Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

1992. július 31. DUNAFÖLDVÁR NÉPÚJSÁG 13 Nyári beszélgetés A megye legrégebbi gyógyszerészével Nagy Sándor, a város és a szakma Sanyi bácsija a megye legrégebbi gyógyszerésze. Nem a legöregebb, mint hang­súlyozta, hanem a legrégebbi. Gyógyszerészdinasztia sarja, de vele a hagyomány véget is ér, mert három gyermeke kö­zül egyik sem választotta ezt a hivatást. Ismeri az egész vá­rost, s a medicina hazai törté­netét, ugyanis 1945 óta egy­folytában Dunaföldváron él. A beszélgetés azzal indult, hogy mik ma a divatos orvos­ságok? Mit vesznek?- Algopirint, Kalmoporint. Jellegzetesen nyári készítmé­nyek is léteznek, volt most is a városban egy hasmenéses jár­vány. Igencsak fogytak az el­lene használatos medicinák: a széntabletta, meg a többi.- Nyáron nagyobb a forga­lom?- Fel is borítja a menetren­dünket! Normális esetben ha­vonta kell csak szálítani, de most hetenként hozzák a ké­szítményeket. Ehhez az is hozzájárul, hogy az infláció miatt le kellett szállítani a készletet, tehát a csökkentett készlettel szolgáljuk ki a na­gyobb forgalmat. Szerencsére tudok németül, ezért nem okoz gondot, ha külföldiek kérnek valamit. Az orvosok ilyenkor mennek hosszabb szabadságra, ezért nagyobb adagokat írnak fel azoknak, akiknek erre szükségük van.- Mit kérnek még kimondot­tan nyáron az emberek?- Sok az allergiás megbete­gedés, a srandszezonban jel­legzetesek a szembetegségek, és a szúnyogallergia.- Szúnyogallergia?- Amikor a csípés nyoma nem múlik el gyorsan és ma­gától. Főleg gyerekeknek kér­nek ilyenkor hűsítő, viszketés elleni kenőcsöt, rázókeveré­ket, vagy hintőport.- Mi a véleménye a mai ipari­lag előállított orvoságokról?- Régen is gyógyítottam száz forintos orvossággal, most meg látom a ezer-nyolc­ezer forintos külföldi ké­szítményeket.- Azf akarja mondani, hogy a hatás nem az áron múlik?- Pontosan. Az egész vilá­gon ismert jelenség a gyárak érdekeltsége a gyógyszerfor­galom növelésében, illetve a minél nagyobb bevételben.- Mit tud ajánlani helyettük?- Szerencsére ismét divatba jöttek a természet ajándékai, a gyógyfüvek, gyógyteák. Sok bajra ezek éppen olyan hatá­sosak, mint az orvos által felírt gyógyszerek. Vannak olya­nok, amelyek se nem ártanak, se nem használnak. Ezekről nem mondok semmit, csak azt ajánkim. az érdeklődő közön­ségnek, amiről már legalább négyen-öten azt mondták, hogy használt.- Mi a szép a hivatásában?- Biztos nem az, hogy kia­dom a kalmopirint. Természe­tesen, az embereken segíteni. Én még tudok gyógyszert ké­szíteni is. Most már mindent dobozban kapunk, nem olyan érdekes a munkánk, mint ré­gebben.-Túl van már a nyugdíjkor­határon. Mit tervez a továbbiak­ban?- A privatizáció érkezésé­vel együtt megyek el nyug­díjba. Azt már nem vállalom. Beszélgettünk még sokat a családról is. Sorsuk maga a magyar történelem. Anyai ágon faddiak, mint ahogyan a történetről a kétszázéves sír­bolt tanúskodik. A legrégebbi családi emlék, egy diploma arról, hogy egyik ősét, Szom­bathelyi Pált, I. Ferdinánd ki­nevezte megyei aljegyzőnek. Mivel természetesen nincs kéznél az okirat, Sándor bácsi emlékezete szerint ez 1820 és 30 közöt keletkezhetett. 'Apai ágon erdélyi, nagyap­jának Marosvásárhelyen volt patikája. Édesapja 1919-ben Faddon lett szerelmes és le­gott meg is nősült. Aki ezek után azt képzeli, hogy Sanyi bécsi ott született, nagyon té­ved. Az esemény még az év­ben a mai Burgenlandban tör­tént, Nagymartonban, ahol szülei patikát béreltek. Sajnos* édesapja egy év múlva meg­halt, akkor hazajöttek. Mikor anyja lánytestvére is elhunyt, az ittmaradottak összeháza­sodtak, így lett az unokatest­vére testvére, amikor ő kettő, Nagy Sándor pedig egyéves volt. Járt is később abban a pa­tikában, amelynek az épületé­ben született. Szeretettel és megbecsüléssel fogadták ott is, mint ma mindenütt Duna­földváron. Ihárosi Ibolya Füstbe ment terv A múlt hétre összehívott önkormányzati testületi ülés határozatképes volt, s az Orp­heus Bt. területvásárlási ké­relmét is megtárgyalták. Döntés született arról, hogy Dunaföldvár egyik város széli területén négyzetméteren­kénti száz forintos áron meg­vásárolható a kérelmezett te­rület, hogy oda egy helyi vál­lalkozó külföldi bankpartner segítségével hamvasztót épít­sen. Ebben az objektumban - melynek vonzáskörzete há­rom megyényi - nem csak megboldogult embereket, ha­nem jó pénzért kórházi hulla­dékokat is el lehetett volna égetni. Lehetett volna, mert a beruházást nem Dunaföldvá­ron, hanem a megye egy má­sik - még meg nem nevezett - részén építik fel. Ezt már Bognár Zoltán, az Orpheus betéti társaság veze­tője mondta el, akinek nyugati bankpartnere az ügy húzó­dása miatt visszalépett a föld­vári befektetéstől. Talán ha a képviselő urak előbb meg tudták volna vi­tatni, hogy milyen szaghatású lesz az a füst, ami légbemegy, akkor a tervezett beruházás nem ment volna füstbe.- nagy ­Vállalakozás a volt könyvtárban Végre hasznosítják az egy éve üresen álló, volt vá­rosi könyvtár épületét. Az önkormányzati testü­let múlt heti ülésén határo­zat született az épület el­adásáról. A pályázat végül mégis eredményesnek bi­zonyult. Lukácsné Berczeli Magdolna nem kevesebb, mint négymillió forintot va­lamint plussz általános for­galmi adót fizet a tulajdon­jogért. Az ingatlant minden­képpen vállalkozásra sze­retné felhasználni a család. Valamilyen szolgáltató te­vékenységet tervezenek, de elképzelhető, hogy varro­dát létesítenek a volt könyvtár központi helyen lévő, de felújításra, átalakí­tásra szoruló épületében. Visszatérés az egykori "oskolába" Jutalom a földrajzban jeleskedöknek Engyel Gyula ajándékai iskolásoknak Meghosz­szabbitott nyitva tartás Még egy hónapig meg lehet tekinteni a Várban az Erdélyi Művészetért alapítvány rendezte tár­latot, mert meghosszab­bították a nyitva tartá­sát. Szeptember végéig láthatók tehát az Er­délyben élő magyar képzőművészek csodá­latos művei, melyeket minden Dunaföldvárra látogatónak ajánlunk. Engyel Gyula nyomdász 1949-ben hagyta el Magyaror­szágot, s indult el a világba szerencsét próbálni. Mindvé­gig választott szakmájában dolgozott. Nyomdászként ment nyugdíjba Kanadában, Torontóban. Kint találkozott feleségével is, aki szintén magyar, Őr- battyánból származik. Két fiuk született, akik szintén jár­tak már otthon, Dunaföldvá­ron. A fiatalabbik a nős, gye­reke is van. 1985-óta évente hazalátogat Engyel Gyula Földváron élő unokanővéréhez. Az idén hat hetet töltött itthon, s a múlt héten ment haza. Már koráb­ban is előfordult, hogy külön­féle jutalmakat adott iskolá­soknak. Azt viszont az idén hatá­rozta el, hogy ezentúl minden évben nyolc nyolcadikost ju­talmaz meg azok közül, akik a földrajz tudományában jeles­kednek. Tavaly nem sikerült személyesen átadnia. Az idén viszont részt vett a ballagási ünnepségen. Bemutatkozott, s színes történeteket mesélt ar­ról, hogy az elmúlt évtizedek­ben miként járta be a világot, Alaszkától Afrikáig. Az ajándékokat szépen be­csomagolva személyesen adta át. Hogy pontosan mit tartal­maznak, azt csak a megaján­dékozottak tudják. Az biztos, Kanadát ismertető képek, anyagok voltak benne, vala­mint kazetták, más földrajzi tárgyú emlékek és húsz kana­dai dollár is. Gyula bácsit az iskolások érthetően nagy izgalommal várják vissza. Olvasószolgálat Orvosi ügyeletek Az orvosi ügyeleteket az alábbiakban közöljük. A központi ügyeletek mű­ködési ideje július 31-én 18 órától augusztus 3-án regei 8 óráig tart. Szekszárdon a Mártírok tere 16. Tel.: 16-157., Dr. Szentgáli Gyula u. 2. Tel.: 16-828. Dombóváron és kör­nyékén központi ügyelet. Bá- taszék, Kossuth u. 54. Tel.: Bátaszék 32. Decs körzetében, ügyeletes dr. Gondi Klára (Decs, Őcsényi u. 10. Tel: 40.). Tolnán, Garay u. 6. Tel.: 40-340. Bonyhádon, Széche­nyi tér 16. fsz. 7. Tel.: 51-412. Pakson, Rákóczi u. 1. Tel.: 10-222. Dunaföldváron, Béke tér 8. Tel: 75/41-348. Nagydo- rogon, Kossuth u. 37. Tel.: 33-052. Tamásiban, Dózsa Gy. u. 18-22. Tel.: 12-11. Hőgyé- szen, Kossuth u. 7. Tel.: 88-163. Pincehelyen, központi ügyelet Tel.: 30. Gyönkön összevont ügyelet Tel.: 87-184. Iregszemcsén, Rákóczi u. 1. Tel.: Regszemcse 3. Állatorvosi ügyelet Az ügyelet 1992. július 31-én 16 órától augusztus 3-án reggel 8 óráig tart. Báta­szék: dr. Szabó Ákos, Báta­szék, Budai u. 56. Tel: 488. Bonyhád: dr. Gonda György, Lengyel, Petőfi u. 63. Tel.: Lengyel 15. Dombóvár 1.: dr. Némedi István, Kurd, Petőfi u. 35. Tel.: 74/85-045. Dom­bóvári II.: dr. Tóth Lajos, Nak, Petőfi u. 102. Tel.: 74/85-351. Dunaföldvár: dr. Túri Árpád, Dunaföldvár, Beszédes 2. Tel.: 75/43-717. Gyönk: dr. Kop- pán Miklós, Szakály, Kossuth u. 16. Tel.: 88-334. Regszem­cse: dr. Tihanyi János, Reg­szemcse, Garay u. 8. Tel.: 228. Nagy dörög: dr. Bartek Károly, Nagydorog, Kossuth 4. Tel: 75/33-049. Paks: dr. Czár Ti­bor, Paks, Biritó 29. Tel.: 75/14-234. Pincehely: dr. Pa- tonai Iván, Pincehely, Vörös­marty 12. Tel.: 11. Szekszárdi dr. Szép László, őcsény, Pe­tőfi u. 3. Tel.: 32. Tamási: dr. Teszler János, Tamási, Árpád u. Tel.: 714/19-63. Tevel: dr. Szabó Gyula, Felsőnána, Dó­zsa u. 6. Tel.: 38-047. Tolna: dr. Enyedi Pál, Tolna, Feste­tics u. 54. Tel.: 40-432. Gyógyszertárak Szekszárdon: a Köjál-szék­házban. Bonyhádon: a Perczel Mór u. 9. sz. Dombóváron: (Hunyadi tér) Ügyeletes még: Bátaszék, Nagydorog, Pince­hely, Simontomya és Hő- gyész gyógyszertára. Duna­földváron és Tamásiban a he­lyi gyógyszertár, Pakson a vá­rosközpontban lévő két gyógyszertár. Tolnán a 11/39. sz. Alkotmány utcai, Magyar- kesziben a 11/43. gyógyszer- tár tart ügyeletet. A többi ügyeletben lénye­ges változás nem történt. Temetés A PANTEON Kegyeleti Szolgáltató Magyar-Német Kft. (Szekszárd, Háry J. u. 2.) teljes körű szolgáltatással áll ügyfelei rendelkezésére. Ál­landó telefonügyelet Szek­szárdon munkaidőben 8-16-ig, 74/19-702, munka­időn túl 74/11-601, 74/15-685 (Tolnán: 74/40-247). Fax: 74/19-702. A Kharon Kegyeleti Szol­gáltató Kft. (Dombóvár, Ady u. 6.) teljeskörű szolgáltatással áll ügyfelei rendelkezésére. Állandó telefonügyelet Dom­bóváron munkaidőben 8-16.30 óráig: 74/66-408, munkaidőn túl: 74/85-221, 74/66-408. A PANTAR Kegyeleti Szolgáltató BT. Paks, Kálvá­ria u. 2. teljeskörű szolgálta­tással áll Paks és környező te­lepüléseken az ügyfelei ren­delkezésére. Állandó telefon­ügyelet munkaidőben: 75/11-065, munkaidőn túl: 75/11-719. Cigány hitvilág a temetőben Segítik a műveseállomást Elvi döntést hozott az önkormányzat arról, hogy támo­gatja a szekszárdi műveseállomás működését. Kinyilvánították abbéli szándékukat, hogy ha a megfelelő előterjesztés elkészül, százezer forintot adnak az életbevá­góan fontos orvosi beavatkozást végzőnllomás működésé­hez. Annál is inkább helyénvaló volt a döntés, mivel a város­ból hat beteg szorul rendszeresen arra, hogy géppel távolít­sák el szervezetéből azokat a salakanyagokat, amelyeket ve­séjük maga nem képes kiválasztani. A mentőszolgálat he­tente többször is behozza a megyeszékhelyre a dunaföld- vári rászorulókat. A temetők nem a halottak­ról szólnak, hanem az élők­ről. Arról a képességünkről, hogy emlékeink vannak, hogy szerettünk, és ezt fon­tosnak tartjuk megőrizni. Halhatatlanságunk sem bennünk van, hanem utóda­inkban. Ha senki nem ját­szana, nem olvasna Shakes- peare-t, nem hallgatná Johan Sebastian Bach muzsikáját, hiába keringene halhatatlan lelkűk az űrben, a túlvilágon, a menyországban vagy a po­kolban - kinek kinek, hite szerint mégis eltűntek volna az időben. Akiről nem tudnak, akire nem emlékez­nek, az nincs többé. Az ősi hitvilágok sajátja az a meggyőződés, hogy a másik életben, ahova a halott távo­zott, teljes valójában folytatja életét. E hit sokat segített a régészeknek megismerni ele­ink mindennapjait, hiszen azzal a következménnyel járt, hogy a halottakkal elte­mették használati tágyaikat, a piramisokba éppúgy, mint az avarok, ősmagyarok sírja­iba. Innen ismerjük lószer­számaikat, íjaikat, sőt, sorsu­kat is. Ez a hitvilág őrződött meg máig a cigányság szokásai­ban. A képen látható meg­ható szépségű emlékhely a felvégi temetőben látható. Az ittmaradt hozzátartozók az emléksarokban elhelyezték az elhunyt kedves tárgyait, valamint ételt, italt is odaké­szítettek számára Milyen következtetést vonna le ebből rólunk pár száz év múlva egy régész?

Next

/
Oldalképek
Tartalom