Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06 / 133. szám

1992. június 6. HÉT VÉGI MAGAZIN MÚJSÁG 11 c- Kis-------­reneráció fjúsági oldal «•* Törd a fejed! Két héttel ezelőtti felvéte­lünk babkávét ábrázolt. Nagy örömünkre sok helyes megol­dás érkezett, s ahogy ígértük, ketten is jutalomban részesül­nek a helyes megfejtésért. Egyikük Lehőcz Irén tenge­lici olvasónk, a másik nyertes pedig Bertalan Zsolt simon- tornyai megfejtő. Akik pedig eltalálják, mit ábrázol Ritzel Zoltán fenti fel­vétele, két hét múlva tudják meg, helyesen tippeltek-e. Apró - hirdetés Keresek valakit, aki fele­ségem hűlt helyét felmele­gítené. * Kulcsmásoló gépem ju­tányos áron eladó. Jelige: Lebuktam. * Heti cáfolat Nem igaz, hogy az ismé­telt (ki tudja hányadik) benzináremelés kompenzá­lásának céljából egy kft jött: létre, Hüvelyk Matyi né­ven, s főprofilban hétmér- földes csizmák gyártását tervezi. Petki Ildikó: Élet Kemény szikla az élet. Melnyek nincs oldószere. Várod a jobb kort, s vá­rom, hogy elgyere. A lelked messze száll tes­tedből egyszer, Cserbenhagyott már té­ged, cserbenhagyott nem egyszer. Rövid az élet, kemény és mostoha. Nem nagyobb egy pont­nál, nem nagyobb, pont ak­kora. Egy pont, talán egy tinta­fecni, Melnyet nem enged az élet szétfolyni. Pici marad örökre az élet. Nem maradhat belőle nagy emléked. Ott fönt, nem tudsz me­sélni másnak, senkinek, csak a félho­málynak. Elszakadsz az élettől, ta­lán - ki tudja - örökre. Elveszik élted apró, sem­mitérő öröme. Elszárad az élet, mint a levél a fán, Bús félhomály borul sze­medre, s rád. Félhomály, mely a ke­mény napok után puhának tűnik. Minden emlékedet elűzik. Oly fájdalmasan szép volt az életed! A rosszat, a jót, sohasem feleded. Elragadnak a felhők, me­lyek oly puhák. Agyadon az életed utolsó öröme fut át. Lassan elfelejted azt is, az­tán saját magadat is ... Új filmek a láthatáron Batman visszatér a mozi­vásznon! A denevérember újra a Város sötét utcái fölött repdes. A szenzációs film má­sodik részében feltűnik a csá­bító Macskaasszony, akit Mi­chelle Pfeiffer alakít. A hírek szerint Michelle és Michael Keaton (Batman) a forgatás után is szenvedélye­sen csókolóztak. Hamarosan a hazai mozik­ban is látható lesz. * Stallone új filmje az izzadós Rocky és a kőkemény harcos­ról szóló sztorik után ismét a vígjátékok világába tett kirán­dulás. Stallone egy ügyefogyott zsarut alakít, aki komiku- sabbnál komikusabb helyze­tekbe kerülve csetlik-botlik a filmvásznon. Folyton leég szerelme előtt, aki egyben a főnöke is. Való­színűleg a körözött gyilkost sem tudná elkapni, ha nem lenne mindenre elszánt és vakmerő mamája. Stallone újra bebizonyítja, hogy nem kizárólag az erő­szakot szereti, ez a produkció minden bizonnyal jó szórako­zás lesz. Arany Zsolt Tininyár (16.) Ezt is túléltük! (1990-es kalandok) — Özvegy? - a pacák tény­leg bekapta a horgot - És mi­ben halt meg szegény meg­boldogult férje? — Ugan miben? Hát autó­balesetben! Abban szoktak ál­talában meghalni az emberek. Nem? Amíg nem találták fel az autót, addig nem lehetett autóbalesetben meghalni, most, hogy már van, most már lehet. Logikus. — Maga blöfföl - vigyorog a manus. Jó emberismerő, le­het, hogy civilben emberekkel foglalkozó szakmája van, de most nyaral. — Miért blöffölnék? - kér­dezi Gizu néni - A férjem tényleg meghalt egy éve, egyébként már három éve el­váltunk ... — Jaj, maga honnan jött rá, hogy csak a hasamra ütöttem és úgy mondtam az egészet? — Tudja fene. Na mindegy, várnak a halak. Jaj, még be se mutatkoztunk egymásnak. Bemutatkoznak. Szép kis pár lennének, ha ezt elmondanám Gizunak, akkor bizonyára másról kezdene beszélni, vagy lenyomna a víz alá. A pacák elindul a pecabotja felé. Út­közben belép egy kaktuszba, elhagyja a papucsát és közben átkozza az egész világot. Tiszta Gizu néni! Langyos, nyárias este, vagy- ishát még nincs is este, csak alkonyat, akár olvasni is lehet. Kiülünk a stégre, Gizu néni egy spiritiszta könyvet olvas, aztán leteszi, és bemegy a házba. Én meg beleolvasok. Hogyan hívjuk elő egy halott ember szellemét? Na, ez érde­kel. Elolvasom. Már csak egy kis fantázia kell hozzá, és megvan az éjszakai progra­munk. Ülünk a négyszemélyes előtt, az egész csapat - a há­rom tökmagot kivéve, ők hol­nap korán indulnak, a szösz­kék szülei elviszik Gergőt a nagymamájához, mivel An­gyal marad. Érdekes, Gábor szülei most külföldön nyaral­nak, külfödön nyaralni egy balatoni embernek nagy ba­darság, de ők már bizonyára unják a dolgot. Ebben a sátor­ban csak Juci és Erika alszik, van egy kis előtere, ott van Jancsi a hálózsákjával. Szóval hát ülünk, és megmondom nekik: márpedig én ki szeret­ném próbálni ezt az asztaltán- coltatást. Csak néztek, mint Jenő a moziban. Most éppen Jancsi áll elő a javaslatával: — Te, vagyis ti, én már hal­lottam olyanról, hogy spiri­tiszta izé, valami esszel kez­dődik, és asztalon táncolnak rajta... — Spiritiszta szeánsznak hívják - világosítja fel Szofi - és nem asztalon táncolnak, hanem asztalt táncoltatnak, így kinyitva egymáshoz teszik a tenyerüket és mondják az ábécét, és ahol koppan egyet az asztal, olyan betűvel kez­dődik a halott neve, és utána kitotózzák a halott nevét, és .. — És beszélgetnek vele! - ragyog fel Gizu arca - De ah­hoz kell egy hivatásos szelle­midéző is, akinek ez a szak­mája, hogy hülye milliomo­sokból pénzt csal ki, nekünk pedig nincsen ilyen szélhámo­sunk. — Pszt, jön Gizu néni! - hallgattatja el a társaságot Juci, aki tudvalevőleg imádja a rémes dolgokat. Tényleg Gizu néni jön, élénk színű melegítőben, jól kitaposott tornacsukában és a tarkójára teszi a kezét. — Pszt! - súgja Gizu - Most koncentrál, és ha megijesztik, rémületében fellármázza az egész házat. — Húúú, én vagyok a szel­lem! - kiált Jancsi, Gizu néni meg a szívéhez szorítja a ke­zét, és egyet sikítana, ha mi meg nem fékezzük. —Csókolom! - kezdi ártat­lan arccal Erika. — Ti még ilyenkor is ébren vagytok? - kérdezi Gizu mama - A Szívbajt hozzátok rám! — Hát, mi csak úgy sétá­lunk, beszélgetünk... - Gá­bor elakad. — Meg valami rosszban sántikáltok, látom a szemete­ken. Tapasztalatból tudom, hogy a sétálgatás és a beszél­getés csak valami kibúvó. Na, ki vele! Érteden kisbárányarcot vá­gunk, de Juci megszólal: — Csókolom, tetszik tudni, mi asztalt akarunk táncoltatni, csak kéne hozzá valami szak­értő is, úgy gondoltuk, kime­gyünk a temetőbe is, és a Gizu néni úgyis annyi ilyen köny­vet olvas, és igazán megmu­tathatná nekünk a szellemeket — Gyerekek, én már hulla­fáradt vagyok, ilyesmiben rám ne számítsatok, majd ha a környék elcsendesedik, indul­jatok el, én fedezek ... Azzal átmegy a két kertet elválasztó kapun, és eltűnik a saját nyaralójukban. Még egy pillanatra kivillan a melegí­tője, de a gyümölcsfák min­dent, az égvilágon mindent el­takarnak. Odabent meg Angyal eloltja a villanyt, kiszól, hogy jó éj­szakát, aztán elcsendesedik minden. — Gizu néni! - kiáltunk suttogva, már amennyire le­het suttogva kiáltani. Gizu néniék kertajtaja mintha csapódna, de lehetett ez a szél is, ami most egy picit megélénkül, és most egy pil­lanatra megvillan Gizu mama melegítője, hirtelen úgy ér­zem, vagyis úgy látom, mintha az utca felől jönne. Át­fut hozzánk, és mondja: — Jókor szóltatok, még nem aludtam, csak bóbiskol­tam. Ahhoz képest jól ki van fáradva - gondolom, mivel li­heg és dől róla a víz. — Indulhatunk? - kérdezi Juci és dörzsöli a kezét. — Induljatok, ne csinálja­tok kalamajkát, és ha megidé­zitek a szellemet, utána küld­jétek is vissza oda, ahonnan jött! Mi pedig elindulunk, Gá­bor megy legelöl, kezében zseblámpa, és nekünk csak félúton jut eszünkbe, hogy: — Juj, ha nincs nálunk asz­tal, akkor hogy fogunk asztalt táncoltatni? - teszem fel a kérdést. — Majd szerzünk - legyint Gábor. Hogy hogyan, erről senkinek nincs fogalma se, de az ötletes, leleményes, akasz- tanivaló Jancsi mindent meg­oldott. — Tudjátok, bent a faluban az az étterem, annak a tera­szán vannak székek. Meg olyan kör alakú, fehér aszta­lok. Egyet elvinnénky aztán meg visszavinnénk. És kész. Nincsenek odaláncolva, lát­tam. Benne vagytok? Mi pedig benne vagyúnk, már miért ne lennénk benne. Egyed Johanna (Folytatjuk.) János Vitéz Szovátán János Vitéznek nagyon ki­készültek az idegei a sok ha­dakozásban. Elhatározta, hogy elmegy üdülni. Bár­hová mehetett volna, hiszen világútlevele volt, de Iluska, a felesége azt tanácsolta, hogy menjenek Szóvá tára. János megörült az ötletnek és felkiáltott: — Egy életem, egy halá­lom, én Szovátát kipróbálom! Fel is tarisznyáltak, hamu- basült pogácsával a hűtőtás­kába, és a kis Jancsikával és Iluskával elindultak Szová- tára. Amint megérkeztek, János körülnézett. Kiválasztotta a legnagyobb szállodát és be­lépett. Abban a pillanatban előtte termett a szállodapor­tás aranysújtásos ruhában és megkérdezte: — Hol jársz itt, ahol á ma­dár se jár? — Szobát keresek a csa­ládomnak! - válaszolta János. — Itt csúcsidényben csak a főnököket szállásoljuk el. — Én is főnök vagyok, Tündérország királya! - kiál­tott János, és előkapta a kard­ját. Abban a pillanatban ott termett a fényképész néni vé­rengző, kitömött medvéje. Óriásira tátotta a száját, hogy Jánost szerteszét harapja, de János egy suhintással kiverte a protézisét és a molyokat a bundájából. Ekkor belépett a raktárba. Hát, uramfia, mi minden volt ott felhalmozva! Olivaolaj, csokoládé, gyü­mölcsszörp, téliszalámi. Já­nos szétosztotta a sok finom­ságot a gyerekek között, akikkel Jancsika és Iluska összebarátkozott. Én is ott voltam, egy nagy tábla csoko­ládét kaptam, azóta sem et­tem olyan finomat! Metz Erzsébet Júlia Szováta (Románia) (Garay Újság, I. sz. ált. isk.) USA TOP 10 1. Kris Kross Jump 2. En Vouge My Lovin 3. Red Hot Chill Peppers Under the Bridge 4. Joe Public Live And Llearm 5. Queen Bohemian Rhapsody 6. Eric Clapton Tears In Heaven 7. Vanessa Williams Save The Best For Last 8. TLC Ain't 2 Proud 2 Beg 9. Ugly Kid Joe Everithyng About You 10. Michael Jackson and Mistery Girl In The Closet Depeche Mode Story Sűrű csönd veszi körül az utóbbi időben a Depeche há- zatáját. A Violator '90-es si­kere óta szinte semmit nem lehet hallani róluk. Családi életükről jutott el egy-két hír a rajongókhoz. Martin és Andy szinte egy id őben lett boldog ifjú apa, Dave viszont elvált feleségétől, Joanne-től. Szá­mára most a munka az első, hiszen a Mode-studióban van az új LP, ami '93 elején már a boltokban kell hogy legyen. Alan szólóban is dolgozik most Recoil néven, de ő a pro­ducere a Nitzer Ebb nagyle­mezeinek is. Alan nagyleme­zéről (Bloodline) először a Fait Heales jelent meg kislemezen. Az LP-t áprilistól árusítják a boltokban. S egy kis meglepe­tés a rajongóknak az a CD Box-Set, amely a Depeche leg­sikeresebb kislemezeit tartal­mazza. Ez igazi ritkaság, igazi csemege a rajongók számára, érdemes beszerezni. A. Zs. Amit a macskákról tudni kell „Az Igazi Macska az, ami Te vagy­Nem pedig az, amit csinálnak belőled." (Terry Pratchett: Macskalógia) Szereti valaki a macskákat? Továbbmegyek, van otthon valakinek macskája? Mert akinek van, annak van esélye arra, hogy megértse őket és elnyerje barátságukat. Mi, emberek hajlamosak vagyunk arra, hogy a macskákat Kip­ling egyik meséjén keresztül szemléljük. Hiszen ő a „ma­gányos sétáló, s neki minden hely egyforma". Mekkorát té­vedünk! Az igaz, hogy remekül megvan egyedül, s nem szorul annyira ránk, mint a kutya. De előfordul, hogy keresi társa­ságunkat, hiányzunk neki. El­végre ő is érző lény. Sok apró jel mutat arra, hogy a macska és az ember között megfelelő körülmé­nyek esetén igazi mély barát­ság alakulhat ki. Hogy ez ritka? Nos, ennek az okát ta­lán nem az állatokban kellene keresnünk! A macska megta­nít bennünket egy nagyon fontos tulajdonság elsajátítá­sára: ez a türelem! Ebből pe­dig mostanában nagyon ki­fogytunk. Az állatok tanul­mányozásához viszont igén sok kell belőle. Az emberek nem nagyon szeretik a macskákat. Ez a közhangulatban jól megmu­tatkozik. Szerencsére egyre több azoknak a száma, akik gyengédségre, titokzatosságra vágynak. Emiatt a macskasze­retők és tulajdonosok száma örvendetesen gyarapszik. Sok érdekes dolgot lehet mesélni egy macskáról. Nagyon egyéni a viselkedé­sük. Talán az egyetlen olyan háziállat, amihez nekünk, a gazdiknak kell alkalmaz­kodni. A macska lelkivilágá­nak tanulmányozásakor elő­jön az örökös probléma: az ál­latokat emberi tualjdonságok- kal ruházzuk föl. így a macska hízelgő, álnok, kétszínű, félté­keny. Csupa negatív fogalom. Miért? Mi lenne, ha ezután a macskát nem boszorkányos és egyéb sötét hatalmak képvise­lőivel együtt ábrázolnák? Van-e szebb látvány a fűben ugrándozó macskánál? Mindezek ellenére el kell ismernünk azt, hogy van némi igazság abban a régi kínai közmondásban, mely szerint „Ha egy kutyát három napig etetsz, az élete végéig emlé­kezni fog rád. Ha egy macskát három évig, az egy nap múlva elfelejt téged." Tehát nem te­hetünk mást, minthogy minél több időt szentelünk macská­inknak, és próbáljuk jobban megérteni őket. Hiszen minél nagyobb a tudás, annál na­gyobb a szeretet. Horváth Gábor 111. a. (A Csapó Híradó nyomán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom