Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
1992. július 30.----------------------Lf* HÁZU NK TÁJA KÉPÚJSÁG 5 Növényvédelem mindenkinek Uborka: a tomboló pero- noszpórajárvány megfékezését Mikai C, Galben, Previcur vagy Bravo* kijuttatásával kísérelhetjük meg. Tünetmentes, illetve enyhén fertőzött állományban a kontakt, réztartalmú szerek (Champion, Rokkol, rézoxiklorid, Bordóilé FW, Bordói por, Cuprosan, Miltox) is elegendőek. Kontakt kén (Kumulus, Thiovit, Szera, Miorothiol, Kénkol, Szulfur) kombinálásával gondoskodjunk a lisztharmat megelőzéséről is. Paradicsom: a baktériumok Kasumin, a gombák Bravo*, Poliyram, Antracol, Dithane, Orthocid vagy Buvicid K kipermetezésével gátolhatok. A kontakt, réztartalmú szerek (lásd uborka) valamennyi kórokozó ellen hatásosak. A fi- toftórával (paradicsomvész) fertőzött növények felszívódó készítménnyel (Curzate, Galben, Ridomil, Sandofan, Mikai C, Previcur) gyógyíthatók. Bab: babzsizsik ellen a zöl- déréskori védekezést pergamenéréskor - mikor a hüvelyek pergamenszerűek - ismételjük meg Bancol vagy Nevi- fosz* rovarölő szerrel. Petrezselyem: a liszthar- matjárvány blokkolása kontakt kénnel (lásd uborka) - súlyos esetben Rubigan EC vagy Afugan* felszívódó szerrel kombinálva - lehetséges. Téli alma: varasodás ellen kontakt, réztartalmú szerrel (lásd uborka) vagy kontakt, szerves készítménnyel (Delan, Bravo*, Polyram, Antracol, Orthocid, Buvicid K, Dithane), lisztharmat ellen kontakt kénnel (lásd uborka), almamoly ellen pedig a Dimilin, Nomolt, Zolone, Bancol, Unifosz, Ant- hio*, Fendona, Sharpa, Sumi-Alfa rovarölő szerek valamelyikével végezzük el a zárópermetezést. Ahol a vér- tetű és a pajzstetvek felszaporodtak, ott szerves foszforsa- vésztert (Zolone, Anthio*, Ult- racid*, Ekalux*, Dimecron**, Phosdrin**) feltétlenül használjunk. Ügyeljünk az élelmezésegészségügyi várakozási idők betartására. Birs: a gyümölcs „kukaco- sodását" és rothadását kiváltó molyhernyók az almamolynál tárgyalt szerek valamelyikével irthatok. Szilva, késői őszibarack: megjelent a gyümölcsmolyok (szilvamoly, keleti gyümölcsmoly, barackmoly) 3. nemzedéke. A termés megóvása érdekében későn lekerülő fajtáknál további kémiai beavatkozásra van szükség (Dimilin, Zolone, Ultracid*, Ekalux*, Unifosz, Fendona, Sherpa, Danitól*). Leszüretelt gyümölcsfélék: néhány kórokozó és kártevő még szüret után is veszélyezteti gyümölcstermő növényeinket. Az ellenük való védekezéssel már a következő év termését alapozhatjuk meg, mert a fák, cserjék tovább megőrzik lombjukat, vesszőik, rügyeik jobban beérnek, zavartalanul áttelelhetnek és a jövő évi induló fertőzés alacsonyabb lesz. Kajsziban, korai őszibarackban, meggyben, cseresznyében és pirosribiszkében Sporgon*, Delan (ribiszkében nem engedélyezett tek), Ch. Fundazol, Topsin-M, Orthocid, Buvicid, Buvicid K, Polyram vagy Dithane gom- baolő szerrel és Zolone, Unifosz, Bi 58, Sinoratox, Ekalux *, Dimecron** vagy Phosdrin ** rovarölő szerrel permetezzünk. Egresben és feketeribiszkében - az előzőek mellett - lisztharmatölő készítményt (kontakt ként vagy Karat- hane-t) is használunk. Málnában - a letermett vesszők eltávolítása után - a fent ajánlott rovarölő szerek egyikét kontakt, réztartalmú szerrel - lásd uborka - kombinálva juttasuk ki. Szamócában valamelyik kontakt, réztartalmú szer mellé atkaölő szert (Mitac, Pol-akaritox) keverjünk. Szőlő: peronoszpóra és lisztharmat ellen még 1 vagy 2 zárópermetezést ajánlunk kontakt, réz- illetve kéntartalmú szerekkel (lásd uborka). A korai fajták zsendülnek, ezek botritisz elleni, kémiai védelméről ismételten gondoskodjunk (Ronilan, Rovral, Sumilex, Plyocin). A levél- és gubacsatkák elleni védekezésnek (Omite, Neoron, Danitól*, Torque**, Mitac) július végén, augusztus elején van az optimális ideje. Ezzel a kezeléssel a telelőre vonuló népességet alaposan megtizedelhetjük, így tavasszal erős, korai atka-kártétellel nem kell számolnunk, sőt, sok esetben a tavaszi atkairtás teljesen szükségtelen. A *-gal jelölt készítmények feltételes, a **-gal jelöltek nagyüzemi forgalmúak. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás A szőlő hónalj ázásáról A szürkepenész elleni védekezésnél fontos a szőlőben a fürtigazítás. Nem csupán növényvédelmi szempontból, de a szőlőfürtök jó beérésének is feltétele, hogy kiszabadítsuk a tőke belső, árnyékos részéből. Kedvező, ha a fürtöt árnyékoló levelet levesszük. A csemegeszőlő édesebb lesz, de a vörösbort adó fajtáknál is növekszik a cukor és a színanyagtartalom. Zsendüléskor a fürtöket árnyékoló idős levelek már úgysem teljes értékűek, de azért a túlzott ritkítással kárt okozunk. A művelési módtól függően a buja lombozatot a szőlőhajtás csonkázásával csökkentjük, figyelve nemcsak a fürt, de a vessző beérésére is. A fürt fölött - fajtától függően - legalább hat egészséges levelet hagyjunk. A hónaljhajtások a tetejezett szőlő nyári rügyeiből természetszerűen törnek elő. Amikor ezeket tőből törjük ki, akkor újból és újból kinőnek, sűrítve az állományt és gyengítve a vesszőt. Ha azonban két-három levélre visszacsípjük, akkor nem hajt ki másik hajtás a kitört helyett, és a meghagyott hónaljhajtás-leve- lek jelentős mértékben hozzájárulnak a cukorképzéshez. A hónaljhajtásokat tehát nem kitörni hanem visszacsípni kell. M. V. Francia gombaölő-szerek a szőlő védelmében ■ MIKAL ■ ROVRAL CUPROSAN SUPER D RHŐNE-POULENC I RHÖNE-POULENC- AGRO BORSOD KFT. (218/1534^J S Árvácska, nefelejcs Kedves, ősszel virágzó dísznövényeink az árvácska, a nefelejcs. A magokat július végétől vethetjük. A magvetést árnyékolással védjük a túlzott felmelegedéstől és tartsuk állandóan nyirkosán. A két-három centiméteres nagyságú növényeket 10x10 centi- méteres távolságra tűzdeljük. Kertbarátok figyelmébe • • Ötletek, módszerek a vízszámlák „lefaragására Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Augusztus 1.: Pécs. Augusztus 2.: Bonyhád, Kaposvár, Pécs. Augusztus 4.: Sellye. Országos kirakodóvásár: Augusztus 1.: Komló. Autóvásár: Augusztus 1.: Kecskemét, Makó, Pécs, Siófok. Augusztus 2.: Bonyhád, Gödöllő, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kecskemét, Nagykőrös, Pécs, Szeged, Szolnok. A szekszárdi piac árai szárazbab 80-90 burgonya 20-25 fejeskáposzta 8-10 vegyeszöldség 20-30 vöröshagyma 15-20 uborka 15-30 zöldbab 30-4 paradicsom 30-41 zöldpaprika 40-70 görögdinnye 15 körte 20-30 szilva 20-30 őszibarack 20-50 szőlő 40-50 tojás 5-6 Nemcsak hajózni, öntözni is muszáj - kivált, amikor a nyár olyan szeszélyesen osztja az égi áldást, mint az idén. A magas vízdíjak ugyan köny- nyen „lebeszélik" az embert a locsolásról, de a takarékos öntözésnek vannak egyszerű, házilag is alkalmazható módszerei - érdemes kipróbálni ezeket. A még fiatal, nagy térállású növények esetében fontos a tőöntözés, ami lefektetett tömlővel, úgynevezett szivárogtató vízkibocsájtással könnyen megoldható. Méghozzá akkor is, ha olyan kicsi a víznyomás, hogy a vízszórókat nem is működtetné. A módszer lényege: a tömlő végét duga- szoljuk be vagy szorosan kössük el - a csőpalásott pedig a tövek helyénél (esetleg valamivel sűrűbben is) megtüzesí- tett tűvel lyugassuk ki. A csapot, azaz a víznyomást úgy állítsuk be, hogy megközelítőleg egyformán enyhe áram- lású legyen a szivárgás minden lyuknál. Különösen a cserjecsoportoknak és a szőlőállománynak tesz jót ez a fajta öntözés. A karós vagy lugas-paradicsom, a dália és más tekintélyes méreteket elérő növény vízigényéről külön-külön kell ugyan gondoskodni, de a módszer szintén igen takarékos. Süllyesszünk tövük mellé fém vagy műanyag kannát, vödröt - alján egy-két tűszú- rásnyi nyílással. Feltöltve azután a „sebzett" edényekből körülbelül annyi víz szivárog a talajba, amennyi e növények igénye és szükséglete. A vízben feloldhatunk - legfeljebb 0,2 százalékos arányban - tápláló műtrágyát, ügyelve arra, hogy az apró nyílások ne tö- mődjenek el. (Ezért érdemes először úgynevezett törzsoldatot készíteni, amit aztán megszűrünk és vízzel felhígítunk.) Az idősebb fák, az elterebélyesedett cserjék, rózsatövek, szőlőtőkék esetenként igénylik, hogy mélyebben levő gyökereik is vízhez jussanak. Ezért a tő környékén talajfúróval, hegyes végű rúddal mélyítsünk legalább félméter mély levezető nyílásokat a talajba, s azokon át juttassuk vízhez a szomjas gyökérzetet. Még hatásosabb a „dréncsö- vezés": félméter mélységig függőlegesen süllyesszünk csöveket (pl. 20-30 mm átmér- jőjű PVC-csöveket) a talajba, egymástól fél-, egyméter távolságban. Alsó harmadukat - akár több sorban is - lyuggas- suk át. A csaknem talajszintig süllyesztett csöveket azután töltsük föl öntözővízzel és esetenként híg tápoldattal. Eltö- mődés ellen a felső csővégeket borítsuk be hálódarabokkal. Télre egyébként farúd-dara- bokkal kell a csöveket bedugaszolni - így házi öntözőberendezésünk évekig jó szolgálatot tehet. Dr. Komiszár Lajos Ferenczy Europress Gazdálkodóknak A darazsakról Karcsú derekával és csípésével kapcsolatban emlegetjük a darazsakat. Mostanában az érőfélben lévő és a már megérett gyümölcsök rendszeres látogatói. Leginkább a vékonyhéjú és nedvdús gyümölcsöket, így többek között a szőlőt és a körtét kedvelik. Kártételét a házikertekben tapasztalhatjuk. A lugasszőlőn látogatását követően üres és barnuló bogyóhéjak maradnak vissza. Erre a maradékra a háziméh is rájár, megtévesztve a gazdát, mert kikezdeni a gyümölcsöt csak a darázs képes. A darázskirálynő áttelelve, tavasszal alapít családot. A dolgozók a fiasítást feldarabolt rovarlárvákkal etetik. Ezért egészen a gyümölcsérésig hasznosak. Elszaporodásuknak a száraz, meleg időjárás kedvez, ezért az idén több darázskárra számíthatunk. A fészkek felkutatásával és eltávolításával védekezhetünk. Az üregben lévő fészket az esti órákban, forró vízzel kell kiönteni, a kiálló fészket zsákkal leborítva kell leválasztani és forróvízbe mártani. Békésebb és kevésbé veszélyes megoldás a „csapdázás". A lugasba-literes befőttesüvegeket akasszunk ki, melyekbe cukros vizet és egy kis sört öntünk. Az üveg tetejét zsírpapírral bekötözzük és a kisuj- junkkal középen kilyukasztjuk. Ezen a nyíláson a darazsak bemennek, mert nem tudnak ellenállni a sör csábításának, de a kijáratot már nem találják meg. így a darazsak által igen kedvelt Irsai Olivér szőlő is megvédhető. Mauthner Vince A málna vesszei A málnasarjak évről-évre felújúlnak, s termés után a letermett - második éves - vesszők elpusztulnak; ezeket tőből le kell metszeni. Nem szabad a vesszőket őszig, sokszor kora tavaszig meghagyni, mert egyrészt a megmaradó, száradófélben lévő vesszők gátolják a fiatal sarjak fejlődését, másrészt a betegségek is könnyen átvándorolnak a fiatal sarjakra. így terjed a málna legveszedelmesebb betegsége: a veszőfoltosság. Tehát: a letermett veszőt málnaszüret után azonnal metsszük le és égessük el. A birkanyáj Fotó: Kispál Mária Birkatartóknál Alsónyéken A gyapjút nem veszik, csak a bárányt megvásárolni, nincs terület, ahol megtermeljék. Alsónyéken a birkatartásnak hagyományai vannak, de sokan eladták az állatokat, nem szívesen tartották. — Az erdőgazdaságnál gépkocsivezetőként dolgozom - kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth József -, én leginkább a nap második felében, illetve a hétvégeken tudok a birkákra vigyázni. A munkából a család is kiveszi a részét, ahogy tudnak besegítenek. A nyájat éjszakára mindig bezárják, drótkerítés védi őket. Az állományt nincs szándékukban lecserélni, hisz ehhez két év is szükséges. Ezektől az állatoktól már nem sok gyapjút várnak, báránytermelésre állnak át. „Azt kell csinálni, amire kereslet van" - mondják.- pusztai téri A bátaszéki termelőszövetkezetben tíz éve alakult szakcsoport, ide tartoztak az alsónyékiek is, akik birkatartással foglalkoztak. Aztán megfordult a vüág, ez is megszűnt. Ezzel együtt annak a lehetősége is eíveszett, hogy a legelőt ingyen kapják a téesztől. Alsónyéken négyen nem adták föl a birkákkal való foglalatosságot, összeálltak, és bérbe vették a falu határában, a Betekincspuszta bejáratánál lévő területet. Molnár László 25 éve tart birkákat, korábban sofőrként dolgozott a téesz- ben, most munkanélküli. Ó felügyeli a több mint kétszáz birkát. — Valamivel kell foglalkozni. Ha valaki becsülettel csinálja, akkor a birka nem ráfizetéses. A munkát el kell végezni, nem szabad nézni azt sem, hogy ünnep van vagy vasárnap. Pár éve még a gyapjúból megvettük a takarmányt, most a 200 forintos gyapjúár lement 30-40 forintra. Gyapjúval nem érdemes foglalkozni, egyáltalán nem kifizetődő, veszteséges. A bárány viszont tisztán megmarad. A bárányeladásra az idén nem lehet panaszkodni. A két és fél hónapos bárányt 2 és 3 ezer forintért lehet eladni. De az állattól nem szabad sajnálni az abrakot sem. A bárányra még a szakcsoport idejében volt szerződésünk, de nagyon megbántuk, hogy megkötöttük, ráfizetéses volt. Most már nincs ilyen. Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt kénytelenek Tóth József Molnár László
