Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

1992. július 29. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és ______Ipar-______ K AMARA HÍREI Külkapcsolatot keresők figyelmébe Románia: A Tolna Me­gyei, valamint a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi üz­letember találkozót szervez szeptember 16-18-án Csík­szeredán. Rendezvényünk célja, hogy kereskedelmi kapcsolatok kialakítását se­gítsük elő a román és ma­gyar vállalatok, vállalkozók között, valamint informáci­ókat nyújtsunk az együtt­működés lehetőségeiről és az országok kereskedelmi jogszabályairól. Szlovénia: A Szlovén és a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara a Radgonai (Al­pok-Adria) Vásárral egy- időben, augusztus 27-én Ra- dencitíen szlovén-magyar üz­leti napot szervez. A magyar vállalkozások magyar- nyelvű tájékoztatót kapnak a szlovén külkereskedelmi és gazdasági szabályozásról, valamint a két ország teljes­körű céginformációs bázisa is rendelkezésükre áll. Ezt követően előre lekötött üz­leti tárgyalásokra kerül sor, melyre a szlovén részről több, mint 100 üzletember jelezte részvételét. „Szlovén termék, szlovén minőség" szlogennel szak­mai üzleti vásárt tartanak a gorenjei régió székhelyén Kranjban szeptember 8- 11-én. Ausztria: Kamaránk a Ste- ier Kereskedelmi Kamarával közösén üzleti találkozót szervez Grazban szeptember 1-jén. A találkozón előre megbeszélt üzleti találko­zókra kerül sor. Németország: Szeptember 9- én Baden-Württembergi és magyar üzletembertalál­kozót és szemináriumot tar­tunk Pécsen. A német részt­vevők listája már rendelke­zésünkre áll. A Magyar Gazdasági Kamara német partnerével közösen német-magyar gazdasági napot szervez ok­tóber 14-15-én Lipcsében. A rendezvény célja, hogy hoz­zásegítse a vállalatokat a német, különösen az új szö­vetségi tartományok gazda­ságára vonatkozó gyakorlati információk megszerzésé­hez és új vállalati üzleti kap­csolatok létesítéséhez. Az előzetes program és a német részről már bejelentkezett vállalatok listája megtekint­hető. * További információkkal az érdeklődők rendelkezé­sére áll irodánk. Új IPOSZ-program A magyar falvak és városok fejlesztésének, felújításának felgyorsításáról Míg a budapesti EXPO '96 és a hozzá kapcsolódó vidéki programok településeinknek csak szűkebb körét érintik, a honfoglalás 1100 éves évfordulójára minden város és falu joggal kívánja szebbé tenni magát, környezetét, műemlékeit és értékeit. Az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara és a Településüzemeltetők Országos Szakmai Szövetsége kez­deményezi falvaink és városaink az évfordulóra történő építési, felújí­tási folyamatának felgyorsítását. Ezzel a céllal 1992. augusztus 20-án az ópusztaszeri országos ünnepség keretében társasági megállapo­dás elnevezéssel, dokumentumot írnak alá^i résztvevők. Olasz tésztakészítő üzem Munkahelyteremtés Alsónánán A bátaszéki termelőszövet­kezet 1986 óta nem használta az alsónánai rétesüzemét. Az épület azóta is üresen állt, tel­jesen kihasználatlanul. Csa­ládi vállalkozásban három család - köztük öt munkanél­küli van - összefogott és UNIKONT néven betéti társa­ságot alakítottak és saját erő­ből megvásárolták az épületet. Régi vágyukat kívánják itt megvalósítani azzal, hogy olasz tésztaüzemet indítanak. Az induláshoz azonban az épület teljes felújítását kellett elvégeztetni, amit a bátaszéki termelőszövetkezet vállalt. A bt. vezetője Kökény Balázs, kereskedelmi vezetője Ruff Ferencné, és gazdasági veze­tője Gyepes József. A társaság több lépcsőben kívánja meg­valósítani az elképzelését. Az első az üzem felszerelése - a jövő héten érkeznek meg a gépek. Második lépcsőként különböző élelmiszerekben gondolkodnak, míg a harma­dikról a későbbiekben dönte­nek majd, hiszen az épület fennmaradó, kihasználatlan részét is hasznosítani szeret­nék. A tésztaüzemben 18-20 főt - zömében alsónánai asszonyo­kat - alkalmaznak, akiknek je­lenleg nincs munkájuk. Há­rom műszakban készítenek koleszterinmentes durum- lisztből hatfajta tésztát: cér­nametéltet, kis- és nagykagy­lót, spagettit, makarónit, kis­kockát és spiráltésztát. Az alapanyagot kezdetben Nagykállóról szállítják, de tárgyalásokat folytatnak a Tolna Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat­tal is. A technológiát a Plasta Fio­rina nevű csákvári üzemtől veszi át az alsónánai vállalko­zás. A csákváriak a féléves termelést felvásárolják tőlük, s el is szállítják, de tárgyalnak a A siker titkai Ne csapongjon! Meg akarja lepni a tárgya­lóasztalnál ülő partnereit? Vesse be manuális képességeit akkor is, ha sohasem árult el leonardói képességeket! Ha tud, készítsen ábrákat vagy rajzokat, melyek például a megvitatandó műszaki jellegű témához tartoznak. Meglátja, milyen óriási hatást vált ki „mesterműveivel". Partnerei számára kétség nem fér hozzá: ön teljes fegyverzetét kész a cél érdekében felvonultatni. Vigye mindig magával a gondosan rendszerezett aktá­kat! Ezzel is bizonyítja, hogy ön készült, s szakmájának mestere. Ha bármit mond, az mindig legyen konkrét és tö­mör! Kerülje a nehezen ért­hető, elvont érvelést! Arra fe­leljen, amit mások tudni sze­retnének! Nem hiszi el, milyen fontos, hogy partnere nyelvén fejezze ki magát! Ha szak­nyelvről van szó, ezáltal nem­csak figyelmességéről, de sza­kértelméről is tanúbizonysá­got tesz. Ha időnként szünetet tart, szavai nagyobb nyomatékot kapnak. Ne untassa és gyö­törje a többieket véget nem érő, oda nem illő locsogással! Önmagát soha ne tegye ne­vetségessé vagy szavahihetet- lenné! Ha először átgondolja a tárgyalás menetét, akkor nem derülnek ki az ön gyenge pontjai, melyeket a felek ki is játszhatnak. Ne játszón mó­kust, vagyis ne ugráljon az egyik témáról a másikra. Ne feledje egyetlen percre sem, hogy a sikeres tárgyalási stí­lusnak és az eredményes munkának ugyanazok a felté­telei: a következetesség és az alaposság! Ne tartson a viták­tól, de ezek közben ne vesszen el a részletekben! Vállalkozni akar? Jegyezze meg! A bemutatkozástól a „termékkeresztelőig" Amikor az új vállalkozó kilép a pi­acra - és nagyjából ismeri az igényeket, a fontosabb versenytársakat -, az első teendő a bemutatkozás. Az önismerte­tés a termék jellegétől, a vállalkozás tő­keerejétől függően lehet rövidebb vagy hosszabb, de semmiképp sem hagy­ható el! A bemutatkozásnak, a marke­ting-tevékenységnek már nálunk is könyvtárnyi irodalma van, csakhogy ezt zömmel a klasszikus piaci körül­mények „testére szabták". Követke­zésképp a bennük foglaltakat a hazai viszonyokra kell adaptálni. Méghozzá nem csupán az értékesítő, hanem a vá­sárló, a felhasználó helyzetét is figye­lembe véve. Az egy az egyben átvett módszerek a mi - piacgazdaságra most átálló, a nyugati országokétól eltérő módon kiépült - gazdaságunkban nem ígérnek sikert. A marketing-tevékenység két fő jel­lemzője, hogy rendkívül költségigé­nyes és hatása nem azonnal, hanem minimum egy-másfél év után érvénye­sül. Ezért az akció megkezdése előtt mindenképp ajánlatos részletes ráfor­dítás/ eredmény (ismert angol termino­lógiával: cost/benefit) analízist készí­teni. A cél annak fölmérése, hogy az adott vállalkozás esetében milyen módszerek célszerűek és gazdaságo­sak, milyen időtávon belül mekkora költséggel járnak, mikor kezdenek hatni és milyen eredménnyel. Az ilyen típusú előrejelzést olyan szakemberrel érdemes elkészíttetni, aki nemcsak a marketinget, hanem a cég tevékenysé­gét is jól ismeri. A marketing fogalma alatt általában az értékesítés, a szállítás és a reklámo­zás igénybe vehető eszközeinek az üz­leti célokat legjobban szolgáló kombi­nációját értik. (Már csak ezért sem ke­rülhető meg annak előzetes megfo­galmazása, hogy rövid- és középtávra melyek a vállalkozás üzleti céljai). Szé­lesebb értelmezésben a személyzeti ténykedést, a munkatársak kiválasztá­sát, költségeiket, szociális támogatásuk gyakorlatát, stb. is jelenti. Sorozatunkban a szűkebb jelen­tés-tartalmú marketinggel, elsősorban az üzleti kapcsolatok megszervezésé­vel, megtartásával és folyamatos bőví­tésével foglalkozunk. Alapkövetel­mény tehát az értékesítés támogatása - ami jóval több, mint a reklám. E tevé­kenységnek ugyanis már a termék, a kínálatra szánt tevékenység kifejleszté­sével egyidejűleg meg kell kezdődnie, hogy a célzott fogyasztói réteget a vál­lalkozó a legmegfelelőbb minőséggel, választékkal, a legkedvezőbb árral és korszerűséggel nyerje meg. Hangsúlyozni kell azonban, hogy tartós üzleti sikerre csak az a vállalko­zás számíthat, amely stabil és garantált minőséget, biztonságos felhasználást és a fogyasztói igények változását kö­vető terméket, szolgáltatást nyújt. Ügyes reklámfogásokkal ugyan silány terméket is el lehet sózni borsos áron - de ez nem garantálja a tartós piaci je­lenlétet és üzleti eredményt. Épp ellen­kezőleg ... Az értékesítési marketing lényeges eleme: a bevezetendő termék folyama­tosan, jól terítve, széles körben Kapható legyen. Ha a fogyasztó az ízlése sze­rinti termékhez nem jut hozzá, egyha­mar átszokik a mindenütt kapható má­sikra. S a hagyományos piacgazdasá­gokban közhely, hogy könnyebb a ve­vőt megszerezni, mint visszaszerezni. Az értékesítési marketing fontos eleme a jól megválsztott terméknév is. Jó, ha a keresztszülők gondolnak arra: akkor „nyerő" az elnevezés, ha - pél­dául egy termékcsaládra vonatkoz­tatva - könnyen megjegyezhető, kiej­tése külföldi számára sem jelent nyelv­törő mutatványt, és a termékcsaládon belül az egyes termékfajtáknak önálló, ötletes fantázianevük van. A névadás fontosságát érzékelteti, hogy van olyan nemzetközi - koránt­sem etikus - gyakorlat, hogy a piacon már bevezetett, jó csengésű márkane­vet egy-egy betűvel megrövidítik vagy éppen megtoldják. A turpisság persze - a csökkent értékű minőség révén - hamar kiderül, de következményeit sokszor a vétlen márkanév tulajdono­sai is megérzik. Szorosan az értékesítés támogatásá­hoz tartozik a rövid, közérthető, a cél­zott fogyasztók ismereti szintjén írott használati utasítás. Ez három elemet mindenképp tartalmazzon: a használat biztonsági követelményeit, a takarékos alkalmazás mikéntjét és a kiegészítő elemek használatba vételének módját. Az okos vállalkozó itt is figyel a kül­csínre, s például egy sokezer forintos termékhez nem afféle „sajtcédulát" mellékel használati utasításként. Ny-é Ferenczy Europress Már csak az utolsó simítások vannak hátra piacról horvát, ukrán és moldvai partnerekkel is. Várhatóan szeptembertől kulturált, jó körülmények kö­zött vehetik majd föl a munkát az asszonyok, akiknek egész­ségére is ügyelnek a vállalko­zók. Az ERGONOM Kft.-vel kötöttek szerződést munka- védelemre, valamint teljes üzemegészségügyi orvosi el­látásra. - p. téri ­Jogszabályfigyelő 98/1992. (VI. 17.) Korm. ren­delet a Kisvállalkozói Garan­cia Alapról (Magyar Közlöny 62. szám). A Garancia Alap létreho­zása a kisvállalkozói hitelek felvételét megkönnyítő garan­ciarendszer létrehozásának első lépése. Bár a kormány- rendelet a végső garanciát vál­laló elkülönített állami pénza­lapról intézkedik, abból meg­ismerhetők a későbbi kialakí­tásra kerülő garanciaintéz­mény főbb paraméterei. A hi­telgaranciát csak belföldi ma­gánszemélyek, ezek többségi tulajdonában levő társaságok, szövetkezetek és a Munkavál­lalói Résztulajdonosi Program megvalósítására létrejött - 300 főnél nem többet foglalkoz­tató - szervezetek vehetik igénybe. A kötelezettségvállalás ösz- szege nem haladhatja meg a 100 millió forintot, a hitel fu­tamideje pedig a 10 évet. 100/1992. (VI. 19.) Korm. rendelet a külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos devizafizetések lebonyolítá­sának rendjéről szóló 52/1990. (III. 21.) MT rendelet módosí­tásáról (Magyar Közlöny 64. szám). Ha a külkereskedelmi szer­ződésekkel kapcsolatos el­számolások pénznemét ál­lamközi megállapodás nem állapítja meg, külkereske­delmi szerződést kötni, fize­tést teljesíteni stb. konvertibi­lis pénznemben vagy forint­ban lehet. A külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos forintfizetések a külföldiek külkereskedelmi forintszámlá­ján bonyolódnak le. A rendelet meghatározza a számlára, illetve a számláról való fizetés feltételeit, szabá­lyait. A külföldi a számla egyenlegét csak korlátozottan használhatja fel, külföldi pénznemre nem váltható át, külföldre nem utalható át, il­letve a felvett összeg nem fi­zethető vissza. 101/1992. (VI. 19.) Korm rendelet a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet módosítá­sáról (Magyar Közlöny 64. szám). A rendelet előírja, hogy a gazdálkodó szervezet a csőd­eljárás, illetőleg a felszámo­lási eljárás közzétételétől szá­mított 5 napon belül köteles a második és további bank­számláit felmondani, és az azon levő összegeket a válasz­tott bankszámlára átutalni. A csődeljárás befejezéséig, ü- letve a felszámolási eljárás so­rán kötött egyezségig a gaz­dálkodó szervezetnek nem le­het több bankszámlája. 38/1992. (VI. 22.) AB hatá rozat az általános jövedele­madóról szóló jogszabályok­ról (Magyar Közlöny 65. szám). Az Alkotmánybíróság hatá­rozata szerint az általános jö­vedelemadóról szóló 45/1983. (XI. 20.) MT rendelet, 45/1983. (XI. 20.) Pm rendelet és 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet a jövőben nem alkalmazható, adóvizsgálat során azok alap­ján adókötelezettség, adóhi­ány nem állapítható meg. A NEMZETKÖZI CSALÁDTAG

Next

/
Oldalképek
Tartalom