Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
4 MEPUJSAG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1992. augusztus 4. A városházán hallottuk Pályázatok és beruházások Két héttel ezelőtt ígéretet kaptunk, hogy beszámolhatunk a céltámogatásra benyújtandó pályázatokról, amelyre elkészült a testület elé terjesztendő javaslat. Sajnos, a várost leginkább nyomasztó probléma, a szemételhelyezés nem szerepel a támogatott tevékenységek között, de az információk szerint erre is lehet pályázni az illetékes minisztériumnál. Azt is szomorúan konstatálták az illetékesek, hogy a vízbázisfejlesztésbe egy új termálvizes kút fúrása a fürdő területén „nem fér bele". A javaslatban szerepel Adorján-Űjtelep felé vízhálózat-fejlesztés, bár lehet, hogy a szükséges dokumentáció és engedélyek hiányában ez csak jövőre lesz benyújtható. Problémamentesnek látszik a kórház gépbeszerzése, hiszen ahhoz „csak" önrész kell. Döntés a témában augusztus 17-én várható. Több beruházás után is érdeklődtünk. A tűzoltószertár bővítésének tervei most vannak engedélyezés alatt, így remélhetően az ősz elején beszámolhatunk az átadásról. Tervezési fázisban van az új képtár és a munkaügyi kirendeltség kialakítása is. A végleges kivitelezési tervek birtokában folyik az új szeméttelephez szükséges terület tulajdonjogának megszerzése, amely cserével történik a jelenlegi tulajdonosoktól. Ezt követi az engedélyeztetés, majd a hivatal javaslatot tesz a testületnek a szükséges fedezetbiztosítására. Reális számítások szerint a kivitelezés a tavasszal megkezdődik. Végezetül a köznyelvben csak KGST-piacnak nevezett illegális árusítás felszámolásának tapasztalatai után érdeklődtünk. Az illetékesek egybehangzó véleménye szerint a város és környéke köz- biztonságára egyértelműen pozitív hatása van a megszüntetésnek, hiszen az ehhez kapcsolódó gépkocsilopások, besurranásos lopások azóta megszűntek. Udvari mozaik Udvariban a legutóbbi testületi ülésen szóba került, hogy eddig a járda- és útépítésekből mennyit valósítottak meg. Az 510 méter hosszú Köztársaság utca építésének egy részét még az ősszel elvégezte a kivitelező, a Ka- pos-Koppány Völgyi Vízitársulat. A munka folytatására és befejezésére az időjárás miatt idén tavasszal került sor. Tavaly bővítették a községben a közvilágítást is, ezt az idén folytatni szeretnék. Nem illik az Udvariról alkotott kedvező képbe a magas dombon álló evangélikus templom: rendkívül romos állapotban van. Már falugyűlésen is felvetődött, hogy tenni kéne érte valamit. Próbálkozott az önkormányzat mindenfele, de a műemlékvédelmi felügyelőségnek nincs erre a célra pénze. A próbálkozást nem adták föl, mert a faluban, egyre többet beszélnek a templomról, és arról, hogy Udvariban miért nincs emlékmű. Az önkormányzat saját költségén mindezeket nem tudja fizetni, ezért kérték a községből elszármazott németek segítségét. A levélre még nem kaptak választ, de bizakodók. A falu ifjúsága mindezekből a belső gondokból szépkeve- set vesz észre. Inkább élvezik a nagy nyári szabadságot, önfeledten szórakoznak, kirándulnak. A faluban nyaraló fiatalokkal is találkozni. Erdős Ildikó Ebesről, Debrecentől pár kilométerről, érkezett Udvariba. Édesanyja nővérénél tölt el egy hetet, ahova vele tartott Tóth Julianna is, aki Ildikó barátnője. Mindkettőjüknek jólesik a pihenés a falusi környezetben. Csak azt sajnálják, hogy gyorsan elszállt az az egy hét, és vissza kell menni dolgozni.- p. téri A barátnők Másfél éve önállóak Az újiregi jászok Közel 100 család indult el 1930-ban Jászárokszállásról, és a munka, a jobb élet reményében letelepedett Úji- regen. Dolgos, derék, családszerető népség - mondja Fazekas Ferencné, a négyszáz lelkes település polgármestere, aki büszkén vallja, hogy édesapja révén ő is félig jász. Rendezett porták, virágos udvarok és utcák fogadják az erre járó idegent, minden háznál veteményes, állatokat tartanak, mintegy megerősítvén a polgármester szavait az itt élő emberekről.- Szerényen élünk, de tudunk örülni annak, amink van - sommázza Fazekas Ferencné a település másfél éves önállóságát. Egy írógéppel kezdték, azóta barátságos, fehérre meszelt, virágos ablakú, rendezett környezetű községháza, szilárd burkolatú utak, a második vüágháború áldozatai tiszteletére emelt emlékmű és nem utolsósorban a faluház, valamint a felújított, korszerűen felszerelt óvoda mutatja, hogy jól gazdálkodtak a község pénzével. - Ha nem is sok az a 7 millió, de ezt a keveset is ide, a falura fordítjuk — mondja a polgármester, és máris a tervekkel folytatja:- Saját templomot szeretnénk, de ez önerőből, csak helyi összefogással nem lehetséges. Ezért pályáztunk és bízunk abban, hogy támogatják elképzelésünket. Játszóteret is szeretnénk, a fafaragók ígérte játékokkal a gyerekeknek. Parkosítani akarjuk a faluház környékét, no és pályázunk, hogy legalább az alsó tagozatos általános iskola visszakerülhessen Újiregre. Ez a település sem kerülte el á korábbi évtizedekben az iskola, a közigazgatás, a termelőszövetkezet körzetesítését. Mégsem jutott a pusztulás sorsára. Hogy miért? A polgármester asszony szerint az itt élők mindig „adtak magukra", látszik ez a lakások berendezésén, tisztaságán is. Megtermelték, amire szükségük volt, jó konyhát vezettek, szerették megtartani ünnepeiket. Mert a jászok dolgos, derék, de mulatós fajta is. - Végülis élünk - fejezi be mosolyogva Fazekas Ferencné. '- kamarás Versmondók, színjátszók találkozója Tamásiban a városi művelődési központ ad otthont augusztus 6-án a felnőtt értelmi fogyatékosok versmondó és színjátszó találkozójának, a Speciális Művészeti Műhely és a Regölyi Szociális Foglalkoztató Intézet szervezésében. A délelőtt fél kilenckor kezdődő megnyitót 9 órától, majd 13-tól a Szakosított Szociális Otthonok műsora követi. Délután öttől a Tátika Együttes, majd Délhúsa Gjon lép fel. A díjkiosztót vacsora és szabadtéri bál zárja. Restaurálják a diósberényi templomot Jövőre tervezik a teljes felújítást Berény község, közismerten Diósberény Szakadát plébánia filiája volt és 1788-ban lett önálló plébánia. Az 1722. évi vizitáció ezt tartalmazza: „Február 10-én vizitáció volt a nagyméltóságú gróf Szinczendorff birtokán Be- rényben. Ezen birtok öt évvel ezelőtt még néptelen volt: új- ranépesítése csak ekkor, 1717-ben kezdődött. Lakói magyarok és katolikusok .. 1753-ban Berénynek fgtemploma van, amelyet az időközben idetelepedett németajkú hívek építettek. Ők gondoskodtak a berendezésről is. A plébániaház 1789-ben épült, amit 1852-ben teljesen újjáépítettek, és 1957-ig állt is. A Szent Imre-templom magas dombon, a temető mellett áll, 1775 óta. 1813-ban a templomot tornyával együtt renoválták. A plébánia patrónusa Apponyi Károly gróf volt. A templom egyhajós, barokk stílusban épült valószínűleg a lakosság összefogásával. A falu magyar őslakossága és a németek állíttatták Szent Imre tiszteletére. Külsejében a hetvenes években újították fel, míg a tetőszerkezet négy évvel ezelőtt készült el. Jelenleg is nagy felújítási munkák vannak folyamatban, a szószéket, a főoltárt, a szem- beoltárt hozzák rendbe, állítják vissza eredeti állapotába. A főoltár mögötti falon falfestményt találtak. Nem tudják, ki s mikor készítette, még a legidősebb herényiek sem emlékeznek rá. Hopp Ferenc plébános elmondta, hogy szakemberrel vizsgáltatják meg az eredetét. A barokk stílusú alkotáMár csak néhány ecsetvonás van hátra sokra jellemző volt a gazdag díszítettség, anyagukban viszont a legegyszerűbbek: fából készültek az itteni munkák. A templomban lévő szószék is egy példája a barokk művészetnek, amit Lajos bácsi, a restaurátor újított fel úgy, hogy tizenkét karátos arannyal vonta be, az eredetileg is ékesen díszített szószéket. Feltétlen meg kell még említeni, hogy két héttel ezelőtt készült el a templom világítása, ami 460 ezer forintba került. Télen sem kell fázni a szentmisére eljáró hívőknek, mert a fűtést is beszereltették. Teljes egészében nem saját kasszából fizette az egyház ezeket a kiadásokat, hanem a községből elszármazott németek, és a falu adományaiból. Tavasszal szeretnék elvégezni a templom teljes belső felújítását, ami közel 500 ezer forintba kerül, és ebben is segítséget várnak mind a falu lakóitól, mind pedig az elszármazottaktól.- pusztai téri Hol legyek máshol? Köztudott, hogy az ember közösségi lény. A magányt fiatalon és öregen egyaránt nehezen viseljük. Sajnos, sok azoknak — a főleg időskorú- aknak — a száma, akik hozzátartozói nem élnek, vagy nem sokat törődnek velük. Ilyen emberek lakják az 1949. novembere óta működő gyönki szociális otthont is. Itt közösségre, barátokra, vigyázó szemekre és elfoglaltságra találnak a megyéből felvételt kérők. A tavalyi fürdőszobabővítés után az idén új konyha készül a telepen, melynek átadását 1993-ra tervezik. Az építkezésre azért volt szükség, mert a meglévő korszerűtlen helyiség beázott. A porta mellett társalgó kialakítására is készülnek. Az itt lakók közül több kedves asszony sereglett köréin ottjártamkor. Kérdésemre, hogy szeretnek-e az otthonban élni, az egyik kézenfekvő válasz az volt, hogy: Hol legyek máshol? De aztán elmondták — köztük egy magát nagyon jól tartó 78 éves néni, aki éppen unokáihoz indult —v hogy nagyon jól érzik itt magukat, örülnek, hogy ide kerültek. Az otthon falain belül működik egy idősek klubja, ahova a faluból is járnak be egy kis beszélgetésre. Hétköznap innen viszik az ebédet a kintiek. Az otthon lakóinak egész évben színes programokat szerveznek, színházba, moziba, kirándulásokra mehetnek azok, akiknek egészsége engedi és kedvük is van hozzá. Most utaznák néhá- nyan „csereüdültetés" keretében egy másik szociális otthonba. A nyári elfoglaltságok körébe tartozik a tamási strandon való fürdőzés is. Akiknek pedig a munka öröme hiányzik, és ilyenek nagyon sokan vannak, azok a kertben, a konyhán, az ebédlőben vagy az állatok körül segíthetnek. A gyönki szociális otthon dolgozói három műszakban, sok munkával és szeretettel gondozzák az idősebb es fiatalabb embereket, a járni tudókat, és a fekvőbetegeket egyaránt. A kétszázhúsz tagból álló közösség csendesen éli napjait. S. É. Bővítik a gyönki szociális otthont Az oldalt szerkesztette Kamarás Katalin. Köszönjük figyelmüket és továbbra is várjuk leveleiket, javaslataikat. S.O.S - Simontornyán Úgy döntöttek a simontor- nyaiak, hogy a megüresedett és az egyház tulajdonába került óvoda épületében egy karitativ szolgálatot működtetnek, amelyet találóan SOS Szeretetszolgálat névvel illetnek. Az egyház adja a helyet, a már most közel 60 lelkes tagság pedig a munkáját, tudását, és nem utolsósorban szerete- tét. Segíteni akarnak minden elesett, magányos emberen: időseknek kirándulást szerveznek, működtetik a névtelen alkoholisták klubját, kedvezményes vásárokat, jótékony előadásokat is rendeznek. Ősztől tervezik a kézimunka szakkört, a nevelési tanácsadásra is van igény és az értelmi fogyatékos gyerekeknek heti 2-3 alkalommal összejövetelt, foglalkoztatást is akarnak indítani. Keresik az álláskeresőkkel, a kismamákkal, a fiatal házasokkal is a rendszeres kapcsolattartás lehetőségét. Terveik közt szerepel egy előadássorozat, amelyen a kábítószer, az alkohol, a dohányzás ártalmairól esik szó, de belefér a gyermeknevelés, vagy a nagy- családosok problematikája is. Lelkészek, orvosok, psziholó- gusok, természetgyógyászok, pedagógusok szakértelme segíti ebben is az SOS Szeretetszolgálat munkáját. A polgármesteri hivatalnak is segítenek a szociális segélyek elbírálásában. Látogatóban Alsópélen Fölszerelték a telefont Alsópél félreeső, a világtól elzárt helyen - Udvaritól pár kilométerre — helyezkedik el. Negyven család éli itt hétköznapi életét. Az emberek többsége a gazdaságban dolgozik. Aki egyedülálló és teheti, az elmegy, elköltözik innét, máshol alapít családot, keresi a boldogulást. Egyhangúan, unalmasan telnek a napok, a szórakozási lehetőség, ha annak lehet nevezni, a kocsma. Nagy szerencséjük az alsó- pélieknek, hogy olyan a boltos, mint aki itt van. A hentesárutól kezdve mindent beszerez, nincs hiány semmiben. Ami nem kapható, azt is rövid idő alatt előteremti. Hosszas huza-vona után körülbelül egy hónapja végre fölszereltek egy nyilvános telefonállomást a központban. Eddig telefon sem volt itt, csak a gazdaságban. Hogy mi történt akkor, amikor például sürgős orvosi segítség kellett? — Jöttek hozzám - mondta Molnámé Papp Erika -, hogy értesítsem az orvost a gazdaságban lévő telefonon. Még most is gyakran előfordul, hogy odahívnak a telefonfülkéhez, hogy segítsek telefonálni, mert nehezen boldogulnak. Kevesen élnek Alsópélen, s az ember azt gondolná, hogy annál nagyobb az összetartás, az összefogás. Az itteniek azt mondják, ez már nem divat, mert kihalt az emberekből a jóindulat.- p. téri A külvilággal összekötő kapocs a telefon
