Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám

PAKS ÉS KÖRNYÉKE (4. oldal) BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1992. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 9,60 FORINT HL ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Mire jó a kuko­ricaszár? (5. oldal) Gyöngytyúk és pulyka vegyszer helyett (5. oldal) Sátrakkal rendezik be a borudvart Mától szüreti fesztivál Telefonprogram Tolnán és vonzáskörzetében Vöröskereszt, költségvetés Szeptember 21-én, hét­főn 17 órai kezdettel a vá­rosháza dísztermében tartja soros ülését Tamási Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Fon­tosabb napirendek: a vá­rosi Vöröskereszt tájékoz­tatója, az önkormányzat első félévi teljesítése, az SZMSZ és a költségvetés módosítása, a városüze­meltetési osztály beszámo­lója. Természetesen más, közérdeklődésre számot tartó témák is terítékre ke­rülnek. Minden érdeklő­dőt várnak. Munka­körülmények Zomba Község Képvi­selő-testülete soron követ­kező ülését szeptember 18-án, 13.30-kor tartja. Ezen megvitatja a köz­ség lakossága élet- és munkakörülményeinek változásait, különös tekin­tettel a munkanélküliségre és a helyi kezelhetőségé­nek lehetőségeire. Az ülésre meghívást kapott a körzet országgyűlési kép­viselője is. Földgáz az Őrségben A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémia Bizottsága szerdán az Őrség központ­jában, Őriszentpéteren tu­dományos • tanácskozást rendezett az ott talált föld-gáz felhasználásáról. A tét nagy: eddig 12 pró­bakutat fúrtak és ezekből állapították meg, hogy mintegy másfél milliárd köbméter, a magyar szab­vány szerint jó minőségű föld-gáz rejtőzik a föld alatt Bajánsenye és Őri- szentpéter környékén. A Philipsé a tabi Videoton Közel egyéves bizonyta­lanság után rendeződik a Videoton tabi gyáregysé­gének sorsa: a Philips és egy délkelet-ázsiai műa- gyaggyártó cég alapít ve­gyes vállalatot Tabon, mégpedig úgy, hogy a vál­lalati „managementet" a holland cég alakítja ki. Újraindult a termelés Ismét dolgoznak a To- kodi Üveggyárban, noha az üzem csaknem ezer dolgozóját ez év tavaszán, illetve nyarán elbocsátot­ták, a gyárat pedig bezár­ták. A felszámolási eljárás közben azonban jelentke­zett a P+K nevű, zömében volt gyári dolgozókból álló korlátotl felelősségű társa­ság azzal, hogy amíg el nem dől véglegesen a gyár sorsa, addig ők bérbe ven­nék az egyik nagy kapaci­tású automata olvasztó- kemencét és a termeléshez szükséges egyéb berende­zéseket. A kényszerszünet után így indult meg ismét a munka a gyárban. Jó mulatság, három és fél napos rendezvény, a szek­szárdi szüreti fesztivál kezdő­dik ma, csütörtökön. A prog­ram 13 órakor a Liszt téren (a Tegnap délelőtt nyolc óra­kor már gyülekeztek a megje­lenési kötelezettségüknek ele­get tevő, sorköteles fiatalok a Magyar Honvédség Tolna Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokságán, hogy átesse­nek a sorozási procedúrán, ami inkább ceremónia, egy­fajta felnőtté avatás jellegű volt inkább, mint a hajdan ugyanezen a néven futó ese­mény. Elsőként Ferenczi László őr­nagy, a sorozó bizottság el­nöke adott tájékoztatást szá­mukra a napi teendőkről, majd előadást hallgattak meg a "srácok" - akik között még nem egynek igencsak hosszú a haja - a sorozás megtörténte utáni kötelességeikről, esetle­ges majdani ügyes-bajos dol­gaik rendezésének módjáról. A sorkötelesek az adate­gyeztetés után orvosi vizsgá­Korzó áruház előtt) térzenével indul, azt követi 14 órakor a Prométheusz parkban a köz­téri játékavatás, majd 16 óra 30-kor a bonsai, 17 órakor pe­laton estek át, majd rövid be­szélgetést folytattak egy pszi­chológus katonatiszttel, aki lelki beállítottságukat, pszi­chikai alkalmasságukat vizs­gálta meg. Erre különösen nagy szükség van, ha a határ-őrség állományát kí­vánják a fiatalokkal pótolni, márpedig itt arról volt szó, hogy lehetőség szerint - az al­kalmasság megállapítása után - határőrként teljesítenek né­hány hónap múlva katonai szolgálatot a fiúk. A végső állomás a sorozó­bizottsággal való találkozás volt a megszeppentnek egyál­talán nem mondható sorköte­leseknek. Itt az előzetes vizs­gálatok alapján egészségügyi alkalmasságukat tudatták ve­lük, s esélyt adva esetenként időpont-választásra is, ismer­őig a Tolna megyei népművé­szeti kiállítás. Mindkettő a művelődési házban lesz. Göncz Árpád ljubljanai tárgyalásai A magyar-szlovén kapcso­latokról, az aláírásra váró egyezményekről, a nemzeti­ségi kérdésről és a volt Jugo­szlávia területén dúló háború­ról tárgyalt Ljubljanában szerdán, kétnapos szlovéniai látogatásának második, befe­jező napján, Göncz Árpád köztársasági elnök. A magyar államfő kétórás megbeszélést folytatott Milan Kucannal, a szlovén köztársasági elnökkel, udvariassági látogatást tett a szlovén főváros polgármeste­rénél és felkereste France Bu- cart, a képviselőház, a szlovén parlament elnökét, majd kö­zös sajtókonferenciát tartott Milan Kucannal, aki ezt köve­tően díszebédet adott a ma­gyar államfő és felesége tiszte­letére. A két államfő tárgyalá­sán részt vettek az érintett nemzeti kisebbségek - a szlo­véniai magyarok és a magyar- országi szlovénok - képviselői is. A tárgyaláson Milan Kucan a két ország kapcsolatait jónak értékelte, amelyet nem terhel­nek rendezetlen ügyek. Távközlés-fejlesztési prog­ramot valósít meg a Magyar Távközlési Vállalat (MATAV), Tolna város és vonzáskörzete - Bogyiszló, Fadd, Fácánkert, Mözs - belterületén. Ennek során egy háromezres kapaci­tású központot hoznak létre, a hozzá tartozó hálózatbővítés­sel. A fejlesztéshez csatlakozni kívánó magánszemélyeknek 35 ezer forintot kell befizet­niük, beruházási hozzájárulás és szerelési költségek gyanánt. Az MTI információi szerint a kormány csütörtöki ülésén megtárgyalja az 1993. évi költ­ségvetési törvényjavaslatot, amelyet szeptember 30-ig kell benyújtania a parlamentnek. A testület ezen kívül foglalko­zik az 1993-1994. évi gazda­ságpolitikai feladattervvel is. A kabinet elemzi az idei gazdasági folyamatokat az első hét hónap eredményei alapján. Az előterjesztés sze­rint az idén stagnál, vagy kis mértékben csökken a nemzeti össztermék. A kormány tárgyal az adó­törvények módosításáról is. A lakosságot leginkább érintő személyi jövedelemadó-tör­vény az elképzelések szerint Ezért az összegért - a MATÁV ígérete szerint - legkésőbb 1994 december 31-ig telefon­hoz jut az igénylő. A jelentke­zési díjért, a 35 ezer forint megelőlegezéséért egyébként a mindenkori jegybanki ka­matot számítják fel, s az állo­más üzembehelyezésekor el­számolnak a befizetővel. Aki csatlakozni kíván a programhoz, ezen szándékát szeptember 25-ig kell jeleznie (Folytatás a 3. oldalon) csak kis mértékben változik. Tovább szűkülnek a kedvez­mények, jövőre lényegében már csak a kistermelők szá­míthatnak megkülönböztetett bánásmódra. Nem kizárt, hogy az adó­tábla mintegy 1 millió forint feletti évi jövedelemnél kiegé­szül egy 50 százalékos adó­kulccsal. Döntés várható arról, hogy Magyarország megszünteti tagságát a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézetben. Az Igazságügyi Minisztérium ja­vaslatára a már meglévő 13 helyi bíróság újabb hárommal bővül ki, Dunakeszin, Vásá- rosnaményben és Kőszegen létesül helyi bíróság. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-jugoszláv határ A magyar-jugo- szláv határon csak az áruforgalmat il­letően van szigorí­tás, a forgalom egyébként zavarta­lan - jelentette ki Blasko Covic, a szabadkai vámhi­vatal vezetője. Biz­tos vagyok benne - fűzte hozzá sajtó- nyilatkozatában a jugoszláv tisztség- viselő -, hogy amennyiben a ma­gyar fél további szankciókat hatá­roz el, időben érte­sít minket, s akkor haladéktalanul fi­gyelmeztetjük a polgárokat. A szabadkai vámhivatal veze­tője így válaszolt arra a kérdésre, hogy Magyaror­szág esetleg telje­sen lezárja-e a ha­tárt. A határ menti körzetekben ugyanis attól tar­tanak, hogy az ENSZ-szankciók szigorításával megszűnik a köz­úti és vasúti forga­lom a jugo- szláv-magyar hatá­ron, ami természe­tesen nagyon érzé­kenyen érintené a helyi lakosságot, hiszen sok szem­pontból már Ma­gyarország az egyetlen hely, ahol alapvető árukat vásárolhatnak. Hasonló tájékoz­tatást adtak a ro- mán-jugoszláv ha- tárforgalomról is. Tomislav Radovic, a batinai átkelő vámfőnöke kijelen­tette, hogy eddig semmilyen hivata­los információt sem kaptak terve­zett határlezárás­ról. Sikeresen indul, de nehezen halad Napirenden a kormány munkája Az Országgyűlés szerdai rendkívüli ple­náris munkanapját egyetlen témának, a kor­mány elmúlt kétéves tevékenységét taglaló beszámoló megvitatásának szentelte. Az ex­pozét megelőzően Dávid Ibolya, az Ügyrendi Bizottság vezetője tájékoztatta a Házat a tes­tület keddi döntéséről, amely szerint a kor­mány beszámolójáról az Országgyűlés nem köteles határozatot hozni. A kisebbségben maradt ellenzéki vélemény szerint viszont elengedhetetlen a szavazás. Szigethy István (SZDSZ) nézetük alátámasztására idézte a Házszabályban foglaltakat, miszerint a be­számoló vitája alapján a hatáskörrel rendel­kező bizottság javaslatára értékelést tartal­mazó, illetőleg feladatot megállapító határo­zatot kell hozni. A T. Ház többségi szavazás­sal végül az Ügyrendi Bizottság álláspontját fogadta el. A kormány nevében Antall József minisz­terelnök mondott expozét, szóbeli kiegészí­tést fűzve a kabinet elmúlt kétéves munkájá­ról szóló írásos beszámolóhoz. A kormány­nak, mint mondta, pillanatnyi illúziója sincs a tekintetben, hogy a képviselők elé terjesztett dokumentum mentes a hiányosságoktól. Ám az ülésnapnak éppen ez a feladata, hogy a kabinet bemutassa, milyen területeken ért el eredményeket és miben nem ért célt, a tör­vényhozók pedig kifejtsék arról véleményü­ket. A miniszterelnök hangsúlyozta: a be­számolóval a kormánynak nem volt célja a Kádár-rendszerben megszokott önkritikái „násztáncot" járni. Aki ezt az álláspontot összetéveszti valamiféle arroganciával vagy önteltséggel, messze jár a valóságtól. A be­nyújtott felmérés a miniszterelnök megíté­lése alapján reális, ezúttal pedig a képviselő­kön a sor, hogy azt kritika alá vegyék. A kormányfő a törvényhozás mindkét oldalától tárgyszerű, korrekt és méltányos vitát kért. Azt, hogy a bírálók érdemben mutassanak rá arra: mit kellett volna másként és milyen eszközökkel megtennie a kormánynak. (Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) EN SZ-közgyűlés Kedden, közép-európai idő szerint a késő esti órákban meg­nyitották az ENSZ közgyűlésének 47. ülésszakát. Az immár 179 tagállam képviselői Sztojan Ganev bolgár külügyminisztert vá­lasztották az ülésszak elnökévé. Már a megnyitóülésen kitűnt, hogy a tagállamok igen nagy többsége úgy véli: Kis-Jugoszlávia nem jogutódja a felbomlott államszövetségnek, így Belgrád képviselőinek nincs helye a közgyűlésen, és általában az ENSZ szervezeteiben. Ezt a véleményt fogalmazta meg az EK-orszá- gok nevében Sir David Hannay. A brit nagykövet közölte, hogy Nyugat-Európa mielőbbi BT-határozatot javasol, amely - az ENSZ alapokmányának megfelelően - ajánlja majd a közgyű­lésnek: utasítsa el Kis-Jugoszlávia igényét, hogy az automatiku­san örökölhesse az egykori Jugoszlávia helyét. Ez már nem az a sorozás Költségvetési törvényj avaslat

Next

/
Oldalképek
Tartalom