Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-20 / 170. szám
t XVIII. Gemenci Nagydíj nemzetközi verseny július 17-19. Steig Csaba és a Dubnica csapata a dobogó csúcsán Közel tízezer néző a villanyfényes háztömb körüli szakaszon Nem véletlenül hangsúlyozta Kocsis Imre Antal, a megyeszékhely polgármestere a 18. AB-Gemenci Nagydíj nemzetközi országúti kerékpárverseny szombat esti megnyitóján, hogy ennek a dunántúli kisvárosnak az életében valóságos ünnepnek számít a háromnapos, négyszakaszos küzdelemsorozat. Erről rövid egy órával később már mindenki meggyőződhetett, amikor mintegy tízezer néző övezte a kritérium verseny belvárosi útszakaszát. Közös örömünk kettős, hiszen új fent nagyszerű házigazdának bizonyult Szekszárd és az összetett verseny végső győztese is szőkébb pátriánk kitűnősége, a barcelonai olimpiára készülő Steig Csaba lett. Kínkeserves Kálvária Szombat délelőtt Szekszárdon egy kétezer méteres szakasz várt a porfelhőlovagokra. Az egyenkénti indítású hegyiverseny éles kanyarokkal fűszerezett útvonala a Garay tér és a Kálvária-domb között alaposan próbára tettei a bringásokat. Egyedi Zoltánnak a tavaly felállított pályacsúcsa nem forgott veszélyben, sőt még a négyperces „álomhatár" is elérhetetlen messzeségűnek tűnt. Aztán jött a dubnicai Zaduban és a rek- kenő hőségben 4:02 perc alatt kapaszkodott fel a gyilkos emelkedőre. A végére élesedett a küzdelem, a csehszlovák hegyispecialisták buzgón ostromolták klubtársuk idejét, de sikertelenül. A csehszlovák hegemóniát csak a holland Gjaltema veszélyeztette 4:03.69-el. Az utolsóként rajtoló Steig Csaba ezúttal is ott volt a spiccen, több mint két másodperccel kellett volna szaporábban pedáloznia a győzelemhez, de a 4. helyezésével tovább őrizte összetettbeli vezető helyét. Eredmények: 2. szakasz (2 kilométeres egyenkénti indítású hegyiverseny): 1. Pavol Zaduban 4:02.17, 2. Jan Zilovec (mindkettő Dubnica) 4:03.26, 3. Henk Gjal- tera (Nord Westhoek) 4:03.69. 4. Steig Csaba (Szekszárd KSC-Metálbau). Csapatban: 1. Dubnica (0:12:11), 2. Növi Sad (0:12:53), 3. Arbo Trantura (0:13:4), 10. Szekszárd KSC (0:13:25). Kovács elviharzott Az esti órákban következett a nap fénypontja: a szekszárdiak napirendjében kitüntetett helyen rangsorolt háztömb körüli viadal tiszteletére a Mártírok terén közel tízezer szurkoló randevúzott. Mint a ciklon, úgy viharzottak el a bringások a Mártírok tere-Mészá- ros u.-Wosinszky u.-Augusz I. útvonalon. A kerékpársport reklámértékének köszönhetően a kritériumverseny a szponzorok nemes vetélkedését is hozta, hisz a részhajrák egyben prémiumhajrák is voltak: az egyes köröket leggyorsabban elfogyasztó versenyzőket tárgy- és pénzjutalommal díjazták. Eleinte néhá- nyan próbáltak csak meglódulni a mezőnytől, de a szökevényeket rövidesen befogták. A huszadik körben Zilovec „robbantott" és háromszor is bekasszírozta a pénzdíjat. Majd a huszonötödik körnél a tipográfiás Kovács Gábor gyújtotta be a rakétákat. A véghajrában is megtartotta 80 méteres előnyét, így övé lett a sárga trikó. Eredmények: 3. szakasz (42 kilométeres, 30 körös háztömb körüli verseny): 1. Kovács Gábor (Tipográfia) 56.7, 2. Klaus Gaar (Arbo Trantura) 56.12, 3. Radisa Csubics (Növi Sad) 56.13. Csapatban: 1. Dubnica 12:0:24, 2. Noord Westhoek 12:9:54, 3. Arbo Trantura 12:11:1, 4. Növi Sad 12:11:1, 5. Szekszárd 12:14:36. (Folytatás a következő oldalon) Schneider Gábor a hegyi kaptatón A háztömb körüli etapon Steig az élről rajtolt „Csak" ennyien tapsoltak a harmadik szakasz dobogósainak A megnyitóra az ETC-Jakobs versenyzői vitték a zászót XXV. Nyári Olimpiai Játékok Barcelona július 25-augusztus 9. XIV. LONDON, 1948.július 29-augusztus 14. Az angol fővárosban 12 év szénét után találkoztak újból a világ sportolói, 60 ország 4000 versenyzője állt rajthoz. Hazánkat 128-an képviselték. Az amerikaiak 38 arannyal lettek az el Magyarország a nemzetek sorrendjében az érmek számát tekintve a 3., a pontok számát tekintve pedig a 4. helyet szerezte meg. Versenyzőink 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzot nyertek. Az aranygyártást a kalapácsvető Németh Imre kezdte és a kardcsapat fejezte be. Az angol fővárosban kezdődött a legendás Papp Laci olimpiai sikersorozata, öt győzelmével verekedte ki az' aranyat. XV. HELSINKI, 1952. július 19-augusztus 3. A szovjetek első ízben léptek ki az ohmpia színpadára és az amerikaiak (40) mögött a második helyen végeztek. A finn fővárosban az egyik kimagasló egyéniség a csehszlovák atléta, Emil Zátopek volt, aki 3 arannyal hívta fel magára a figyelmet. A magyarok számára mindenidők legsikeresebb olimpiája volt a helsinki: versenyzőink 16 aranyat, 10 ezüstöt és 16 bronzot nyertek. Ezzel a rekorddal az USA és a Szovjetunió után a harmadikok lettünk. Az aranygyűjtésben elsősorban úszónőink jeleskedtek, 4 arannyal. Papp Laci, Takács Károly, valamint a kard- és a vízilabda csapat megvédte bajnoki címét. Feliratkoztak az aranyosok közé az öttusázók és a labdarúgók, akik Helsinkiben indultak cl négyéves világhódító útjukra. XVI. MELBOURNE, 1956.november 22-december 8. Először találkoztak az ausztrál földrészen a világ sportolói. (A lovasversenyeket Stockholmban rendezték.) A szovjetek első ízben végeztek az élen (37), megelőzve az amerikaiakat, akik 32 aranyat nyertek. A magyarok - akik az 56-os forradalom leverésének napjaiban, szinte lángokban álló országból, óriási lelki tehertétellel érkeztek a versenyekre -, a házigazdák mögött az előkelő negyedik helyet szerezték meg, a pontversenyben pedig az 5. hely jutott. A 9 arany mellé 10 ezüstöt és 7 bronzot gyűjtöttek be. Az egyéni teljesítmények alapján a tornász Keleti Ágnes volt a legeredményesebb 4 első hellyel. Remekeltek vívóink, és triplázott Papp László. (Előtte ökölvívó még soha nem nyert 3 olimpiai aranyat.) Kilenc aranyunkat ösz- szesen 26 sportoló szerezte, vagyis az ausztráliai versenyen részt vett sportolóink negyede nyert olimpiai bajnokságot. XVII. RÓMA, I960, augusztus 25szeptember 11. Az olasz fővárosban nevezési csúcs született, 84 ország küldte el sportolóit. Újdonság volt, hogy ezúttal először a televíziók előtt, százmilliók kísérhették figyelemmel az eseményeket. A szovjet sportolók rekord pontszámmal (687) szerezték meg az első helyet. A magyar versenyzők erejéből 6 arany, 8 ezüst és 7 bronz éremre futotta, ezzel a nemzetek rangsorában a 7. helyet szerezték meg. Vívóink ismét kitettek magukért. A kardcsapat és egyéniben Kárpáti Rudolf aranyérmes lett. Ismét remekeltek öttusázóink, s Parti János személyében először nyert magyar kenus. Az ökölvívó Török Gyula szintén a dobogó legfelső fokán állt. XVIII. TOKIÓ, 1964. október 10-24. Először adott otthont Ázsia az olimpiának. Itt is folytatódott az amerikai-szovjet arany párharc, amit az előbbiek nyertek. A mieink 10 arany mellett 7 ezüstöt és 5 bronzot gyűjtöttek be. Vívóink, birkózóink, öttusázóink, vízilabdázóink, lövészeink remekeltek. Külön említést érdemel Pólyák Imre birkózó, aki 3 ezüst érem után 12 év elteltével végre bajnokságot nyert. Az akkor 37 éves Gyarmati Dezső pedig azzal büszkélkedhetett, hogy a II. világháború utáni összes olimpián részt vett. A japán fővárosban búcsúzott az ötkarikás játékoktól a szovjet tornásznő, Larissza Latinya, aki három olimpián összesen 9 aranyat nyert. XIX. MEXIKÓVÁROS, 1968. október 12-27. Több mint 2400 méter magasan rendezték a versenyeket, amelyeken 113 ország 6600 versenyzője mérte össze tudását. Újabb számokat vettek fel a programba és így összesen 172 bajnokot avattak. Első ízben fordult elő, hogy az aranyérmeken 30 ország osztozott. Az azték fővárosban először vettek részt külön csapattal az akkori két német állam versenyzői. Az első helyet az USA szerezte meg. A magyarok a „szokásos" 10 arannyal (mellette 10 ezüst és 12 bronz) a 4. helyet szerezték meg. Párbajtőrözőink, a birkózó Kozma István, kajak-kenusaink, az atléta Németh Angéla, valamint Zsivótzky Gyula remekelt, s győztek öttusázóink és labdarúgóink is. Itt született az évszázad rekordjaként emlegetett eredmény, az amerikai távolugró Robert Beamon 890 cm-es világcsúcsa, amelyet csak 23 év után döntöttek meg. XX. MÜNCHEN, 1972. augusztus 26szeptember 11. Tovább növekedett a résztvevő országok, sportolók és sportágak száma. Visszakerült - 36 év után - a műsorba a kézilabda, valamint az íjászat és a cselgáncs. Az első helyezettek a szovjetek 50 arannyal, az amerikai és az NDK-beli versenyzők előtt. A mieink - holtversenyben a bolgárokkal - a 8. helyen végeztek. A magyar himnusz hatszor hangzott el, s 13 második és 16 harmadik hely jutott nekünk. A legeredményesebbek ismét a vívóink voltak, 46 olimpiai ponttal. A birkózó Hegedűs Csaba első helyével a 100. magyar aranyérmet szerezte meg. A müncheni olimpia szupersztárja az amerikai Mark Spitz volt, aki úszásban összesen 7 aranyat nyert, ráadásul mindet világ- csúcssal. Tragikus esemény is beárnyékolta a játékokat. Arab terroristák megtámadták és elfoglalták az izraeli sportolók szálláshelyét. A 26 órás drámának 17 halálos, köztük 11 izraeli sportoló áldozata volt. XXI. MONTREAL, 1976. július 17.-augusztus 1. Bojkott miatt távol maradt az afrikai országok többsége, így csak 88 állam sportolói randevúztak. Az aranyversenyt a szovjetek nyerték, második az NDK lett. Először az olimpiák történetében csak a harmadik helyezést szerezte meg az USA. A mieinknek - a pontverseny alapján - a 9. hely jutott. A tornász Magyar Zoltánnak, a tőröző Tordasi Ildikónak, Németh Miklós gerelyhajítónak és vízilabda csapatunknak szólt a himnusz. Éremgyűjteményünket még 5 ezüst és 13 bronz gazdagította. XXII. MOSZKVA, 1980. július 19-augusztus 3. Ezt az olimpiát is bojkott kísérte: a szovjetek afganisztáni bevonulása miatt több jelentős nyugati ország (pl. az USA, NSZK, Japán, Kanada, stb.) nem küldte el sportolóit; így 81 állam versenyzői küzdhettek a helyezésekért. Az aranylista élén a hazaiak végeztek az NDK előtt. A magyarok 7 aranya (továbbá 17 ezüstje és 15 bronza) a hatodik helyhez volt elegendő. Legerem ényesebb versenyzőink a birkózók voltak. Ők 2 arany, 3 ezüst és 2 bronzéremmel tértek haza. A további első helyek Magyar Zoltán (tornász), Wladár Sándor (úszó), Baczakó Péter (súlyemelő), Varga Károly (sportpuska), valamint a kenus kettes nevéhez fűződnek. XXIII. LOS ANGELES, 1984. július 28-augusztus 12. Ezúttal is bojkott árnyéka vetült az ötkarikás játékokra: a szocialista országok versenyzői - kivéve Románia — nem utaztak el Amerikába. A magyarok is hiába készültek a négyévenkénti világversenyre. Ennek ellenére Los Angelesben 139 ország hétezer sportolója találkozott. Az „arany-vetélkedésben" a házigazdák végeztek az élen 83 bajnoki címmel. Őket a románok követték 20 arannyal. Harmadik az NSZK lett. A legünnepeltebb sztár az amerikai atléta, Carl Lewis volt. Négy arany fűződik nevéhez (100, 200 m síkfutás, távolugrás, 4x100 váltó). A romániai Szabó Katalin tornásznő szintén négyszeres aranyérmes. Először indultak a világversenyen a kínaiak (15 arany, 8 ezüst, 9 bronz). XXIV. SZÖUL, 1988. szeptember 17-október 2. Minden idők legnagyobb olimpiáját rendezték meg a koreaiak, 160 ország csaknem tízezer versenyzője indult. A nem hivatalos összesítésben a szovjetek végeztek az élen az NDK és az ŰSA előtt. A magyarok a 6. helyet szerezték meg. A mieink 11 arannyal a második (Helsinki: 16) legjobb olimpiai szerepléssel dicsekedhettek. Emellé jött még 6 ezüst és 6 bronz. Kivált úszóink remekeltek: Dar- nyi Tamás, Egerszegi Krisztina és Szabó József nevét milliók ismerték meg. Kimagasló teljesítménynyel rukkoltak ki kajak-kenusaink, öttusázóink, és kardozóink is. Nevükhöz fűződik az egyik legdrámaibb küzdelem: a csapatdöntőben a szovjetek ellen egy találaton múlott az arany sorsa. S ezt a 37 éves Gedővári szerezte meg. XXV. BARCELONA, 1992. július 25-augusztus 9.
