Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19 / 196. szám

1992. augusztus 19. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Népművészeti kiállítás Kurdon Népviseleti, népművé­szeti használati tárgyakból és fafaragásokból nyílik kiállítás Kurdon augusz­tus 21-én. A tárlat három napon át lesz megtekinthető a mű­velődési otthonban, s a rendezők minden kedves érdeklődőt szeretettel vár­nak. Ünnepi program Miszlán Hagyományteremtő szándékkal szervezett a Miszlai Polgármesteri Hi­vatal egésznapos progra­mot Szent István ünnepére a helyi szabadidőközpont­ban. Ennek keretében első­ként a polgármester tartja meg ünnepi beszédét dél­előtt háromnegyed tízkor, amit közös istentisztelet követ. A délelőtti program a gyermekeknek szánt játé­kos vetélkedővel zárul majd. Az augusztus 20-ai program délutáni részében elsőként irodalmi összeál­lítást hallgathatnak meg az érdeklődők, majd ismét sportvetélkedők követ­keznek. Az egésznapos rendez­vény zárásaként zenés mu- lattságra kerül sor 18-tól 22 óráig. A rendezők minden kedves érdeklődőt szere­tettel várnak. Változó horgászrend Sötétvölgyben A Szekszárdi Közalkal­mazotti HE sötétvölgyi horgásztaván - újabb in­tézkedésként - augusztus 31-ig reggel 6 órától 20 óráig lehet pecázni. Az egyesület vezetősé­gétől kapott információ szerint a napijegyeladást augusztus 18-tól megszün­tették. Kastélynapok Hőgyészen Ötnapos rendezvényso­rozat kezdődik ma délután 17 órakor Hőgyészen. A kastélynapokat Dr. Say István, a Tolna Megyei Önkormányzat Művelő­dési és Sportosztályának vezetője nyitja meg, majd 18 órakor a hőgyészi Szent Kereszt Kórus közremű­ködésével Szent István ünnepi istentiszteletre ke­rül sor a kápolnában. Húszadikán este nyolc órai kezdettel ünnepi gá­laműsort tekintethetnek meg a kastély szabadtéri színpadán, fővárosi művé­szek fellépésével. Pénteken folklornap és este kilenctől filmvetítés (Beethowen) lesz. Szombaton kastélyko­rok divatjaival ismerked­hetnek meg a látogatók, s divatbemutatóra is sor ke­rül. A rendezvénysorozat zárásaként 23-án Liszt em­léknapot tartanak, mely­nek keretében 17 órakor Liszt-hangverseny lesz az esti program, majd a kas­télynapok zárása követke­zik. A kastélynapok idején 10-től 19 óráig látogatható az Apponyi emlékkiállítás is. Meglesz a kenyerünk (Folytatás az 1. oldalról) — Az elmúlt évek során je­lentősen lecsökkent me­gyénkben a búza vetésterü­lete. Régebben 60 ezer hektár körül volt, idén pedig 41 ezer hektár. Ennek oka kereshető többek között abban, hogy az ösztönzők inkább a kukorica- teresztésnek kedveznek. — Milyen volt az idei termés? — A termésátlag hektáron- kén 5 tonna körüli, kevesebb a szokásosnál, jó közepesnek mondható. Ebben közreját­szott a mütrágyahiány is, no meg az, hogy a pénztelenség miatt sokan nem a legjobb mi­nőségű vetőmagot tudták megvásárolni. A megye lisztellátásához 50-60 ezer tonna búza szüksé­ges, ezt a mennyiséget már felvásároltuk, raktárban van, és jó minőségű. Tehát bizto­sítva van a kenyerünk. Adunk el búzát az ország más terüle­teire, s exportálunk is. — Hova utazik a Tolna me­gyei búza? — Elsősorban a FÁK or­szágaiba. Az exportálás nem minden rizikótól mentes. Ta­valy a tonnánkénit felvásárlási ár 5500 forint körül mozgott, idén ez 6500 forintra emelke­dett. Ezt a különbözetet pedig nem biztos, hogy megfizetik a vevőink. Ez gondot jelenthet, a piacon azonban jelen kell lenni, tartani kell a pozíción­kat, mert nagy a verseny. — Hány malom dolgozik a megyében? — Nyolc malmunk van, ebből öt üzemel. A tárolás megoldott minden malomnál. — Hányféle terméket állíta­nak elő, és hogyan alakult a for­galmuk? — Az elmúlt tíz év során a hazai lisztfogyasztás kéthar­madára esett vissza. Ennek oka elsősorban nem az, hogy kevesebb kenyeret eszünk, hanem az, hogy kevesebbet pazarlunk. Mindenki emlék­szik még azokra az időkre, amikor egész kenyerek ván­doroltak a kukákba. Ez sze­rencsére már megszűnt. Főprofilban tízféle lisztet gyártunk, újdonság ebből az úgynevezett tolnai liszt, mely ugyanazt „tudja", mint a fi­nomliszt, ára viszont alacso­nyabb. Előállítunk étkezési korpát, búzacsírát, asztali bú­zát. Ez utóbbi köretként al­kalmazható. Melléktermék­ként pedig takarmánylisztet és takarmánykorpát terme­lünk. A keveréktakarmányok, melyekből régebben nagy mennyiséget gyártottunk - húslisztet, csontlisztet - na­gyon drágák lettek, mivel bor­sos áru import alapanyagokat kell használni hozzájuk. — Az átalakulások korát él­jük. Kérem, mondjon néhány szót a cégük jövőjéről. — Idén szeretnénk átala­kulni, jelenleg a vagyonértéke­lés folyik. Majdnem bizo­nyosnak tekinthető, hogy a vállalat döntő hányadát a dol­gozóink szeretnék megvásá­rolni. venter Fotó: kispál Átalakulás előtt Az ország valamennyi ter­melőszövetkezetében gondot jelent a szervezeti átalakulás kérdése, s ez nincs másképp Bátaszéken sem, ahol tegnap szövetkezeti közgyűlést tar­tottak, aminek napirendi pont­jai között szerepelt egyebek mellett a szövetkezeti vagyon felértékelésének módja, és a vagyoncsoportosítás elfoga­dása is. A közgyűlésen megjelent tagság bizony nem értett min­dent tisztán, így a napirendi pontokhoz szorosan nem tar­tozó kérdések kapcsán is fel­szólalások hangzottak el. So­kan felvetették a csoportos il­letve egyéni kiválások, s ezzel kapcsolatos igények kielégíté­sének várható következmé­nyeit, pedig ezeket a kérdése­ket egy más alkalommal, a következő közgyűlésen lesz esedékes csak megvitatni. Nehezen volt követhető az érdekek csatájának számos „hadmozdulata", de végül egyhangúlag fogadta el a tag­ság a termelőszövetkezet ve­zetésének javaslatát, miszerint a szövetkezet vagyonát külső, pártatlan szakemberek becsül­jék meg, ami várhatóan a va­gyonjegyek értékének növe­kedését fogja eredményezni még akkor is, ha ez körülbelül egymillió forint kiadását is je­lenti. Volt aki hattagú bizottság felállítását javasolta, hogy az átalakulás nehézségeit közös erővel küzdje le a szövetkezet vezetősége és e felállítandó hattagú testület. A nyugdíja­sok a tájékoztatás hiányát ve­tették fel, de nemcsak nekik esett szemlátomást nehezükre az események követése, a kérdések mérlegelése. A második napirendi pont a szövetkezeti vagyon felosztá­sára elkészült vezetőségi ja­vaslat elfogadása volt, de en­nek kapcsán is tovább folvta­Az elnök tódtak a tárgyhoz kevéssé kapcsolódó felszólalások. A parttalan vitát végül a meghí­vott szakértő kétperces felszó­lalása zárta, így sor kerülhe­tett a kétharmados szava­zásra. Jelenlétellenőrzés után a szövetkezeti tagok végül elfo­gadták az előterjesztett javas­latot, de a kedélyek nem nyu­godhattak meg igazán, mivel a termelőszövetkezet elnöke, Izsák Gyula bejelentést tett, mi­szerint a szövetkezet megvá­lasztott vezetőségének még nem járt le a megbízatása, s ha a tagság elfogadja a már emlí­tett javaslatot, mely bizottság felállítását szorgalmazza, ak­kor ő tisztelettel arra kéri a tagságot, hogy hívja vissza tisztéből. Újabb szavazás kö­vetkezett tehát, de az elnöki lemondásra nem került sor, hiszen a szóban forgó javasla­tot a tagság elvetette. A következő taggyűlés tűzi majd napirendre a tényleges szövetkezeti átalakulással, az egyéni és csoportos kiválá­sokkal kapcsolatos kérdések megvitatását, a szövetkezet közel hatszázmilliós vagyo­nának felosztását.- nagy - - fotó: kispál ­Jó volna valami biztosat tudni Kinevezések, támogatások, pályázatok Testületi ülés Tamásiban (Folytatás az 1. oldalról.) Egy közérdeklődésre szá- mottartó téma következett a helyi pénzbeli támogatások­ról. Az előkészítés során vé­leménykülönbség alakult ki az illetékes bizottság és a jegyző között, az utóbbi „szigorúbb" döntést javasolt. Némi vita után a testület az „engedéke­nyebb" változatot fogadta el, szótöbbséggel. A törvény rendelkezéseinek eleget téve megalakították a földrendező bizottságot, majd arról folyt a vita, hogy kik részesüljenek tankönyvvásárlási támoga­tásban. Végül egyhangú sza­vazással olyan döntés szüle­tett, hogy valamennyi általá­nos iskolás és helyben tanuló középiskolás ingyen jut az idei tankönyveihez. Határo­zattal értett egyet a testület Iregszemcsének az építésügyi igazgatási társuláshoz való csatlakozásával, majd végeze­tül a polgármester meghívta a képviselőket és a lakosságot a 19-én 19 órakor a Kossuth té­ren tartandó ünnepségre. Bikácsi tervek Iskola és útépítés Bikácsot is megviselte a kényszerű „együttélés", a társközségi lét. Törvényszerű, hogy azokról a településekről elköltöznek a fiatalok, ahol nincs iskola, kevés a munka- lehetőség. Ezek közé az elöre­gedő települések közé tartozik Bikács is. Az önállóság meg­szerzése elindította a fejlődést is. A helyzetből adódó nehéz­ségekről beszélgettünk Varga János polgármesterrel. Valamikor természetesen volt iskola, de azt a körzetesí­tés után átadták az akkor léte­sített varrodának. Jelenleg a Diamant kft. bérli az épületet, s ezt a szerződést az önkor­mányzat nem is kívánja fel­bontani, hiszen munkalehető­séget jelent, s nem is csak bi- kácsiaknak. Az önkormány­zati testület úgy gondolko­dott, hogy az alsó tagozatoso­kat befogadó új iskolának központi helyen kell lennie. Az ország valamennyi falu­központját arról lehet megis­merni, hogy ott van a temp­lom, a faluháza és - már ahol - az iskola. Bikácson például éppen a hivatallal szemben ta­lálható az öregek napközije, egy önkormányzati tulajdon­ban lévő telekrész és egy épü­let, ami valamikor szintén a községé volt, csak a tanács el­adta. Most kénytelenek voltak visszavásárolni, majd le kell bontani, hogy helye legyen a központban az iskolának. A tizenkétmillió forintos költségnek a hatvan százalé­kát kell előteremteni, a negy­venet központi pályázaton megnyerték. Három év alatt kell befejezni az építkezést. Most azt terevezik, hogy még az idén elkészül az alap, s be­szereznek miiben építőanya­got, amit kapni lehet, illetve amire a pénzből futja. Az épü­letben három osztályterem, tanári szoba, a gyerekek szá­mára szükséges előtér és vi­zesblokkkap helyet. A terveket úgy készítteti el az önkormányzat, hogy az épület a későbbiekben a szük­ségletek szerint bővíthető le­gyen. A padlásteret úgy alakít­ják ki, hogy alkalmas legyen a községi könyvtár elhelyezé­sére. Hamarosan elkezdődik a Kossuth Lajos utcában az úté­pítés. Az idei költségvetésben erre a célra kétmillió forint szere­pel. ; ................-.. K épviselők a médiaháborúról Mi a lényege? Félő, hogy az átlagember egy kukkot sem ért abból, mi­ért is olyan fontos kérdése az országnak, hogy ki az elnöke a rádiónak és televíziónak. Ma találkozik Göncz Árpád köztársasági elnök és Katona Tamás államtitkár, ami fordu­latot hozhat az ügyben. Ezért nem érdektelen, már csak a jobb megértés kedvéért sem megismerni négy Tolna megyei képviselő véleményét arról, hogy szerintük miről is szól a "történet". Pálos Miklós . Az alkotmánybíróság dön­tésével egyetértek, de ahány ember, annyiféleképpen ér­telmezi. Szerintem egyértemű, hogy a köztársasági elnök ak­kor tagadhatja meg a média­elnök leváltását, illetve kine­vezését, ha az alkotmányos rend veszélybe kerül. De, kérdem én, hogyan ke­rülhet veszélybe a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje egy felmentéssel, ami­kor a televízió elnöke három­negyed éven keresztül Ame­rikából igazgatta a televíziót? Ha a Hankiss Elemér tudta telefonon igazgatni, akkor X. Y. onnan bentről, az épületből biztos tudja, ő sem televíziós szakember és a véleményem szerint csődöt mondott. A rá­dióban és televízióban a régi emberek kilencven százalék­ban a helyükön maradtak. Nekünk, kereszténydemok­ratáknak például mi részünk van ebben a televízióban? Én mikor mondhatom el a véle­ményemet a magyar televízi­óban, mikor beszélhetek a ke­resztény értékrendről? A libe­rálisoknak és a régi kurzus itt rekedt embereinek viszont csodálatos lehetőségeik van­nak a szereplésre. Pólyák Sándor Fontosnak tartom a média- törvény kérdését, de nem el­sődlegesnek. Millió más tárna ennél lényegesebb lenne, pél­dául a gazdasági és szociális törvények, de azokról nem esik szó Sajnos, a vitának a kapcsán is tovább kopik a parlament és a parlamentáris demokrácia tekintélye. Itt tulajdonképpen hatalmi harcról van szó, ami két csoport között folyik a rá­dió és a televízió feletti befo­lyás megszerzéséért. Jánosi György Miután a kormánynak nem sikerült - a köztársasági elnök ellenállása miatt - kinevezni a saját embereit a médiák élére, most az ipari, sugárzási háttér megszerzésére törekszik. Ha kell, alkotmányellenes rende­letekre hivatkozik. A Frekvenciagazdálkodási Intézet igazgatójának levál­tása, és a műholdas „saját csa­torna" valamint a vidéki háló­zatokról folyó tárgyalások azt bizonyítják, hogy szívesen visszatérnének a kézivezér­lésre. A telkevízió műsora nekem sem tetszik, úgy általánosság­ban, de a politikai műsorok­ban szerintem egyensúly van. Elég csak a Híradóra és az Esti Egyenlegre hivatkozni, és ak­kor még nem szóltam a Hétről és a Panorámáról, mindkettő a kormány szócsöve. Témák Gábor Véleményem szerint kis he­zitálás, néhány pengeváltás után meg fok születni a médi­atörvény.- Komolyan azt hiszi, hogy le­hetséges a megegyezés?- Komolyan hiszek ebben, mert ezt követeli meg a nem­zet érdeke. Ihárosi

Next

/
Oldalképek
Tartalom