Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01 / 181. szám
ÍPUJSAG VILAGTUKOR - HAZAI TŰKOR 1992. augusztus 1. Margót Honecker nyilatkozott Bonn: Az Erich Honecker visszatérte utáni eufória csendesülésével a nagy német pártok figyelmüket a Chilébe menekülő Margót Honeckerre összpontosították. A Berliner Zeitung hasábjain megjelent nyilatkozatok legalábbis arról tanúskodnak, hogy a német politikai élet képviselői a feleség ellen is nyomozást követelnek. Az SPD egyik szakértője úgy látja, hogy a kényszer-örökbefogadásokért, lehetne Margot Honeckert felelősségre vonni. Margót Honecker annak idején politikai foglyok gyermekeit, úgymond átnevelés céljából állami gondozásba vétette, illetve nevelőszülőkhöz adatta ki. Az új Németország többé nem a hazám - nyilatkozta a Chilébe tartó Margót Honecker, akit Luxemburgban, repülőtéri átszállása közben sikerült mikrofon- végit kapni. „Vallott" a kémfőnök Moszkva: A kémszolgálatok terén is súlyos vereséget szenvedett az egykori szovjet rendszer -ismerte el a Komszomolsz- kaja Pravda című lapnak adott interjúban az egykori szövetségi KGB utolsó főnöke. Leonyid Sebarsin azt is közölte, hogy éppen ebben a szervezetben ismerték fel először - még Andropov pártfőtitkársága alatt - hogy a Szovjetunió lemaradt a nyugat mögött és közeleg az összeomlás. A kémfőnök szerint Gorbacsov exelnök hatalomra jutása után egy-két évig még tartott a lendület. A „cég" parancsnokai még azt is elnézték Gorbacsov- nak, hogy egyes esetekben nem állt a helyzet magaslatán, híján volt bizonyos emberi és vezetői képességeknek. Az elnöknek szükségük volt ránk, és nekünk is rá, ezért nem ellenkeztünk - fűzte hozzá. * Pénzzavarban az ENSZ New York: Súlyos pénzügyi helyzetben van az ENSZ: július közepéig a tagállamok 908,5 millió dollár befizetéssel maradtak adósak - derül ki abból a jelentésből, amelyet a héten tettek közé a világszervezetben. A legnagyobb adós az Egyesült Államok 555 millió dollárral, őt követi Oroszország 138 millióval. Pénzügyi gondok vannak a békefenntartó erők finanszírozásának terén is, az adósság eléri az egymilliárd 752 millió dollárt. Az Egyesült Államok itt is a legnagyobb adós, 757,4 millió dollárral. Albániában a szocialisták győztek Belgrád: A hivatalos előrejelzések szerint az Albán Szocialista Párt (ASZP) nyerte meg a július 26-án tartott helyhatósági választásokat Albániában. A szavazatszámláló bizottság hivatalosan közzétett előzetes adatai szerint a szocialista képviselők a szavazatok 60 százalékával biztos győzelmet arattak a helyhatósági választásokon. Schamschula György munkaügyi államtitkár szerint Vidéken is tovább nő a munkanélküliek száma Mintegy ötvenen vettek részt, többségükben fiatalok, azon a fórumon, amit a Dombóvári Polgármesteri Hivatal és a Munkanélküliek Érdek- védelmi Szövetsége rendezett, csütörtökön délután Dombóváron. A munkanélküliségről, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési nehézségeiről szóló fórum vendége, Schamschula György munkaügyi államtitkár először rövid összefoglalót tartott az országos helyzetről, a munkanélküliség alakulásáról. Az elhelyezkedési gondokról szólva az államtitkár elmondta, hogy a munkanélküliek száma egyelőre nem csökken, sőt növekedni fog, a tetőzés 1993-ra várható. Sajnálatos módon, egyre több azon Fórum Dombóváron pályakezdő fiatalok száma is, akik tanulmányaikat befejezve nem tudnak elhelyezkedni. Ezzel kapcsolatban Schamschula György felhívta a fórumon jelenlévő fiatalok figyelmét a képzés, továbbképzés fontosságára. Ma Magyarországon ugyanis kétezerötszáz munkanélküliből több mint ezer segédmunkás, olyan, aki nem rendelkezik szakmai képzettséggel. A helyzetjelentő beszámoló után a jelenlévők kérdéseket tettek fel. — Egymás után csukják be kapujukat Dombóváron a kü- lönböző leányvállalatok, így rohamosan nő a városban a munkanélküliek száma. Tervez-e valamit a kormány ezen munkahelyek megmentése érdekében? - hangzott el a városban sokakat érintő kérdés. — A vidéki leányvállalatok létrehozása a korábbi évek helytelen ipartelepítési politikájának a következménye. A fővárosi nagyvállalatok ugyanis a legtöbb esetben olyan gyáregységeket telepítettek vidékre, amelyek korszerűtlenek, környezetszeny- nyezők, így aztán természetes, hogy először ezeket szüntetik meg - válaszolta az államtitkár, majd hozzáfűzte, hogy a kormány nem tud és nem is akar semmit tenni ezen munkahelyek megmentése érdekében. Akik valamit tehetnek ezen munkahelyek megőrzése tekintetében, azok az ott dolgozó munkások, akik az esetleges privatizációkor tulajdont szerezhetnek. A következő kérdésre, hogy hoz-e létre új munkahelyeket az állam, dr. Schamschula György elmondta, hogy a régi típusú állami munkahelyteremtések kora lejárt, ez az út ma már nem járható. Ettől függetlenül tervezik a közhasznú munkák országos szinten történő összehangolását Közmunka Tanácsok létrehozásával. — Miért csak a megyeközpontokban rendeznek továbbképző tanfolyamokat? - hangzott el egy másik kérdés. A választ a Tolna Megyei Munkaügyi Központ jelenlévő igazgatója, dr. Brebán Valéria adta meg mondván, hogy egy-egy ilyen tanfolyam megrendezéséhez minimum tizenkét fő szükséges, és egy településről ennyi azonos szakmát elsajátítani akaró jelentkező általában nincs. A fórumon igényként hangzott el, hogy Dombóváron és környékén indítsanak a munkanélkülivé vált építőmunkások részére német nyelvtanfolyamot, a kőművesek, ácsok, festők, külföldi elhelyezkedését segítendő. A szaknyelvi tanfolyam az ígéret értelmében pár héten belül a városban megkezdődik. FKÉ A Nagyatádi Konzervgyár fizet a termelőknek ígéretet kaptak, remélhetőleg pénzhez is jutnak majd a termelők, akik üzleti kapcsolatban állnak a Nagyatádi Konzervgyárral. Történt, hogy az elmúlt napokban a gazdák megkeresték a gyár gazdasági vezetőjét és egyfajta biztosítékot kértek. Ugyanis attól tartanak, hogy a csődeljárás alatt lévő konzervgyár nem tud majd fizetni a rövidesen betakarításra kerülő csemegekukoricáért. A gazdák tudni akarták, hogyan és mikor utalja át a gyár a kukorica ellenértékét. A gyár gazdasági menedzsere elmondta, hogy egyfajta „bérmunka konstrukcióban" fel tudják vásárolni az árut és 15-30 napon belül készpénzzel fizetnek. Fegyelmi büntetést kapott Zubek János Nováky Balázs vezérőrnagy, a Határőrség országos parancsnoka az alábbiak közlésére kérte a Magyar Távirati Irodát: Zubek János alezredes, a Határőrség szóvivője ellen lefolytatott fegyelmi vizsgálat 1992. július 6-án megrovás fegyelmi büntetéssel zárult. A vizsgálat megállapította, hogy az országos parancsnok többszöri figyelmeztetése ellenére Zubek János olyan üzleti kapcsolatokat tartott fenn, amelyek nem egyeztethetők össze beosztásával és vezetői tevékenységével. Zubek János a büntetést tudomásul vette és egyúttal kérte szolgálati viszonya megszüntetését és nyugállományba helyezését, amelyet az országos parancsnok elfogadott. Zubek János augusztus 1-jétől nyugállományba vonul, s az üzleti életben helyezkedik el. Július 28-án, a Zubek Jánost elbúcsúztató ünnepi vacsorán a Határőrség vendégházában Nováky Balázs vezérőrnagy, országos parancsnok meleg szavakkal köszönt el a szóvivőtől, s nem tett említést az ellene elrendelt fegyelmi vizsgálatról. Nováky Balázs elmondta, hogy a dicsérő szavak Zubek János szakmai munkájára vonatkoztak. A fegyelmit pedig azért kapta, mert üzleti tevékenységét még távozása előtt megkezdte. Zúzdába a kalózkazettákkal! Tizenkilenc és fél millió forint értékű hamis video- és hangkazettát foglalt le a Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség országos ellenőrző akciója során - hangzott el a főfelügyelőség tegnapi sajtótájé- kozatóján. Az ellenőrzött, legálisan működő üzlethelyiségek 40 százalékánál állapítottak meg szabálysértést. Ä piacokon ennél sokkal nagyobb arányban, az eladók 68 százalékánál találtak kalózkazettákat. Amerikai felmérés szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban messze kimagaslik az előállított hamis video- és hangkazetták számát tekintve. A július 23-án és 25-én az Országos Rendőr-főkapitányság bevonásával folytatott ellenőrzések során 13 és fél ezer hamisított videokazettát, valamint 12 és fél ezer hangkazettát gyűjtöttek be. Természetesen rengeteg maradt még a piacon, így a vizsgálatokat a jövőben is folytatni fogják. Á lefoglalt kazettákat pedig nyilvánosan fogják megsemmisíteni. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a hamis kazetták forgalmazása az ország legkisebb településeit is elérte. A jelenség terjedésének elsősorban a hamisítók felderítése szabhatna határt - mondta az ORFK képviselője. Ennek azonban bizonyos jogszabályi akadályai is vannak. Számos országban például a szerzői jogvédelem büntetőjogi kategória, nálunk viszont nem. A hamis kazetták forgalmazása szabálysértésnek minősül, s a legmagasabb kiszabható bírság mindössze tízezer forint. Bankhálózat - vidéken A Földművelésügyi Minisztériumnak nem célja egy agrárbank létrehozása, ám szorgalmazza vidéki bankhálózat létrejöttét - mondotta Bánáti István, a szaktárca pénzintézeti és vállalkozásfejlesztési főosztályának osztályvezetője. A szakember szerint: nélkülözhetetlen olyan, ezen a területen működő bankhálózat létrejötte, amelynek alkalmazottai ismerik a helyi sajátosságokat és igényeket, s ezeknek a követelményeknek eleget is tudnak tenni. A kívánalmaknak jelenleg leginkább a takarékszövetkezetek felelnek meg. A kétszázhatvan működő ta ka rékszö vetke- zetnek, mintegy ezernyolcszáz fiókja van szerte az országban. Jelenleg azonban még nem adottak a feltételek, hogy a takarékszövetkezetek alkossák a vidéki bankhálózat gerincét. A takarékszövetkezetek zöme elvileg nem zárkózik el egy ilyen feladat elől, de meg kell szervezni a pénzügyi és technikai feltételeket is. Ki kell használni a Phare-program által nyújtott lehetőséget, amely e cél megvalósítására három millió ECU tőkenövelő hitelre ad lehetőséget. Ezt az összeget Phare feltételei szerint azonban meg kell duplázni, hazai pénzből. Lényeges, hogy létrejöjjön egy betétvédelmi alap, a betétesek védelmére. Szükség lenne egy ernyőbank működésére. Ez a jelenlegi elképzelések szerint a Takarékbank lenne, amely kereskedelmi bankként működik. Az úgynevezett „ernyőbanknak" alapvető feladata a közös pénzügyi tevékenységek ösz- szehangolása, a tőkeallokáció megszervezése és az információs rendszer kiépítése lenne. Áz elképzelések szerint e hálózat elemei már esetleg ennek az évnek a végén elkezdhetnék a működésüket. Kérdőjelek A Áru (hon) védelem Csak helyeselni lehet, ha tekintélyes gazdasági szakemberek harcra kelnek a magyar ipar védelmében, s erre - alapítványi formában - még pénzt is áldoznak. Csak a hazai árut pártolják ezzel? Nemcsak azt, mert vele együtt kiállnak a nemzeti piac és a munkahelyek mellett, támogatandó a magyar vállalatok nemzetközi versenyképességének növelését. Kiszorítani a külföldi termékeket? Ez nem lehet sem cél, sem eszköz. Cél azért sem, mert importárura a választékbővítés, a hiánypótlás, no és a magyar cégeket nagyobb teljesítményre sarkalló konkurencia miatt szükség van. Eszközként pedig azért nem használható a „kiszorítósdi", mert - ezt a „Védegylet a magyar iparért" szervezet kezdeményezői tudják a legjobban - a magyar munkaerőt foglalkoztató külföldi cégek, vegyesvállalatok, az anyavállalattól átvett marketing stratégiájukkal esetenként még jobban elősegítik a hazai piac fejlődését, mint a hagyományos, tisztán magyar vállalkozások. Miként védhető a tisztes ipar? Csak a piacgazdaság eszközeivel. Ä gazdaságos előállítással, a gazdag kínálattal, a jó minőségggel és a reális árakkal. Ezek megléte esetén már szerepet játszhat a jó piacszervezés, a jó reklám. S erre építve tűnik megvalósíthatónak a védegylet törekvése, hogy egyfajta nemzeti öntudatra is alapozva igyekezzenek a presztizsét is megteremteni a magyar áruknak a hazai fogyasztók körében. Mert az áru (hon)véde- lem muníciója csak a megfelelő termék lehet. De hogy a „lövedék" célba is találjon, ahhoz valóban kellenek olyan harcosok, mint a Védegylet tagjai. P. T. Ferenczy-Europress Óvatosabb vállalkozók A csőd- és felszámolási eljárások számának gyarapodása valószínűleg óvatosabbá tette a vállakózások alapítóit. Bár júniusban a gazdasági szervezetek száma összességében nőtt, a szervezetek számának emelkedése lassuló tendenciát mutat. Az egyéni vállalkozók száma júniusban több mint hatszázzal csökkent, noha korábban e vállalkozások számának gyarapodása volt a jellemző. Továbbra is csökken a hagyományos vállalatok, illetve a szövetkezetek száma, míg a többi gazdálkodási formánál a növekedés jellemző -, állítja a Pénzügyminisztérium jelentése. Júniusban 30 vállalati átalakulás történt, szemben a májusi 51 átalakulással. A vagyonértéket tekintve ezúttal a kisebb vállalatok kerültek be a privatizációs körbe. Az átalakult vállalatok könyvszerinti vagyonértéke 12 miliárd forinttal, tranzakciós értéke pedig 21 milliárd forinttal növekedett a múlt hónapban. A májusi átalakulásoknál a vagyonérték szerint 194 milliárd, a tranzakciós érték szerint pedig 780 milliárd forint volt a növekedés, emö- gött azonban néhány nagyvállalat átalakulása jelenik meg. A folyamatban lévő átalakulások száma június végén 576 volt. Az 1992. első félévi privatizációs bevételek meghaladták a 40 milliárd forintot. A privatizációs bevételeken belül a devizabevételek aránya továbbra is csökken. Míg májusban tizenhat milliárd forint volt a privatizációs tranzakciókkal történt külföldi tőkebevonás értéke, addig júniusban mindössze 2,7 milliárd forint. Hogyan utazhatunk Szerbián keresztül? A Magyar Autóklub értesülései szerint biztonságosak a Szerbián keresztül Görögországba vezető útvonalak. Az egyedüli probléma a benzinvásárlás lehet, mert csak a határon levő és a belgrádi autóklub irodákban (AMSJ) váltott talonnal lehet üzemanyaghoz jutni. A benzin literje 1,6 márkába kerül, de csak 20 literes talont lehet váltani. Ennek hátránya, hogy az esetleg megmaradt litereket az autós nem kaphatja vissza. Az üzemanyagellátás akadozik. Diesel olajat egyáltalán nem lehet kapni és az ólommentes benzinhez is csak hosszas sorbanállás után lehet hozzájutni. Jugoszlávián keresztül az Autóklub által ajánlott útvonal a következő: Szeged-Belgrád-Nis-Gevgelija. Ennél drágább és hosszabb, de biztonságosabb a Sze- ged-Arad-Krajova-Vidin-Szófia útvonal. Az üzemanyagellátás Romániában hiányos, Bulgáriában folyamatos. Az utazási irodák autóbuszai általában Szerbián keresztül a már említett útvonalon közlekednek. A nagyobb irodák közül egyedül az Ibusz nem indít buszokat Görögországba. A Mávtoursnál jelentősen csökkent az Athénba utazó turisták száma. A Keleti Pályaudvarról naponta induló vonatok szinte üresek. Ennek oka lehet, hogy a magyar kalauzok megtagadták a szolgálatot Athén felé, ezért a két napos útra a MÁV nem tud hálókocsikat biztosítani.
