Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-24 / 174. szám
EGY KIS AMERIKA A GIMNÁZIUMBAN (3. oldal) BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1992. JÚLIUS 24. PÉNTEK ÁRA: 9,60 FORINT • III. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM Mai számunk melléklete i A szégyenlős elefánt Gondban van egy angliai szafaripark: 28 éves elefántja, Sahib nem akar házasodni, pedig öt nőstény is rendelkezésére áll. Az állatkert igazgatósága ezért 8000 fontért felbérelt egy hatvantagú szimfonikus zenekart, amely például Ravel Boleróját is el- játsza majd. Most már csak az a kérdés: mi lesz, ha szégyenlős az elefánt? Taxis hercegnő műkincsei A világ egyik leggazdagabb asszonya, a 32 éves Gloria von Thurn und Taxis hercegnő elhatározta, hogy árverésre bocsátja a családi műkincsgyűjtemény egy részét. Kalapács alá kerül az az igazgyöngy diadém és azok a gyémántok, amelyeket a hercegnő 1980-ban az esküvőjén viselt. Gloria kezeli a család vagyonát mindaddig, amíg most 9 éves fia, Albert nagykorúvá nem válik. Kegyetlen színjáték A barcelonai olimpia világméretű bojkottjára szólítottak fel svájci állatvédők, mert véleményük szerint csak így lehetséges a spanyolokra rákényszeríteni, hogy tiltsák be végre a bikaviadalokat. Az Állatok Elleni Erőszakot Ellenzők Ligájának elnöke szerint a bikaviadal egy „kegyetlen színjáték", amely szórakoztatja ugyan a közönséget, de a bikáknak csak szenvedést és halált jelent. Lábcsónakkal az óceánon Még néhány mérföldet kell pedáloznia, s megérkezik Angliába a 34 éves Dwight Collins amerikai ingatlanügynök: az első a világon, aki lábhajtásos csónakkal szelte át az Atlanti-óceánt. Június 12-én indult az újfundlandi St. John's-ból, s naponta 16 órát pedálozott, így naponta átlagosan 100 kilométert tett meg. A róka szimata A dél-kaliforniai Santa Barbara lakosai mikor esténként hazatértek a kocogásból, átizzadt lábbelijüket az ajtajuk elé tették. Reggelre azonban hűlt helyét találták. Miután G. Johnsonnak már a harmadik pár cipője tűnt el, a cipőjét riasztóberendezésre kapcsolta. Már az első éjszaka megpillantotta a tolvajt: egy rókát, amely az odújában több száz cipőt gyűjtött össze. Szakértők szerint a magyarázat: az izzadság sót tartalmaz és az állat nyilván ílymódon pótolta szervezetének sóhiányát. Filmforgatás Alsónyéken- bemutató Cannes-ban Alsónyéken, a Vasút utcában reflektorfényben úszik egy régi parasztház. Jeles András filmrendező és az Amerikai Egyesület Államokban, New York-ban élő Dettre Gábor dramaturg filmet forgatnak. A stáb egy hete van Alsónyéken, és harmadik napja tart a forgatás. Hogyan is kerültek Alsónyékre? A forgatáshoz vidéki házat keresett a rendező, amihez ez az épület rendkívül alkalmasnak bizonyult. A külső felvételeket Észtországban, Tallinban készítik. Alsónyéken augusztus 12-ig, míg Tallinban szeptember 25-ig forgatnak. A „Párhuzamos életrajzok" című magyar-francia kopro- dukciós film szereplőgárdája két csoportból áll. Egyrészt külföldön élő, hazánkban kevésbé ismert színészek, másrészt pedig magyarországi amatőrök játszanak a filmben. A főszerepeket Cora Fischer, amerikai, magyar származású kislány, valamint Kathleen Gáti, Kanadában született, profi színésznő játsza. Ez utóbbi nevével már találkozhatott a filmkedvelő magyar közönség. A másik neves sze- (Folytatás a 3. oldalon.) A forgatás szünetében Göncz Árpád Spanyol- országba utazott A Magyar Olimpiai Bizottság meghívására, a spanyol állam vendégeként tegnap Spanyolországba utazott Göncz Árpád. A köztársasági elnök a vasárnapig tartó spanyolországi látogatása során megtekinti a sevillai expo kiállítását és részt vesz a barcelonai olimpiai játékok megnyitó ünnepségén. Bankok csődje A három bankintézet csődjével kapcsolatos vizsgálat eddigi információi alapján a kormány tegnap megállapította: az ügy a pénintézetek hitelezési tevékenységének túlzott kockázatvállalására vezethető vissza. A felelősség feltárására irányuló vizsgálatok ugyanakkor még folyamatban vannak, az érdekelt állami szervek vezetői a jövő hét elején adják át jelentésüket a kormánynak. A lakossági kifizetéseket szavatolják. Bevezetik a középiskolai filozófiaoktatást A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az 1992-93-as tanévtől új tantárgyként bevezeti a filozófia tanítását a középiskolák IV. osztályában, a társadalmi ismeretek című tárgy oktatását pedig változatlanul érvényben levőnek tartja. Az iskolák maguk dönthetik el, hogy a kettő közül melyiket tanítják. Az erre vonatkozó közlemény a Művelődési Közlöny 1992. évi 13. számában jelent meg. Ezzel hatályát veszti a bevezetés a filozófiába című tantárgy választhatóságának ideiglenes felfüggesztéséről szóló 65736/91. XV. számú közlemény, amely a Művelődési Közlöny 1991. évi 16. számában jelent meg. A szénbányák és a szénA Dalai Láma a Parlamentben A XIV. Dalai Láma tegnap délelőtt egyórás megbeszélést folytatott az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságával. A testületet Fodor Gábor elnök, Iványi Gábor (SZDSZ), Lukács Tamás (KDNP), és Deme Zoltán (MDF) képviselte. Fodor Gábor a találkozó után a sajtó képviselőinek elmondta: a bizottság ismertette öszent- ségével a testület feladatait és beszámolt a törvényelőkészítésben betöltött szerepéről. A bizottság kérdésére a Dalai Láma szólt a tibeti helyzetről. Rámutatott, hogy a’kínai megszállás óta Tibetben súlyos emberi jogi problémák vannak „a kulturális és környezeti pusztítás szörnyű", őszentsége rendíthetetlenül ragaszkodik a tibeti kérdés békés megoldásához. A megbeszélésen elhangzott, hogy a jövő egyetlen útja a vallások közötti tolerancia. Fodor Gábor hangsúlyozta: a Dalai Láma szeretné, ha javulnának a magyar-tibeti kapcsolatok, ezért fel kíván állítani egy irodát hazánkban, amely terjesztené a tibeti kultúrát. Drága gyerekem ... ... szokták kezdeni mon- dókájukat a szülők, amikor középiskolás csemetéjük aggasztó viselkedésén „lelki- fröccsel" próbálnak változtatni. Ez a szólam már közhely- szerű - legalábbis sok esetben unottan hallgatják végig a hosszú folytatást -, de köny- nyen lehet, hogy az idei tanévkezdéskor a „drága" szó visszanyeri eredeti jelentését. Sajnos, ezt nem a nyelvünkben, hanem a gazdaságunkban történt változás idézi elő, ugyanis a tankönyvek beszerzése a középiskolákban is - hasonlóan, mint az általános iskolákban - akadály nélkül, de a tavalyinál jóval több pénzért történhet csak meg. A hetven százalékos áremelés után a tankönyvek és a füzetcsomag beszerzése önmagában is közel kettőezer ötszáz forintos kiadást jelent majd egy-egy tanuló szüleinek. A szekszárdi Garay János gimnáziumban például az alap tankönyvcsomag egy elsősnek várhatóan ezerötszáz forintba kerül, ami a még mindig megmaradó állami dotációnak köszönhető. Ugyanis: a forgalmazó által megszabott várakozási idő után, már csak a központi árusítóhelyeken lehet majd beszerezni a könyveket, még ennél is drágábban az úgynevezett szerződéses áron. A gimnáziumban bonyolítja a helyzetet az is, hogy a fakultációs könyveket külön kell beszerezni, és ez az angol fakultációt választók esetében plussz ezerötszáz forintos kiadással jár majd. A „pakliban" benne van még az említett intézményben, hogy néhány tanár külön tankönyveket kér, nem a gimnáziumiból tanít. Ez természetesen - bízva a tanárok szakmai tudásában és jószándékában - nem rossz, csak az utánjárás miatt elképzelhető, hogy a diákok már csak szerződéses áron tudják beszerezni ezeket a könyveket. (Folytatás a 3. oldalon) Bizakodó magyarok? Kelet-Európábán a magyarok és a lengyelek ítélik meg a legderűlátóbban gazdasági jövőjüket - állapította meg a Mintel, egy vezető brit piackutató cég új reprezentatív felmérésében. Az optimizmusról szóló megállapításnak némileg ellentmondani látszik, hogy a magyarok 70 százaléka azt gondolja, nincs meg a keményebb munka jutalma. Ez a legmagasabb arány a felmért országokban. Á Mintel ezer-ezer embert kérdezett meg Bulgáriában, Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban. A bolgáfrok közül csak 5 százalék gondolta, hogy nem érdemes többet dolgozni a jólétért. Csehszlovákiában a legkevésbé vállalkozó kedvűek az emberek, s a Mintel szerint ennek az az oka, hogy a volt keleti blokkban ott a legmagasabb az életszínvonal, nekik van a legtöbb vesztenivalójuk. erőművek összevonása Még az idén megtörténik - ha a kormány jóváhagyja - a mátrai, a pécsi és az ajkai erőmű, valamint a területileg érintett szénbányák va- gyonöszevonása, igazodva az energiapolitikai koncepcióhoz. Ennek előkészítő lépéseiről tárgyaltak tegnap az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban a témával kapcsolatos kormányelőterjesztés készítői. Bakay Árpád helyettes államtitkár elmonda: a tervek szerint a bányák és az erőművek közös igazgatás alá vonásával elkerülhetők lesznek azok az érdekellentétek, amelyek eddig - egyre élesedő módon - olykor már csak minisztériumi közbeavatkozással voltak kiegyensúlyozhatok. A következőkben ugyanis vállalati belügy lesz, hogy az erőmű mennyi szenet vesz át, milyen időszakban és milyen áron - a hozzá tartozó szénbányától. A készülő előterjesztés a tervek szerint szeptember második felében kerül a kormány elé, majd a szükséges kormányzati felhatalmazások megszerzése után megkezdődhet az érintett egységek összevonása. Dunaföldvári nyár A tizenharmadik oldalon olvasható összeállítást így lehetne összefoglalni: milyen is a nyár egy kisvárosban, ma Magyarországon? Ezúttal nemcsak a gondokról szólunk, mivel nyár van, a szabadságok ideje, a humort sem nélkülözi az öszeállítás. Az oldalt szerkesztette Ihárosi Ibolya, a fotókat Gottvald Károly, Hangyái János és Nagy László készítette. Szekszárdon járt Charles Lonsdale Tegnap Szekszárdon járt Charles Lonsdale, Nagy-Bri- tannia budapesti nagykövetségének másodtitkára, aki a Brit Know-How Alap ügyeivel foglalkozik. Az Egyesült Királyság kormánya az elmúlt két évben mintegy 900 millió forint támogatást nyújtott hazánknak a Know-How Alapon keresztül a gazdaság szerkezetének átalakításához, a privatizációhoz, kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez, különleges képzési programokhoz. (Folytatás a 2. oldalon) Lonsdale úr (középen) szerkesztőségünkbe is ellátogatott
