árverési előleg, amely a vételárba beleszámít, illetőleg amennyiben nem kerül felhasználásra, az árverés végén a jogosult azt visszakapja. A következő héten, 17-én Magyarkesziben, 18-án Ci- kón, 22-én Felsőnyéken, és 23-án Grábócon tartanak földárveréseket. Mauthner Traktorshow A Falutévé 1992. október 3-án, szombaton a Heves megyei Füzesabonyban megrendezi az I. Országos Traktors- howt. A program a következő: 0-100 LE, 100-200 LE, és 200 LE fölötti kategóriában országos szántóversenyre kerül sor. A nevezési díj: 10 ezer forint. A nevezési díjban benne foglaltatik a versenyhez szükséges üzemanyag költsége, továbbá a versenyzők étkezési bont kapnak, melyet a helyszínen levásárolhatnak. A versennyel egy időben ugyancsak Füzesabonyban, gépkiállításra és vásárra is sor kerül. Erre szívesen várják a különböző cégek jelentkezését. A verseny győzteseit, késő délután, szórakoztató műsorral, humoristák föllépésével és a Falutévé nótaesttel köszöntik, akik értékes jutalmakban részesülnek. Az I. Országos Traktorshowra és a gépkiállításra szeptember 28-áig lehet jelentkezni a következő címen: Füzesabony, Lenkey János, tel: 06/39/41-411, fax: 06/39/41-076. Még a takarmány sem térül meg Azt mondtam: az összesét agyonvágom Takaros kis családi ház Tevelen, a főutcán. A bejárat mellett, a tornácon rengeteg muskátli. Miklós Ambrust keressük. — Jó helyen járnak, megtaláltak, én vagyok - mondja, s jókedvűen kezet szorít velünk. Talán már harminc éve is van annak, hogy nyulakkal, a tenyésztésükkel foglalkozik. — Amióta utoljára találkoztunk, van annak már két hónapja, egyetlen nyulat sem adtam le. Megfogadtam, amit akkor a leadásnál kimondtam. Mert én kimondom, amit gondolok. Bizony, amikor hazatoltam üresen a kiskocsit, azt mondtam, az összesét agyon vágom, mert azért nem tartok egyet sem, hogy filléreket adjanak érte. Amikor any- nyit fizetnek, hogy még a tápra sem elég? Miklós Ambrus a baromfiudvarba kísér bennünket, hogy megmutassa az állományát, mert azért mégiscsak meggondolta, amit mondott. A fészer alatt dróthálóval védett helyen a nyuszikák, a kis szőrpamacsok békésen eszegetnek. — Mindet nem vágtam le ugyan, de azóta nem is adtam le belőle egyet sem, inkább megesszük. Most nyolc darab van, amit le lehetne adni. Az apaállat a Bikali Állami Gazdaság törzskönyvezett állományából való. A három anyanyúl közül egynek most tíz kicsinye van, amit egy héMiklós Ambrus és az etivik kedvenc tig még az anyjuk mellett hagyok, aztán el lehet választani őket. A szívem szakad meg, amikor látom, hogy pár forintot adnak csak érte. Igaz, most nyolcvan forintért veszik át, de ne gondolja ám, hogy még így is megéri. Nem jó ez így. Dolgozni kell vele, a takarmányt is meg kell venni, aminek az ára egyre csak emelkedik, a nyúlé meg kevésbé. A munkát nem számolva, az etetnivaló sem térül meg. Pedig az ember nemcsak hobbiból, kedvtelésből csinálja, hanem azért is, hogy pár forint legyen belőle a nyugdíj mellé. Nagyon szeretik az állatokat, nemcsak a tapsifüleseket, hanem más aprójószágot is. A baromfiudvarban tyúkok ka- pirgálnak, s az ólban ott a malacka is. Van velük dolog bőA tapsifülesek a lucernát kedvelik a legjobban ven, de nem hagyják abba, mert maguknak, a gyerekeiknek csinálják.- p. téri Krizantén, fólia alatt A krizantén fölé ősszel növényházat vagy fóliát építhetünk. Gazdaságosabb, könnyebben kezelhető a fólia. Ha másodnövényként ültetjük, akkor a bordázat alá készítsük az ágyakat. Jól kombinálható a következő növénnyek- kel: zöldségpalánta nevelése után, korai zöldség- hajtatás után, tulipán, jácint, gladiólusz hajtatása, illetve korai virágoztatása után, egynyári palántanevelés után, egy-, kétnyári növények virágoztatása után. A krizantén virágozta- tására alkalmas az egyszer használt fólia is. A jól elhelyezett fóliapalást tökéletesen zár. Á palástot az időjárás romlásával, a fagyveszéllyel egy időben - szeptemberben - kell felhúzni. Természetesen magasabb hőmérsékleten fontos a szellőztetés. A napsütés következtében megindul ugyanis a páraképződés, és napnyugta után a pára lecsapódik a felületre, majd onnan lecsöpög. E cseppek a virágokra kerülve a betegségek terjedését segítik elő. Ä fólia alatt gyorsan elszaporodhatnak az atkák, ezért ügyeljünk a növény- védelemre! Fagymentes, hosszú őszön a fóliának csak az esővíz elleni védelemben van szerepe. A hosszú tenyészidejű vagy a későn szaporított fajták virágzásának ez a biztosítéka. Fűtésre csak abban az esetben kerüljön sor, ha a külső hőmérséklet túlságosan alacsony. Hideg ősz esetén a cserépben értékesítésre kerülő bokros fajták ne legyenek magas hőmérsékleten, mert később kiültetve gyorsan elnyílnak. Az optimális hőmérséklet 10-12 Celsius fok. Biológiai védekezés Gyöngytyúk és pulyka vegyszer helyett Biológiai védekezésnek nevezzük azt a védekezési módot, ha valamely kártevő irtására természetes ellenségeit használjuk fel. A biológiai védekezésnek három módja van: A kártevők legfontosabb természetes ellenségei részben a rovarok, részben a madarak közül kerülnek ki. A hasznos rovarok védelmével kapcsolatban irányadó szempont az is, hogy kémiai védekezésnél vegyük tekintetbe az alkalmazásra kerülő szer hasznos rovarokra gyakorolt hatását is. Az idegmérgekkel szemben a hasznos rovarok jelentős hányadát kitevő fürkészdara- zsak nagyon érzékenyek. Ezért az idegmérgek alkalmazását lehetőleg ne vigyük túlzásba. A természetes ellenségek védelmének másik módja a madárvédelem. Azzal, hogy a hasznos madaraknak fészkelési helyet biztosítunk, télen át etetjük őket, az a célunk, hogy fennmaradásukat biztosítva és elszaporodásukat elősegítve, rovarirtó tevékenységüket fokozzuk. A mezővédő erdősávok madárvédelmi szempontból is nagyon jelentősek. Jónéhány országban az erdősávok fa- és cserjeanyagát úgy válogatják össze, hogy minél több hasznos madár számára nyújtsanak fészkelési lehetőséget. Á biológiai védekezésnek a behurcolt kártevők elleni védekezésben van a legnagyobb jelentősége. A biológiai védekezéssel Európában eddig a vértetű fürkész- darazsak segítségével érték el a legjobb eredményt. A vértetű az almafának Amerikából behurcolt kártevője: természetes ellensége a vértetűfürkész, szintén Amerikában honos. Európába először az olaszok hozták be, de tőlük átvéve a legtöbb almatermesztő országban betelepítették. Megtelepedésével a vértetű kártétele, jelentősen csökkent. A természetes ellenségek fertőzött területre való kihelyezése is az egyik módszer. A biológiai védekezés egyik módja az, hogy honos für- készfajokat laboratóriumban tenyésztenek abból a célból, hogy szükség esetén a szar badba kihelyezve felhasználhassák őket kártevők leküzdésére, illetve növények megvédésére. Ezzel több kártevő (almamoly, kukoricamoly stb,) ellen jó eredményt értek el. A háziállatok közül régebben elsősorban a házi szárnyasokat használták fel a káros rovarok irtására. A gyöngytyúk és a pulyka főképpen rovarokkal táplálkozik, így a termesztett növényekben kevésbé tesznek kárt. A tyúkok nem barangolnak be olyan nagy területet, mint a gyöngytyúkok és a pulykák, ezért ezek továbbtenyésztésre szolgáló növendékeit úgynevezett „vándorólak"-ban helyezték ki a területre. Miire jó a kukoricaszár? A szalmafélék ősztől tél végéig a szarvasmarha és a juh étrendjében fontosak. Nem táplálóanyag-tartalmuk miatt, hiszen azt alig tartalmaznak, hanem mert sok bennük a rost, a „ballasztanyag", ezért az értékesebb takarmányok elfogyasztása után a jóllakottság érzetét tartják fenn, és a megfelelő bendómuködtetést is elősegítik. Szálasán vagy szecskázva etet- hetök, még jobb, ha pácot készítünk belőlük. Ha ehhez nedvdús takarmányunk nincs, elég, ha me- laszos vízzel, ha az sincs, 3-4%-os sós vízzel locsoljuk meg, majd 1-2 napig erjesszük. így megpuhulnak, jobb ízűek, az állatok szívesebben megeszik. Belőlük szarvasmarhának és juhnak any- nyit adhatunk, amennyit termelésük megenged. Jól tejelő vagy vemhes állat tömegtakar- mány-igénye ezekkel nem elégíthető ki, de jó módszer, ha a marhának éjszakára 5-7 kg, a juhnak pedig 1-2 kg kukoricaszárat adunk. Ebből válogatnak (a juh finom ajkaival jobban kiszedi az értékesebb részeket), a visszahagyott kórót, izéket reggel szórjuk az alomba vagy tüzeljük föl. Fiatal kérődzőknek ne adjuk, mert terjedelmes, nagy hasat, „szalmahasat" növeszt. Gabonaszalmák. A tavasziak (árpa, zab) takarmányértékúek, az őszieket csak almozásra használjuk. Szálasán vagy bálázva kazlakban tárolhatók. Bálázáskor ne drótot, hanem műanyag zsineget használjunk (idegen test, eló- gyomor-átfúródás veszélye!). Szalmakazal rakásakor ugyanazokat a szabályokat kövessük, mint a szénakazal építésekor. Kukoricaszár. Régen a kisparaszti gazdaság fő téli takarmánybázisa volt. Ma, amikor állandó törekvésünk a takarmányozás olcsóbbá tétele, sajnálatos, hogy - figyelembe véve kukoricatermelésünk méreteit - egyre több teljesen veszendőbe megy. Pedig a jó kukoricaszár majdnem szénaértékű. Táplálóértéke szárvastagságától, a szár és a levél arányától, a betakarítás idejétől és a tárolás módjától függ. Ha a kukorica betakarítása után nem foglalkozunk vele, néhány hét alatt tönkremegy: levelei letöredeznek, a szél kiszárítja, az eső kilúgozza, a benne levő cukor elbomlik, gom- básodik, penészedik, értéktelen kóróvá válik. Az októberi szár szénaértékű, a novemberi már csak szalmaértékű, a decemberi pedig semmit sem ér. Tároláshoz kévékbe kötjük, ezeket kúpokba, esetleg keskeny kazlakba rakjuk. A kúpokban a kévék tetőcserépszerúen fedik egymást, róluk az eső lecsorog. Táplálóanyagai jobban megmenthetők, ha a csőtörés után minél hamarabb behordjuk, leszecskázzuk és besilózzuk. Különleges zöldségnövényünk A pasztinák A pasztinák igen régen ismert és kedvelt növény. Vadon egész Európában megtalálható. A középkorban a sárgarépával azonos jelentőségű zöldségnövény volt. A pasztinák édes zamatú gyökérzöldség. Gyökere a sárgarépához vagy a petrezselyemhez hasonlóan fejlett, elágazás nélküli karógyökér. Környezeti igénye a petrezselyeméhez hasonlítható. Laza, tápdús talajt igényel, öntözés nélkül is fejlődik. Novemberben szedjük, a lombtalan gyökér pincében tárolható. Piacon már évek óta kapható nálunk, de a vásárlók nem eléggé ismerik. Magja a kereskedelemben kapható. Korábban petrezselyemgyökér helyett kezdték forgalomba hozni, amikor azt nem lehetett kapni. Pedig a húslevesben mindkettőre szükség van, és ha valamit helyettesíteni akarunk vele, az inkább a krumpli. A pasztinák energia- értéke több mint 20, szénhidráttartalma pedig 25 százalékkal kisebb a krumpliénál. Ezért kitűnő fogyókúrás étel és cukorbetegeknek is igen előnyös. Tápértéke a sárgarépáénál sok vonatkozásban nagyobb: szárazanyag-tartalma és nitrogéntartalma több. Többféle levest, önálló ételt, körítést, kelt tésztát, salátát, édes tésztát készíthetünk pasztinákból. Semleges, finom íze bármilyen más ízzel társítható. Hústöltelékbe is tehetjük, zsemle és rizs helyett, így annak energiaértéke igen csökken. Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Szeptember 19.: Mohács, Sárbogárd. Szeptember 20. : Dunaföldvár, Kecskemét, Mázaszaszvár. Szeptember 21. : Decs. Országos állatvásár: Szeptember 19.: Pécs. Szeptember 20.: Pécs. Autóvásár: Szeptember 19.: Kecskemét, Pécs, Siófok. Szeptember 20.: Fonyód, Jánoshalma, Kiskunfélegyháza, Kaposvár, Mázaszászvár, Mohács, Pécs. A szekszárdi piac árai mák 120 burgonya 20-22 fejeskáposzta 30-35 sárgarépa 50 petrezselyem 50 vöröshagyma 25 uborka 30-40 zöldpaprika 20-30 paradicsom 20-30 szilva 20-30 őszibarack 20-50 szőlő 30-40 alma 25-30 tojás 6-7 A szaporítóanyagról Gyümölcstermesztésünk sikerét a jó minőségű szaporítóanyag adja. A telepíteni kívánt gyümölcs-szaporítóanyag (oltvány, csemete, bokor, sarj vagy palánta) közös jellemzője, hogy a kertészkedők valamennyiből sok és jó gyümölcsöt szeretnének szüretelni termőre fordulásuk után. Ezért szaporítóanyag-vásárláskor csak olyan anyagot vegyünk meg, amely nincs kiszáradva, megfagyva, és nem látszik rajta mechanikai sérülés. Nemcsak az a fontos, hogy a törzs és a korona, hanem a gyökérzete is egészséges és életképes legyen. A szaporítóanyag hitelességét az eladó garantálja. A fajtaazonosság rendkívül lényeges, hiszen ennek hiányában sokéves munkánk veszhet kárba, csalódásunkról nem is beszélve. Ezért csak faiskolákban, kertészeti árudákban, illetve lerakatokban vásároljunk. A gyümölcsfaoltványt a faiskolákban koronásként vagy suhángként nevelik. A korona nélküli oltványt - vagyis a su- hángot - tetszés szerint, a kívánt formára nevelhetjük. Az oltványnak a nemes részén kívül lényeges része az alanya is. Az alany befolyásolja az alkalmazkodóképességet, a növekedési erélyt, sőt az élettartamot is. A sikeres telepítés céljából takaratlanul soha ne szállítsuk a facsemetéket. Minden esetben takarjuk, kössük be fóliába. Sajnos sok esetben látni - még autó tetején is - felkötözött fákat, amelyeket 50-100 km távolságra szállítanak. Nem egy esetben éppen ezek a kerttulajdonosok reklamálnak az eredés elmaradása miatt. A gyümölcs-szaporítóanyagok részletes minőség-előírásait szabványok tartalmazzák. Ossza meg örömét! Olvasónk írj a A rendkívüli aszály miatt sok gyümölcsfa kiszáradt, vagy ennek határára került (kajszi, cseresznye). Az én fámat úgy sérült megmenteni, hogy a törzse körül két méterre, 70 cm mély lyukakat fúrtam ültetővassal és abba többször vizet öntöttem. A fonnyadt, lógó levelek újra teltek, üdék! A jövő évi termőalap ki tud fejlődni. Ahol baj van még nem késő! Szakái László oki. agrármérnök Szekszárd