Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
4 KÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1992. június 11. Csődöt jelentett a Petőfi Sárszentlőrincen Horgászparadicsom az atomerőmű árnyékában A május 15,-i Heti Csődértesítőben olvasható, hogy a „Petőfi" Mgtsz. Sárszentlőrincen csődöt jelentett. A csődeljárás kezdete májlis 14. Kilencven nap áll a rendelkezésére, hogy rendezze adósságait. Ha sikerül... Sárszentlőrinc tipikus kistelepülés, alig 1200 lakossal, ha a szomszédos Úzdot is hozzászámítjuk. A sok gond között az egyik a lakosság elöregedése. Munkalehetőség eddig főként a helyi téeszben volt - mintegy száz tag számára. Száz körüli a nyugdíjas is. A téeszben csak az alaptevékenység dívott. Az eredmény sivár, lehangoló. A kérdés az, hogyan lehet ebből a helyzetből kimászni. Az újdonsült megbízott téeszelnök, Szabó Tibor állattenyésztési üzemmérnök mondja: — Ez az elnökség úgy ragadt rám, mint szamárra a fül. Az elődöm, aki 12 évig volt e poszton, október óta, félévi munkanélküli járadék után, élvezi az előnyugdíj lehetőségét. Mielőtt még a csődbejelentés előzményeiről érdeklődnénk, megtudjuk, hogy ez a téesz mindig csak élt>-de nagy eredményeket sohasem produkált. Annak ellenére, hogy igencsak magas itt a földek aranykorona értéke. — A környék többi öt tée- sze nem fizetett akkora földadót, mint mi - tette hozzá Szabó Tibor. — Ennél a téesz- nél, hogy úgymondjam elszaladt a kocsi, nem sikerült felkapaszkodni rá, most pedig hallgathatjuk, hogyan ketyeg a csődeljárás órája. — Ezt hogy érti? — Úgy, hogy a vezetők itt mindig óvatosak voltak. Csak ne legyen hitel, adósságot ne csináljunk! S így szépen kimaradtunk azokból a fejlesztési lehetőségekből, amelyek a 70-es években igencsak szépen csordogáltak a téeszek számára. Most meg jönnek az idős nénikék hozzám, s mondják, fiam, mi adósság nélkül adtuk át a téeszt, s mit kaptunk most? — Valóban, milyen eredmények születtek a csődbejelentésig? — Az 1991-es év 24 miihó forintos veszteséget hozott. De ennek, mint mondottam, évtizedekre visszanyúló előzményei vannak. A 80-as években volt itt néminemű fejlesztés, de akkor már mutatkoztak a bajok az ország gazdaságában, a téeszek elé is korlátokat raktak, annak ellenére, hogy a mezőgazdasággal húzatták az ország szekerét. Már ekkor kezdődött sok téesznél a vagyon felélése, amely mára vagy 700 szövetkezetben veszteségbe torkollott. — Itt mikor kezdtek látszani a bajok? — Talán az 1990. évi óriási aszályt kell, hogy említsem. Az ebből adódó veszteségeinket az elmúlt év csak tovább növelte. Én azt mondom, ha a politika kivonul a mezőgazdaságból, akkor lesz jövője ennek az ágazatnak. S hogy miért mondom ezt? - Tavaly a sertés felvásárlási árak leszorításával s az ebből következő túltartással több mint 10 millió forint vesztesége keletkezett a téesznek. Ezt tovább növelték a gabona értékesítése körüli pénzügyi akciók! így apadt a veszteségek következetében az 1988. évi 54 millió forintos vagyonunk 9 mülióra. — A száz aktív tagból ma hányán dolgoznak? — Csak 43-an, a többiek munkanélküli járadékon vagy már korkedvezményes nyugdíjban vannak. Miért nem tolonganak a taxisok? Nemrég olvastam valahol, hogy ezer lakosra - a tapasztalatok szerint - elég 3 taxi egy városban. Paks 21 ezer lakosú, s hat taxis van, ha minden igaz, négyen főállásban, ketten pedig mellékállásban. Miért nem tolonganak városunkban a taxisok? Dunaújvárosban dupla sorban parkíroznak a fuvarra várók az Arany Csillag Szálloda előtt. Pakson a közterületfelügyelet szerint három taxis bérel (trösztöt, a többiek nem innen indulnak. Jó lenne tudni, hány személy- gépkocsi tulajdonos van az első atomvárosban. Nos, majdnem 5000 a személy gépkocsi-tulajdonos. Van család, ahol 3-4 személygépkocsi is van. S vajon hány család él itt? Összesen 6300. Ez aztán jó arány! Osszuk csak vissza! Jó lenne most már az érdekeltekkel is beszélni, elballagok a ta- xisdroszthoz a lakótelepre, a Titán elé. Régi ismerős üldögél a kocsijában, aki már vagy öt éve űzi ezt a mesterséget. Erdelődöm, hogy s mint. „Köszönöm jól - mondja -, csak a fuvar lehetne több! De ennyi személygépkocsi mellett most már nem csodálkozom." Hová kérik a fuvart? - érdeklődőm. - Legtöbb esetben a polgármesteri hivatalba, a rendelőintézetbe, no de azért néha a paksi halászcsárdába is ... Vegyesbolt, franchise rendszerben Bízvást remélhetjük, hogy az elmúlt hónapban a Van- rozo-Drugstore Kft. franchise rendszerében megnyitott új vegyesbolt Pakson, az Atom lakótelepen példájával élénkítő hatással lesz a vállalkozókra s a már meglévő kereskedelmi cégekre is. A Vanrozo név nem cseng ismeretlenül a kereskedelemmel és vendéglátással foglalkozó cégek számára. Elég, ha csak szűkebb környezetünkből a dunaföldvári Marcipán cukrászdát, vagy a ten- gelici Petőfi Mgtsz tulajdonában, a paksi lakótelepen lévő Sarokház üzletházat említjük. Mindkét cég számára a belső berendezést, az egyedi kivitelű gépeket a Székely-Van- rozo cég gyártotta. A Szé- kely-Vanrozo cég kereste az utakat új tevékenység felé. Felmerült egy saját franchise hálózat kialakításának gondolata, mely mára a Vanrozo Drugstore Kft-ben testesült meg. Tudvalévő, hogy a vállalkozói kedv igen nagy, de a kedvnek, sok esetben, határt szab a tőkeszegénység, s manapság egy széles választékkal rendelkező, s a legkorszerűbb kereskedelmi eszközökkel berendezett üzlet beindítása igencsak borsos összeget tesz ki. De franchise rendszerben mindez elérhetővé válik. A paksi üzlet első az országban. A Drugstore bolthálózatban az idén szerte az országban még 70 üzletet akarnak franchise rendszerben indítani. A paksi Drugstore üzlet tulajdonosa a györkönyi Scheffer István. Harminckét éves, két évvel ezelőtt kezdett kereskedelemmel foglalkozni Györkönyben. A híres györkönyi pincesoron lévő Weinstube borozót is vezeti. — A csődbejelentéskor, április 7-én, mekkora volt a tartozásuk? — Hitelállományunk, különböző konstrukcióban 10 millió, a szállítók felé szintúgy, a legkevesebb a tartozásunk az adóhatóság és a TB felé. — Az egyeztető tárgyalások mikor lesznek? — Július 14-ig kell kiírnunk. — Milyen megoldásra törekednek? — A tőkét mindenképpen vissza kívánjuk fizetni, de a felmerült kamatokat, szeretnénk, ha a hitelezőink elengednék. A mezőgazdaság nyereségtermelő ereje igen kicsiny ... — A vetéssel miképp áll a téesz? — Az 1800 hektárunkból, csak 300 hektár nem lett bevetve. A többin minden munkát - a lehetőségekhez képest- elvégeztünk. Ezeknek a realizált árbevételéből szeretnénk a hiteleinket letudni. De a mezőgazdaság kiszámíthatatlan! — Lát lehetőséget valamilyen „kibontakozásra"? — A saját véleményem az, hogy egy kevés veszteséggel egy új szövetkezet alakulhat. Az megfelelő támogatásokkal- életképes lehet. — Mi vár azokra az emberekre, akik most munkanélküli járadékon vannak? — Ennél a szövetkezetnél, a Petőfinél, a tagsági viszonyuk - legkésőbb december 31-ig megszűnik. De az is tény, hogy az 1800 hektár - a megváltozott körülmények között - nem tudja eltartani a község lakosságát. Két éve a Gazdaság című folyóiratban olvastam egy tanulmányt ilyen eshetőségről, s úgy látszik, ez be is következett. Eördögh Gabi Ökumenikus óvodai csoport A következő óvodai évben ökumenikus csoportot indítanak a Kereszt utcai óvodában, huszonöt kisgyerek részvételével. Pakson a Kondor-tó mellett, ahol már nem hallik az áramelosztó zümmögése, terül el az a tórendszer, amely vagy ezer horgász számára jelent horgászparadicsomot, 70 hektáron. A Kondor-tó volt a természetes vízfelület, tudtuk meg Lipovszky Gyulától, aki az Atomerőmű Horgász Egyesület alelnöke. Az egyesületet 1977-ben alapították, de az igazi tórendszer, a rekultivációs vízfelület az erőmű építése során, a 80-as évek közepén alakult ki. — A 70 hektáros tórendszer horgásztavakból és nevelőtavakból áll - mondta az al- elnök. A nevelőtavakban igyekszünk megtermelni azt a halmennyiséget, amely aztán később kihorgászható a horgásztavakból. Éveken keresztül busát is neveltünk, s az ezek értékesítéséből keletkezett bevételt különböző eszközök vásárlására fordítottuk az egyesületben. — Alapvetően pontyivadékokat telepítünk - folytatta Lipovszky Gyula. — Tavaly a 600 felnőtt tagunk egyenként és átlagosan 40 kilogrammot fogott ki. Ifihorgászok is vannak, s így évente 300 mázsa az a halmennyiség, melyet pótolni kell. A Paksi Sporthorgász Egyesületnek 200 területi jegyet adtunk át. A területi jeggyel rendelkező horgásztársak évente 60 darab nemes halat foghatnak ki: pontyot, csukát, harcsát, süllőt - mert ilyen halak is vannak a tórendszerben. Amint barangoltam a tavak mellett, arra gondoltam, hogy milyen remek csónakázótó létesülhetne itt Paks szomszédságában. — Ez így igaz - hangzott a válasz. Alapító okiratunkban ez is szerepel, de mi alapvetően horgásztónak kívánjuk fenntartani ezt a tórendszert, sporthorgászat, hobbihorgászat, pihenés célzattal. Ebben az is közrejátszik, hogy erre a vízfelületre már így is elég sokan vagyunk, s ezért nem igen tudjuk a taglétszámot sem növelni. — Milyen jövőt szánnak ennek a nyugalmat, békességet árasztó területnek? — Az egyesület a környezetet kívánja egyre szebbé, kulturáltabbá tenni. Ma már sok olyan létesítményünk van, ami ezt hivatott kiszolgálni. Nagy hangsúlyt fektetünk az utánpótlás nevelésére. Az ifiket versenyezni visszük, háziversenyeket rendezünk a számukra. Az elmúlt hónapban a villamos iparágon belüli, jubileumi Atom Kupát rendeztük meg. A vándorkupáért 10 éve küzdenek a megszállott horgászok. Az országban működő 12 villamosipari rt-től 25 csapatban 100 fő versenyezett. A versenyt a győri áramszolgáltató csapata nyerte, akár csak tavaly. — Mi volt ebben a csapatban a jobb? — A szerencséjük. Az egyesület alelnöke el- modta még, a Paksi Atomerőmű Rt. a kezelője ezeknek a vizeknek, "aki" ezt a kezelői jogot az egyesületre átruházta. Együttműködési megállapodásban azt rögzítették, hogy ez a tórendszer alapvetően az erőműves dolgozók kikapcsolódását szolgálja. A rt. ezt egy szabadidős sporttevékenységnek fogja fel, ami dolgozóinak kikapcsolódást, felüdülést jelent. Egy lényeges momentumot is megemlített az alelnök: a tagság megújításának előfeltétele, hogy évi 6 óra közösségi munkát kell végeznie az egyesületi tagnak. Az utánpótlással való foglalkozás, a lehalászás, sőt a tisztségek viselése is ebbe a kategóriába tartozik. Ezzel szeretnék az együvétar- tozást, s a közösségi szemléletet elmélyíteni - tette még hozzá Lipovszky Gyula.-EördöghA hetedikes Tibai Zoltán büszkén mutatja az általa fogott 1 kiló 20 dekás pontyot Európa összeszabdalt testű földrész ^ ^ í|p- ■> '-^r^ í>< v í,. v mJ'í '' ^ /> - v"« &| <v*, ■■■; ^/O'X , ✓ f> rm ,,,- . ^ ^^^ íj Interjú Figler János országgyűlési képviselővel — Képviselő úr! Az utóbbi időben a napilapokban sok szó esett a német nemzetiség sorsáról, a kisebbségi törvény hiányáról. Kérem, fejtse ki véleményét erről, mint az orsszággyű- lés emberjogi-kisebbségi bizottságának a tagja. — Európa kulturáltabb felében szinte minden kormány meghozta a maga kisebbségi törvényét. Csak történelmi példaként hadd említsem meg: a monarchia széthullása után Ausztria egy része - a trianoni döntés értelmében - Olaszországhoz került. Emiatt voltak is viszályok egészen addig, amíg meg nem született egy olyan kisebbségi törvény, ami az olasz közvéleményt és az akaratukon kívül olasz állampolgárrá vált osztrákokat egyformán megnyugtatta. Ezért is fontos ez, mert iskolapéldája annak, hogyan is kell jó kisebbségi törvényt alkotni. Vannak kisebbségeik a hollandoknak, németeknek is. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ez egyedien közép-európai probléma. Európa összeszabdalt testű földrész. — Ma Magyarországon hol tart a kisebbségi törvény előkészítése?- Már meg kellett volna születnie a kisebbségi törvénynek. Ennek most az a sürgető időszerűsége, hogy az Alkotmánybíróság utasította a parlamentet, hogy ebben az évben hozzuk meg. Már több változat is bizottságunk asztalára került.- A német szövetség vezetője emelt szót legutóbb ebben az ügyben.- Igen, Hambuch Géza - a törvényt hiányolván - sajnálkozott a legnagyobb magyarországi kisebbség, a németség sanyarú sorsa miatt. Ezért mi a többi német származású képviselővel - levelet tettünk közzé, amelyben kifogásoljuk a szövetség vezetőjének föllángolt kritikáját. Több okból: az ő kritikája is illeszkedik sok más elégedetlenkedő és műviharokat kavaró nyilatkozat sorába. Másodszor: Hambuch Gézáénak már volt ilyen vészharangozása, amikor az első kárpótlási törvényt tárgyaltuk, mondván: milyen dolog az, hogy a magyarok részesülnek kárpótlásban, a németség pedig nem. Már abban a törvény- tervezetben is benne volt, hogy az csak egyik fele a kárpótlási törvénynek, amit majd követ a másik. Ez az 1939-1949 között sérelmet szenvedetteket fogja kárpótolni: a zsidókat, a munkaszolgálatosokat és a németséget is. (Ez a törvény most fog jogerőre emelkedni.) Ennek ellenére Hambuch Géza aláírásgyűjtést kezdeményezett. Én az ívet nem írtam alá, sőt: a Tolna megyei németséget óvtam ettől, mert tudtam, hogy a kárpótlási törvény második felében a németek is benne lesznek. — A parlament mikor fogja megalkotni a hazai németség által igen várt kisebbségi törvényt? — Igaz, hogy nincs még Magyarországon kisebbségi törvény, de nincs olyan tempó a világon, amivel annyi törvényt, törvénymódosítást kellene meghozni, amire itt szükségünk lenne. Ha az igényeket vesszük alapul és úgy súlyozzuk a törvények tárgyalásának ütemezését, akkor azt kell mondanom: sokkal égetőbb törvényekre is szükség van. Például jó gazdasági törvényekre, amelyekkel meg kellene szüntetni azokat az anakronizmusokat, amik fékezik a gazdaság fejlődését. A gazdaság bajban van, ezt tudjuk. Vannak objektív okok, amiket nem lehet kivédeni: ilyen mondjuk az aszály. De vannak más bajok is, amik ellen törvényekkel, jobb szervezéssel is kell tennünk. Tehát azokat a dolgokat kell serkentenünk, ahol baj van. Én úgy látom: a kisebbségekkel nincs gond. Nincsenek Magyarországon olyan nemzetiségi villongások, nincsenek olyan diszkriminatív intézkedések, amelyek a kisebbségeket sértenék. Biztos vagyok benne, ha lesz kisebbségi törvény, annak egyik passzusa lesz az anyanyelv használata a közéletben, mert ez üti meg az európai normákat. Furcsálljuk, hogy Hambuch Géza, aki a 70-es, 80-as évek tájékán ugyanezt a posztot töltötte be és annak idején külföldi újságíróknak ilyen nyilatkozatokat adott, hogy a szocializmust építő Magyar Népköztársaságban a német kisebbségnek csodálatosan jó sora van. Ha akkori megelégedését mostani aggodalmaskodásával összevetjük, nem értjük a változást. Eördögh Gabriella E.G.
