Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-15 / 193. szám

1992. augusztus 15. HÉT VÉGI MAGAZIN KÉPÚJSÁG 9 _______________ * A lig múlt egy hónapja, hogy a Trió Kft. a szekszárdi Kiskorzón megnyitotta Hyundai autószalonját, s nem sokkal ez után egyszerre két típust is felajánlottak szer­kesztőségünknek tesztelésre. Elsőként a kínálat legdrágább darabját, a nagy-közép kate­góriába tartozó Sonata-t kap­tuk meg. A dél-koreai Hyun- dai-ról tudni kell, hogy a világ legnagyobb vállalatainak egyike, szinte mindent gyárt, a szórakoztató elektronikától kezdve a számítógépeken át a nehézipari termékekig. Autó­gyártással alig több, mint egy évtizede foglalkoznak, s máris jelentős exportsikereket értek el, elsősorban az Egyesült Ál­lamok piacán. Fehér elegancia A Hyundai Sonata olyan autó, amely után sűrűn meg­fordulnak az utcán. A divatos vonalvezetésű, nagy „hajó" hófehérben különösen fel­tűnő, de a forgolódások másik nyilvánvaló oka az, hogy ná­lunk még ritka, ismeretlen tí­pusról van szó. A Hyundai Sonata ára (vámmal, áfával) 1.620.000 fo­rint. Ez nem kis összeg, ha azonban a konkurensekhez hasonlítjuk, láthatjuk, hogy lényegesen kedvezőbb azoké- nál. A Sonata kategóriájába tartozik például az Audi 100-as, az Opel Omega, a Ford Scorpio, hogy csak néhányat említsünk. Ezek az autók ugyanazzal a felszereltséggel bizony jóval drágábbak. Extrák tömege Egy biztos: a kényelmi szol­gáltatásokkal nem spórlt a gyár, a Sonata szériafelszere­lésként rendelkezik majd' minden elképzelhető extrával. Központi zár nyitja az ajtókat, valamennyi oldalablak elekt­romos működésű, motorok mozgatják a külső visszapil­lantó tükröket, sőt még az an­tennát is. A vezetőülés magas­sága szabályozható, a szervo­kormány magassága is állít­ható. A középkonzolban oda-visszajátszó rádiósmagnó szolgáltatja a zenét négy hangszórón keresztül. A biz­tonsági övék felső rögzítési pontja - csak az első üléseknél - szintén állítható. Az amúgy is méretes csomagtartó térfo­gata megnövelhető a hátsó üléstámlák ledöntésével. A tervezők sok egyéb trük­kös apróságot is bedobtak a kényelem fokozása érdeké­Az utastér elöl-hátul tágas, az ülések kényelmesek de ha a kormányt a felső ál­lásból lejjebb billentjük - így kényelmes - akkor a bal felső műszert (olajnyomásmérő) éppen eltakarja. Maga a műszerfal - bár nem éppen a legutolsó divat sze­rint készült - meglehetősen szép vonalú, s különösen esti kivilágításban szemet gyö­nyörködtető. A jobb oldali utas előtti zárható kesztyű- tartó viszont igencsak szűk, s kissé otromba fedele semmi­képp sem illik a szép műszer­falhoz. Ha már a záraknál tar­tunk: mindent egyetlen kulcs működtet. Az összes ajtó - az elsők is! - belülről reteszelhe- tőek, s becsukás után zárva is maradnak. így bizony köny- nyen lezárhatjuk az autót úgy, hogy az egyetlen kulcs belül marad. ben. A belső világítás például az ajtók becsukása után 5-6 másodperc múlva fokozato­san halványul el. A gyújtás­kapcsoló zölden világít a be­szállást követő 6 másodpercig, hogy könnyebben illeszthes­sük bele a kulcsot. A felsoro­lást nem is folytatjuk, vala­mennyi szolgáltatás leírása többrészes cikksorozatot igé­nyelne. Első a kényelem A szélesre táruló ajtókat ki­nyitva hatalmas fotelek fogad­ják a vezetőt és az utasokat a tágas utastérben. A vezetőülés minden testmérethez optimá­lisan beállítható. Szabályoz­ható a deréktámasz is, de nem elég tág határok között. Ettől eltekintve azért kényelmes az ülés, hosszú távon sem fá­rasztó. A volán a kelleténél kissé nagyobb átmérőjű és túl vékony a karimája, ez már csak azért is érthetetlen, mert a kitűnő kormányszervó mel­lett kisebb átmérővel is köny- nyen manőverezhető lenne a nagy autó. Furcsa, hogy a ve­zetőülés és a műszerfal kö­zépvonalától a kormányosz­lopot kissé eltolták jobbra. Ez a néhány centiméteres eltérés a vezetést ugyan nem zavarja, Jól látszik, hogy a kormány kissé jobbra tolódott Szép autó a „mandulaszemű" nagy fehér Sonata Miután végre kényelmesen elhelyezkedtünk a vezetőülé­sen, indulhatunk. A motor ha­tározottan jó benyomást kelt - a japán Mitsubishi kétliteres motorjának kissé átdolgozott változata - bár nem mondható éppen robbanékonynak, de rendkívül csendes, rugalmas, jól kiegyensúlyozott, vibráci­ómentes. A konkurensekhez képest viszonylag szerény, 102 lóerős teljesítménye a ha­zai utakra bőségesen ele­gendő, de a nyugati autópá­lyákon sem vallunk szégyent, huzamosan autózhatunk 140-160-es tempóban. Az ala­csony kompressziónak (8,5:1) köszönhetően a motor meg­elégedne a 91 oktános normál ólommentessel, ilyet azonban nemigen találunk a hazai ku­taknál. Persze a 95-ös sem árt neki, csak drágább. A Sonata egyébként két személlyel 12,2 másodperc alatt gyorsult fel álló helyzetből 100 km/órára, a végsebessége (saját órája szerint) 190 km/óra volt. Azt természetesnek vettük, hogy a fronthajtású, független kerékfelfüggesztésű nagy autó úttartása, irányítható­sága, kanyarstabilitása kiváló. A motor még nagy sebessé­geknél is halk maradt, 120 km/h felett viszont felerősö­dött a szélzaj és a - szintén dél-koreai gyártmányú - gu­miabroncsok zaja is határozot­tan hallhatóvá vált. Összegezve benyomásain­kat: a Sonata-ról alkotott kép Műszaki adatok Motor: Soros, négyhen­geres, vízhűtéses motor, elektronikus benzinbefecs­kendezés, szabályozott ka­talizátor. Hengerűrtarta­lom: 1997 cm3, legnagyobb teljesítmény 102 LE (5000/perc), legnagyobb nyomaték 159 Nm (4000/ perc). Futómű: elöl független McPherson felfüggesztés stabilizátorral. Hátul há­rompontos torziós tengely spirálrugóval, stabilizátor­ral. Fogasléces szervokor­mány. Menettulajdonoságok: gyorsulás 0-100 km/h: 11,8 s, végsebesség: 185 km/h. Fogyasztás: 90 km/h: 6,8 1/100 km, 120 km/h: 8,6 1/100 km, város: 8,8 1/100 km. Tesztátlag: 8,8 1/100 km. kedvező. Az autó igen sokat nyújt tulajdonosának, a kon­kurenseknél kedvezőbb áron. A Trió Kft. érdekes részletfize­tési rendszert dolgozott ki, amelyek ismertetésére a kö­vetkező alkalommal, szerdán, amikor a Hyundai Pony 1.5 LS lesz a főszereplő - visszaté­rünk. Árki Attila Fotó: Gottvald Károly Kipróbáltuk a Hyundai Sonata 2.0i GLS-t Dél-koreai szonáta Egres, paradicsom Hűtve finomabb Egres turmix: az egrest - poharanként 5-5 dkg nyers gyümölcsöt szá­mítva - kevés vízben pu­hára főzzük. Megvárjuk amíg teljesen kihűl, majd péppé turmixoljuk, ízlés szerint cukrozzuk. Két-há- rom deciliter hideg tejbe két evőkanálnyi egrespé­pet teszünk, majd habosra verjük. Azonnal fogyaszt­ható. Tej, teával: forraljunk fel egy liter tejet, és tegyünk bele egy evőkanálnyi tea­füvet. Kavarjuk össze, legalább tíz percig hagy­juk állni, szűrjük le. Mi­előtt jól lehűtenénk, cu­korral, citrommal vagy naranccsal ízesítjük. Paradicsomital - tejjel vagy szódavízzel. Öntsünk a pohárba másfél deci tejet, tegyünk bele 3 dkg para­dicsompürét vagy 1 dl ivó­levet. Csipetnyi törött fe­hér borssal, sóval ízesítjük. Másfél deci szódavízhez adjunk 3 dkg paradicsom­pürét vagy deci ivólevet, törött fehér borsot, ételíze­sítőt (ha szükséges még csipetnyi sót is, de óvato­san, mert az ételízesítők­ben sok a só) és késhegy­nyi apróra vágott zeller­zöldet. Akár tejjel, akár szódavízzel készíjtük a paradicsomitalt, jól kever­jük össze, és néhány órára tegyük hűtőbe.-sz­Ferenczy-Europress Házaspárok féltékenységi félórája Az Othello-szindróma A nők emancipációja új férfi-betegséget szült; az „Ot- hello-szindrómát". Arról van szó, amit koráb­ban féltékenységnek nevez­tünk. A lényeges különbség: a gyilkos féltékenység olyan férfiaknál lobban fel hirtelen, akiknek a felesége sikeres­nek bizonyul hivatásában. Az orvosoknak és pszichiáterek­nek egyre nagyobb gondot okozó irányzatot először a brit pszichiáter-szövetség kongresszusán írták le rész­letesen. Az „Othello-szindrómá"-ra leginkább a sértett önérzetű, önbecsülésüket vesztett fér­fiak hajlamosak. Szószerint egy zsebkendő elég, mint a Shakespeare hősnél, hogy a férfit a féltékenység felbő­szítse. A ma Othelloja nem­csak a besúgóra fülel, miként Othello Jagóra - képes a hit­vesi hálószobába akár „polos­kákat" is beépíteni, hogy ha­zatérésekor a gyanús zöreje­ket meghallgathassa hangsza­lagról. Van férj, aki lehallgatja felesége telefonbeszélgetéseit. Mások sikeres pályafutású feleségük irodájában lehallga­tókészülékeket helyeztetnek el, hiszen közismert a hivatali szerelem esete. Betegesen féltékeny férfiak hitveseiket esténként kihallga­tásnak vetik alá és időbeosztá­sának megfelelően órá­ról-órára ellenőrzik a napját: hol volt, merre járt, kivel és meddig beszélt. A féltékenység a férfit házi zsarnokká változtathatja. Vannak féltékeny férfiak, aldk éjszakai kijárási tilalmat ren­delnek el feleségük számára. Mások csak kutya kíséretében engedik el munkahelyükre asszonyaikat. Van férfi, aki kerek-perec megtiltja a feleségének, hogy elvállaljon egy jó állást, mert ott munkatársi környezete ki­zárólag férfiakból állna. Akadt olyan eset is (középkorú, munkahelyét vesztett férfiról van szó), hogy a férj titokban mindennap elkísérte feleségét annak munkahelyére, besur­rant oda munka közben és fi­gyelte. Retiküljét rendszere­sen átkutatta, ellenőrizte elő­jegyzési naptárát, sőt még ru­haneműjét is, hogy bizonyíté­kot találjon felesége hűtlensé­gére. Mások partnerük ágyá­nak, alsóneműjének rendsze­res átvizsgálására vetemed­nek, hogy a hűtlenség „szer­ves bizonyítékai"-hoz jussa­nak. A nők sem mentesek a fél­tékenységtől. Náluk ez találé­kony taktikában jut kifeje­zésre, amivel meg akarják akadályozni, hogy férjük más nőkre akárcsak rá is nézzen. Vannak, akik otthon az újsá­gokból vagy folyóiratokból kivágják a csinos nők képeit, mielőtt a lap férjük kezébe ke­rül. Mégsem kell elkeseredni a féltékenység megszállottai­nak, mert ma már ennek a lel­kibetegségnek is egyre kifi­nomultabb a terápiája. Hasz­nos módszer házaspároknak: például este nyolctól fél kilen­cig rendszeresen vallják be partnerüknek féltékenységi félelmeiket. E gyógymód - ál­lítólag - csodákat tud mű­velni. Ferenczy-Europress A fokhagyma Belső-Ázsiából származik, és ősidők óta emberi táplálék. Részben fűszer­ként, részben gyógyszerként ismerték. A fura szagú fokhagymáról azt állították, hogy láz, pestis, szem-, gyomor-, és bélbeteg­ségek ellen hatásos, de „vértisztítónak" és „erősítőnek" ugyancsak használták. Az egyip­tomi piramisok építőienk ellátásában például igen fontos szerepet töltött be a fokhagyma. A középkorban a fokhagyma a néphit szerint egyaránt védte az embereket a vérszopó vám­píroktól és a gonosz szellemektől. Ezek után joggal kérdezheti az ember, hogy miként véle­kedik korunk orvostudománya a fokhagymá­ról. A különböző fokhagyma-készítmények ha­tóanyaga nagyon különbözhet egymástól, attól függően, hogy milyen úton-módon készültek. Egyedül a mélyhűtve tárolt fokhagyma tartal­mazza az eredeti anyagokat, de még ennél is sokkal jobb a friss, a nyers fokhagyma. Egyéb­ként olyan fokhagyma-készítmények, amelyek szagtalanok, valószínűleg hatástalanok is. A Münsterben végzett gyógyszertani vizsgá­latok szerint a fokhagymának kifejezett anti- bakteriális hatása van, amit azonban csak vi- - szonylag nagy mennyiségben fejt ki. Gombás fertőzések ellen is hatékony. Hatóanyaga az al- licin egymagában ugyanezeket a hatásokat fej­tette ki. Kimutatták továbbá, hogy a fokhagymának határozott véralvadásgátló hatása van, to­vábbá gátolja a vérlemezkék összetapadását is. Állatkísérletekben határozottan csökkentette a magasabb vérnyomást. Ezenkívül csökkenti a vérplazma triglicerid tartalmát és koleszterin­jét. Csökkenti valamelyest a vércukrot is. Leg­inkább érelmeszesedés és annak megelőzése érdekében szedik. Ugyanaz lehet a hatása, mint az aszpirinnek, amely ugyancsak gátolja a vérlemezkék összecsapódását. Mindezek ellenére a münsteri gyógyszerku­tatók egy Megmosolyogni való csodaszer, vagy komolyan veendő gyógyszer-e a fok­hagyma? című szimpóziumon véleményt nyil­vánítottak a fokhagymakérdésről. A fokhagy­mának ugyanis akkor van csak hatás, ha valaki legalább napi 3 grammot fogyaszt belőle. Gyári készítményekben pedig akkor, ha a készít­mény a természetes fokhagymának valameny- nyi hatóanyagát az eredetivel azonos arányá­ban tartalmazza. (Szendéi) Visszaállni nehéz! Panaszkodik a szülő. Hamarosan vége a nyári sza­bad hónapoknak, kezdődik az is­kolában a tanítás és igaz, hogy a gyerek valójában már kicsit unja magát otthon, vágyik régi társa­ira, ám a tapasztalatopk szerint mégsem akaródzik neki vissza­zökkenni, megkezdeni a rendsze­res munkát, a tanulást. Tanév elején a pedagógusnak sem könnyű. Nemcsak azért nem, mert egy szabadon engedett kis társaságot kell ismét összefognia, de ö maga is azok közé tartozik, akiknek, bizony, át kell állniuk. Bölcs tanács? Nincs. Inkább csak tapasztalat: módjával, min­dent módjával. Remélhető, hogy az iskolában is fokozatosan kezdik a vissza- szoktatást. Elsősöknél ez még ne­hezebb, mert itt inkább megszok- tatásról van szó, hogy a nem túl­ságosan szép, de elterjedt „be­szoktatás" szót ne használjam. A szülőnek sem kell többet követel­nie a gyerektől, mint amennyit a tanár az órán házifeladatként megkövetel. Nem kell rátenni egy lapáttal, de számonkérni talán nem feles­leges. Talán tanév elején inkább szükség van rá, mint az év vége felé, hogy a szülő kicsit jobban odafigyeljen a gyerekre. Mi volt a házi feladat? Készen van-e? Bent van-e minden a tás­kában, amire másnap szüksége lehet a gyereknek? Sajnos sok (néhány?) pedagógus ~a tantár­gyából írja be a rossz osztályza­tot, ha a gyerek valamit otthon fe­lejtett, s ezt a valójában igazság­talan bejegyzést később esetleg nehéz kijavítani. Ne szigorral, hanem inkább együttérző figyelemmel kísérjük az első heteket: a gyereknek sem könnyű ... (sárdi) m i Mikor használ a fokhagyma?

Next

/
Oldalképek
Tartalom