Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-08 / 187. szám

1992. augusztus 8. SPORT WÚJSÁG 13 Ökölvívás ' Kovács, Mizsei és Béres is bronzérmes Bubka is betlizett! A rúdugrásban megszüle­tett a barcelonai olimpia két­ségtelenül legnagyobb szen­zációja. A szám koronázatlan királya, a toronymagas esé­lyes Szergej Bubka ugyanis érvényes kísérlet nélkül kie­sett a versenyből. A 28 éves címvédő, világ­csúcstartó 5.70 méteren „szállt be", ám nagyon idegesen ver­senyezve kétszer is elrontotta kísérletét. Harmadikra koc­káztatott, mert újabb öt centi­méterrel emeltetett, ám az 5.75 métert is leverte, így elbúcsú­zott a barcelonai küzdelemtől. Az ukrán sportember csa­lódottan cserélte át FÁK fel­iratú melegítőfelsőjét Ukrajna megjelölésűre, majd lassan ki­sétált a stadionból. Csak ekkor sajnálhatta igazán Bagyula, hogy nem volt jó formában, hiszen Bubka kiesésével meg­nyílt a lehetőség a többiek előtt. Minden idők legeredmé­nyesebb rúdugrója az 1983-as első vb-sikere óta nem esett ki kezdő magasságán egyetlen világversenyen sem, sőt, fon­tos viadalon csak egyszer, 1990-ben, a spliti Európa-baj- nokságon szenvedett veresé­get. Ökölvívásban a magyar reménység, Kovács István vi­lágbajnok pénteken az észak-koreai Choi Col Su ellen lépett szorítóba és pontozásos vereséget szenvedett az 51 ki­lósok súlycsoportjában. így nem jutott a vasárnapi dön­tőbe és harmadikként bronz­érmet szerzett. Az aranyér­mes remények akkor kezdtek „elszállni", amikor a nap nyi­tómérkőzésén szorítóba lépett a kubai Gonzalez az amerikai Austin ellen. A küzdelem ugyancsak az 51 kilósok súly­csoportjában a másik ágon mindössze 116 másodpercig tartott, mert a nagv ütőerejű kubai pillanatok alatt végzett ellenfelével és technikai k.o.-val nyert. Nincs kétség afelől, hogy ennek a súlycso­portnak ő a legnagyobb esé­lyese. Kovács és Choi mérkőzésé­ről túl sokat nem lehet beszá­molni. A magyar versenyző az első menetet könnyedén vette és ennek az lett az ára, hogy az észak-koreai versenyző Ko­vács kifordulása után táma­dásba lendült és jól irányított két egyenesével pontokat szerzett. A némi előny után a második menetben az öklözök már bátrabban küzdöttek, kü­lönösen Kovács igyekezett támadásba lendülni, de el­lenfele kitért a nagy ütések elől, amelyek így csak a leve­gőbe mentek. Ugyanakkor Choi egyeneseivel és lengőivei újabb pontokat szerzett. A harmadikban még hevesebbé vált a harc, de Kovács pontat­lanul ütött, és védtelen arcára sorozatokat kapott. A ponto­zás így alakult: 2:0,6:3,10:5 az észak-koreai versenyző ja­vára. A továbbiakban sem kísérte siker a magyar öklözök sze­replését. A 71 kilósok súly­csoportjában Mizsei György ellenfele a kubai Lemus volt, aki végig biztosan küzdve, fö­lényesen győzte le az egyéb­ként nagy akarással öklöző magyar versenyzőt. Az első menet amolyan ismerkedé­sekkel és némi kubai fölény­nyel kezdődött. A laposra vert orrú Lemus balegyenesekkel és szurkálásokkal tartotta ma­gától távol Mizseit. A második menetben Lemus balkezű in­dításait jobbhorgok követték. A harmadikban két jobb csa­pott lengő után Mizseire rá­számoltak, de végül is dereka­san állta a szorítóban a küz­delmet. Kár, hogy Mizsei ke­vésszer érte el az ugyancsak sokat mozgó Lemus arcát, pe­dig egyszer a bíró zsebkendő­vel meg is törölte a versenyző véres orrát. A pontozás alaku­lása: 2:0,6:1,10:2. A 81 kilósok csoportjában Béres Zoltán is derekasan küzdött, de a nálánál nagyobb ütőerejű Zaulicsnij (Egyesített Csapat) ellen csak felvillaná­sai voltak. A küzdelem 14 má­sodperccel a befejezés előtt azzal ért véget, hogy a Béresre háromszor is rászámoló bíró döntő fölény miatt leléptette a magyar öklözőt. Zaulicsnij már az első menetben bemu­tatta, hogyan kell a balegye­nes felvezetése után jobblen­gővei félelembe hozni az el­lenfelet. A második menet ele­jén Béres rövid időre „feltá­madt", de láthatóan kiütötte az erejét, és ettől kezdve „fel­billent" a szorító. A harma­dikban belharcok után jöttek és pontosan érkeztek Zau­licsnij jobbegyenesei, ame­lyek végleg megpecsételték a magyar öklöző sorsát és a harmadik íászámolást vissza- léptetés követte. A pontozás 5:2,17:4 majd leléptetés. Papp László szövetségi ka­pitány véleménye szerint a három dobogós hely azt bizo­nyítja, hogy öklözőink helyt álltak. — Úgy láttam, hogy Ko­vács Pisti tudása alatt szere­pelt, ezúttal nem volt igazán jó formában, és emiatt nem jött össze a döntőbe jutás. A többiek, Mizsei és Béres ko­moly sikernek könyvelhetik el a bronzot. A világbajnok Kovács (szemben) 10:5 arányban vesztett Ritmikus sportgimnasztika Szkalgyina vezet Úszóból kajakos, miközben majdnem meghalt! Castelldefelsben is műkö­dik a sajtópult. Ez egy olyan asztal, ahová a kajak-kenus válogatottakról szóló írásos anyagokat teszik ki, ezzel is segítendő az újságírók munká­ját. Rövid ideig ott hevert - mert nyilván gyorsan gazdára lelt - a magyarokat bemutató színes füzet is, legutóbb pedig egy kanadai tudósító oszto­gatta az észak-amerikai or­szág nemzeti legjobbjait nép­szerűsítő, fotójukat, életrajzu­kat, versenyzői pályafutásu­kat ismertető könyvecskét. Amikor az MTI munka­társa, átlapozván a kiadványt, a női kajakosokat soroló rész­hez ért, a kanadai újságíró rá­tette kezét az egyik oldalra, és elnézést kérve a félbeszakítá­sért, mesélni kezdett. Mégpedig az akaraterőről, a lelki nagyságról, a versenyzői képességekről - az emberről. A történet egy női kajakosról szólt, aki példaértékű lehet mindenki számára. A 28 éves Bragg Creek-i illetőségű Kevyn Stafford kisasszony már 1980-ban kanadai váloga­tott volt - úszásban. Szép jö­vőt jósoltak neki, ám jött 1982-ben egy autóbaleset, amibe majdnem belehalt. Be­tegágy, felépülés évekig, s nemhogy versenyzői pályafu­tásának, de kishíján az életé­nek is búcsút kellett intenie. Kevyn Stafford azonban más­képp gondolta. Kitartó mun­kával, óriási akarással előbb visszatért az élők, majd a ver­senyzők világába. Úszni nem engedték, elkezdett kajakozni. Ez 1988-ban történt. S hogy mire képes az akarat, a tehet­ségre alapozott kitartás, a csak a legnagyobbakat jellemző küzdőképesség? Huszonnégy évesen először versenyzett ka­jakban, de már 1989-ben bevá­logatták a kanadai csapatba. „Ott akarok lenni a barcelo­nai olimpián!" - fogalmazta meg akkor a külvilág számára talán megmosolyogtató célt. És lám, itt van, Barceloná­ban a női négyes tagjaként. A kanadai kvartett, Stafford kis­asszony közreműködésével középfutamos döntőt nyerve bekerült a szombati olimpiai fináléba. Oda, ahol a főszerep már bizonyára másoké lesz, de az emberi nagyságnak hó­doló elismerés eszmei ara­nyérme Staffordot illeti. Pénteken délután folytatód­tak a ritmikus sportgimnasz- tikai olimpia küzdelmei. A csütörtöki két szerrel való bemutatókat az újabb két kompozíció előadása követte, s estére kialakult a szombati finálé mezőnye. A sort ezúttal a II. csoport nyitotta, így a két magyar lány is bírái elé lépett. Ezen a na­pon is Fráter Viktória volt a magabiztosabb, anyagerő- sebb. Igaz, a kötéllel akadtak tartáshibái (9.000 pont), de ka­rikával ügyeskedett, 9.150 pontig jutott. A két nap alatt ez az értéke volt a legmaga­sabb, csütörtökön labdával is ugyanennyit kapott. Szalay Andrea nem bírta buzogány­nyal. A 8.650 pont a legala­csonyabb gyűjteménye a két nap összesítésében, viszont pénteken labdával 9.150 pon­tot szerzett. A délutáni csoportban az ukrán Okszana Szkalgyina remekelt, karikával és labdá­val is 9.725 pontot érő gyakor­lattal szórakoztatta a nézőket. Akik persze nemigazán őrá, sokkal inkább a spanyol Pas- cualra figyeltek oda. Az ibé­riai kislány húsz tornász kűrje után a második helyen állt Szkalgyina mögött, és ebben a részállásban Fráternek a 13., Szalaynak pedig a 15. össze­tettbeli pozíció jutott. Szünet után következett újabb 22 RSG-versenyző (a portugál Picarra visszalépett, ezért so- ványodott az eredetileg 43-as mezőny egy indulóval. Az esti csoportban az ukrán Tyimo- senko, továbbá a két bolgár, Petrova és Popova küzdött. Samaranch megígérte Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság elnöke pénteken meg­ígérte, hogy a NOB támogatni fogja azt a küzdelmet, amelyet Magic Johnson, az amerikaiak kosárlabdás világsztárja foly­tat az AIDS terjedése ellen. Ezt Samaranch jelentette be azon a sajtóértekezleten, amelyet Johnson-nal közösen tartott Barcelonában. Bár a NOB vezetője közölte, hogy a segítség módját egye­lőre nem tisztázták, Johnson a maga részéről rögtön tisz­tázta: nem pénzt akar. - Lát­hatjuk, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az olimpia mennyire képes hatni az emb- rekre. Egyszerűen el kell jut­tatni a hírt a fitalokhoz, tuda­tosítani kell bennük, hogy az AIDS milyen rohamos tempó­ban terjed - mondta Magic Johnson. Bagyula búcsúja A rúdugró döntőben saj­nos mélyen tudása alatt sze­repelt Bagyula István, a vi­lágbajnoki ezüstérmes ma­gyar sportoló. Az 5.20-as magasságon kezdett, azon­ban ezt is csak harmadikra tudta átvinni. — Tétova, bizonytalan Pista - állapította meg tanít­ványáról Gagyi Endre. Aztán a következő magasságot, az 5.30-at elsőre átvitte. A kö­vetkező lépcsőfok az 5.40 méter volt, ennél már erő­sebb rudat használt. Bagyula bizonytalan volt, nekifutott, aztán leállt, próbálkozott, de nem merte vállalni ezt az ug­rást. Közben le is telt a rendel­kezésére álló idő, így ennek az ugrásnak nem is tudott nekifogni. Következett a harmadik kísérlete, de ez nem sikerült, így elbúcsúzott a versenytől. — Pistában nem volt semmiféle bátorság. Most nem jött elő a tehetsége - ál­lapította meg csalódottan az edző. — Ma semmi sem jött össze - mondta szomorúan Bagyula, aki 530 cm-es érvé­nyes kísérlettel zárta a ver­senyt. Apai boldogság Bagyulának és a többiek­nek szurkolni érkezett pén­teken a stadionba Szabó Dezső, a tízpróbázás ne­gyedik helyezettje, aki két­szeresen is boldog, sugárzik az örömtől. — Ma tudtam meg, hogy megszületett kislányom, Daniela. Már ötödikén vi­lágra jött, de kértem, ver­seny közben ne mondják meg, ha megszületik. Nem tudtam ugyanis, milyen ha­tással lenne rám a hír. Most nagyon boldog vagyok. Nem gondoltam, hogy eny- nyi öröm ér itt Barceloná­ban. A versenyen előzete­sen a 8. hellyel elégedett let­tem volna, az már előrelé­pést jelentett volna a szöuli 13. helyhez képest. Egyéb­ként az időjárás, a nagy pá­ratartalom és a meleg meg­zavart bennünket. A rende­zésben is voltak gondok, például a diszkoszvető ket­rec kisebb volt a megszo­kottnál. A távolugrásban, súlylökésben és rúdugrás­ban elért eredményemmel elégedett vagyok, az 1500 és a 100 méter, valamint a tá­volugrás megfelelő, a ma­gasugrás és a diszkoszvetés azonban kilóg a sorból, ez a kettő gyengén sikerült. Na­gyon örülök a 4. helynek. A zárószámot a 10. helyen vártam, s úgy gondoltam, a nyolcadikra sikerül felfut­nom. Aztán Munkácsi Sanyi hozta a hírt, hogy a negye­dikre jöttem fel. Fantaszti­kus érzés volt - mondta Szabó Dezső. Katalán „koktél" Filmsztárok a záróün­nepségen. Az olimpia zá­róünnepségén Amold Schwarzenegger képviseli Georg Bush amerikai elnö­köt. A Terminátor-filmek osztrák származású főhőse Bush sportügyi tanácsadója. A bercelonai játékokon jelenlévő híres­ségek közé tartozik Georg Bush fia, Marvin Bush, va­lamint Michael Douglas, Jack Nicholson, Kevin Kostner, Telly Savalas és Nastassia Kinski filmcsilla­gok­Kelendők a belépők. A barcelonai olimpia szerve­zői arra számítanak, hogy végül mintegy 3.5 millió be­lépőt sikerül eladniuk az olimpiai rendezvények összes négymilliós jegykí­nálatából. Az elmúlt na­pokban a helyszíneken óri­ási kereslet mutatkozott a jegyek iránt - közölte Pedro Palacios szóvivő. A forgalom jócskán fel­lendült, miután Spanyolor­szág bejutott a labdarúgó- torna döntőjébe. A stadion­ban 120 ezer néző fér el, s a belépőjegyeket kapkodják. A kosárdöntőre szóló je­gyek régóta elkeltek, de még a délelőtti atlétikai versenyre szólók is szépen fogynak - fűzte hozzá. Még nyolc évig akar' vívni. Vladimir Reznit- chenko sorsa különösen alakult: apja kubai, anyja orosz, ő Észtországban élt, s Szöulban még a Szovjetu­nió színeiben versenyezve szerzett bronzérmet. Barce­lonában viszont már Né­metországot képviselte, s a párbajtőrcsapat tagjaként aranyérmes lett. A magyarázatot saját maga mondta el a Reuter tudósítójának: a katalán fő­városban mindenképpen ohmpiai aranyat akart sze­rezni, s úgy látta, a Szovje­tunió széthullása, az ottani káosz az ő vívókarrierjét is romokba döntheti. Ézért két évvel ezelőtt átköltözött Németországba, (a német vívóvezetők állítólag alig akartak hinni a szemüknek, olyan szerencsének tartot­ták jelentkezését), másfél éve megkapta a német ál­lampolgárságot s idén már német bajnok lett. Reznitschenko jelenleg Tauberbischofsheimben, a németek vívóközpontjában él. Ami terveit illeti, még nyolc évig akar vívni. Melyik a nehezebb? Az atléták számára a fellépés soha nem fejeződik be a versennyel, sőt: az azt kö­vető percek sokszor nehe­zebbek, mint a pályán töl­tött idő. Ugyanis amikor a ver­senyző teljesen kifulladva beér a célba, még össze sem tudja szedni magát, máris ott várják a szemfüles újsá­gírók, akik nekirontanak kérdéseikkel. A győztes persze alighanem szívesen válaszolgat, ám a veszte­seknek nem valami irigy- lésreméltó a feladatuk: né­hány perc alatt rövid össze­foglalót kell adniuk veresé­gük okairól. A kamerák, a jegyzetfüzetek és a mikro­fonok csábítása azonban el­lenállhatatlannak látszik. Aktion lábadozik. Gyor­san javul Dallos Gyula díj­lovaglónk lovának, az Ak­tionnak az állapota. A ver­senytől vírusos betegség miatt távolmaradt paripa csütörtökön és pénteken ál­latorvosi felügyelettel már teljesértékű edzést tartott. Valószínűleg vasárnap dél­előtt a többi négylábú résztvevővel együtt a Ma­gyar Lovas Szövetség ka­mionjával szállítják haza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom