Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-06 / 158. szám

2 MSPUJSAG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. július 6. Román önkéntesek, Jelcin Moldova: Alekszandr Lebegy tábornok, a . 14. hadsereg nemrégiben ki­nevezett parancsnoka az orosz-moldovai csúcsta­lálkozó kapcsán kijelen­tette: a moldovai vezetés időnyerésre törekszik hogy egy újabb támadást készítsen elő. A tábornok bejelentette: bizonyítékaik vannak arról, hogy román önkéntesek is harcolnak; a hadműveletekben 32 ön­kéntes román pilóta is részt vesz. Lebegy hozzá­tette, hogy az erre vonat­kozó filmfelvételeket és fényképeket készek átadni bármely nemzetközi vizs­gálóbizottságnak. Borisz Jelcin orosz elnök a moldovai helyzetet érintve kifejtette: a Moldo- vában állomásozó 14. had­sereg kivonásáról csak az­után kezdődhetnek meg a tárgyalások, ha a moldovai parlament rendezte a Dnyeszter vidékének jogi státusát. Oroszországi privatizáció Moszkva: Az orosz el­nök rendeletet adott ki a privatizációs folyamat fel- gyorsításáról. Borisz Jelcin szerdai dekrétuma értel­mében már novemberig ki kell árusítani a köztársa­ságban működő állami vállalatok zömét. Az el­nöki rendelet azzal egy- időben lépett életbe, hogy az orosz kormány - a pi­acgazdaság felé tett újabb fontos lépésként - egysé­gesítette a rubel árfolya­mát. Gazdag olaj lelőhelyek Jekatyerinburg: A szverdlovszki körzet és az Ural egész térsége igen gazdag kőolajban - állítják az Uralszkij Rabocsij című lapban az orosz akadémia uráli intézetének szakértői. Becslésük szerint a neve­zett területen 400 millió tonna kőolaj található a föld felszíne alatt. A lap megemlíti a már feltárt olajlelőhelyek pontos elhe­lyezkedését is. A szakértők rámutatnak: a nyersanyag felszínre hozatala a föld tektonikus szerkezete mi­att meglehetősen bonyo­lult. Titkos egyezség olajvezeték építésére Szöul: Titokban egyez­ségre jutott a két Korea arról, hogy 2000 kilométe­res gázvezetéket építenek föl, amely összeköti őket a szibériai földgázmezőkkel. Tudatjuk mindazok­kal, akik ismerték és szerették, hogy özv. SEBESTYÉN GYÖRGYNÉ 78 éves korában csen­desen elhunyt. Temetése 1992. jú­lius 7-én, 16 órakor lesz a kakasdi temető­ben. Előtte 15 órakor gyászmise lesz a ka­kasdi templomban. Gyászoló gyermekei és a rokonság HOGYAN KÖSSÜNK BIZTOSÍTÁST? Cégek, vállalkozók, kistermelők, magánszemélyek Sorozatunkban az Alkusz Kft., az első Tolna megyei biz­tosításközvetítő és tanácsadó cég segít eligazodni a biz­tosítók és biztosítások egyre bonyolultabb rendszerében. Kötelező gép jármű-felelősségbiztosítás I. Osztályba sorolva ... Polgárőrség Tevelen Feladatuk a bűnmegelőzés, vagyonvédelem Az elmúlt évben bevezetett újrendszerű gépjármű üzem­bentartójának kötelező fele­lősségbiztosítása egyéves év­fordulójához érkezett. A korábbi biztosítási díjak az alábbiak szerint módosul­tak. (lsd.táblázat) Ezen túl el­kezdődött egy új fajta idő­számítás is, amely - az ide vo­natozó kormányrendelet ér­telmében az első biztosítási év eltelte után díjengedményt, vagy jaótdíj fizetési kötelezett­séget jelenthet. A szakzsargon által bo- nusz-malusznak nevezett rendszer - lásd táblázat - a szerződő autós számára azt je­lenti, hogy a megfigyelési idő­szak alatti károkozásmentes vezetésért, évente 5 százalék kedvezményt (bonuszt) kap, s így tíz év alatt eljuthat az ak­kori alapdíj 50 százalékáig. Károkozás esetén viszont egy okozott kár 2, két okozott kár esetén 4, három okozott kár esetén 6 osztállyal romlik a besorolása. Ha 4 vagy több kárt okozott a megfigyelési időszakban, akkor mindig az M4 osztályba kerül. Tehát a legrosszabb malus fokozat esetén az alapdíj két­szeresét kell megfizetni. 1993. július 1. után - mivel jelenleg mindenki az A0 osztályban van - az addig átadásra kerülő egy betétlap 35 százalékkal növeli a biztosítási díjat, két vagy több károkozás pedig kétszeres díjat eredményez. Tehát a fenti időponttól el­kezdődik az addig egységes - AO-ás - mezőny széttagoló­dása, s míg a szrerencsések egyéves kármentes múltjuk jutalmaként magasabb osz­tályba (Bl, 5 százalékos díj- kedvezmény) léphetnek, ad­dig a kevésbé szerencsések — átadott betétlapjaik számtól függően - amalus osztályok valamelyikébe visszaminősí­tettnek. Azt sem árt tudni, hogy a megszerzett előnyök és hátrá­nyok a szerződést kötő szemé­lyéhez kötődnek, függetlenül attól, hogy a károkozás pilla­natában éppen ki vezette az autót. Hiába tünteti ■ fel tehát az autótulajdonos feleségét ká­rokozóként - mondván, hogy neki nem számít, hiszen csak évente egyszer ül a volán mögé, - a biztosítási díj akkor is emelkedni fog. Az 1992 július 1-től 1992 de­cember 31-ig terjedő idő­szakra érvényes biztosítási dí­jak: Személygépkocsik 850 cm3 alatt 851-1150 cm3 1151-1500 cm3 1501-2000 cm3 2000 cm3 fölött Motorkerékpárok 150 cm3 alatt 151-350 cm3 350 cm3 fölött Autóbuszok 10-19 férőhelyig 6870 Ft 20-79 férőhelyig 10.560 Ft 80 férőhely fölött 7950 Ft Trolibuszok 50000 Ft T ehergépkocsik 2 t teherbírás alatt 5520 Ft 2,0-6, t 6360 Ft 6,01 fölött 8520 Ft Vontatók 9330 Ft Pótkocsik Nehéz pótkocsi 930 Ft Könnyű pótkocsi 810 Ft Személygépkocsi utánfutó lakókocsi 630 Ft Motorkerékpár utánfutó 570 Ft Mezőgazdasági vontatók 720 Ft Lassú járművek 570 Ft Segédmotoros kerékpárok 630 Ft A sorozat következő része a károkozással foglalkozik. (folytatás az 1. oldalról) A létszámban némi fluktuá­ció azért tapasztalható, de többnyire emelkedik. Jelenleg 108 tag van, akiknek az élet­kora 18-tól 60 éves korig ter­jed, s foglalkozásukat tekintve pedagógustól a fizikai dolgo­zóig minden megtalálható. Fő feladatuk a bűnmegelőzés, vagyonvédelem. Másfél hó­napra mindig rendszeres szolgálati beosztás készül, mely szerint éjszaka fél 11-től hajnali 4 óráig járőri szolgála­tot teljesítenek, többnyire 3-5-en. Ez függ attól is, hogy mikor számítanak nagyobb mozgásra. A járőri szolgálat­ban a rendőrség is részt vesz. Rendszeresen ellenőrzik az in­tézményeket, a templomot, a plébániahivatalt, és az idős emberek házának környékét. De útjuk során többek között az oktatási intézményhez, sportpályához, gázcseretelep­hez is ellátogatnak körül­nézni. — Teszik ezt az embere­kért, a faluért, önmagukért, mindenkiért - mondja a pol­gármester. Keresik a lehetőségét an­nak, hogy akik saját gépkocsi­jukat használják, a költségeik valamiképpen visszatérülje­nek. Tervezik a Közbiztonsági Alapítvány életrehívását is. A hivatal segítséget abban nyúj­tott, hogy a polgárőröknek személyre szóló igazolványt készíttetett. Veszélyhelyzet­ben a polgárőröket a rendőri szolgálati szabályzat és az ön- kormányzati törvény védi, eszközt önvédelemre nem használhatnak, nem is állhat rendelkezésükre. Az éjszakai megfigyelésen túl ügyelnek arra is Tevelen, hogy idegen ne forduljon meg a községben úgy, hogy ne tudnának róla. Ezért szerve­ződött meg a nyugdíjasok kö­rében a nappali figyelő szolgá­lat is. Csupán fél óra kell ah­hoz, hogy egy idegen vára­kozó gépkocsi feltűnést kelt­sen, s máris jelentkeznek a polgármesternél a rendszám­mal. Most szerveződik a fi­gyelő szolgálat, azzal a céllal, hogy mindenki figyelje a má­sikat, vigyázzon a másikra, egymásra. A polgárőrség szervezete Nyugaton már elfogadott, s tekintélye van. Mindenki tudja, hogy a rendőrség mel­lett nagy szükség van rájuk, és egyre nagyobb szükség lesz. Baka-Gyarmati Az egy megfigyelési időszakon belül okozott károk számától függő átsorolási táblázat: Jelmagyarázat: A=alapdíj, B=bonus, M=malus Indulási osztály Okár 1 kár 2 kár 3 kár esetén az új osztály 4 oá' több BIO 0ß0 B10 B8 B6 B4 M4 B 9 0,55 B10 B7 B5 B3 M4 B 8 0,60 B 9 B6 B4 B2 M4 B 7 0,65 B 8 B5 B3 Bl M4 B 6 0,70 B 7 B4 B2 A0 M4 B 5 0,75 B 6 B3 Bl Ml M4 B 4 0,80 B 5 B2 A0 M2 M4 B 3 0,85 B 4 Bl Ml M3 M4 B 2 0,90 B 3 A0 M2 M4 M4 B 1 0,95 B 2 Ml M3 M3 M4 A0 1,00 B 1 M2 M4 M4 M4 Ml 1,15 A0 M3 M4 M4 M4 M2 1J5 Ml M4 M4 M4 M4 M3 1,60 M2 M4 M4 M4 M4 M4 2,00 M3 M4 M4 M4 M4- pusztai téri ­Készülődés a járőrözésre Ausztria Lottó A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 27. héten a lottó nye­reményösszeg az első nyerőosztályban: 31.507.025 schilling. A nyerőszámok: 7,13,20, 26,28, 36. A pótszám: 5. A Joker nyereményösszeg első nyerőosztályban 5.102.519 schilling. A Jokerszám: 183.648. 2790 Ft 3930 Ft 4530 Ft 7440 Ft 12.780 Ft 810 Ft 1110 Ft 2130 Ft Macedónia: nép és nemzet (Folytatás az 1. oldalról) Macedónia sorsáról soha­sem dönthettek azok, akik ezen a területen éltek. Az 1878-as orosz-török háború nyomán felszabadult Mace­dóniát (pontosabban annak legnagyobb részét) a San Ste- fano-i békeszerződéssel Bul­gária kapta meg, amely maga is akkor nyerte el önálló álla­miságát fél évezredes török fennhatóság után. A San Ste- fano-i után tartott berlini érte­kezlet azonban „visszaadta" ezt a területet Törökország­nak. Bulgária, Szerbia, Mon­tenegro (Crna Gora) és Gö­rögország 1912-ben balkáni szövetséget hozott létre Tö­rökország ellen, ennek kereté­ben Szerbia és Bulgária megál­lapodott, hogy autonóm terü­letté változtatják Macedóniát. A megállapodás szerint a két részre osztott macedón terüle­tek egyike „nem vitatott terü­letként" Bulgáriához került volna, míg a „vitatott terület" az orosz cár döntőbíráskodása alapján, népszavazás útján vált volna autonómmá. Az 1912-13-as balkáni háborúban főképpen szerb csapatok nyomultak előre e vidéken a hátráló törökökkel szemben, s Belgrad és Athén 1912-es tit­kos katonai megállapodása nyomán az 1913-as bukaresti szerződéssel Macedónia terü­letének 9/10-ét Szerbia és Gö­rögország osztotta fel egymás között, Bulgáriáé lett a blagoevgrádi és a sztrumai körzet. Ez utóbbiról Bulgária kénytelen volt lemondani az I. világháború után megalakult szerb-horvát-szlovén király­ság javára. E terület aztán az 1929-ben létrejött Jugoszláviához tarto­zott. A területen élő szinte va­lamennyi népcsoport létre­hozta saját szervezeteit, őrizte nyelvét, vallását, kultúráját. Ma már gyakorlatilag felmér­hetetlen és kideríthetetlen, hogy milyen mértékű migrá­ciós mozgások jellemezték a földrajzi értelemben felfogott Macedóniát, minden ország azzal vádolja e térségben az összes többit, hogy asszimilá­ciós politikával sújtotta és sújtja az ott élőket. Gyakorlati­lag mindenki hamisítással vá­dol mindenkit. A 20-as évek közepétől a Komintern berke­iből indult el az a felfogás, hogy ha Macedónia létezik, akkor macedón nemzetnek is léteznie kell. Egy ideig ezt el­fogadták Jugoszlávia és Bul­gária későbbi vezetői is, de az első pillanattól másként ér­telmezték azt. Vallási alapon nem lehetett meghatározni a macedón nemzet mibenlétét, a keresztény, ortodox, muzul­mán hagyományok kevere­dése sem adott sok fogózko- dót. Maradt a nyelvi meghatá­rozás. A macedón nyelv cirill- betűs abc-je csak néhány be­tűvel tér el például a bolgár­tól. A macedón és a bolgár nyelv sokkal közelebb áll egymáshoz, mint a bolgár és az orosz, Skopjéban és Szófiá­ban tökéletesen megértik egymást a macedónul és bol­gárul beszélők, jóllehet nyelv­tanilag nem elhanyagolható a különbség a két nyelv között. De a szerbeknek sem kell tol­mács, ha Macedóniában jár­nak, hiszen mindkét nyelv a szláv nyelvcsaládhoz tartozik. AII. világháború idején a ti- toista partizánmozgalom nagy befolyással rendelkezett a Balkánon. Bulgáriában nem egyszer Tito szemére vetették, hogy akaratát megpróbálta érvényesíteni a görög és a bolgár partizánmozgalomban is. Tito már 1943-ban, Sztálin­nak küldött egyik táviratában leszögezte, hogy a macedón nemzet függetlenségét csak a független Jugoszlávia kereté­ben tudja elképzelni. Georgi Dimitrov ezzel szemben már akkor úgy vélte, hogy a terüle­ten népszavazást kell tartani, a macedón nép (Bulgáriában csak nagyon kevesen vallották a macedón nemzet létezését) függetlenségét a majdan kia­lakítandó balkáni munkás-pa­raszt föderációban kell bizto­sítani. E föderáció nem jött létre. Macedónia tagköztársaság­ként Jugoszlávia része ma­radt, a pirini részen élő mace­dón népcsoport „vissza-bol- gárosítása" az 50-es évek de­rekán kezdődött el, Szófia azóta azt az álláspontot képvi­seli, hogy a vardari Macedó­niában „bolgár gyökerű" nép és bolgár kisebbség él. Szófia szerint a mintegy 2,1 milliós lélekszámú Macedón Köztár­saságban 1920-ban még 120 ezres tiszta bolgár kisebbség élt, a szerb asszimilációs poli­tika következtében - állítja Szófia - számuk 1961-ben 63 ezerre, 1991-re 25 214-re csök­kent. Macedóniában és Görögor­szágban is léteznek olyan poli­tikai áramlatok, amelyek „minden macedón és minden macedón terület" egyesítésé­nek a jelszavát hangoztatják. Görögország attól tart, hogy a Jugoszláviából kivált Mace­dón Köztársaság területi kö­vetelésekkel áll majd elő, At­hént már e köztársaság elne­vezése is bosszantja. Szófia egyebek között attól tart, hogy Skopje előbb vagy utóbb fel fogja vetni a Bulgáriában élő „macedón nemzetiségi ki­sebbség" kérdését. Néhány nappal ezelőtt a bolgár kül­ügyminiszter világosan leszö­gezte: Bulgáriának nincsenek területi követelései a Macedón Köztársasággal szemben. Szó­fia elismeri a Maceon Köztár­saságot, de a macedón nemzet létezését nem. Bulgária szerint a független Macedón Köztár­saságnak ugyanezt ki kellene nyilvánítania, ahogyan azt is, hogy semmilyen formában nem fogja felvetni „macedón nemzeti kisebbségként" a Bulgáriában, Görögországban és más államokban élő mace­dón népcsoportok ügyét. Skopje a köztársaság füg­getlenségének nemzetközi el­ismerése után először kap le­hetőséget arra, hogy önállóan határozhassa meg sorsát, önál­lóan dönthessen olyan prob­lémákban, amelyek esetleges kiélezése újabb puskaporos hordók előgurulását válthatja ki a Balkánon. A macedón ve­zetést most elsősorban a köz­társaság északi területem élő szerbek elszakadási törekvé­sei nyugtalanítják. A macedón nép önrendelkezési jogát senki nem vitathatja a nem­zetközi elismerés után, Skop­jénak viszont foglalkoznia kell majd mindazon népek és nemzetiségek önrendelkezési jogának a kérdésével, amelyek a köztársaság területén élnek. Ezt a kérdést évszázadokon keresztül senkinek sem sike­rül megoldania, a Macedón Köztársaság önállóvá válása talán elősegíti ennek rendezé­sét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom