Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

1992. július 15. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Tizenöt éve „fagylaltoznak” Horváth György cukrász- mester fagylaltozója a Rákóczi utcában szinte minden szek­szárdi előtt ismert. Legalábbis amikor hétvégenként az em­ber beáll a kígyózó sorba, úgy érzi, az egész város egyszerre akar fagyizni. Aki a jeges édességet méri, Ági, a mester felesége. Őt ismerik a legtöb­ben, hiszen neki közvetlenebb a kapcsolata a vevőkkel. — Mióta üzemeltetik ezt a fagylaltozót? — Ez a kis családi vállalko­zás 1977-ben indult. Bátaszék- ről jártunk be, úgy, hogy az alapanyagokat is be kellett szerezni, menet közben. Most könnyebb valamelyest, mert Egy családi vállalkozás tizenöt éve a Rákóczi utcában ■ ■ • " •• pe ■ ' :: egy éve beköltöztünk Szek- szárdra. Csak főzött fagylaltot áru­lunk. Két éve kicsit kibővült az üzlet profilja, presszókávét is készítünk, és kávét is árusí­tunk. Fagylaltból negyven félét tudunk készíteni, ebből tíz fajta minden nap kapható. Megpróbálunk mindig valami újdonsággal is kedveskedni a vevőinknek. — Hogyan lehet megtartani a kuncsaftokat, hiszen lassan min­den sarkon fagyit mérnek? A minőségnek mindig ugyanolyannak kell lennie, és a választéknak is. Fontos a jó kiszolgálás. Amióta megvan az üzlet, én mérem a fagyit, és Mosoly is jár a fagyihoz igyekszem udvariasan, jóked­vűen kiszolgálni a vevőket. — Vannak bizonyára finoman szólva „nehéz” kuncsaftok is. — Bizony akadnak. Van egy mondás, miszerint aki ne­kem hozza a pénzét, attól sok mindent el kell tűrni. Ehhez tartom magam. — Ennyiféle fagyit elkészíteni nem kis munka lehet... — Most már könnyebb. Nagyon jó automata gépeink vannak, ezek sokat segítenek. Régebben jókora üstökben főtt a fagyi, el lehet képzelni, hány fok volt a műhelyben ilyen­kor, kánikula idején. — Mennyi ideig tartanak nyitva egy évben? — Nyolc hónapot dolgo­zunk, márciustól októberig. A többi négy hónap a gépkar­bantartás, tatarozás, felkészü­lés időszaka. Ilyenkor „tele­lünk", legszívesebben a Mát­rába járunk. — Családi alapon megy az üz­let? — Igen, ketten csináljuk a férjemmel, de most, a nyári időszakban Györgyi lányom is segít a kiszolgálásnál. — Lesz tehát aki folytatja a szakmát? — A lányunk ide jár a taní­tóképzőbe, nagyon készül a pedagóguspályára. Az élet azonban sok mindent hozhat, van még időnk ezen gondol­kodni. — Ebben a szakmában is ha­ladni kell a korral... — Persze, a szakmai új­donságokat követni kell. Fér­jem a cukrászok országos szö­vetségének megyei képvise­lője, eljár a rendezvényekre, továbbképzésekre. Kétszer járt már tanulmányúton Olaszországban. Ahhoz, hogy boldogulni tudjunk, nagy szükség volt ezekre a nem ép­pen olcsó gépekre. Nem vélet­len, hogy 15 évi fennállásunk során csak most egy éve sike­rült beköltöznünk Szek- szárdra. Minden pénzünket a - bátran mondhatom - kor­szerű felszerelésre költöttük. venter - kispál A háttérben: korszerű gépek Hitelek vállalkozóknak A magyar-amerikai vállalkozói hitel Az Amerikai Kongresszus által jóváhagyott hitelkonst­rukció a magyar gazdaság élénkítését célozza. A hitel ki­helyezésével a szekszárdi Me­zőbank foglalkozik. A kölcsön odaítéléséről két szinten dön­tenek: a kérelmet á Mező­bankhoz kell benyújtani, ahol először elbírálják. Második lé­pésben az alapítványnál dön­tenek, figyelembe véve a gaz­daságossági mutatókat, az el­képzelés jövedelmezőségét, összhangban a helyi piaci le­hetőségekkel. Gyakorlati ta­nácsként megemlíthetjük, hogy célszerű először fölke­resni az alapítvány budapesti központját, ahol az esetleges hitelkérelem szempontjait egyeztetheti a vállalkozó az alap munkatársaival. Á kölcsönt az érvényes de­vizajogszabályok szerint bel­földinek minősülő vállalko­zók, vagy azok társaságai igé­nyelhetik fejlesztés, beruházás céljára. Hitel nem adható ven­déglátói tevékenységre, for­góeszköz beszerzésre, vala­mint ügynöki tevékenységre. Az igényelhető kölcsön mi­nimum 10.000 USD, maxi­mum 100.000 USD-nek megfe­lelő forint. A hitelt öt év alatt kell visszafizetni, de ez termé­szetesen rövidebb idő alatt is történhet. A kölcsön kamata kedvezőnek mondható - fő­leg, ha figyelembe vesszük a most elkezdődött kamatcsök­kentési törekvéseket -, mér­téke a mindenkori jegybanki refinanszírozási alapkamat, plusz 1,5 százalék mezőbanki kamatrés. A vállalkozónak ezen felül egyszeri háromszázalékos ke­zelési költséget kell fizetnie. A kamatfizetés az általános banki gyakorlat szerint ne­gyedévente történik. A köl­csön fedezete elsősorban nem lakott ingatlan, valamint na­gyobb értékű eszköz lehet. A bank ezeken zálogjogot alapít. A fedezetként elfogadott in­gatlant és eszközt minden esetben biztosítani, és a bank javára engedményeztetni kell. ' - ács ­A siker titkai Figyelni tudni kell! Ha tárgyal, ne foglalkozzon mással és legfőképpen ne ke­resgéljen az akták között, ne matasson a fiókjában! Véletle­nül se „terüljön el" a foteljé­ben, ne ásítozzon, ne bámész­kodjon ki az ablakon, hanem koncentráljon és ne engedje elkalandozni gondolatait! Ne döntse el mindjárt a kezdet kezdetén, hogy igent vagy nemet fog-e mondani a javas­latokra! Ha a másik fél látja, hogy ön előítéletek nélkül kö­zeledik felé, ő is oldottabb, nyugödtabb lesz. Figyelni tudni kell: semmi­képpen ne öltsön olyan ábrá- zatot, mint az, akiről a csendes tiltakozás szobrát lehetne megformálni! Ha a vendég egy pillanatra elhallgat, ez nem jelenti azt, hogy önnek nagy előadásba kell bocsát­kozni! Sőt, ellenkezőleg: néz­zen rá várakozással teli sze­mekkel és amit ezután mond, az lesz igazán fontos. Az oda­figyelés az a képességünk, hogy csöndet parancsoljunk önmagunknak és eltűrjük a szünetet. Ha a saját beszéd és a hallgatás aránya 50-50 száza­lék, ön javulófélben van. Ha 80 százalékban képes hall­gatni, kifejezetten dicséretet érdemel. Aki 80 százalékban maga mesél, annak még van jócskán tanulnivalója ezen a téren. S ami a legfontosabb: olyan tárgyalópartnerként mutat­kozzon be, akire számítani le­het. Legyen mindenben meg­bízható és korrekt! Ez a siker egyik legfőbb záloga. Ferenczy Europress Jogsza b á lyfigye l ö 6/1992. (V. 19.) NGKM-PM együttes rendelet a Kereske­delmi Vámtarifa módosításá­ról (Magyar Közlöny 51. szám). Módosult egyes termékek meghatározása, valamint egyes vámtételek 1994. de­cember 31-ig (kávé, rizs, gu­miabroncs, gumitömlő jármű). 16/1992. (V. 26.) IKM ren­delet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 2/1992. (I. 13.) IKM ren­delet módosításáról (Magyar Közlöny 53. szám). A kötelező vagyoni biztosí­tékot a pénzbeni letét mellett értékpapír letétbe helyezésé­vel, bankgaranciával vagy fe­lelősségbiztosítással is lehet helyettesíteni. A kizárólag külföldről történő beutazta­tással foglalkozó utazásszer­vező (közvetítő), ha azt meg­bízás alapján végzi, vagyoni biztosítékot nem köteles nyúj­tani. A vagyoni biztosíték meglé­tét és az utazásszervezői tevé­kenységhez előírt tárgyi felté­teleket 1992. június 30-áig kell igazolni. A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar-_____ K AMARA HÍREI Magyar kereskedelmi napok Ungváron A Magyar Gazdasági Kamara és a Privát Profit Üzleti Központ Kecskemét árusítással egybekötött kiál­lítást és vásárt szervez 1992. augusztus 26-30 között Ungváron. A kiállítás meg­nyitása előtt 1992. augusztus 24-25-én üzletember talál­kozót szervez a Kamara. GSP-elbánás újabb magyar termékekre Az amerikai kormányzat június 15-i döntésével mint­egy 15 millió USD értékű USA-ba exportált magyar termékre vámmentességet adott az általános preferen- ciális elbánás keretében. Az intézkedés 1992. július 1-től lépett életbe. Pozitív döntés született sertéshús-konzer- vekre, habzóborra, tokaji szamorodnira és aszúra, egy sor vegyipari termékre,1 gyógyszerekre, például: B-12 vitaminra, herendi por­celánra (közepes árú) és üvegárukra. E termékeket átlagosan mintegy 8 száza­lékos vám terhelte. E döntéssel az USA-ba szállított áruk közel 50 szá­zaléka vámmentességet él­vez. Üzleti ajánlatok Osztrák cégnek szüksége lenne magyar termelő- és kereskedelmi üzemek cí­mére, amelyek halászati cikkeket és tartozékokat, va­lamint bőrárukat (szíjak, táskák, övék stb.) termelnek és árulnak. Amerikai cég kínál új és használt farmert konténer­mennyiségben. Spanyol cég vásárolna fá­ból készült játékokat, játék­szereket, oktató játékokat. Az ajánlathoz katalógust kérnek, valamint az áraján­latokat CIF Barcelona vagy CIF Palma de Mallorca pari­táson kérik megadni. IPOSZ a készülő kamarai törvényről Az IPOSZ - Magyar Kéz­műves Kamara legutóbbi közgyűlése után, március 29-én nyilvánosságra hozta a gazdasági kamarákról szóló törvény megalkotásának szükségességéről, valamint a törvény tartalmi téziseiről szóló elvi állásfoglalását. Azóta az illetékes kormány­zati szerveknél is megkezdőd­tek az előkészületek az egysé­ges kamarai kerettörvény ki­dolgozására. Ezzel összhang­ban - az országban működő mintegy 290 ipartestület vé­leményét is figyelembe véve - az IPOSZ kidolgozta e tör­vény egy lehetséges koncep­cióját, melyet megküldött a kormány tagjainak, s más ér­dekképviseletek vezetőinek. Az IPOSZ szerint a leendő törvényben pontosan defini­álni kell a gazdasági kamarák jogi fogalmát, szabályozni kell azokat a feltételeket, amelyek megléte szükséges és elégsé­ges ahhoz, hogy valamely ér­dekképviselet, vagy más szer­veződés kamaraként jegyez­hesse magát és kamarai jogo­kat kaphasson. Egyszintű tör­vényi szabályozásra van szükség, amelyet alacsonyabb szintű (végrehajtási) rendele­tek, kormányhatározatok nem téríthetnek el. Sorozatunk előző részeiben foglal­koztunk a kockázati tőketársaságokkal és kockázatmérséklő stratégiákkal. Az alapelv, hogy tudniillik nagy kockáza­tért elvárható az átlag fölötti nagy ha­szon, igaz. A kockázati tőkés azonban ennek az „egyenleg­nek" az első tagjáért, a nagy kockázatért nem igazán lelkesedik. El­várja, hogy az állam - cserébe a gazdasági struktúra korszerűsí­téséért, a létesítendő új munkahelyekért, a majdan fizetendő te­temes adóért - maga is kockázatot vállaljon az innovációs folya­matokban. A fejlett piacgazda­ságú országokban ezért alapítványok, s megpályázható, vissza nem térítendő támogatási konst­rukciók segítik a kockázati tőke műkö­dését. (Emellett jelentős adókedvezmé­nyeket is élveznek a műszaki- és piac- fejlesztésben nagy kockázatot vállalók.) Tudják ugyanis, hogy e támogatások a rendszer egészét tekintve biztosan megtérülnek. Hazánkban sajnos ez a felismerés még nem érvényesül: a támogatási rendszerek nem épültek ki, s még az adókedvezmények sem biztosítottak. Bizonyos eredmények persze felmutat­hatok, csak ezeket a bürokrácia szöve­vénye -jószerével éppen azok elől ta­karja el, akik a létrehozott intézmények, alapok, konstrukciók potenciális ügyfe­lei. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság például milliárdos alappal ren­delkezik az életképes, piacorientált öt­letek, találmányok - kamatmentes vagy éppen vissza nem térítendő - támoga­tására. S tény hogy alapítványok, köz­tük Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány, segítik a műszaki fejlesz­tést a központi akarat meghatározta te­rületeken, sőt, kockázati tőketársaságok is működnek. Csakhogy ez nem rend­szerben, nem az egész gazdaság érde­keihez, igényeihez igazítva működik. Pénz-tárca (XXIII.) Mátkaság a kockázati tőkével A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bő­rünkben. Hát akkor meg . . . ?! A magyar kockázati tőketársaságok­kal kapcsolatban „csak" két dolog kér­dőjelezhető meg: az, hogy kockázatiak és az, hogy társaságok. Mert inkább be­fektetési társaságokként, már sikeres vállalkozásokba állami tőkét pumpálva működnek, mintsem az innovációk, a műszaki fejlesztés patrónusaként. Az alapok, alapítványok forrásaihoz hoz­zájutni nehezebb a hétköznapi halan­dónak, mint az örökmozgót feltalálni. A „forrásvidéket" megközelíteni kap­csolatok vagy kellő szakértelemmel és kapcsolatokkal rendelkező szaktaná­csadó szervezetek közvetítésével lehet. Ez önmagában nem is lenne baj, csak­hogy így a támogatásra érdemesek te­kintélyes hányada kiesik a „pixisből", elvész az ötlet- és kezdeményezés-kíná­lat sokszínűsége, csökken a rendszer működésének hatékonysága. Kockázati tőke, s kivált kockázati tő­kés nem terem minden bokorban. A nagy nemzetközi kockázati tőketársa­ságok pedig nemigen kívánkoznak olyan terepre, ahol az infrastruktúra, a kormányzati szándékok nem méltá­nyolják a gazdaságot élénkítő, megter­mékenyítő tevékenységünket. Pedig a gazdasági élet minden felelős szereplő­jének tudnia kell: ahol a tőzsde gyerek­cipőben jár; ahol az át­lag fölötti kockázat nem kap - legalább adókedvezményben kifejezett - elismerést; ahol bürokratikus út­vesztők nehezítik a távlati célok meghatá­rozását; ahol a támo­gatásra hivatott ál­lami szervek inkább banki, mint rendelte­tésszerű funkciókat látnak el - nos, ott ke­vés a remény a fejlett országokhoz való fel­zárkózásra. A tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol valóban működnek kockázati tőketársaságok, ott az állam szerepe (preferenciákkal, forrásterem­téssel) az induláskor meghatározó volt. Mára azonban átadja helyét e társasá­gokban a magánbefektetőknek, akik azután újabb és újabb társaságokat hoz­tak és hoznak létre. Nyugat-Európában 10 éve még csak 30 kockázati típusú tő­ketársaság működött - ma már lega­lább 300! S az e társaságok által kezelt portfolió értéke mintegy 30 milliárd ECU. Nem túlzás: hasonló folyamat végig- vitelének hazánkban is adott a lehető­sége. Csak végre fel kellene húznunk a jelképes futócipőt és a világgazdaság élmezőnye után erednünk. Késedelem nélkül, mert félő, hogy eltűnnek a sze­münk elől. Merth László Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom