Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19 / 196. szám

6 KÉPÚJSÁG

MAGAZIN

1992. augusztus 19.

• •

Ökumenikus

naptár

Augusztus 20. Csütörtök. Kát: Szent István király fóün- nep. Prot és őrt: Köznap. Napi igék: Kát: Péld 4,10-15.18-27. Zsolt 65. Ef 4,17-24. Mt 7,24-29. Ref: 1 Tessz 5,1-11. Dán

6.1- 18. Ev: Ez 3,17-19. Mk 10,13-16. Őrt: 2Kor 1,1-7. Mt 21,43-46. A magyarországi katolikus naptárban Szent István király (+1038), Magyarország védószentje, (Az egyetemes egyházban aug. 16.) Géza fejedelem fia volt, akit Piligrim passaui püspök keresztelt meg Szent István első vértanú nevére. 995-ben feleségül vette bajorországi Gizellát, 997-től ó kormányozta az országot, 1000-ben pedig a II. Szilveszter pápától kapott koronával királlyá koronázták. István mint aposoli király a térítőkkel karöltve hozzáfogott a magyar egyház megszervezéséhez: tíz püspökséget alapított, számos bencés apátságot, monostort és iskolát létesített. A térítés és egyházszervezés eredményeit törvényekkel biztosította. Elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot, kötelezővé tette a vasár- és ünnepnapi misehallgtást, elrendelte továbbá az egyházi tized fizetését. Halála leőtt országát Máriának ajánlotta fel. Székesfehérvárott temették el fia, Szent Imre mellé. A refotmátus és evangélikus naptárban István. Az ortodox egyházban Szent Sámuel próféta napja. Állami ünnep.

Augusztus 21. Péntek. Köznap.Napi igék: Kát: Ez 37,1-14. Zsolt 106,1-9. Mt 22+34-40. Ref: ITessz 5,12-22. Dán 6,19-29. Ev: Mt 13,44-46. Mk 10,17-27. Ort: 2Kor 1, 12-20. Mt 22,23-33. A katolikus naptárban Szent X. Pius pápa (+1914) emléknapja. (Azelőtt szept. 3.) Mint velencei pátriárkát 1903-ban választották pápává. Minden erejével az egyház belső megújulására törekedett. Bevezette a gyakori és korai szentáldozást, megújította az egyházjogot és liturgiát, és elszántan küzdött a „modernizmusnak" nevezett, az egyház hagyományos tanításától eltérő nézetek ellen. A református és evangélikus naptárban Sámuel. Az ortodox egyházban Szent Taddeosz (Tádé) apostol.

Augusztus 22. Szombat. Köznap. Napi igék: Kát: Ez

43.1- 7. Zsolt 84. Mt 23,1-12. Ref: ITessz 5,23-28. Dán 7. Ev: Mt 7,24-27. Mk 10,28-31. Őrt: Rám 15,30-33. Mt 17,24-18,4.

A katolikus naptárban Szűz Mária Királynő emléknapja. Az ünnepet XII. Pius pápa rendelte el 1955-ben. Az ünnep tanítása az, hogy Mária a kiválasztás és Krisztushoz fűződő kapcsolata révén felülemelkedik a világegyetemen és mint annak királynője jelenik meg a katolikus világnézetben. A református és evangélkus naptárban Menyhért. Az ortodox egyházban Szent Agathonikosz és Zoti- kosz vértanúk napja. A zsinagógái naptárban líjholdhirdetés.

Augusztus 23. Évközi 21. Szentháromság utáni 10. vasárnap. Napi igék: Kát: íz 66,18-21. Zsolt 16. zsid 125-7.11-13. Lk 13,22-30. Ref: 2Tessz 1,1-5. Zsolt 64. Ev: Lk 19,41-48. Zsolt 90. Őrt: lKor 4,9-16. Mt 17,14-23. A katolikus naptárban Limai Szent Róza szűz (+1617) emlékezete. (Azelőtt aug. 30.) Dél- Amerika (Peru) első szentje, aki mint domonkos-rendi apáca egész életét vezeklésben töltötte. Szenvedéseit engesztelésül ajánlotta fel a spanyol hódítók véres tetteiért. A református naptárban Fülöp, az evangélikus naptárban Farkas. Az ortodox egyházban Szent Luposz és Irineosz lyoni püspök-vértanúk.

Augusztus 24. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát: fel 21, 914. zsolt 144. Jn 1,45-51. Ref: 2Tessz 1,6-12. Dán 8,1-14. Ev: Róm

11.1- 15. Mk 10,32-45. Őrt: 2Kor 2,4-15. Mt 23,13-22. A katolikus naptárban szent Bertalan apostol ünnepe. Bertalan egy volt Jézus 12 tanítványa közül. Az apostolok szétszéledése után - a hagyomány szerint - Indiában, Örményországban hirdette az evangéliumot. Úgy halt vértanúhalált, hogy megnyúzták, majd lefejezték. A református és evangélikus naptárban Bertalan.Az ortodox egyházban Szent Evtychisz papvértanú. Szent Péter kijevi metropolita ereklyéinek átvitele.

Augusztus 25. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát: ITessz

2.1- 3.13-16. Zsolt 95. Mt 23,23-26. Ref: 2Tessz 2,1-5. Dán 8,15-27. Ev: 5Móz 32,7-12. Mk 10,46-52. Őrt: 2Kor 2,14-3,3. Mt 23,23-28. A katolikus naptárban Kalazanci Szent József áldozópap (+1648) emlékezete, (/ezelőtt aug.27.) Mint észak-spanyolországi pap Rómába került, ahol azt tapasztalta, hogy a szegény szülők gyermekei elhagyatottságában és tudatlanságában nőnek föl. Ezért megnyitotta Európa első ingyenes népiskoláját. Munkatársaival megalapította a piarista (kegyes) tanítórendet, amelynek tagjai fogadalommal kötelezik magukat a fiatalok nevelésére. Sok félreértés és üldözés után, amelyeket jóbhoz hasonlóan türelemmel viselt („második ]ób"), 91 éves korában halt meg anélkül, hogy rendjének felvirágzását megérhette volna. Ugyanezena napon emlékezik meg az egyház Szent Lajos francia királyról (+1270), aki egy kereszteshadjáratban járványos betegség áldozata lett. A református és evangélikus naptárban Lajos. Az ortodox egyházban Szent Bertalan apostol ereklyéinek átvitele.

Augusztus 26. Szerda. Köznap. Napi igék: Kát: 2Tssz 3,6-10.16.18. Zsolt 127. Mt 23,27-32. Ref: 2Tessz 2,6-12. Dán 9. Ev: lKir 21,1-16. Jer 1,1-10. Őrt: 2Kor 3,4-11. Mt 23,29-39. A katolikus naptárban Szent Natália özvegy emlékezete. Szent Hadriánusz nikomédiai (Kisázsia) vértanú hitvese volt, aki férjének 303 körül elszenvedett vértanúsága után, annak Konstan- tinápolyba vitt teteme mellett töltötte hátralévő életét. A református naptárban Izsó, az evangélikus naptárban Róza. Az ortodox egyházban Szent Andriánosz és Natália vértanúk napja.

Augusztus 27. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát: lKor

1.1- 9. Zsolt 144. Mt 24,42-51. Ref: 2Tessz 2,13-17. Dán 10. Ev: lKir 21,17-23. Jer 1,11-19.27-29. Őrt: 2Kor 4,l-6.Mt 24,13-28.

A katolikus naptárban Szent Monika özvegy (+387) emlékezete. (Azelőtt máj. 4.) Buzgó keresztény volt, aki sokat kesergett fiának, az ifjú Ágostonnak könnyelmű életmódja miatt. Imádságainak és könnyeinek a hatására fia megtért. A református naptárban Zoárd, az evangélikus naptárban Szilárd. Az ortodox egyházban Nagy Szent Pimen napja. A zsinagógái naptárban Jóm kippur katan, újhold előtti nap.

Augusztus 28. Péntek. Köznap. Napi igék: Kat.lKor 1,17-25. Zsolt 32. Mt 25,1-13. Ref: 2, tessz 3,1-5. Dán 1,120. Ev: Jn 2,13-22. Jer 2,1-13. Őrt: 2Kor 4,13-18. Mt 24,27-33. 42-51. A katolikus naptárban Szent Ágoston püspök, egyháztanító (+430) emléknapja. Tagastéban (Észak-Afrika) született pogány apától és keresztény anyától. Karthágóban, Rómában, majd Milánóban retorikát tanított. Itt édesanyja, Szent Monika könnyeinek és Szent Ambrus püspök prédikációinak a hatására megkeresztelkedett. Pap, majd Hippó püspöke lett. írásai, amelyek közül legismertebb a „Vallomások Könyve", nyugat legnagyobb egyházatyjává tették ót, aki mind a mai napig nagy hatást gyakorol mind a filozófiára, mind a teológiára, mind pedig az egyházi életre. A református és evangélikus naptárban Ágoston. Az ortodox egyházban Ethiópiai Szent Mózes napja.

Két régi augusztusi ének

Lapunk 1991. évi karácsonyi számában Régi karácsony - régi ének címmel bemutattuk már azt a kapospulai múltszázad végi kézírásos énekes könyvet, amelyet néhai Baranyó József „fő- des-gazda" 1879-ben kezdett írni, és hagyományozott családjára és a Kapós-völgyi utókorra. Az egyházi ünnepek sorrendjében bejegyzett 83 ének közül most két újabb régi éneket adunk közre. A mostaniak augusztus Magyarországon különösen tisztelt két ünnepnapjához kötődnek. Idősb Baranyó József augusztus tizenötödikén és húszadikán a gombóctornyú templo- mocska padján az alábbi énekeknél ütötte föl kéziratos könyvecskéjét, hogy Nagyasszonyt és István királyt dicsérő énekével - gazdatársaivaí egyetemben - bizonyságot adjon hitéről -, magyarságáról.

Nagyboldogasszony (augusztus 15.) az egyházi ünnepkörben Szűz Mária mennybevételének ünnepe. Az 1446. évi müncheni kódexben így olvasható az ünnep magyar elnevezése: „Máriának fel menbe vétele." A Lányi-kódex pedig Nagyasszony néven emlegeti. A számos Mária-ünnep közül az egyik, ha nem a legrégibb, hisz megtartásáról már az 5-6. századból vannak adatok. Hazánkban első királyunk, Szent István óta „parancsolt" ünnep. A néphit az élet születését, a gyermekáldást az ő közbenjárásától várja.

Kálmány Lajos és Bálint Sándor írt arról, hogy Szegeden úgy vélték: Nagyasszony jelen van a kisgyermek születésénél, azután pedig két angyalt küld az „újvendéget" fogadó gazda házába, egyiket az édesanya, másikat az újszülött őrizetére.

A

Ének Nagyasszony Máriáról

Dicsértessék Jézus és a Szűz Mária,

Ezen drága szóval léptünk a templomban.

Jézus, Mária szent neve bús lelkűnknek nagy öröme,

Lelkünk testünk lépes méze.

Üdvözlégy Mária, irgalmasság anyja,

Elődben burulunk Krisztus dajkája.

Összekulcsolt kezeinkéi Bűnbánatos szíveinkéi Kérünk tekints le reánk.

Kik itt egybegyűltünk és néked könyörgünk,

E szombati napot tenéked szenteljük,

Vedd kedvesen híveidtől A te buzgó népeidtől Boldog szép szűz Mária.

Bár méltó nem vagyok a te kegyelmedre,

De mégis megkérlek szent nevedre,

Számtalan sok bűneimet Hogy ne nézzed vétkeimet Ó szép szűz Mária.

Hogy meg nem halgatsz ugyan hová legyek,

Számtalan vétkeimért nem tudom mit tegyek,

Mert bűneim sokasága Több mint csillagoknak száma, Angyaloknak szent anyja.

Üdvösség hajnala szentséges szűz Mária Ezen szent Egyháznak tündöklő csillagja,

Magyar hazánk Véd asszonya Honfiaknak erős kardja, Boldog szűz Mária.

Huszonnégy évekig te is árva voltál Sok bús keserveket szent szívedben láttál,

Tudod mi az árvák sorsa Hogy még az is bántja,

Kinek nincs rá gondja.

Tovább panaszomat már én nem nyújthatom,

Nagy az én siralmam jaj ki nem mondhatom,

Csak az én kérésem, tőled Vedd hozzád az én lelkemet,

Oh szép szűz Mária.

Dicséret dicsőség legyen az atyának A szent lélekkel áldott Szent Fiának,

Dicséret a szűz Máriának, magyarok Nagyasszonyának Mind örökké Ámen.

Szent István (augusztus 20.) ünnepe, akit 1083-ban avattak szentté. Pogány magyar eleink megtérítője, országunk első koronás uralkodója és európai kultúránk megalapozója. Kultusza a nemzeti és katolikus egyházi hagyományokban igen gazdag, gondoljunk csak koronájának és Jobbjának évszázados tiszteletére. Személye hazánkban egykoron a bányászok és pénzverők céhének patrónusa, védszentje volt. Kultuszában a népi és a hivatalos elem nagymértékben összefonódott. A Szent István kultusz hatására az István keresztnév különösen a XVIII-XIX. században egyik legnépszerűbb magyarországi keresztnevünk. Ma: a magyarság megújhodásának állami ünnepe.

Sz. István királyról

Magyar hazánk fénye,

Nemzetünk reménye.

Szent hitünk alapja, Népünk édes atyja;

Szent István királ.

Bánatos kebellel,

Könnyel telt szemekkel,

lm elődbe lépünk, Hozzád sóhajt népünk:

Szent István királ.

Ezer évet értünk,

Te esdettél értünk.

Hogy áll még országunk, Te voltál istápunk:

Szent István királ.

Kinek fel ajáltad Édes szép hazánkat,

Kérd az Isten Anyját Tárja felénk karját:

Szent István királ.

Koronánk keresztje Elhajlott fényt vesztve,

Mert hűtlenek lettünk, Téged elfeldtünk:

Szent István királ.

Nincs egység közöttünk,

Nincs ádás fölöttünk,

Sok rajtunk az ínség, Te légy a segítség:

Szent István királ.

Jó voltod kegyébe Kérünk minket végy be,

Nyújtsd szerelmed jobbját, Népedet karold át:

Szent István királ.

Tekints ránk az égből,

Szentek seregéből,

Bús ügyünket szánd meg, Árváidat áld meg:

Szent István királ.

... „Nincs egység közöttünk./ Nincs áldás fölöttünk,/ Sok rajtunk az ínség, Te légy a segítség ...) énekelhetnénk ma is, ha valaki is tudná még közülünk Baranyó József szép énekének dallamát. Az énekeket a hagyományozom most is szeretettel emlékezve eredeti szöveghűséggel adta közre: Simon Károly

Kisgazda történelem

— történelmi kisgazdák

Nem tudom, ma hány kisgazdapárt van, azt sem tudom, hogy milyen eszméket vall az a csoport, amelyik történelminek mondja magát, de az igazi történemi Kisgazda- pártról van néhány olyan emlékem, ami manapság akár például is szolgálhatna. Ez valóban a hőskor volt, amikor a '45-ös választások után a párt közel 60 százalékos többséget szerzett a parlamentben s minden választókerületben többszörösen megelőzte a függetlenségi front többi pártját. Előbb Tildy Zoltán alakított kormányt, majd mindőn 1946 február elsején köztársasági elnökké választották, Nagy Ferenc lett a miniszter- elnök, de már 1947 május 30-án le kellett mondania.

Pécsett, ahol ebben az időben éltem, már 1945-ben megindult a Kisgazdapárt napilapja, a Független Nép, ennek lettem munkatársa, bár a pártnak soha nem voltam tagja, ezt nem is kívánták tőlünk. Az új napilaphoz - Pécsett akkor ez volt a harmadik - reményteli ifjakat kerestek, engem is ilyennek gondoltak és ez elég volt ahhoz, hogy befogadjon a szerkesztőség.

Baranya a pártnak már-már központja volt. Innen származott Nagy Ferenc, Kovács Béla, itt élt Perr Viktor, több államtitkár, sok képviselő, akik sűrűn megfordultak a

szerkesztőségben. Itt találkoztam velük, később Perr Viktort - már grábóci száműzetésében - haláláig atyai barátomnak tudtam. A beszélgetések nyíltak voltak, akár barátit is mondhatnék, Nagy Ferencet például valamennyien Feri bátyámnak szólítottuk, ő pedig tegezett bennünket, amit azonban már csak a korkülönbség miatt sem viszonoztunk.

Nem voltak „párttitkok", nagyobb pozíció-harcokról sem tudok, s arra sem emlékszem, hogy valaki jogtalan előnyt hajszolt volna. Mindenki őszintén remélte, hogy a Horthy-évek, majd a háború után a polgári felemelkedés ideje jött el, s a kezdeti eredmények ezt is ígérték. Pedig bonyolult kor volt, sok minden ma már valószínűtlennek tűnik. Jellemzésül néhány tényt írok ide.

1946 június 15-én, szombaton megírták a lapok, hogy Trumann elnök fogadta a magyar kormányküldöttséget, az államfő, Tildy Zoltán Szek- szárdon járt, s azt mondta, hogy a „fiatal demokrácia nemcsak ígéri, hanem meg is valósítja a szabad emberek, szabad és megelégedett Magyarországát". Másnap újabb részleteket közöltek a lapok a magyar küldöttség amerikai útjáról, s arról, hogy az amerikai sajtó kedvező hangon ír

Magyarországról. Nagy Ferenc az UNRRA segítségről is tárgyalt, s szóba került a külföldre hurcolt magyar javak kérdése is.

A lapokban ilyen hirdetéseket lehetett olvasni: 1 kg réz- gálicot adok 70 dkg zsírért - a Kisgazdák Szövetkezetében kocsikenőcs és kasza kapható - táskaírógépet adok lisztért - 2 mázsa kukoricáért mézet vagy aranyat adnék.

A lapok ára naponta változott. Június 6-án 500 mill- pengő, június 15-én 2000, másnap már 10000 millpengő volt az újság ára, de azt nem tudta senki, hogy mennyi lehet egy millpengő.

Már akkor lehetett látni, s Nagy Ferenc ezt pontosan érzékelte, hogy Rákosiék hatalomátvételre törekszenek, bár Nyugaton ebből nem láttak semmit. A nyugati lapok a választások tisztaságáról írtak, Rákosinak pedig, aki tagja volt a kormányküldöttségnek, kifejezetten jó sajtója volt Amerikában, amit később Moszkvában nem is vettek jó néven. A csatározások jobbára a színfalak mögött zajlottak, s ehhez kellettek Rákosi beépített emberei, akikről nyíltan beszéltek, nevüket is tudtuk. Nagy Ferenc mindent elkövetett, hogy eltávolítsa őket a pártból, Rákosi azonban épp az ő személyükhöz ragaszkodott s megakadályozta kizárásukat. Egyébként rossz pszichológus volt, beszédeiben sűrűn találhatók olyan kijelentések, amiket Freud „elszólásnak" nevezett. Ilyen az 1947 május 11-i beszédének egyik mellékmondta is, amikor ezzel kérkedett a budapesti aktívaülésen: „A Kisgazda Párttal szemben titkos tartalékaink voltak". Nem voltak olyan titkosak, mint hitte, néhányat ma is meg tudnék nevezni, pedig nem voltam beavatva a párt belső ügyeibe.

Horthy 1944 októberében szívesen látta volna Tildy Zoltánt a kormányfői poszton, s ez annyit mindenképp jelzett, hogy a kisgazda politikusokkal számolni kell. A háború után jóképességű politikusok sorakoznak fel a párt mögött, Tildy, mint köztársasági elnök kevésbé jelentős szerepet játszott a pártéletben, de Nagy Ferenc és Kovács Béla színes egyéniség volt, kiváló politikai érzékkel.

Kovács Béla szangvinikus típus volt, emlékszem, egyszer a pécsi szerekesztőségben az érvekből kifogyván, egyszerűen megragadta és kályhához vágta egyik kollégánkat, igaz még Patacson, ahonnan származott, legénykori barátok voltak. A Kisgazda- párt nevéből a független jelzőt emelte ki, ez lett a veszte is, mert amikor Rákosiék nem bírtak vele, 1947 elején elhur-