Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-30 / 153. szám

1992. június 30. TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Innen­onnan A Művelődési Minisz­térium, Tolna Megye Önkormányzata, Váralja Község Önkormány­zata, a Magyar Hitel­bank Rt., a Magyar Ke­reskedelmi Bank Rt., a Bonyhád és Vidéke Áfész, a Bonyhádi Mű­velődési Ház támogatá­sával a váraljai szabad­téri színpadon tartják július 16 és 19. között a II. Váraljai Nemzetközi Néptáncfesztivált. Erre az Amerikai Egyesült Államokból, Belgium­ból, Olaszországból, Romániából - Erdélyből - is érkeznek együtte­sek. A hazaiak közül fel­lép a Bátai Népi Együt­tes, az Izményi Székely Népi Együttes, a Nagy- mányoki és a Szászvári Német Nemzetiségi Népi Együttes, a Váral­jai és a Zengővárkonyi Népi Együttes. Ä fesztivál ideje alatt Benkő Ferenc és Gábori Sándor festők kiállítását nézhetik meg a műve­lődési házban, de lesz népművészeti kirako­dóvásár is. * Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában jú­lius 2-án, este fél 8 órai kezdettel Dobai Tamás zongoraestjére kerül sor. A hangversenyen köz­reműködik a Kaposvári „Cantus Pannonicus" vegyeskar, melyet Ludmány Géza karnagy vezényel. A zongoraest műso­rában J.S. Bach, Beetho­ven, Haydn és Rautava- ara művek szerepelnek. Felavatták az „Angyalos címert" Tv-napló Immár eredeti állapotában látható az „Angyalos címer", a Budavári sikló Clark Ádám téri állomása melletti várfalon. A szombati avatóünnepségen Katona Tamás államtitkár a budapesti polgárokhoz for­dult: tegyenek meg mindent lakóhelyük értékeinek megőr­zéséért. „Jelképezze ez a címer a magyar poolgárság erényét és maradandó diadalát" - mondta. Ráday Mihály or­szággyűlési képviselő rámuta­tott: történelmünk emlékei iránt nagyobb toleranciát kéne tanúsítani. Álláspontja szerint meg kell hagyni azokat a cí­mereket, amelyek az épüle­tekkel egykorúak, hiszen azok ugyanúgy tanúi történel­münknek. Az „Angyalos címert" - Lotz Károly mozaikból kira­kott alkotását - 1880-ban avat­ták fel. Az 1949-ben kiadott lebontási parancsot Lesku Jó­zsef munkás akkor nem telje­sítette, inkább befalazta az al­kotást. Restaurációját Grósz Forrai Kornélia, munka közben Károly, Ráday Mihály kéré­sére már 1984-ben engedé­lyezte, a tatarozást azonban folyamatosan akadályozták. 1990-ben végül rendben foly­tatódhatott a felújítás, amit a művelődési minisztérium fi­(MT1) nanszírozott 6 miihó forinttal. A helyreállítást a Kommunális Beruházó Vállalat irányította. Az újjászületett címer And- róczi Lajos, Bujdosó Anna, Brüttyó Mária és Forrai Kor­nélia restaurátorok munkája. Sárospatak - Szálka - Dombóvár Alkotótáborozók egy napja Hírt adtunk arról, hogy a szálkai alkotótábor első ven­dégei Sárospatak és környé­kének általános iskolás korú diákjai. A Tolna megyében el­töltött két hét során népi kis­mesterségekkel ismerkedhet­tek, de módjuk volt egy másik alkotótábor életébe is bepil­lantani. A Dombóvári Galéria nyári táborát Lőwith Egon ko­lozsvári szobrászművész irá­nyította szakmai tanácsaival. A tanulmányrajzok mellett mintázással is foglalkoztak a fiatalok. Az ő munkájukat te­kintették meg a sárospataki diákok. A galériában még lát­ható volt Artner Margit grafi­kusművész tárlata, de a ze­neműtárban is nyílt alkotásai­ból egy kamarabemutató. Szeverin Ferenc, a galéria ve­zetője figyelmes házigazda­ként állította össze a vendégek programját. Városnéző kőrút­juk során eljutottak a bujáki fagylaltozóhoz, ahol egy gombóc fagyit ajándékba kap­tak a patakiak. A dombóvári békeparkban a reformkori po­litikusok szobraival találkoz­tak, majd az újdombóvári ró­mai katolikus templomot te­kintették meg. A szálkai tábor vezetője, Mosolygó Tamás lelkész a templomban köszö­netük és hálaadásuk jeleként a gyermekekkel közösen mon­dott imádságot, majd görögül énekeltek a vendéglátó tiszte­letére. Délután Szigeti István ügyvezető igazgató köszön­tötte a patakiakat a gunarasi strandon, ahol sok-sok ked­vezményt kaptak. Ami egy nap zárásaként egy mondat­ban fontos tapasztalattal ösz- szegezhető, annyi csupán, hogy a megkeresett vendéglá­tók, a maguk eszközeivel ön­zetlenül támogatták a művé­szettel most ismerkedő, a vi­lágra tág szemekkel tekintő apró embereket. Nem sok ez, de nem is kevés. - decsi ­Jazzklub Szekszárdon Rövidesen jazzklub indul Szekszárdon, amely a tervek sze­rint havonta egy alkalommal kí­nál majd nívós hallgatnivalót. A klub szervezője Környei Miklós, a zeneiskola tanára, és a B-Section együttes vezetője. — A városban három jazz együttes is működik. Önmagában ez nem elég ahhoz, hogy a műfaj közel kerüljön a közönséghez? — Ezek a zenekarok meg­lehetősen ritkán lépnek fel. Fontos, hogy azok számára, akik a jazz iránt érdeklődnek, legyen egy fórum, ahol jó ze­nét hallhatnak, másrészt az it­teni zenekaroknak legyen egy viszonylag állandó fellépési lehetőségük. — Kikre számít? — A három szekszárdi ze­nekar: a Jazz Quartet, a Big Band és a miénk, havi vetés­forgóban lenne házigazda, és mindig hívnánk vendég elő­adókat. Szeretnénk a kortárs komolyzenét is belopni a programba. — Sokan azt tartják, aki ma­napság a kultúrával „bíbelődik" előbb-utóbb belefárad. Nem lehet olcsó mulatság a vendégművé­szek meghívása. — Szeretnék támogatókat szerezni. Fontos, hogy a neve­sebb jazz-zenekarokat meg tudjuk hívni. A bevétel ezt va­lószínűleg nem fedezné. — Lesz közönsége egy ilyen műhelynek? — Bizonyára nem a nagy tömegek klubja lesz ez, de biz­tos vagyok benne, hogy lesz olyan réteg - száz-százötven főre számítok -, amely ezzel a lehetőséggel élni fog. — Első összejövetel? — Július 6-án, este nyolc­kor a Babitsban. A német színháznál kértem helyet, a kamaraterem kiválóan alkal­mas erre a célra. Ha pedig át­költözik a színház a volt mozi épületébe, ott is lesz helyünk. — Érdemes most, nyáron kezdeni? — Lesznek, akik most is el­jönnek. A zeneiskolai elfog­laltságaim miatt inkább ilyen­kor érek rá szervezni^ és bí­zom benne, hogy a klubot őszig te tudjuk járatni.-hangyál­Mir'ól ír? Az Őcsényi Tájékoztató Az Öcsényi Polgármesteri Hivatal időnként a képvi­selő-testület tagjai és a polgá­rok jobb tájékoztatására kiadja tájékoztató füzetét. A legutóbbi számban ol­vashattunk az 1992. április, május és június hónapokban megjelent legfontosabb jog­szabályokról. Tájékoztatnak arról is, mit kell tudni az illetékről és a munkanélküli­ségről. Megtudhatjuk a község né­pességére vonatkozó legfris­sebb adatokat: így többek között azt, hogy három esz­tendő alatt 2592-re, azaz 60-al nőtt a település lakossága, és az átlagéletkor jelenleg 36 év. A község legidősebb polgára Blochinger Andrásné, aki 1902. október 24-én szüle­tett. Akiket az érdekel, mi jelent meg Őcsényről a Tolnai Né­pújságban, azt is elolvashatják a tájékoztatóban. L Meghallgatás Olyan ez, mint egy izgalmas dráma, pontosabban olyan lenne, ha már az első percben nem tudnánk a végered­ményt. „Politikai döntési helyzetben vagyunk" - mondotta az egyik képviselő úr, ami fenyegetésnek épp úgy beillik mint mentegetőzésnek, s egyenesen következik belőle, hogy érvek és ellenérvek légüres térben hangzanak el, s most már annak sincs jelentősége, hogy a hivatkozási alap egy 1974-es rendelet, amit pártállami érdek diktált, emlegetése tehát legalábbis groteszk. Két estén át feszült figyelemmel néztük ezt a pengevál­tást, amelyben Hankiss Elemérnek még azt is tudomásul kellett vennie, hogy a képviselő nem köteles indokolni kije­lentéseit. Hajaj, hogy is volt az, amikor bizonyos férfiak az­zal némították el a gyanúsítottat, hogy „itt csak mi kérde­zünk"? De erre még csak gondolni sem akarok, a tét is más, csak éppen azt nem tudjuk, mire megy ki a játék. Honnan tudja a kulturális bizottság nagyobbik fele, hogy Hankiss alkalmatlan a tv-elnök tisztségére, mert a határozat-tervezet már jóelőre elkészült, mielőtt az elnök egy szót is szólt volna? S ha tudja, mire ez a véget nem érő „meghallgatás", amit egyébként Hankiss olyan kitartóan áll, mint egy kö­zépkori bajvívó lovag? Hankiss Elemért csak könyveiből ismerem, édesapja is je­les irodalomtudós volt, de azt nem tudom, hogy Hankiss Elemér alkalmas-e tv-elnöknek. Igaz, azt sem, hogy alkal­ma tlan-e, a tv egyébként is olyan bonyolult szervezet, hogy az elnököt nem lehet felelőssé tenni az egyes műsorok mi­nőségéért. Egyébként is engem jobban érdekel, hogy a mű­sorközlő ne legyen pösze, a hírbemondó jól tagolja a sza­vait, a riporter világosan, tömören kérdezzen, mert jó vá­laszt csak jó kérdésre lehet adni. Ha a vonat késik, nem a MÁV vezérigazgatót szoktuk szidni, mindig azokról van véleményünk, akikkel közvetlen kapcsolatunk van. Következésképp nem tudom, hogy Hankiss Elemér jó el- nök-e vagy sem, bár álláspontja rokonszenves, midőn elfo­gulatlan, pártsemleges televíziót akar csinálni, amit elvben mindenki helyesel. Talán még a bizottság tagjai is, akik vi­szont határozottan állítják, hogy Hankiss alkalmatlan, sőt azt is mondják, le kell váltani. Végtére igazuk is lehet, de ha így van, miért ez a hosszú procedura, az órákon át tartó meghallgatás? Hankiss okosan, tárgyilagosan válaszol a fel­tett kérdésekre, szavaira a kövek is megindulnának, ellen­tétben a bizottság tagjaival, de akkor újra csak nem értem, miért ez a maratoni meghallgatás? A rejtett cél az lenne, hogy a televízió ne legyen pártsemleges? - de erre gondolni sem merek, nem is mondja senki. Csak azt halljuk, hogy „tehát" alkalmatlan, ami érvnek bizony szegényes. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer ebben az ország­ban olyan világ, amikor minden, programszerűen, pártos volt. Lenin hirdette meg a pártos irodalmat, aztán minden a pártot szolgálta, újság, rádió, televízió, még a költészet is. Az emberek méla közönnyel hallgatták a pártos szólamo­kat, s amikor eljött az ideje, egyszerűen azt mondták, ebből elég volt. Gyorsan megjegyzem, semmi nem hasonlít sem­mire, de a példa talán sejteti, hogy az erőszakos propaganda általában az ellenkező célt éri el, feltéve, hogy az emberek használják a fejüket. De ebben a kétrészes műsorban ilyesmiről nincs szó. Csak annyi hangzik el, hogy „politikai döntési helyzetben va­gyunk", aminek nem biztos, hogy értem az értelmét, mert az sem világos, hogy miben kell dönteni, amikor már régen eldöntetett minden. Játék a szavakkal, a demokrácia pró­bája? - mindvégig az volt az érzésem, kár ebből ilyen nagy nemzeti színjátékot rendezni. Az utolsó szó jogán már nem a tévéelnök szólt, hanem a tudós, aki némi rezignációval mondta, pontosan tudta, hogy ez lesz az eredmény, mégis végigcsinálta, ellentétben a rádióelnökkel. Sajnálkozva szólt azokról, akiket az ítélet- hozatalban nem a tények, hanem az előítéletek vezettek, vi­szont mégis szívesen állt bírái elé, mert az ország tanulhat ebből a példából. Ez a Szokratészt idéző magatartás min­denképp rokonszenves, de nem oldja a néző zavarát, miért e nagy fegyverzörgés, s van-e, lesz-e tanulsága a többórás műsornak? Csányi László Magyar Lettre Korunk Európájának, a li­berális demokráciának a célki­tűzéseit kívánja szolgálni a negyedévenként megjelenő folyóirat, a Lettre Internatio­nale. A tíz országra kiterjedő folyóiratláncnak magyar vál­tozata is van. Szerzői között a magyar szellemi élet repre­zentánsai is ott vannak. Pályázati figyelő 1. ) Zeneszerzői pályázat Illyés Gyula emlé­kére. Az Illyés Gyula Irodalmi Alapítvány, Ily- lyés Gyula születésének 90., halálának 10. év­fordulója alkalmából zeneszerzői pályázatot hirdet Illyés-szövegen alapuló vegyeskari kó­rusmű kategóriában, 4-8 perces időtartammal. A pályaművek beküldési határideje: 1992. au­gusztus 31. 2. ) Illyés Gyula születésének 90. évfordulója tiszteletére az Illyés Gyula Irodalmi Alapít­vány Kuratóriuma és az Illyés Gyula Pedagó­giai Főiskola irodalmi és pedagógiai pályázatot hirdet. Témája: Illyés Gyula művei az irodalom tanításban és a pedagógiai gyakor­latban. Beküldési határidő: 1992. szeptember 15. 3. ) A Nemzeti-Panteon Alapítvány pályáza­tot hirdet jeles személyiségek sírjának, emlék­művének felkutatására és helyreállítására az alábbi kategóriában: Fénvképpályázat mini­mum 24x30 cm-es fényképekkel feledésbe me­rült, felújításra szoruló síremlékekről. Bekül­dési határidő: 1992. szeptember 30. 4.) A Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány a Környezetvédelmi nevelés a fel­sőoktatásban szakkuratóriuma pályázatot hir­det. A pályázat céja felsőoktatási intézménye­ink környezetvédelmének javítása, egyben a hallgatók környezeti ismereteinek, környezet- tudatának fejlesztése. Beküldési határidő: 1992. október 1. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kér­hető a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Ala­pítvány Információs-Szolgáltat Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 74/11-928. Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 órtáig. A Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/11-646. Nyitva tar­tás: hétfőtől péntekig 14.00-20.00 óráig. Felhívjuk figyelmüket, hogy a pályázatokat nem az irodához kell beküldeni, azok csak közzé teszik azokat. David Bowie megnősült David Bowie, aki a könnyűrock-zene klasszikusának tekint­hető, valamint Imán nevű barátnője hosszas és titkos jegyben- járás után Svájcban egybekelt. A Szomáliái származású szu­permodell Michael Jackson klippjeinek rendszeres táncos sze­replője, de maga is énekes karrierre vágyik. (MTI) Megjelent A Móra Kiadó gondo­zásában jelent meg a Mindennapra egy mese című kötet. * A Planétás Kiadó adta ki a Szobanövények című könyvet, mely a növények sikeres ápolá­sáról, szaporításáról, ül­tetéséről, magvetésről, dugványozásról, nö­vényvédelemről és a növényválasztékról ad tájékoztatást. * Az Égitestek című kö­tetben az olvasó felfe­dezheti az égitestek vi­lágát, üstökösöket és az aszteroidákat hiteles NASA-felvételeken. * Dr. Rimóczi Imre: Gomba válogató. E kötet a gyakoribb gombákat, köztük ehető és mér­gező fajtákat mutat be az olvasóknak. (A könyveket a szekszárdi Kossuth Könyvesbolt­ban vásárolhatják meg.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom