Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-02 / 207. szám
1992. szeptember 2. VÁLLALKOZÁS - PIAC SPÚJSÁG 5 Mezőgazdászból babaárus • : ' ' ' Sánta József mezőgazdász cumisüvegeket árul. Hogy miként lett a mezőgazdasági főiskolát végzett ifjúból az olasz Chicco cég baby-termé- keinek forgalmazója, arról a 24 éves hőgyészi fiatalember a következőket mondta: — Miután elvégeztem Kaposváron a főiskolát, a Hőgyészi Állami Gazdasághoz kerültem gyakornoknak. Egy év után létszámleépítés miatt fölmondták nekem. Fél évig munkanélküli segélyen voltam, de nem tetszett a ten- gés-lengés. Jártam napközben a falut és azon törtem a fejem, mit is kellene csinálnom? A fiatalembernek csakhamar feltűnt, hogy a település központjában, a művelődési ház mellett üres az egykori fodrászat. Ez a múlt év novemberében volt. Májusban pedig Sánta József megnyitotta üzletét „Fiatalok boltja és Chicco baby stúdió" néven. Hogy a közben eltelt idő alatt mi történt, arról a következőket hallottuk: — Mivel a helyiség önkormányzati tulajdonban van, ezért bementem a polgármesMunkanélküli volt, utána jött az ötlet téri hivatalba, megkérdeztem, hogy bérbe vehetném-e és milyen felétételek mellett? Egy ideig gondolkodtak rajta, de azért márciusban versenytárgyalást írtak ki a bérleti jogért. Először úgy tűnt, hogy többen is versenyeznek, de végül egyedül maradtam, havi 3400 forint bérleti díjjal. Az ifjú vállalkozó ezután látott neki az üzlet felújításának, ami nem kis feladatot jelentett, mivel évtizedekig nem költöttek semmit a boltra. Az átalakítás jól sikerült, az egykori olajjal beeresztett hajó- padlós, sötét helyiség ma derűs, lila-fehér színekkel fogadja a vásárlókat. Az üzlet egyik felében játszósarok, a szőnyegen különböző játékok. Amíg a mama vásárol, addig a baba játszhat. A Chicco termékekből igen széles a választék, van itt vagy tízfajta, különböző formájú cumisüveg, zenélő meseházikó, mozgó, mosolygó macikkal, nyuszikkal, etetőtál, kalapszerű karima fejmosáshoz, hogy ne csurogjon a sampon a kicsi szemébe és számtalan egyéb termék. Sánta József portékái között Játszósarok a gyerekeknek — Miként adódott az ötlet, hogy éppen baba szaküzletet nyisson? — Eleinte éjjel-nappali élelmiszerboltra gondoltam, de aztán rájöttem, hogy Hő- gyész ehhez túl kicsf település, nem lenne elég nagy forgalom. Azért esett ilyen típusú szaküzletre a választásom, mert bármennyire is nehéz manapság a megélhetés, azért a szülők a gyerekeikre mindig áldoznak, megveszik nekik a jó dolgokat. — Rendben van, de miért épp Chicco szaküzlet? Miként talált rá erre a cégre? Mert gondolom, ön kereste meg őket és nem fordítva. — Azért épp a Chicco, mert az ő termékeik igen jó minőségűek. Egyébként a cég egyedüli magyarországi forgalmazóját én kerestem meg és elmondtam a terveimet. Szerződést kötöttünk, aminek első lépcsőjeként 300 ezer forint értékű árut kellett vásárolnom, ennek fejében ők védőkörzetet biztosítanak nekem, ami azt jelenti, hogy bizonyos távolságon belül más vállalkozó nem nyithat ilyen szaküzletet. A Chicco termékeken kívül árulok még különböző játékokat, divatcikkeket is. Ezeket bizománybán értékesítem. — Megy a bolt? — Egyelőre még nincs túl sok hasznom, mert amit keresek, azt befektetem. Tervezem gyerekkocsik és babaruhák értékesítését is. Bár ez utóbbinál nagy a konkurencia, hiszen a román árusok épp itt az üzlet előtt kínálják a portékájukat potom pénzért. Csak az a különbség, hogy ők nem fizetnek bérleti díjat és nem adóznak, mint én. — Apropó, adózás! Ki végzi a könyvelését? — Én magam. A főiskola elvégzése után ugyanis rögtön beiratkoztam a Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemszervező szakára, most harmadéves vagyok. Ezen a szakon mérlegképes könyvelői képzettséget is kapunk. Csinálom az üzletet, közben meg tanulok. F. Kováts Éva Fotó: Ótós Réka A vállalkozók támogatják Expót - ne csak a fővárosban! A gazdasági fellendülés reményében is döntött az 1996-os budapesti világkiállítás megrendezése mellett a parlament. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy állami költségvetésből még az Expo budapesti beruházásaira se nagyon jut pénz. A vidéki rendezvényekről keveset lehet hallani, erről kérdeztük tehát dr. Károlyi Miklóst, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkárát: — Tény, hogy a világkiállítással kapcsolatos kormányzati törekvések Budapest központúak. Olyan, állami költségvetésből megvalósuló beruházásokról is szó van a világkiállítási tervek között, amelyeket az Expo nélkül is szükségszerűen meg kellene valósítani. Sajnos, az sem ér- ződik, hogy a rendezők vállalkozói alapon akarnák megszervezni a világkiállítást. Szerintünk ugyanis csak egy-egy beruházás megvalósulásáig, tehát átmenetileg volna szükség az állam pénzére. — Változott-e a VOSZ véleménye a vidéki rendezvényeket illetően? — Nem. A vállalkozók többsége az országos rendezvénysorozat mellett tette le a voksát. Budapesten kívül a vidékkel is számolunk, már csak azért is, mert a határokon túlról, a szomszédos országokból is jönnének vállalkozók és természetesen látogatók is. Van olyan térség, ahol már rendeztek „próba-világkiállítást" is, ilyen a Gemenc Expo, másutt éppen ezekben a hetekben egyeztetik a terveket, az elképzeléseket. Létrehoztunk tanácsadó testületeket is, ezeknek a munkájában a vállalkozók mellett az ön- kormányzat képviselői is részt vesznek majd. Itt a VOSZ központjában is szervezzük az Expo-irodát, ahol a megyékből érkező ötleteket, javaslatokat, felajánlásokat összesítik és egyben véleményezik azok megvalósíthatóságának lehetőségét. — A közismerten szegény, napi szociális gondokkal túlterhelt helyi önkormányzatoknak vajon lesz-e pénzük expóra? — Az önkormányzatok nyitottak, kimondottan örülnek az együttműködésnek. Hogy miért? Mert a régiók elképzelései sem közpénzből valósulnak meg, hanem a vállalkozók befektetéséből. Az úgynevezett kiegészítő rendezvények sorában új termékek bemutatását, szolgáltatások sokaságát, kiállítások sorozatát lehet megszervezni. Egyetlen konkrét példát említek: a hazánkba érkező sok százezer vendégnek szállás, elllátás is kell. Ezt előteremteni önmagában Budapest képtelen, viszont a főváros környékén, az agglomerációban erre bőven lenne mód. A vidéki infrastruktúra megvalósulásához azonban az államnak elsősorban bizonyos kisajátításokat kellene elvégeznie, amihez természetesen szintén sok pénz kellene. A kisajátított területet koncesszióba lehetne adni, ahol a vállalkozók utat, közművet, vendégfogadót építenének. A kisajátításra fordított állami pénz megtérülne a bérbeadás bevételéből.- szabó Jogszabályfigyelő 4/1992. (PK10) MNB rendelkezés a külföldi pénznemben végzett pénzintézeti tevékenységről (Pénzügyi Közlöny 10. szám).A rendelkezés hatálya a pénzintézetekre, a pénzintézeti tevékenységet is végző más jogi személyekre és a pénzváltást végző jogi személyiség nélküli társaságokra, egyéni vállalkozókra terjed ki. Meghatározza a külföldi pénznemben végezhető tevékenységeket és azok szabályait: a külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos és az e körön kívül eső fizetések lebonyolítása, külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok külföldi tagjainak történő kifizetések, devizabetét-gyűjtés, devizahitel feltétele és nyújtása, stb. 5/1992. (PK 10.) MNB rendelkezés a pénzváltási tevékenység végzéséről (Pénzügyi Közlöny 10. szám). A pénzváltási tevékenységre az MNB ad engedélyt a rendelkezés által előírt tárgyi feltételek megléte esetén. Engedély adható külföldi fizetőeszközök megvásárlására vagy azok eladására. Az utazásszervezőknek és utazásközvetítőknek az engedélyt - a feltételek megléte esetén - meg kell adni. Német szakvásárok Szeptember 11-14 München: INHORGENTA-ékszer, 13-17 Utrecht: INTER- DECOR - belsőépítészet, 19-21 München: IMEGA- élelmiszeripar, 24-26 Nürnberg: FacPack- csomagolási szakvásár. Nyílt pályázat - pozitív eredmények Pakson is nyerő a Trió kft. Újszerű kezdeményezés eredményeképpen, nyílt versenytárgyalás útján nyerték el egyéni vállalkozók Pakson egyes városi intézmények rekonstrukciós munkáinak elvégzését. — Paks város 15 miihó forintos fejlesztési munkákat végeztetett el az elmúlt hónapokban, - kezdte Nagy István műszaki csoportvezető. - Mivel a paksi vállakozók kapacitását meghaladta a munkák nagysága, ezért vidéki cégek is versenyezhettek. Mint Nagy István a továbbiakban elmondta, a polgár- mesteri hivatal előzetesen összehívta a város és környéke vállalkozóit, ismertette velük az elvégzendő munkákat, így a kiírás alapján, azonos műszaki tartalommal nyújthatták be pályázatukat a különböző vállalkozók. A pályázaton a legnagyobb volumenű munkákat - mintegy 6,7 millió forint értékben, - a Trió Kft. nyerte ef A megbízás értelmében a paksi művelődési ház külső nyílászáróinak javítási munkáit, a zeneiskola tetőszerkezetének javítását, valamint a 2. számú általános iskola rekonstrukciós munkálatait végezte el a szekszárdi székhelyű cég. — Két épületszárnyunk teljes épületgépészeti felújítását végezte el a Trió kft. 5,1 millió forint értékben. Június 27-én adtuk át a terepet az építőknek és augusztus 17-én már megtörtént a műszaki átadás. A felújítási munkák alatt többször is úgy gondoltuk, hogy képtelenség határidőre elvégezni ezt a munkát, annyi műszaki probléma merült fel, de az építők minderre rácáfoltak, kitűnő munkát végeztek,- jelentette ki Betlehemi Antal, az oktatási intézmény vezetője. — Csőtörés, tolózárak hiánya, a tervrajztól eltérő „plussz" betonaljzat, minden közbejött, ami egy ilyen esetben lassíthatja a felújítási munkákat, - mondja Háncsok László, a Trió kft. vállalkozás vezetője. Az 1991-ben alakult kft-ben szerencsére olyan magas-mélyépítési szakemberek dolgoznak, akiknek mindez nem jelentett problémát, a felmerülő gondok ellenére határidőre elkészültek a felújítási munkákkal. Mi több, a régi, használhatatlan tervrajzok helyett újat készítettek és adtak át az iskola igazgatójának. — A kitűnő minőségben, határidőre elvégzett munkák azt mutatják, hogy érdemes volt így szervezni a város köz- intézményinek rekonstrukciós munkáit, - jelentette ki az eredmények láttán Sólymos Attila, a paksi polgármesteri hivatal műszaki előadója. - A meghirdetett 16 munka közül talán csak egynél voltak gondjaink, ott olyan kivitelező volt, akinek a munkája kívánnivalót hagyott maga után. — Az idei év pozitív tapasztalatai alapján jövőre hasonlóan, nyűt pályázaton szándékozunk meghirdetni a közintézmények soros felújítási munkáit, aminek előkészítését már most megkezdjük. Ez a forma jó a városnak, de jó a válalkozóknak is, mert mindkét fél előre tud tervezni,- fejezte be Nagy István műszaki csoportvezető, f.kováts fotó: ótós Beruházók és kivitelezők megbeszélése ■ Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Az üzletek nem az égben köttetnek A már működő több százezer egyéni vagy kisvállalkozás első egy-két évének tapasztalatai jelezték, hogy a megfelelő piaci előkészítés és bevezetés után milyen mértékben függ a vállalkozás sikere - rosz- szabb esetben kudarca - az üzletkötés és szerződés módjától. Az üzleti tisztesség rendkívül fontos, de a „gentleman agreementben" soha nem szabad megbízni! A becsületszó, az ígéret, a megállapodást megpecsételő kézfogás aligha pótolhatja az átgondolt, minden feltételt, következtményt pontosan rögzítő írásos szerződést. Az üzleti kapcsolatoknak ugyanis mind az eladó, mind a vevő részéről ez az alapkérdése. De mit is kell tartalmaznia egy-egy ilyen kétoldalú megállapodásnak? Mindenekelőtt a szállítási feltételeket, a csomagolás módját, a határidőket, azok be nem tartásának következményeit, a termék vagy szolgáltatás árát, sőt az sem árt, ha annak minőségi, garanciális leírását, az alkatrész-utánpótlás feltételeit is rögzítik. A gyakorlottabb, nagy vevőkörrel rendelkező cégek üzletkötői szeretik az előre elkészített forma- nyomtatványokat, amelyeket a szóbeli megállapodás után egyszerűen megpróbálnak aláíratni ügyfeleikkel. Ennek egyik legnagyobb veszélye, hogy az előre elkészített szövegben aligha lesznek benne a tárgyaláson szóban kikötött feltételek, esetleges engedmények, s ha ennek nem járunk a végére, bizony tengerikígyóvá nyúló pereskedésbe keveredhetünk. Később ugyanis nincs mód panaszt tenni, a szóbeli megállapodásra hivatkozni - a papíron rögzített feltételek számítanak csak. Ezért nem árt, ha a nagyobb értékű, hosszú távra szóló szerződések tervezetét jogásszal ellenőriztetik a felek, nehogy jogszerűtlen, vagy vitatható passzusok is belekerüljenek az okmányba. Á magyar gazdasági életben manapság a menedzsereké a főszerep. Tőlük várnak sikert és boldogulást a vállalkozók, pedig mind a kereskedelemben, mind a szolgáltatások terén van egy szakma, ami nélkül nehezen boldogulnak a cégek. És ez a szakma az üzletkötőké. Iskolában töltött évek, szakmai gyakorlat teszi „mesterré" őket, professzionali- tásuk a sikeres vállalkozások kulcsa. Nélkülük ott leselkedik a csőd, a felszámolás veszélye. Ny.V. Ferenczy-Europress
