Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

1992. július 22. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Valami új, ami régi „A rétes a sütemények királynője” Fenséges illat csapta meg az orromat a Bartina ABC kenye­respultja előtt. Gyermekko­romban édesapámtól sokat hallott mondat cseng vissza a fülemben: „a rétes a sütemé­nyek királynője". A polcon mákos-meggyes, grí­zes-meggyes és túrós rétesek sorakoznak ellenállhatatlanul. Rétesimádatommal - gondol­tam - nem vagyok egyedül, ezért „a rétesgyár" felkutatá­sát nem nyújtottam sokáig, így jutottam el a városból észak felé kivezető út Szek- szárd táblájáig. Balra a Dűlő út végén laknak Kovács Lász- lóék, a rétes készítői. Az ötlet­ről, a vállalkozásról, az indu­lásról kérdezem Kovács Lász- lónét. — Önnel a vásárlók a Carmen divatáru kereskedésben találkoz­hattak az utóbbi években. Mi in­dokolta a profilváltást? — Három dolog. Elsősor­ban a bérleti díj emelkedése, valamint az, hogy előbb-utóbb ki kellett volna költözni a Ke­reskedők Házából, azonkívül olyan sok hasonló üzletet nyi­tottak Szekszárdon - a felvi­rágzott feketepiacról nem is beszélve -, hogy gondolko­dóba estünk: valami mást kel­lene próbálni. Valamit, amit a városban még senki sem csi­nál, amire kereslet van a la­kosság részéről, amit itt a ház­ban végezhetünk, nem kell hozzá helyet béreim és túl nagy összeget befektetni. Lé- pésről-lépésre alakult, válto­zott az elképzelés. A rétes is szóba jött, mint kapcsolt áru. Végül úgy döntöttünk: ha már rétes, akkor legyen csak az. Ezt az elhatározásunkat nagyban befolyásolta, hogy anyósom kitűnően tud rétest sütni. —- Milyen út vezetett az ötlet­től a megvalósulásig? — Egy pályázat útján el­nyert világbanki hitelből in­dultunk. A ház földszinti ré­szét alakítottuk át műhellyé, megvásároltuk a berendezé­seket, van egy ipari árammal működő villanysütőnk, amelyben 150 darab rétest le­het egyszerre sütni. Kialakí­tottuk a háromfázisú mosoga­tót, és a szállításhoz szükséges eszközöket megvásároltuk. Miután az átalakítás és a be­rendezés megvolt, telepenge­délyt kaptunk a polgármesteri hivataltól, és engedélyt az élelmiszer ellenőrző állomás­tól. Az átépítés az engedélyek megszerzése a tervek szerint alakult, így az elképzelt idő­pontban megnyithattuk a sü­tőüzemet. — Hogyan készül, kik a meg-' rendelők és hogyan szállítják az önök által készített eredeti háziré­test? — A rétes a hagyományos kézi eljárással készül a da- gasztástól, a hajtogatásig, a kézzel való nyújtásig. Lett volna lehetőségünk dagasztó­gép vételére, de a minőség más lett volna, mint a kézi da- gasztásnál. Kikísérleteztük az optimális mennyiséget mind a tésztánál, mind a tölteléknél, hogy mi az, ami a jó házirétes készítésének megfelel. — Hogyan történik a meg­rendelés és a szállítás? — Az élelmiszerüzletekben megkerestük a vezetőket, kós­tolót vittünk, elmondtuk, hogy milyen fajtát milyen árért tudunk szállítani. Ahol jártunk, mindenhol rendeltek. Szóbeli megállapodást kötöt­tünk ezekkel az üzletekkel, és naponta az igényeiknek meg­felelően vesszük fel a rendelé­seket. A szállítást, a rendelés- felvételt a férjem végzi, mi pedig a két mamával készítjük a rétest. Állandó kapcsolatban vagyunk 10-12 üzlettel és most a nyári szezon beindulá­sával már Domboriba is szállí­tunk. A legkapósabb a jelenleg boltokban kapható három fajta, de kívánság szerint bár­milyen rétest elkészítünk. Ha valaki holnapra 300 darab al- márrétest, vagy káposztás ré­test kér, megcsináljuk. — Májusban indultak. Mi­lyen tapasztalatokat szereztek és milyen további terveik vannak? — Az indulás előtt is tud­tuk, azóta pedig beigazoló­dott, hogy nem egy könnyű, gyors meggazdagodást hozó vállalkozásba fogtunk. A ne­héz fizikai munkából az egész család kiveszi a részét, mégis úgy gondolom, hogy ha ez sí­nen van, elkezdhetjük egy másik tervünk megvalósítá­sát, ami egy mintabolt lenne. Eggyel több lehetőség a szek­szárdiaknak és a vidékieknek, hogy napközben jöttükben- mentükben valami frisset, fi­nomat bekapjanak. Próbatétel volt a többi cuk­rászsütemény mellé a boltok­ban kirakni a házirétestünket. Az eladott és az azóta is fo­lyamatosan rendelt mennyi­ségek azt bizonyítják szá­munkra, hogy a minőséggel és az árral sikerült a vevők tet­szését megnyernünk. Sas Erzsébet Fotó: Ótós Réka Nyúlik a rétestészta Jogsza bályf 1992. évi XX. tv. a magán- személyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi tv. módosításá­ról. A tv. 47/1/ és /2/ bekez­dése helyébe a következő lép: Az egyéni vállalkozó a tevé­kenységének nettó árbevéte­léből (forgalmi adót és fo­gyasztási adót nem tartalmazó árbevétel) 3 százalékát, a me­zőgazdasági kistermelő állati termék értékesítése esetén 0,5 százalékát, növényi termék ér­tékesítése esetén 2,5 százalé­kát fizeti meg adóelőlegként a kifizetést követő hónap 20. napjáig. Nem kell megfizetni az adóelőleget, ha az összeg az év elejétől halmozottan az 1000 forintot nem haladja meg, ha az előző évben vesz­teséges volt, vagy a vállalko­zói tevékenységét az adóév­ben kezdte meg. A 49. szakasz /!/ bekezdés helyébe a következő rendel­kezés lép: Az egyéni vállalkozó jöve­delméből, ha nem kifizetőtől származik, vagy ha kifizető adóelőleget nem" vont le, ne­gyedévenként az év elejétől számított jövedelem 20 száza­lékát és az év során már befi­zetett (levont) adóelőleg kü- lönbözetének megfelelő ösz- szeget kell adóelőlegként megfizetni. A jövedelmet úgy számítjuk ki, hogy a bevételből levonjuk a költségeket, illetve az adóévi értékcsökkenési leírásnak idő­arányos részét. Nem kell adóelőleget fi­zetni, ha az összeg nem ha­ladja meg az 1000 forintot halmozottan, ha az előző év­ben veszteséges volt, vagy ha a vállalkozói tevékenységet az adóévben kezdte. Az adóelő­leget a negyedévet követő hó­nap 20.-áig kell befizetni. A siker titkai Legyen hu de ne vicceljen! Elárulunk egy titkot: aki igazán alapos tárgyalópart­ner, az a megbeszélések után tömör feljegyzést készít ma­gának. Ha főnöke megkér­dezi: „Na, mi újság?" máris rávághatja: „Hoztam három érdekes információt és három remek ötletet, melyek talán pont most jönnek kapóra". Ha beszélni kezd, legyen átgondolt és komoly! Próbálja meg leplezni, mennyire izga­tott! Ne feledje: valószínűleg partnerei is hasonló helyzet­ben vannak. Ne kapkodjon, hanem érthetően, barátságo­san, udvariasan fejtse ki néze­teit! Ha- így tesz, Ont is komo­lyan fogják venni és tárgyaló- partnerei még akkor is kelle­mesen gondolnak majd vissza Önre, ha kemény ellenfélnek bizonyult. Lehet humoros, de ne ren­dezzen viccdélutánt, ha hiva­talos ügyekben képviseli a vállalatát! Ne szidja főnökeit és a cég vezetését, mint a bok­rot, mert minden elmondott szó könnyen visszakerül a ve­zérigazgatóhoz! Ne legyen mindig teljesen kiszámítható. Időnként nem árt, ha Mona Lisa-féle rejtélyes mosolyt látnak az arcán. Ne játssza ki egyszerre az összes kártyáját! Ne legyen sem tolakodó, sem szolgalélek! Ne engedje meg senkinek, még a vita he­vében sem, hogy kizökkentse gondolatmenetéből vagy ösz- szezavarja! Talán kicsit művé­szet, de nem lehetetlen: többet beszéltesse partnereit, mint ahányszor Ön ragadja magá­hoz a szót! Ferenczy-Europress 200 A legnagyobb vállalkozások a számok tükrében Érdekes kiadvány jelent meg nemrégiben a Figyelő című gazdasági hetilap külön- számaként, amely tartalmazza - mint ahogy az a címből már sejthető - Magyarország 200 legnagyobb vállalatának, vál­lalkozásának, bankjának 1991. évi teljesítménymutatóit, elemzésekkel, interjúkkal ki­egészítve. Az összesített 200-as listán - nettó árbevétel alapján - két Tolna megyei cég szerepel: 113. a Szekszárdi Húsipari Vállalat (SZHV) és 114. helyen a KSZE. Külön az ipari vagy mezőgazdasági vál­lalkozások között több Tolna megyei vállalatot, szövetkeze­tei, állami gazdaságot is meg­találhatunk, gazdasági adata­ikkal együtt. A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és Ipar­KAMARA HÍREI Üzletembertalálkozó Csíkszeredán A Tolna Megyei, valamint a Hargita Megyei Kereske­delmi és Iparkamara nem­zetközi üzletembertalálko­zót szervez Romániában, Csíkszeredán. A rendez­vény időpontja: 1992. szep­tember 16-18-a. Résztvevők jelentkezését várjuk Ma­gyarországon és Románián kívül Moldovából, Cseh- és Szlovákiából, Ausztriából és Németországból. Rendezvényünk célja, hogy kereskedelmi kapcso­latok kialakítását segítsük elő a résztvevő országok vállalatai és vállalkozói kö­zött, valamint információkat nyújtsunk az együttműkö­dés lehetőségeiről és az adott országok kereske­delmi jogszabályairól. Rész­letesebb felvilágosításért kérjük forduljanak az érdek­lődők irodánkhoz. Kamarai csoport Dombóváron A közeljövőben Bonyhád után Dombóváron is önálló kamarai csoportot hoznak létre és irodát nyitnak a vál­lalatok és vállalkozók. Kér­jük a városban és környékén működő cégeket, hogy ész­revételeikkel, javaslataikkal forduljanak irodánkhoz vagy a dombóvári kamarai tisztségviselőkhöz. Céglista Amerikából Szekszárd Egyesült Álla- mok-beli partnervárosából és környékéről egy nálunk tartózkodó delegáció el­hozta azoknak az ottani cé­geknek a jegyzékét, amelyek külkapcsolatok felvételében érdekeltek. Az adatok iro­dánkban is megtekinthetőek (Szekszárd, Arany J. u. 23-26). Kiállítások, vásárok Elkészült a HUNGEXPO Rt. 1993-as programja és előkészü­letben van az 1994-es is. Jövőre 38 kiállítást és vásárt rendeznek a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont területén. (1992-ben 23 esemény volt-lesz.) A rendezvények kínálata a piaci igények követésére és kielégítésére törekszik. Újdonságnak számít a „PROMOTION '93" nemzetközi marketingkommunikációs szakkiállítás, a „HUNGAKKORD" nemzetközi zenei szakvá­sár, „JOB FAIR", „STUDENT FAIR", „FAUNA" nemzetközi vadászati, halászati és természetvédelmi szakkiállítás, „MACH-TECH" Nemzetközi szerszámgépipari szakkiállítás, „ÖNKORMÁNYZAT" kommunális beruházási, területfejlesz­tési szakkiállítás, „CHEMEXPO" nemzetközi vegyipari és mű­szaki szakkiállítás, „OTTHON" nemzetközi bútor- és lakberen­dezési szakkiállítás, „KÉP ÉS HANG" nemzetközi szórakoztató elektronikai szakkiállítás. Már javában zajlanak az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár (szeptember 18-27.) előkészületi munkálatai. A második félévi nagy seregszemlére, valamint a hozzá kapcsolódó HOVENTA 11. nemzetközi kereskedelmi és vendéglátótechnikai szakvá­sárra megkezdődtek a jelentkezések. A B pavilon már betelt és a 16-os pavilon beosztása is megkezdődött. Az őszi BNV-vel egy- időben megkezdték az 1993-as évi tavaszi két új rendezvény, a Kép és Hang, valamint az Otthon szakkiállítások szervezését. Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Kisakkozható, hogy holnap mi lesz kelendő' A látszatkedvezményektől a termékfejlesztésig Az induló kis- és középvállalkozások nagy része - a piac egy részének meg­hódítása után „beáll" valamilyen tevé­kenységre, s így próbálja állandósítani piaci jelenlétét. Ez azonban a hagyomá­nyos piacgazdaságokban sem elég, mégkevésbé nálunk, hogy állandóan változnak a piac szereplői, és a műkö­dés feltétele is. A sikeres jelenléthez, a vevőkör szé­lesítéséhez egyfelől jól megalapozott vizsgálatokkal, a piaci helyzet és a résztvevők kapcsolatainak elemzésével alátámasztott markeing-stratégia, más­felől időszakonként változó marketing taktika kell. A hosszabb távra szóló stratégia nem csupán a termelő kis- és középvállalko­zásoknak, hanem a szolgáltatóknak és a forgalmazóknak is fontos iránytű. El­sődleges feladat a főpiacok meghatáro­zása. Elsősorban a hazai és a külföldi potenciális vevőkört kell fölrajzolni; hol, milyen régiókban, országcsopor­tokban kíván tartósan jelen lenni a vál­lalkozó? Fontos annak több évre előre­tekintő mérlegelése, hogy a megcélzott piacokon hogyan alakulnak az igények. Napjainkban például a csupán rövid távra tervezők nagy része „leírta" a ke­let-európai piacot - pedig néhány éven belül alighanem tényleges vásárlója leszM a magyar termékeknek és szolgáltatá­soknak. Jellegzetesen olyan leendő pi­acról van tehát szó, amelynek stratégiai elemzésére érdemes előlegezni időt és energiát. A potenciális piacok helyzetének rendszeres elemzése szintén megtérülő „befektetés". Érdemes, sőt szükséges vizsgálni, hogy a közeljövőben és a ké­sőbbiekben várhatóan hogyan alakul egyes fogyasztói rétegek vásárlóképes­sége, milyen igények felkeltése járhat sikerrel. Számolni kell-e mondjuk azzal, hogy a nők kisebb része fog munkát ta­lálni, nagyobb része tehát otthon ma­rad, s több ideje jut a háztartásra, azaz változnak a fogyasztói igényei. A hosszabb távú marketing-stratégi­ában tekintettel kell lenni a várhatóan gazdagodó fogyasztói réteg sajátos igé­nyeire, például a hobbi-kertek tulajdo­nosainak gépekkel, felszerelésekkel való ellátására, a gyermekek gondozá­sának könnyítésére, az öregeket segítő eszközök iránti kereslet növekedésére, stb. is. A piaci jelenlét szempontjából rop­pant fontos a várható versenytársak megjelenésének prognosztizálása, ami nem könnyű, mert általában erről a leg­kevesebb a konkrét információ. (Kivált a külföldi versenytársak hazai megjele­nése lehet fontos elem, folyamatosan fi­gyelemmel kell tehát kísérni a hirdeté­seket, egyéb jelzéseket.) Az új vállalko­zások megjelenése után nyomban szá­mot kell vetni azzal, hogy a piac mely szegmensében válhatnak veszélyes konkurrenciává, hogy ott erősítsük a je­lenlétet - többlet szolgáltatásokkal, kedvezőbb ár- és fizetési feltételekkel. A vállalkozás tartós sikerének fontos feltétele a termék- és tevékenységfej­lesztés. A megszerzett vevőkör megtar­tása és a bővítése ugyanis minden szfé­rában a tevékenység állandó megújítá­sát igényli. Rendszerint nem kell alap­vető változtatásokat végrehajtani. A legsikeresebb többnyire az, ha a már bevált termék- és tevékenység-fajtát ki­egészítjük néhány pratktikus, új elem­mel, szolgáltatás-változattal. Tipikusan ilyen lehet a tanácsadó szolgálat, amely a felhasználás módjait, előnyeit propa­gálja. S nem titok: vannak látszat ked­vezmények, amelyekkel szintén sok új fogyasztót lehet megnyerni. Gondol­junk annak meghirdetésére, hogy pos­tán - külön térítés nélkül - megküldik a megrendelt terméket, ami a gyakorlat­ban persze azt jelenti, hogy az ár tar­talmazza a szállítás költségeit is. A sikeres piaci jelenlétnek ennél lé­nyegesebb eleme a termék-fejlesztés. Ehhez a vállalkozónak ismernie kell a hasonló új külföldi termékeket, hogy azok előnyeit saját tevékenységében hasznosítsa. Ugyanakkor célszerű, ha alkalmazkodik a piac konkrét igényei­hez. Az önállóvá váló kisgazdaságok például mind több kisgépre tartanak igényt, amit lehet itthon gyártani, vagy külföldről beszerezni. S következő lé­pésként megtervezhető valamelyik pénzkímélő forma - a lízing, a bérbea­dás, a kölcsönzés - alkalmazása ... S a termékfejlesztés nem elhanyagolható módja a formai megújítás sem. Az új fogyasztói rétegek számára ugyanis a design igen fontos tényező, akár fo­gyasztási cikkről, akár tartós használati eszközökről van szó. Ny-é Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom