Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-05 / 184. szám

1992. augusztus 5. VÁLLALKOZÁS - PIAC MEPUJSAG 5 • • Üzletember lett az anyagbeszerző A bonyhádi Perczel utca vége felé áll egy nagy családi ház, melynek sarki része már évtizedek óta üzlet. Az volt a múltban is, s az ma is. Valaha Teliér István motor- és autóal­katrész kereskedő nagyszüleié volt a ház, s az idősebb kor­osztály a megmondhatója, mi­csoda jónevű kis kocsma volt itt a Helbich-féle üzlet. Később élelmiszerbolt lett belőle - amit kitűnő elhelyez­kedése is indokolt - s aztán Windishchmann János fod­rászüzleteként működött. Ezt rövid időre raktári funkció váltotta föl, mígnem az unoka, aki korábban a BONY anyag- beszerzője volt, nem adta a fe­jét üzleti tevékenységre. Tár­sával, Pesti Bélával alkatrész­boltot nyitottak. Ennek indoka az volt, hogy igen sokat kellett utazni mo­toralkatrészért. Úgy gondol­ták, az újrakezdési kölcsönnel elindulnak. Teliér István amúgy is a nagybátyja köze­lében nőtt föl, aki jóhírű autó­szerelő műhelyt tartott fönn. Ott téblábolt kisgyerekkora óta körülötte, ha csak tehette, bütykölt maga is, szerelt és ja­vított. Mert a motorok, az au­tók világa vonzotta a legin­kább. Végül csak kikötött ott, ahol a jelek szerint megálla­podni látszik. A Perczel utcai sarki alka.trészbolt előtt sok­szor állnak meg a fiatalok, aminek oka az ott látható cso­damasinákban keresendő. Aki betér, az azzal a szemlélettel találkozik melyet az egyik tu­lajdonos eképp fogalmazott meg: „A kuncsaft örömmel távozzon tőlünk, s tudja: ez az a hely, ahol a gondjait megold­ják." -szs-ór­A segélyezés új módját keresik Munkanélküli vállalkozók? A mezőgazdaságban jelen­leg 50-60 ezerre tehető a mun­kanélküliek száma, de az év végére elérheti akár a 160 ez­ret is. A jelenleg munkavi­szonyban állók, ha megszűnik a munkaviszonyuk, a foglal­koztatási törvény alapján jo­gosultak lesznek a munkanél­küli járadékra. Bajba azok a munkaviszonyban nem álló vállalkozók, egyéni gazdál­kodók, kistermelők, a szövet­kezeti törvény alapján majdan üzletrészhez jutók, valamint a kárpótlási törvény során kis- parcellás földtulajdonosokká válók kerülnek majd, akik ki­szorulnak a járadékrendszer­ből. ők, ha tönkremennek, ma még semmilyen ellátásra nem számíthatnak. Tervezi-e a me­zőgazdasági tárca a munkanél­küli járadékrenszer kiterjesztését a vállalkozói szférára is? - kér­deztük Keller Andrástól, a Földművelésügyi Miniszté­rium foglalkoztatáspolitikai főosztályának vezetőjétől. — Többféle megoldáson gondolkodunk. Az egyik el­képzelésünk például, hogy a vállalkozók - mint saját mun­káltatók - jövedelmük után fi­zessék be az 5 százalék mun­kaadói és az 1 százalék mun­kavállalói járulékot, de a mi­nimálbért alapul véve, legke­vesebb 480 forintot. így ha tönkremennek, ugyanolyan munkanélkülivé válnak, mint azok, akik munkaviszonyban álltak. — A munkaügyi tárca is ki­dolgozott egy javaslatot. Az mi­ben tér el az önökétől? — Az ő elképzelésük egy biztosítási alapon működő, teljesen önfinanszírozó mun­kanélküli járadékrendszer ál­lami támogatás nélkül. E kon­cepció szerint létrehoznának egy önkéntes Szolidaritási Alapot és a befizetésekből fi­nanszíroznák a kifizetéseket. A teljes önfinanszírozás a me­zőgazdaságban azt jelentené, hogy példul a minimálbér ese­tén nem 480 forintot, hanem annak kétszeresét, háromszo­rosát fizetné a vállalkozó, őszintén szólva, kétségeim vannak afelől, hogy ilyen ala­csony jövedelemszint mellett, amely ma a mezőgazdaságot jellemzi, akadna-e olyan gaz­dálkodó, kistermelő, aki ál­dozna erre a célra havi 1000-1500 forintot. — Önnek személy szerint van egy olyan elképzelése is, amellyel - ha megvalósul - rögvest a nép­szerűtlenségi lista élén találhatja magát, holott a jószándék vezé­relte, amikor az előterjesztést ki­dolgozta ... — Való igaz. Abból indul­tam ki, hogy a jövedelem nemcsak a'munkaviszonyból származhat. Hadd mondjak egy példát: X-nek főállású munkaviszonyából származó jövedelme 250 ezer forint, egyéni vállalkozásból szár­mazó további jövedelme 120 ezer forint, ingatlanértékesí­tésből további 500 ezer forint­hoz jutott. így egy évben a be­vétele közel 1 miihó forint volt. Időközben elvesztette az állását - kiesett 250 ezer fo­rintja, - járadékra lett jogosult, de több mint 600 ezer forint egyéb forrásból származó jö­vedelme még van, amely biz­tosítja a megélhetését. Nem igazán érzem az ő esetében a járadék jogosultságát. Ha a jövőben is biztosítani akarjuk a munkanélküliek lét- fenntartásához szükséges anyagi forrásokat, akkor szo­rító jellegű intézkedésekre van szükség. Ennek egyik módja lehet azoknak a kiszűrése az ellátottak köréből, akik egyéb jövedelemmel rendelkeznek, és nem igazán szorulnak rá a munkanélküli járadékra. — Hogyan lehetséges ez a szűrés? — Meg kellene határozni azt a munkaviszonyon kívüli jövedelemszintet, amelytől felfelé megszűnik az ellátási jogosultság. E körben persze csak azok jöhetnek szóba, akik egyéni jövedelembevallást ké­szítenek. Hogy hol az a határ, amely fölött nem fizetnének járadékot, azt törvényben kel­lene kimondani. Aki ezt a ha­tárt túllépi, annak a folyósított járadékot kamatos kamattal kellene visszafizetnie a Szoli­daritási Alapba. Mivel a mun­kanélküliek éves jövedelme utólag válik ismertté, válasz­tási lehetőséget kellene szá­mukra biztosítani: a korláto­zásra való tekintettel kérik-e a járadékot vagy sem. Ha igen, nyilatkozatot kellene tenni ar­ról, hogy az ellátást és kama­tait a folyósítástól az adóbe­vallásig történő időszakra visszafizetik, ha az önálló te­vékenységből származó jöve­delmük a jogszabályban meg­határozott mértéket megha­ladta. — Közben hogyan érvénye­sülne az adótitoktartás? — A társadalombiztosítási törvény lehetőségeihez hason­lóan a munkaügyi központ megkeresésére is tájékoztatást adhat az adóhatóság arról, hogy a munkanélküli járadé­kos jövedelme az adott - a parlament által törvényben rögzített - határt megha- ladja-e vagy sem. — Mennyibe kerül most egy állástalan ellátása és az Ön által javasolt megoldással mekkora összeget kellene megtakarítani? — Egy munkanélküli ellá­tása évente 120 ezer forintba kerül. Feltételezhető, hogy tíz közül legalább egy rendelke­zik egyéb jövedelemmel is. E javaslat elfogadása esetén a megtakarítás évente 10 ezer ember esetében 1,2 milliárd forint lenne. Az előterjesztések hamaro­san a kormány elé kerülnek. Újvári Gizella Ferenczy Europress A pult mögött Teliér István A siker titkai Partnere is szeretne szóhoz jutni... Tárgyalási trükk: ne tart­son ellenfelei felfogásától és érveitől! Sőt: érdeklő­déssel és udvariasan szól­jon róluk. A legjobb fogás, ha kérdés-felelet formájá­ban elemzi a lehetőségeket. Ezáltal időt és energiát is megtakarít. Nem lebecsü­lendő, hogy így az összes résztvevő számára vüágos lesz, ki milyen nézeteket vall. Egyúttal ellenőrizheti azt is, mennyire hat az ön érvelése és álláspontja. Jó tanács: hagyja, hadd segítsen önnek a másik kol­léga! Ennek egyik mód­szere, hogy nem szakítja őt félbe, s annak sem vág a szavába, aki önt védőszár­nyai alá veszi, mivel az ü- lető kaparja ki az ön szá­mára a gesztenyét. Ellenfeleit soha ne ke­zelje le, hanem tekintse mindig egyenrangú part­nernek. Ne feledje: ők is szeretnének érvényesülni és szóhoz jutni.. Ha van rá módjuk. Akkor is mondjon va­lami jót a másik érveiről és elgondolásáról, ha meg van róla győződve: nagy buta­ság és szemenszedett ha­zugság az egész. Angolos humorral és udvariasság­gal bizonyítsa be, legalább apró részletek erejéig, mennyire komolyan mér­legeli az ellenérveket! Ha ön vezeti a megbeszé­lést, ne csak az ön által ki­magasló fontosságúnak tartott résztvevőket lássa el feljegyezéssel és egyéb do­kumentumokkal. Ne csak rájuk nézzen, ha álláspont­ját fejtegeti! Jegyezze meg minden résztvevő nevét, s amikor asztalhoz ülnek, máris szólítsa őket a nevü­kön. Ne restellje megkér­dezni a nevüket, ha bemu­tatkozáskor nem tudta megjegyezni. Ha rossz a memóriája, találjon ki va­lami támpontot, melynek segítségével rögzíteni tudja magában az illető nevét és arcát! (FEB) A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar~ K AMARA HÍREI Befektetési ajánlatokat várnak Az Ostwestfaleni Keres­kedelmi és Iparkamara be­fektetési és privatizációs ta­nácskozást és tárgyalásokat szervez 1992. október 1-2-án Bielefeldben. A tanácskozá­son a magyar gazdasági fo­lyamatok ismertetése mel­lett a befektetési ajánlatot vivő, ületve a privatizációs folyamatban résztvevő ma­gyar cégek ismertetik ajánla­tukat, majd a német cégek­kel kétoldalú megbeszélé­sekre kerül sor. Befektetési ajánlatokat az élelmiszerfel­dolgozás, a textilipar, a ru­házati ipar, az elektrotech­nikai és a gépocsialkat- rész-beszállítás területén várnak. Kereskedelmi napok belföldön Kaposváron „Az Alpoktól az Adriáig" nemzetközi ki­állítást és vásárt rendeznek szeptember 2-6. között. „Az Alpok-Adriától a Kárpátokig" szlogennel ke­reskedelmi napokra kerül sor október 7-10. között Pé­csett. További információ irodánkban. Ukrán exportőrök Felhívjuk az Ukrajnából történő beszállításokban ér­dekelt vállalkozások fi­gyelmét, hogy a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma közzétette a magyar-ukrán kereske­delmi-gazdasági egyez­mény indikativ listáján sze­replő áruk ukrán exportőre­inek jegyzékét. A lista iro­dánkban megtekinthető. Áruszállítások Albániába A Külkereskedelmi Tájé­koztatóban közzétették azt a tiranai magyar külképvise­lettől származó információt, mely egy igényjegyzéket ja­vasol áttekinteni az albániai exportra árut felajánló ma­gyar cégeknek. Az igény­lista a Kamarában hozzáfér­hető. Felhívás a Szakképzési Alap pályázatára Az Országos Képzési Ta­nács pályázatot hirdet a gyakorlati oktatással össze­függő beruházások, a szak­képző iskolákban folyó gya­korlati oktatás tárgyi feltéte­leinek fejlesztésére, a Szak­képzési Alap támogatásá­val. A pályázati feltételek, a benyújtandó mellékleteket fölsoroló ismertető a Kama­ránál hozzáférhető. (Szek- szárd, Arany J. u. 23-35). Jogszabályfigyelő 102/1992. (VI 19.) Korm. rendelet a külkereskedelmi tevé­kenységgel kapcsolatban a devizahatósággal szemben fennálló egyes kötelezettségekről szóló 47/1991. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 64. szám). Az új jogszabály az importszerződésekkel kapcsolatos kü­lönböző elszámolási és bejelentési kötelezettségeket ismerteti 6/1992. (MK 64.) MNB rendelkezés a pénzforgalomról szóló 3/1992. (MK 34.) MNB rendelkezés módosításáról (Magyar Közlöny 64. szám). Az adóhatóság, a vámhatóság, illetőleg a társadalombiztosí­tási szerv is közvetlenül eljuttathatja beszedési megbízásait a hátralékos bankszámláját vezető pénzintézethez. Vállalkozni akar? Jegyezze meg! A termékek „felöltöztetésétől” a reklámfogásokig Nyilván a vállalkozók is tudják - csak néha megfeledkeznek róla -, hogy nemcsak a belbecs, a külcsín is fontos. Lényeges tehát a termékek „öltözete": a kiszerelés, (adjusztálás) és a biztonsá­gos szállítás megkövetelte csomagolás. Nekünk mindkettőben évtizedes elma­radással kell megküzdenünk,.de új kis­vállalkozások sora ért már el sikereket szépen kiszerelt, a fogyasztó számára kényelmesen szállítható termékkel. A csomagolásnak célra orientáltnak is kell lennie - tekintetbe véve, hogy a vevő előreláthatóan milyen szállítóesz­közt vesz igénybe, s hogy a termék mi­lyen „megpróbáltatásokon" megy át a fu­varozás során. Olyan fogyasztási cikkeknél, amelye­ket zömmel idősek vagy kevéssé isko­lázottak vesznek meg - akiknél tehát a használatbavétel problémát jelenthet - különösen fontos a helyszíni szerelés. Ehhez megfelelő szakértői gárda és szállí­tóeszköz-állomány kell, hogy az áru az előzetes megállapodás szerinti időre va­lóban a fogyasztóhoz érjen, s a megren­delőnek ne kelljen óraszám várnia a szállítmányt. Még az is fontos „marke­ting-tényező", hogy a helyszíni szerelők megnyerő külsejűek, udvariasak, és fi­gyelmesek legyenek. Az eladással nem ér véget a marke­ting-tevékenység; az értékesítés segíté­séhez hozzátartozik a további kapcsolat- tartás is a vevőkkel. Hasznos a már kia­lakult vevőkört időnként informálni ar­ról, milyen kiegészítő berendezés vagy más hasonló cikk jelent meg, ehhez mi­lyen kedvezményekkel (pl. régi készülék cseréjekor árbeszámítás, stb.) juthat hozzá. Elég költséges az efféle kapcso­lattartás, de a vevőkör megtartásának hosszú távon kifizetődő eszköze. A reklám egyérteműen a marketing­tevékenység legismertebb eleme. A pi­acgazdaságra való áttérés kezdeti sza­kaszában a reklámozás a korábbiak sokszorosára nőtt, de még messze va­gyunk attól, hogy a nálunk alkalmazott reklámot sikeresnek, célirányosnak mi­nősíthessük. A szakirodalom a termé­kek iránti figyelem felkeltésének három alaptípusát különbözteti meg: — halláson keresztül (auditív mó­don) - pl. rádióhirdetésekkel, — írásban - ennek számos változata van, — képi megjelenítéssel, pl. tévé-hir­detésekkel. A három forma kombinálható, sőt jól megtervezve egymásra is építhető. A megfelelő forma és tartalom megválasz­tásában mindig a célzott fogyasztói ré­teg a döntő. Ez határozza meg, hogy a reklám mikor hangozzék el vagy legyen látható; pl. hogy rádió esetében mun­kába menet és jövet, tévénél fő műsor­időben, stb. A reklámkiadások tervezésekor szá­mításba kell venni, hogy csak a periodi­kusan ismételt, lehetőleg azonos idő­pontban megjelenített reklám igazán ha­tásos. Kivált, ha találunk egy-egy olyan sajátos elemet, ami megragadja a fi­gyelmet, s ha ügyelünk egyebek között az aláfestő zenére, a rövidségre, de még a hangra is, amely a reklámszöveget mondja ... Az írásos reklám körébe tartozik a plakát, a röpcédula (ezt a potenciális vevők levélszekrényébe rakják vagy au­tók szélvédőjére tűzik), ami főleg az új vállalkozás bemutatkozásakor szüksé­ges, jelezve, hogy hol van és mit árul. A „reklámügyileg" fejlett országok­ban sűrűn alkalmazzák a postán küldött ismertetőket (direct mail), a névre szóló ajánlattételeket. Nálunk ez még nem igazán sikeres - kevés az előélete és a hitele. A direct mail akkor igazán hatá­sos, ha először kisebb réteget céloz meg, s az ajánlattételt követően 8-14 napon belül a vállalkozó személyes megbízottja - ügynöke - is megkeresi a leendő vevőt, kiegészítő ismertetőkkel, esetleg cégin­formációkkal és több változatban is rögzített szállítási szerződés-terveze­tekkel. Az üzleti életben is igaz a régi mon­dás, hogy „apró ajándékok erősítik a barát­ságot". A már megszerzett üzlettársak­nak szóló, nem túl értékes, de praktikus és az eladó cég nevével, márkajelével el­látott ajándék olyan „szuvenír", amely szinte önmaga folyamatosan megújítja, frissen tartja a kapcsolatokat. Ny-é Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom