Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-26 / 201. szám
1992. augusztus 26. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Jogsza bályfigyelő Az 1992. évi XXX. törvény az útalapról az országos köz- úthálózat működőképességének fenntartását és javítását célozza. Az útalap forrásai és bevételei közé tartozik többek között a gépjárműadó meghatározott hányada is. Ez a törvény 1992. június 1-jén lépett hatályba (Magyar Közlöny 52. száma). Az 1992. évi XXXI. törvény a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szól. Eszerint életjáradék az őt saját jogon megillető kárpótlási jegy ellenében annak a kárpótlásra jogosultnak folyósítható, aki 1991. december 31-én a 65. életévét betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elveszítette. E törvény május 29-én lépett hatályba (Magyar Közlöny 54. száma). E törvényhez kapcsolódik a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának eljárási szabályairól szóló 87/1992. (V. 29.) Kormányrendelet (Magyar Közlöny 54. száma). A 97/1992. (VI. 16.) Kormányrendelet az elmaradott területek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési támogatatás- ról szól. A rendeletből megtudható, hogy milyen célra vehető igénybe a támogatás. A támogatás szempontjából mi számít kedvezményezett területnek - a települések jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza - és ezeken mihez adható beruházás: vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások, stb.). Támogatás nyújtható a kezdő, illetve egy évnél nem régebbi egyéni vállalkozások beindításával, vállalkozói tevékenységük bővítésével összefüggő beruházásokhoz is. A támogatás vissza nem térítendő formában nyújtható. A rendelet felsorolja a támogatás szempontjából elismerhető költségeket is. A támogatás igénybevételi céljait, mértékének a felső határát, a 2.sz. melléklet tartalmazza. A rendelet sokféle és szigorú feltételei között szerepel az is, hogy mi minősül szerződésszegésnek és milyen következményekkel jár. A támogatás pályázat útján nyerhető el, amelyet az AFI-hoz kell benyújtani. A pályázathoz csatolandó iratokat felsorolják. Ez a rendelet 1992. június 20-án lépett hatályba (Magyar Közlöny 61. száma). A 98/1992. (VI.17.) Kormányrendelet a Kisvállalkozói Garancia Alapról szól. A kis- és középméretű vállalkozások működésének elősegítésére, hitellehetőségeik bővítése érdekében alapították. Az alapot a Kisvállalkozói Garancia Alap Kezelő Szervezet kezeli. A kezességvállalás ösz- szege egy hitelfelvevő esetén nem haladhatja meg a 100 millió forintot és csak 10 évnél rövidebb lejáratú hitelre adható. Ez a rendelet 1992. szeptember l-jén lép hatályba (Magyar Közlöny 62. száma). A pénzforgalomról és a banhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet módosítja a 101/1992. (VI. 19.) Kormányrendeletet. Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos pénzszeközök tekintetében az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekre, ideértve az egyéni vállalkozókat is. Ez a rendelet 1992. július 1-jén lépett hatályba (Magyar Közlöny 64. száma). A 9063/1992. IKM közlemény a dömpingeljárások során követendő magatartásról szól (Ipari és Kereskedelmi Közlöny 8. száma). A 103/1992. (VI. 26.) Kormányrendelet egyes munkaügyi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről intézkedik . A közlönyben felsorolt rendeletek 1992. július 1-jén hatályukat vesztették az új Munka Törvénykönyv életbelépésével (Magyar Közlöny 67. Í731TK1 I A 104/1992. (VI. 26.) Kormányrendelet az egyéni és szervezett turizmus céljára szolgáló külföldi fizetőeszköz és menetjegy megvásárlásának szabályairól szóló 118/1990. (XII. 27.) Kormányrendeletet módosítja. A módosítás szerint a naptári évben igénybe nem vett összeggel a következő évi összeg nem növelhető. A kiutazók 1992. évben és azt követően 300 USD-t, vagy annak megfelelő összegű konvertibilis fizető- eszközt vásárolhatnak. Ez a rendelet 1992. július elsején lépett hatályba (Magyar Közlöny 67. száma). A 9011/1992. KSH elnöki közlemény az Ipari Termékek Jegyzékét módosította. Az ITJ módosítások és kiegészítések az 1985-ben kiadott negyedik bővített kiadáshoz kapcsolódnak (Statisztikai Közlöny 6. száma). 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Magyar Közlöny 45. szám). Az Országgyűlés a kialakulóban levő piacgazdaság igényeinek megfelelően a munkával kapcsolatos viszonyok szabályozására megalkotta az új Munka Törvénykönyvét. A törvény korszerűsítette a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat (érdekegyeztetés, szakszervezetek, kollektív szerződés, munkavállalói részvétel). Új intézménye a munkajognak az üzemi tanács, mely a munkavállalóknak a munkahelyi döntésekben való részvételi jogait gyakorolja. Az üzemi tanács véleményezi a dolgozók nagyobb csoportját érintő intézkedéseket (pl. privatizáció, nagyobb beruházás, átszervezés, leépítés) egyetértési jogot gyakorol a szociális és jóléti célú pénzeszközök felhasználásában. Módosultak továbbá a munkaviszonyra, illetve annak egyes elemeire vonatkozó szabályok. Többek között megszűnt az áthelyezés intézménye. A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, rendes vagy rendkívüli felmondással. A Munka Törvénykönyve az úgynevezett versenyszférában terjed ki, a közszolgálati és a más költségvetési szerveknél történő munkavégzés szabályait külön jogszabályok állapítják meg. A Megaker bővíti vállalkozását Szekszárdon, a Tartsay úton a Shell benzinkutat üzemeltető Megaker Kft. bővíti vállalkozását, a már meglévő telephelye mellett újabb területet vásárolt meg a várostól. A benzinkút és a Patyolat közötti területen a napokban kezdődtek meg egy új épület alapozási munkálatai, s hamarosan egy autómosó - szerviz - autószalon - étterem - panzió komplexummal bővül a szolgáltatások köre a megyeszékhelyen. Kiadványok vállalkozóknak „A vámjog szabályozásáról szóló rendeletek és a vámkezelésre vonatkozó végrehajtási utasítás 1992" című kézikönyv átfogó ismertetést ad az áruforgalmi ellenőrzésről az államhatárokon, a vámáruk biztosításról, zálogjogról, vámtarifákról, bejelentési kötelezettségről, stb. Tartalmazza a forgalomban lévő nyomtatványokat is. Megvásárolható a nagyobb vámhivataloknál. „Az egyszeres könyvvitelt alkalmazó vállalkozások adózási, számviteli elszámolásának szabályai 1992" című módszertani útmutatót az APEH szakértői írták. Minden részletre kiterjedő eligazítást nyújt. Megrendelhető a budapesti Unió kiadónál. Megújították a Budapest Bank Rt - IPOSZ hitelkonstrukciót Már egy éve működik ez a speciális hitelkonstrukció, eddig négyezer iparos élt a hitelfelvétel lehetőségével, amely 1,4 milliárd forint öszegű hitelkihelyezést jelentett. A kedvező képet beárnyékolta az a tény, hogy - annak idején - a folyósított összegből a lejárt határidejű, vissza nem fizetett hitel és kamat 196 millió forintot tett ki, 629 kisiparos, kisvállalkozó tartozásaként. Ennek ellenére a BB Rt. és az IPOSZ vezetői 1992. július 15-én megállapodtak - igaz módosított feltételekkel - a rendkívül népszerűvé vált rövid lejáratú hitelkonstrukció folytatásában. A hitelkihelyezés feltételei: A hitel ösz- szege: egy-egy vállalkozó részére minimum 100 ezer Ft, maximum 400 ezer forint, de a hitel összege nem haladhatja meg az éves árbevétel 40 százalékát, vagy a vállalkozás eszközértékének 60 százalékát. A hitel lejárata: legfeljebb 6 hónap. Kamat és egyéb költségek: a rövid lejáratú hitelek mindenkor érvényben lévő kamat- kondíciói szerint. A kamatok havonta kerülnek elszámolásra. Jutalék és egyéb költség: banki hirdetmény szerint. Biztosítékok: általában 150 százal- kos a hitelfedezeti követelmény. A Bizalom Garancia Egyesületek készfizető kezesség- vállalásait a BB a kölcsönösszeg és járulékainak a hiteldöntés során meghatározott százalékáig fedezetként elfogadja. Az IPOSZ területi testületéi a hitelkérelem kapcsán igazolják, hogy a vállalkozó üzletmenete összhangban van a hitelkérelemben foglaltakkal, valamint, hogy késedelmes köztartozása nincs, továbbá tanúsítják a vállalkozó IPOSZ - tagságát. A hitelkérelmek befogadására vonatkozó javaslattételi jog csak azokat az Ipartesftile- teket illeti meg, amelyeknél - az általuk korábban javasolt vállalkozói körben - nincs lejárt hitelállomány. Egyes esetekben - viszonylag kis ösz- szegű lejárt hitelek esetén - egyedi mérlegelés alapján, az IPOSZ központ jogosult az Ipartestület javaslattételi jogának visszaállítására. A vállalkozó hitel- képességének vizsgálata a BB feladata. A hiteldöntés egyszerűsített ügymenetben történik. Magyar kiállítók Frankfurtban Éppen ma zárul a? idei őszi Frankfurti Nemzetközi Vásár, amelyet immár 92. alkalommal rendeztek meg. A fogyasztási cikkek e jeles seregszemléjét az igényes életstílus szakvásárának is nevezik, s világszerte a legnagyobbak között tartják számon. A vásár több mint négyezer kiállítója között a magyar cégek az ún. „terített asztal" szakkiállítási területen főleg porcelán- és üvegárukkal vettek részt. Mit kell tennie a kistermelőnek az áfa-visszaigénylés érdekében? A visszaigénylés lebonyolítására jelenleg is az APEH 63. számú, a megváltoztatott szabályoknak megfelelően átalakított nyomtatványa szolgál, melyet a kistermelők a megyei igazgatóságokon vagy azok ügyfél- szolgálati irodáiban szerezhetnek be. A kitöltési utasításnak megfelelően szabályszerűen kitöltött visszaigénylési lapot - az értékesítést igazoló bizonylatokkal és a beszerzési számlákkal együtt - az APEH állandó lakóhely szerint illetékes megyei igazgatóságán kell benyújtani. Az igénylés elbírálása alkalmával az adóhatóság megvizsgálja az értékesítést igazoló bizonylatokat, az általuk igazolt értékesítés ellenértékének összegét, a beszerzési számlákat, illetve okmányokat. A kistermelőnek a jövedelmének meghatározásra vonatkozó nyilatkozata és a bizonylatok alapján fennálló visszaigénylési jogosultság esetén az adóhatóság határozatot hoz a visszautalható adó összegéről, és kiállítja a pénz felvételére jogosító utalványt. Az áfa-visszatérítés a kérelem benyújtását követő 30 napon belül illeti meg a mezőgazdasági kistermelőt. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program E-hitel is igényelhető Az országgyűlés nemrégiben fogadta el a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP) szóló törvényt, amely a privatizáció eszköztárát bővíti és a dolgozók kedvezményes tulajdonszerzését teszi lehetővé. A megalakuló MRP szervezetek ma már - az egzisztenciahitel és részletfizetési kedvezmény feltételeinek módosítása után - részesülhetnek a kedvező E-hitelből is. A hiteligénnyel ebben az esetben is természetesen valamelyik kereskedelmi bankhoz kell fordulni, amely hitelvizsgálatot végez. A hitelminősítés azonban nem a résztvevő magán- személyekre, hanem magára az MRP szervezetre vonatkozik. A bank elbírálja az elképzelés létjogosultságát, az üzleti tervet, a felkínált fedezetet, s ennek alapján dönt a hitelígérvény kiadásáról, illetve az azon szereplő összegről. Az E-hitelnél a maximális futamidő 10 év, a türelmi idő legfeljebb 2 év lehet, s az MRP szervezetnek nyújtott hitel kamatai azonosak az egyéni vállalkozóknak nyújtott egzisztenciahitel kamataival. Az MRP szervezetnek is kell saját erővel rendelkeznie, egy-egy résztvevőre lebontva 5 millió forintig 2 százalék, 5 és 10 millió forint között 100.000 forint és az 5 millió forint feletti rész 15 százaléka, 10 millió forint felett pedig 850.000 forint és a 10 millió forint feletti rész 25 százaléka. A vevőt terhelő privatizációs költséget hitelből fedezni nem lehet, s - ugyanúgy, mint magánszemélyek esetén - az MRP szervezet nem készpénzt kap a banktól, hanem hitelígérvényt. A megszerzett vagyonrészt a hiteltörlesztés befejezéséig nem lehet elidegeníteni, arra a hitelező pénzintézetet zálogjog illeti meg. Az MRP törvény kapcsán kedvezően módosultak az adózási szabályok is. Az MRP keretében szerzett részvény vagy üzletrész ingyenes értékpapírnak számít és nem kell utána adózni, csak ha eladásra kerül. Ezek hévértékét, mint befektetési kedvezményt a jövedelem 30 százalékáig le lehet írni az adóalapból. : í$M$8$8M^í I A siker titkai 1 Ne féljen a nagy sikerektől! Kérdezze meg egyenesen partnerétől, hogy egyetért*e az ön által javasoltakkal és meg tud- nának-e most egyezni? Ne féljen a nagy sikertől! Ne érje be apróságokkal! Ne elégedjen meg részsikerekkel. A tárgyalásokon sohase hagyatkozzék saját emlékezetére! Készítsen feljegyzést! Egyezzenek meg az elért egyezményeket illetően és rögzítsék ezeket írásban. A rázós kérdéseket jobb a végére hagyni, amikor már minden más dologban megegyeztek és senki sem akarja, *hogy eredménytelenül végződjék a találkozó. Nyíltan tegye fel a kérdést: mit nem tisztáztak még? Mi zavarja a partnerét, mitől tart, egyetért-e a feltételekkel? Kérje ki partnere határozott beleegyezését! Nevezze meg ismételten a számára lényeges előnyöket! Utaljon a döntő tényezőre! Ismételje meg a pozitív megjegyzéseket, amelyeket ő tett. Tegyen olyan engedményt, amely őt kifejezetten jó kedvre deríti és végülis rábírja az ön számára kedvező elhatározásra. (FEB)
