Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-07 / 159. szám
1992. július 7. TÁJOLÓ MEPUJSAG 5 Két hét izgalom Zenei verseny Moszkvában Több mint két hétig tartotta izgalomban az orosz zenekedvelőket a Moszkvai Konzervatóriumban a fiatal zeneművészek versenye. A Csajkovszkiról elnevezett nemzetközi ifjúsági verseny a múlt héten az ünnepélyes eredményhirdetéssel fejeződött be, majd a boldog győztesek a Konzervatórium nagytermében zárókoncertet adtak. A zongoristák között az első helyet a 15 esztendős Andrej Mogilevszkij - a neves zeneművész, Jevgenyij Mogilevszkij fia - szerezte meg. Az ifjú előadó nyilatkozatában A cseh alternatív színház Egy hete a prágai Manhardt Palota színháztermében a cseh alternatív színház egyik vezéralakjának, Jan Schmid rendezőnek a nagy író életét és gondolatait összefoglaló collage-zsal hivatalosan is megnyílt a Franz Kafka Színház. A darabot az idei alternatív színházi fesztivál keretében mutatták be. A második éve megrendezésre kerülő alternatív színházi fesztivál nevében is „nyílt", ezért az idén Kafkáról szóló darabbal egy olyan témához nyúltak, amely a prágaiakat foglalkoztatja. Jan Schmid, a neves „Studio Ypsilon" prágai kisszínpad vezetője az általa előszeretettel alkalmazott módszerrel, a „kollektív rögtönzéssel" ezúttal színiiskolák együttesével gondolatokban gazdag, magával ragadó darabot állított színpadra. A produkciót a nyár folyamán - tekintettel a várható turizmusra - főleg német nyelven adják elő, a cseh nyelvű premiert őszre tervezik. elmondta: ez a verseny központi eseménynek számít életében. Szerinte az ilyen, alkotó jellegű és tehetséget bemutató erőpróbák hozzájárulnak az orosz társadalom újjászületéséhez, és ez az ifjúsági verseny nagy jövő előtt áll. Ugyancsak első díjat nyert a zongoraművészek között az amerikai Emily Shear. A hegedűsök kategóriájában szintén az Egyesült Államokból érkezett fiatal hölgy, Jennifer Koch vitte el a pálmát. A két amerikai versenyző e kéthetes zenei versenynek köAz április 1-ével meghirdetett nemzetközi gyermekköltészeti pályázat magyar anyagát a közelmúltban zsűrizték Budapesten. A kétszázhuszonöt pályamunka közül a zsűri a szönhetően ismerkedhetett meg közelebbről az orosz kultúrával, a világ oly sok kiemelkedő zenészének szülőföldjével, Oroszországgal. A gordonkaművészek közöl a német Daniel Mül- ler-Shott bizonyult a legjobbnak. Nem múlhat el verseny a tévénézők szavazása nélkül sem: a nézők szívét Jekatye- rina Menysikova hódította meg, aki hivatalosan a zongoristák között a második helyen végzett. Az első helyezettek különleges díjként Borisz Szvinyin szobrász „Ijfú Isten" című alkotását kapták. nemzetközi pályázatra tizenöt gyermekmunkát tartott érdemesnek elküldeni Brüsz- szelbe. Ezek között van a gyö- rei általános iskola tizenegy ötödikes tanulójának munkája is. Megjelent Az Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg az Egyházak és vallások a mai Magyar- országon című kötet. A is könyv szerkesztője Ges- telyi Tamás. * Cukrászati ABC címmel, az Elvezetek gyöngyszemei sorozat legújabb köteteként került a könyvespolcokra. * A munka törvény- könyve és indoklása, 1992. címmel újra kapható. ♦ Saláták és előételek ízletes, friss, változatos saláták és remek előéte- lek hetedhét országból. (A könyvek a szekszárdi Kossuth Könyvesboltban vásárolhatók 1 meg.) Innenonnan Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház folyosógalériáján Görbe Ferenc fotóművész alkotásai láthatók. Július 12-ig nézhetik meg a Kínai kézművesség - csuhéból készült használati eszközök, elefántcsont és fafaragások című kiállítást. Á Bonsai klub legutóbbi kiállításáról videofelvételt készítettek. Ezt július 14-én, 17 órakor mutatják be a művelődési házban. Fesztivál Ausztriában Az időjárás kegyeibe fogadta a rendezvényt, így aztán a rendezők számítása túl szerénynek is bizonyult: a várt kétmilliónál többen voltak kíváncsiak a Donau-Inselen immár kilencedszer megrendezett fesztivál valamelyik rendezvényére. Éppenséggel volt miből válogatni: 20 színpadon 750 órányi szórakozást kínáltak a rendezők. A tájékozódást idejekorán - a legnagyobb példányszámú napilapban, a Neue Kronen Zeitungban - megjelent térkép segítette, no meg a helyszínen 1000 főnyi rendezósereg, információs sátor, és megannyi felirat. A két híd közötti árnyas, kellemes szigeten 15 kilométer kábelt fektettek le, és hogy a tengernyi vendég éhen ne vesszen, 70 standnál árultak virslit, kolbászt és innivalót. Voltak nemzetközi ételspecialitásokat kínáló bódék is - ezekben persze egyszerűbben, állva fogyaszthattak. A rendezvény egyees programjai nem biztos, hogy a kényesebb ízlé- sűeknek is megfelelhettek, - de azért ki-ki talált kedvére való mulatságot. A fellépő énekesek, együttesek között olyan nevek szerepeltek, mint Etta Scollo, Bonnie Tyler, az elmaradhatatlan Udo Jürgens, az Untouchables, és a sor hosszan folytatható lenne. A gyerekeknek, avagy gyermeklelkű felnőtteknek volt Bohóc Show, megannyi kabaré, egy-egy színpadon a folklór is feltűnt, lehetett bámészkodni, mert néhol a sokszínű közönség legalább annyi látnivalót kínált, mint az előadók. A rendezvény nagyobb közlekedési káosz nélkül lezajlott, láthatóan meghallgatták az érdeklődők a jó tanácsokat és a tömegközlekedést választották. A rendező - a bécsi SPÖ - elégedett, s feltehetően máris tervezi a jövő évi, a jubileumi tizedik Duna-sziget-fesztivált. Győréi általános iskolások a gyermekköltészeti pályázaton Vendégváró Bugacpuszta Dimbes-domhos rónaság az erdők karéjában Kecskemét város egykori pusztája, Bugac ma messze földön ismert idegenforgalmi látványosság. Bugacpuszta nevét hallva csak az képzel maga elé végeláthatatlan síkságot, aki még nem járt itt. Ez a vidék más, mint a délibábos Hortobágy. Dimbes-dombos, laza felszínű, kisebb-nagyobb kihívásokkal tarkított legelő. Facsoportok, erdőfoltok láthatók végig a pusztára vezető úton, a lovasbemutatók színhelyét pedig lombos erdők karéja övezi. A Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában lévő táj értékei mellett az őshonos, régen szi- lajon tenyésztett állatok látványa ragadja meg az ide érkezőket: a villás szarvú magyar szürke szarvasmarha, a csavart szarvú rackajuh, a vaddisznóra emlékeztető mangalicasertés és a nevezetes magyar félvér lovakból álló ménes. Pusztaötöst, lovasbemutatót sokfelé látni már az Alföldön. Aki mélyebben meg akarja ismerni ezt a tájat, annak érdemes erre több időt áldozni. Szállást találhat az üdülés céljára épített, környezetbe illő parasztházakban, vagy épp a lóistálló fölött kialakított motelben. A tanyasi üdülést választókat nyugalom veszi körül. A tanyaudvarokon gé- meskút, kemence és galambdúc, a nádtetős épületekben rusztikus bútorok. Mindezekkel jól megfér az összkomfort is. Reggel tücsökzenére kel az ember és az ébredő puszta látványa terül a szeme elé. Esténként a pusztát sötétzöld szegélyként veszi körül az erdő, amely alkonyatkor még szebb, mint nappal. A puszta életének központja volt régen és az ma is a Bugaci csárda. Ide érkeznek lovaskocsin a turistacsoportok a bemutató után. Citerazene, barackpálinka és gasztronómiai különlegességek várják a vendégeket. A csárda vezetője, Tóth József különösen büszke az itteni gulyáslevesre, de keménytarhonyát is olyant főznek, hogy még a diétára fogott nyugati turisták se tudnak ellenállni a mesterien ösz- szeérlelt ízeknek. Egyesül az itt készült ételekben a pásztorok hagyományos tudása és a mai konyhaművészet szakértelme. Bugacpuszta kapuja ma is az egykori gazda, Kecskemét. Itt, az ódon városházán érdemes a látogatást kezdeni, majd harminc kilométeres utazás déli irányba, s a látogató máris ott találja magát a természeti értékekben bővelkedő alföldi táj kellős közepén. Ellátogatott ide néhány éve, férje oldalán Lady Diana is. Manapság több errefelé a külföldi turista, mint a hazai vendég. Pedig felfedezésre érdemes a bugaci puszta. Nemcsak autóval lehet ide eljutni, hanem kerékpáron vagy akár a Kecskemétről induló kisvasúton is megközelíthető. Tv-napló Elmentek a katonák 1944 nyarán összeomlott a német front, Keleten, Nyugaton egyaránt. Ekkor már csak néhány háborodott hihetett Hitler győzelmében, a kilátástalan harcot azonban még hosszú hónapokig folytatták. Horthy proklamációja csak október 15-én hangzott el, de másnap már lemondott Szálasi javára, s az ország elindult az alvilág legmélyebb köreibe. Közben a szovjet csapatok gyorsan haladtak előre, az ősz folyamán birtokukba került Eszak-Magyarország, a Tiszántúl, az Alföld s novemberben átkeltek a Dunán és decemberben elfoglalták a Dunántúl jelentős részét, majd a tavaszra nem maradt sem fasiszta, sem nyilas az országban. Az első időben maguk az oroszok sem tudták, hogy milyen minőségben tartózkodnak itt, az első akciók, például emberek elhurcolása, megszállókra vallott, a felszabadító hadsereg képe csak később rajzolódott ki. A csapatok viszont a békeszerződés megkötése után is maradtak, sőt ,az osztrák államszerződés után sem indultak haza, jóllehet a nemzetközi jog is erre kötelezte volna Moszkvát. A többit tudjuk, az „ideiglenesen hazánkban tartózkodó" csapatok több mint negyven évig maradtak, míg azután egy évvel ezelőtt, a világpolitikai fordulat következtében, megszűnt az „ideiglenesség". Az évforduló legbizarabb eseménye mindenképpen a Szabadság-szobor lepelbe burkolása volt, nem csekély költséggel. A szándék nem világos, a szabadság jelképe fantommá változott, akár Hamlet apjának szellemét is jelképezhette volna, s megfejtését az is nehezítette, hogy a lepelben mintha épp a szabadság rejtőzött volna el. Látványos, de ügyetlen ötlet, a jelképnek ugyanis csak akkor van értelme, ha egyértelmű, mindenki számára ugyanazt mondja. A televízió Vészi János és Sántha László dokumentumfilmjével emlékezett: Isten veletek, oroszok! Milyen is volt ez a közel fél évszázad, amíg itt voltak közöttünk? Megszállók voltak-e vagy barátok, sőt „örök barátok", ahogyan minden ünnepi megemlékezésben mondták? A válasz nem is olyan egyszerű. A katonákkal a magyar lakosságnak kevés kapcsolata volt, kaszárnyákban éltek, izolálva a külvilágtól s a tisztek sem köthettek barátságot, nem járhattak a magyar családokhoz. Jellemző volt a kecskeméti tanárnő, aki már egy éve élt Magyarországon, minden nagyon tetszett neki, de Pestre ennyi idő alatt sem jutott el. Egy-egy parancsnok ünnepi gyűléseken ott ült a megyei vezetők között az emelvényen, de szorosabb kapcsolata ezekkel sem volt. Ennyi idő alatt természetesen sok minden megtörténik, akár az is, hogy egy tank kiszabadul a kaszárnyából, vagy az őrnagynak megtetszik egy nő, amint hallottuk, de az a gyanúm, hogy a németországi amerikaiakról cifrább történetek járják. A híradó-részletek csak az ünnepekről szóltak, a kor szó- használatával a szovjet segítségről, a katonai video-csoport felvételei a sivár kaszárnyaéletről, a megszólaltatott szemtanúk pedig saját élményeiket mondták el, amelyek között gyilkosság épp úgy szerepelt, mint részegeskedés. A hadsereg tagjai azonban mást is csináltak, amit addig - tudtommal - nem mért fel senki. Ha hébe-hóba kiszabadultak a laktanyából, üzleteltek, mesélik, hogy Tolnán benzint épp úgy lehetett venni, mint televíziót, vagy búvárruhát. Ki tudja, mennyi mindent írtak így le a katonai leltárokból. A filmet nézve az ifjabb nézők azt gondolhatták, hogy nem is történt itt semmi különös, mert a 45-ös elhurcolásokról, a hadifoglyokról szó sem esett, az 56-os megtorlásról sem. A kép azonban nem ilyen egyszerű, a közkatonák nyakába varrni a megszállás tényét nem is lehet. A film csak a külsőségekről szólt, pedig a lényeg ezek mögött van: ez a hadsereg azért tartózkodott itt, hogy bármikor beavatkoz- hassék, ha a magyar és ezzel együtt a szovjet hatalmi érdeket valami veszélyeztetné. Ennek látványos jelét adták már akkor, amikor Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát elrabolták, ami ellen a Nyugat különösebb meggyőződés nélkül tiltakozott csak, ők tartották fenn a párturalmat az 50-es években, ők verték le a szabadságharcot 56-ban, s - adatok vannak rá - Kádár akkor is ragaszkodott jelenlétükhöz, amikor Hruscsov megcsillantotta a lehetőséget, hogy végtére haza is mehetnének. Amikor egy évvel ezelőtt elmentek a katonák, a fenyegetettség szűnt meg, a beavatkozás lehetősége. Erről nem esett szó a részleteiben hatásos filmben, amely csak arra vállalkozott, hogy búcsút intsen a távozóknak: Isten veletek, oroszok! Csányi László Pályázati figyelő 1. / Az Országos Képzési Tanács pályázatot hirdet képzési célú alapítványok részére. A pályázat célja, hogy a munkanélküliek képzésére szolgáló programokat (pl. távoktatás) valósítsanak meg, illetve a képzéssel új munkahelyek létrehozását is elősegítsék, s céljaik végrehajtásához más forrásokat is jelentős mértékben mozgósítsanak. A pályázatokat folyamatosan lehet benyújtani. * 2. /A történelmi dokumentumfilmek kuratóriuma az alábbi pályázatot hirdeti meg: Az Országgyűlés az 1992. évi költségvetésben az elmúlt évtizedek történelmi eseményeinek dokumentumfilmen történő megörökítésére 100 millió forintot különített el. Ennek elosztására a művelődési és közoktatási miniszter által összehívott kuratórium az alábbi pályázatot hirdeti meg. Pályázni lehet történelmi dokumentumfilmek készítésére, amelyek életutak, a jelenben futó történelmi folyamatos események ábrázolására vállalkoznak. Benyújtási határidő: 1992. szeptember 15. * A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 74/11-928. Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 óráig. Ugyancsak tájékoztatás kérhető a paksi ifjúsági irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/11-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14.00-20.00 óráig. * Felhívjuk figyelmüket, hogy a pályázatokat nem az irodához kell beküldeni, az iroda csak közzéteszi azokat.
