Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

1992. június 4. HAZUNK TAJA KÉPÚJSÁG 5 Növényvédelem mindenkinek Minden termesztett nö­vény: a levéltetvek betelepe­dése folyamatos helyenként már népes kolóniák károsíta­nak. Különösen őszi búza, répa, borsó, napraforgó, bur­gonya, paprika, paradicsom, dohány, uborka, káposzta, gyümölcs és dísznövény kul­túrákban okoznak nagy kárt szivogatásukkal, valamint a növényi vírusok terjesztésé­vel. Időben - tömeges fölsza­porodásuk előtt - védekez­zünk ellenük Bio-Sect, Decis Quick*, Pirimor, Talstar, Ant- hio*, Bi 58, Sinoratox, Foszfo- tion, Zolone, Unifosz, Dimec­ron**, Ekalux*, Ultracid*, eset­leg piretroid hatóanyagú (Sherpa, Sumi-Alfa*, Fendona, Chinmix, Karate, Decis stb.) készítményekkel az engedé­lyezett kultúrákban. Mák: a termést kukacosító máktokbarkó kártételének ún. „kampósbot" (lekonyuló bimbós) állapotban vehetjük elejét Bancol, Bi 58, Sinoratox rovarölő szerekkel (ne feled­kezzünk meg a nedvesítő szerről sem). Burgonya, paradicsom: a burgonyabogár lárvái ellen a Bancol, Padan, Nomolt, Fen­dona, Sherpa, Sumi-Alfa*, Ultracid*, Ekalux*, Dimecron* készítményeket, a burgonya- és paradicsomvész, valamint más gombás és baktériumos betegségek megelőzésére a Curzate CZ, Galben R, Mikai C, Ridomil Plus, Sandofan C felszívódó gombaölő szereket ajánljuk. Hagyma: a levélaknázó le­gyek és a hagymalégy nyűveit Bi 58, Sinoratox, Anthio*, Eka­lux**, Dimecron**, Wofatox**, vagy Metation kijuttatásával (Citowett vagy Nonit nedve­sítő szerrel „kombinálva" irt­hatjuk. Uborka: peronoszpóra ellen folytassuk a megelőző véde­kezést Bravo*, Dithane, Poly- ram DF, Antracol hetenkénti, illetve Mikai C, Galben, Previ- cur 10 naponkénti kipermete­zésével. Az utóbbi (felszí­vódó) szereket váltogassuk. Alma, körte: varasodás el­len visszatérhetünk a kontakt, szerves szerekhez (Delan, Bravo*, Efuzin*, Buvicid K, Orthocid, Polyram, Dithane, Antracol). Az almalisztharmat elleni fellépésre csak a fajtaér­zékenység és a fertőzöttség mértéknek ismeretében tu­dunk javaslatot tenni. Az al­mamoly hernyóit Cascade*, Nomolt, Dimilin, Bancol, Zo­lone, Ultracid*, Ekalux**, Di­mecron**, Unifosz, Sherpa, Fendona, Sumi-Alfa", Eka­lux*, Dimecron**, Unifosz, Sherpa, Fendona, Sumi-Alfa* stb. készítményekkel elpusz­títhatjuk, mielőtt a gyü­mölcsbe rágnának. A füstös- szárnyú körtelevélbolha lárvái kikeltek. Sürgősen kezeljük a fákat (Dimilin, Cascade*, No­molt, Mitac, Bio-Sect), ne vár­juk meg, míg csöpögnek a mézharmattól. Barackfélék, szilva: a keleti gyümölcsmoly egyelőre elvo­nult, de átveszi helyét a ba­rackmoly, így barackosokban a rovarölőszeres permetezés továbbra is szükséges, akár­csak szilvában a még mindig rajzó szilvamoly ellen. Rosz- szul védett őszibarackosok­ban a lisztharmat a gyümöl­csöket is megtámadta. A gyó­gyító kezelést kontakt+felszí- vódó szer (pl. Karathane+Ru- bigan 12 EC) kombinálásával végezzük. Szőlő: nagy a lisztharmat- veszély. Továbbra is a felszí­vódó készítmények (Systhane E, Sápról, Rubigan EC, Trif- mine, Sumi-8, Tilt, Anvil, Bay­leton 5 WP, Score**, Punch**, Dorado**) kijuttatása célszerű. Ahol ezek eddig elmaradtak, ott kontakt szerrel (Karathane, Kénkol, Kumulus, Microthiol, Szulfur, Thiovit stb.) kombi­náljuk őket. Peronoszpóra-ve- széllyel csak a régóta várt csendes esők után kell szá­molni. A megelőző védeke­zésre felszívódó (Mikai 75 WP*, Ridomil Combi*, Galben M, Sandofan Z, Curzate Z) és kontakt (Buvicid F*, Ortho-Phaltan*, Folpan*, Bravo*, Buvicid K, Orthocid, Polyram, Dithane, Antracol) készítmények egyaránt meg­felelnek. A *-al jelölt szerek a virágbotritisz blokkolására is alkalmasak. Megkezdődött a zöld cserebogár rajzása. Tö­meges föllépése a homokos te­rületeken várható, itt kémiai védekezésre is szükség lehet (Zolone, Unifosz, Sherpa, Fendona, stb.). Felhívás: felhívjuk a Tolna megyei önkormányzatok fi­gyelmét, hogy az ameikai fe­hér szövőlepke első nemze- dékű lárváinak tömeges ke­lése megkezdődött. Közterü­leteken a védekezést lehetőleg mechanikai úton (hernyófész­kek leszedése, elégetése) vé­gezzék el. A *-al jelölt készítmények feltételes, a **-al jelöltek nagy­üzemi forgalmúak. Fűzi István TM-i Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Bérleményben, részesművelésben Plusz jövedelemhez juttatni a dolgozót A Szekszárdi Mezőgazda- sági Kombinátnál gyakorlati­lag háromszázhúsz hektár az a terület, amit bérletben mű­velnek meg dolgozók, illetve kívülállók. Ezek a területek jobbára Kajmádra korláto­zódnak. Mint azt Reichardt Jenőtől, a Szekszárdi Mező- gazdasági Kombinát növény- termelési igazgatójától meg­tudtuk, a szántóföldet, melyen főként dinnyét termesztenek, hosszabb időn át a bérlője használja. Valamikor a gazda­ság a növényvédelmi mun­kákba is besegített, mára már a kisüzemi méretű gépeket el­adta. Ezeket többnyire a bér­lők vásárolták meg, így is gé­pesítették kisgazdaságukat. Az idén először egy személy- lyel 59 hektáros táblára kötöt­tek bérleti szerződést. Kuko­rica-, zöldségtermesztéshez 5 hektáros területeket bérelnek. Nyerges Lajosné és Orsós Mihályné A díj megállapításakor az álta­lános feltételek, a föld arany­korona értéke és a mezei leltár értéke a meghatározó. Évente 5-15 ezer forint bérleti díjat fi­zetnek hektáronként. A részesművelésnél hibrid- kukoricával és napraforgóval is foglalkozott a kombinát az elmúlt években. Ma már más a helyzet. Kukorica vetőmagból túltermelés volt tavaly, az idén ebből kevesebbet helyez­tek ki, így erről a gazdaságnak le kellett mondani. A napra­forgó vetőmaggal hasonló a helyzet, ennek természetése az alapanyag megszűnése mi­att marad el. De foglalkoztak részesművelésben paradi­csommal, paprikával, ennek közgazdaságilag a helyzete úgy alakult, hogy nem éri meg vele foglalkozni. Probléma van az értékesítési oldalon, és a vetőmagigény is jócskán megcsappant. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén 70 hektáron termesz­tenek cukorrépát, a dolgozók művelik a répaföldeket. A gépi és növényvédelmi mun­káját a gazdaság, míg a kézi munkát a dolgozók végzik. Az 1-2 hektáros - öntöző rendszerrel ellátott - parcellá­kon negyvenegyen vesznek részt a művelésben. Tavaly 62 tonnás hektáronkénti átlag­termés volt, ami jó esztendő­nek számít. Idénre 55-60 ton­nás eredményt szeretnének elérni. Az ossz árbevételből 10 százalék a dolgozói rész, ami előzetes tervek szerint 8-10 ezer forint hektáronként. A ré­szesműveléssel az a célja a gazdaságnak, hogy plusz jö­vedelemhez juttassa a dolgo­zókat. Kinn a határban, a cukorré­paföldön Nyerges Lajosnéval és Orsós Mihálynéval talál­koztunk. Másodszor kapálják már a cukorrépát. — Sietnünk kell a munká­val, mert ezt a területet is ön­tözni fogják. Szedresből járnak ide dol­gozni. Amit a munkáért kap­nak keresetkiegészítést jelent. S minden lehetőséget meg kell ragadni, ami a nyugdíj, vagy a segély mellé pluszt jelenthet. Állatokat csak saját célra tar­tanak, azt mondják, nagyban már nem éri meg az állatokkal bajlódni.- pusztai téri - Fotó: Kispál Mária Gazdálkodóknak A lótücsök is ciripel A népiesen lótetűnek hí­vott kertészeti kártevő kifej­lett híméi a nyári meleg éj­szakákon feljönnek a talaj- felszínre, és ott mint minden egyes tücsökféle - ciripelve keresik a párjukat. A kifejlett lótücsök négy-hat centiméter hosszú, barna, hengeres alakú rovar, elől fejlett, erős ásólábakkal. Két pár szárnya közül az első rövidebb, a hátsó hosz- szú, hártyás, mellyel a hí­mek nagyobb távolságra is elrepülnek. Párosodás után a nőstény fészket készít 5-20 centi mélyen a talajban. He­lyét a felette sárguló nö­vényzet már messziről mu­tatja, de a talajfelszinen oda­futó járatok is elárulják. A fészekben fejlődik ki a 200-300 kis lárva - kezdet­ben korhadó növényi része­ken. A két évig fejlődő kár­tevők később már a gyöke­rek átvágásával, a palánták kitúrásával, szárazság ide­jén a vastagabb húsos karó­gyökerek megrágásával több kárt okoznak, mint hasznot, amit néhány talaj­lakó rovarlárva és csiga el­fogyasztása jelent. A lótetű ahogy nő, úgy válik egyre károsabbá. Osz- szefurkálja a kertet, megrág, átrág mindent, ami az útjába kerül. A mély fekvésű, nyir­kos talajokat, a jó humuszos földet különösen kedveli. Természetes ellenségei a vakond, a varjú és a barom­fiak. A szétterített kom- posztból, istállótrágyából a baromfi egykettőre kicsip­penti a lótetűt. Eső után vagy öntözést követően a kertből is összefogdossák a tyúkok. Most, a párosodás időszakában a talajba sül­lyesztett befőttesüveggel és odavezető terelőlécekkel mi is könnyen megfoghatjuk. A lótetű Arvalint (2-3 dkg/néhyzetméter) eső vagy öntözés után, az esti órákban kell kiszórni, de ekkor hat-nyolc napig a ba­romfit tilos a kertbe en­gedni! Mauthner Vince Az állatok ekcémája Az ekcéma a túlérzé- keny bőr gyulladása. Klinikailag jól jelle­mezhető, bár rendkívül sokféle alakban jelent­kező heveny vagy idült bőrgyulladás, amely visszatér és a viszketés jellemzi. Az ekcémás bőrelvál­tozás létrejöttéhez két tényező szükséges: a bőr túlérzékennyé vá­lása és egy kórok, amely a bőrön a gyul­ladásos jelenségeket megindítja. A kettő kö­zül az első a lényeges, mert az ekcémára haj­lamos bőrön már olyan csekély hétköznapi in­gerek (nedvesség, cse­kély dörzsölés) is gyul­ladásos elváltozásokat indíthatnak meg, hogy sokszor az a benyomás, hogy az ekcéma min­den külső behatás nél­kül jelentkezik. A bőrt többféle külső vagy belső tényező te­heti túlérzékennyé. A külső okok közül gya­kori a célszerűtlen bő­rápolás, így a kutyák gyakori fürösztése, lo­vak lábvégének lemo­sása lúgos, szappanos vízzel. A lúgos anyagok és a szappan túlságba vitt használata nemcsak azért ártalmas a bőrre, mert eltávolítja a hám egy részét és a bőrt vé­deni hivatott faggyúré­teget, hanem azért is, mert a bőrnek kissé sa­vanyú fiziológiás vegyhatását a lúgos irányba tolja el, és így kezdvezőbb talajt te­remt különböző bakté­riumok megtelepedé­sére. Ártalmas a bőr megismétlődő nedve­sedése, különösen ha az állat nem száradhat meg idejében. Az ekcéma iránti haj­lamosságnak belső okai is lehetnek. A nem ki­elégítő takarmányozás, hosszantartó emésztési zavarok esetén a bőr táplálkozása is szen­ved. Ilyen alapon idéz elő ekcémára való haj­lamosságot fehérje- és vitaminszegény takar­mány, ha kutyák nem kapnak nyers állati fe­hérjét, vagy túlságosan kevés az eleségben a zsír. Ekcémára hajla­mosítanak azok a bom­lástermékek is, ame­lyek bélsárrekedésnél, bélhurutnál és bélgi­lisztabetegségeknél szívódhatnak föl, to­vábbá azok a salak­anyagok, amelyek vese-elégtelenségeknél a szövetekben marad­nak vissza. Egyes ese­tekben mindössze csu­pán viszketés támad, s az ekcémát a vakaró- dzás és a dörzsölés váltja ki. Az ekcémára való hajlamosság további, de ritka oka lehet va­lamely gócos fertőzés, illetve endokrin zavar. A lovak ekcémája közül a leggyakoribb alak a csüdekcéma, amely többnyire a túl­ságba vitt mosás, a szennyes alom, vagy pedig a piszok és a sár hatására támad. A csüdhajlás bőre kipiro­sodott, duzzadt, vasta­gabb ráncokat vet, fáj­dalmas és emiatt a ló sántít. Később a ráncok mélye nedvesedni kezd, majd gennyese­dig s a gennyesedés rá­terjed a csüdhajlás egész felületére. A vá­ladék beszáradásakor vaskos, repedezett pör- kök keletkeznek, ame­lyek repedéseiből egy ideig még gennyes vá­ladék szivárog. A szarvarmarhák ek­cémája közül a farok­bojt ekcéma a moslékon tartott, híg bélsarú, is­tállózott marhákon fej­lődik, a farokra tapadó szenny hatására. A sertések ekcémája közül a betegség mind szopós, mind pedig vá­lasztott malacok és sül­dők között előfordul. Választott malacok és süldők között olyan he­lyeken szokott gyak­rabban előfordulni, ahol rosszak a tartási viszonyok, rossz a fe- hérjellátás, ahol az ál­lományban bélgiliszta- betegség van, vagy ahol angolkór vagy egyéb anyagforgalmi beteg­ség következeiében gyöngébb az állatok el­lenállóképessége. A juhok ekcémája a megázás okozta ek­céma heveny nedvező alakban jelentkezik a test felső vonalán, kü­lönösen ott, ahol a gyapjú rosszul zárt. Száraz helyen vagy az időjárás szárazra fordu­lásakor magától gyó- gyul. Az ekcéma kezelése türelmet igényel a tu­lajdonos és az állator­vos részéről egyaránt. Visszaesések könnyen lehetségesek, különö­sen idősebb kutyák belső okból származó betegsége esetén. A bőr a kezelésre igen egyéni módon reagál, éppen ezért nem lehet sablo­nosán kezelni. Dr. Korzenszky Ernőd igazgatóhelyettes- főállatorvos Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Június 6.: Bátaszék, Pécs. Június 7.: Albertirsa, Bonyhád, Kiskunhalas, Ka­posvár, Pécs. Június 8.: Siklós. Országos kirakodóvásár: Június 6.: Komló. Autó vásár: Június 6.: Báta­szék, Kecskemét, Makó, Pécs, Siófok. Június 7.: Albertirsa, Bonyhád, Gödöllő, Kiskunfé­legyháza, Kiskunhalas, Kecs­kemét, Nagykőrös, Pécs, Sze­ged, Szolnok. A szekszárdi piac árai újburgonya 50-60 óburgonya 25-30 fejeskáposzta 25-30 karalábé 12-14/db új sárgarépa 25/csomó vöröshagyma 30 fejes saláta 8-12 uborka 60 zöldborsó 50-60 paradicsom 140-160 zöldpaprika 10-22/db tojás 3,50-4' Gazdakilállítást szerveznek Érdekképviselők és díjak várják a résztvevőket Mezőtúr ad otthont augusz­tus végén a „Mezőgazdasági kistermelés '92" országos kiál­lításnak és vásárnak, jelentette be a Kertbarátok és Kisterme­lők Országos Szövetsége a Földművelési Minisztérium­ban tartott sajtótájékoztatóján. A kiállítás alkalmat nyújt a kertbarátoknak és kisterme­lőknek, hogy piaci értékesí­tésre szánt termékeiket, állata­ikat bemutassák, s a szövetség által alapított díjakat megpá­lyázzák. A kiállítás ideje alatt szakmai és érdekvédelmi fó­rumokat rendeznek. A vásá­ron bemutatkoznak a mező- gazdasági kisgépgyártók, a növényvédőszer és szaporító­anyag előállítók és forgalma­zók de jelen lesznek a mező- gazdasági kistermeléshez kapcsolódó marketing szerve­zetek, a pénz- és biztosító in­tézetek is. Mint azt dr. Merényi Ká­roly, a szövetség főtitkára el­mondta: nagy érdeklődésre számítanak, hiszen a mostani kiállításnak különös jelentő­séget ad a mezőgazdaság fo­lyamatban lévő privatizációja, a magánvállalkozások köré­nek bővülése, s nem utolsó sorban az a tény, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek át­alakulása következtében fo­kozott szerephez jutnak a kis­termelők. A kiállításon a farmereken kívül a mezőgazdasági terme­léshez közvetlenül vagy köz­vetve kapcsolódó bel- és kül­földi vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények, gazdasági társulások, kisiparosok, kiske­reskedők részvételére is szá­mítanak a rendezők. A kiállí­tásra június 15-ig lehet jelent­kezni. •- ella - Ferenczy Europress í n ip] Ll • • 0 Hí mit tenne? A konyhakertünk és a sző­lőnk egy-egy nagyobb terüle­tén évek óta burjánzik a ta­rack. Megpróbáltuk már le­permetezni különböző sze­rekkel, de ezek csak átmeneti­leg irtották ki ezt a szívós gazt: a levelek elsárgultak, kiszá­radtak aztán újra kinőttek. Kaptunk egy olyan jótaná­csot, hogy az egyetlen hatásos módszer az, ha minden piaci napon megkapáljuk a földet és kiszedjük a gyökérmaradvá­nyokat. Ezt meg is tettük, de ezzel sem tisztítottuk meg a kertet a taracktól. Nem tudtuk ugyanis olyan mélyen meg­kapálni a földet, hogy egy kis gyökérdarabka nem maradt volna benne, és ne hajtott volna ismét ki. Hogyan irtható ki a tarack gyorsan és végér­vényesen? Erre a kérdésre vár­juk olvasóink válaszát. Cí­münk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom