Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. június 25. Információ első kézből Európa honatyái Budapestre jönnek Néhány nappal azután, hogy szabadságra mennek a magyar honatyák, máris rangos esemény színhelye lesz a Parlament: itt rende­zik meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 44 rendes ülésszakának máso­dik fordulóját és a hozzá kapcsolódó úgynevezett nyári megbeszéléseket. A háromnapos program első és utolsó napján lesznek a megbeszélések, a másodi­kon a parlament rendes ülé­sét tartják meg. Déelőtt poli­tikai kérdéseket vitatnak meg, ezen kap szót Antall József magyar miniszterel­nök is. Délután két téma ke­rül napirendre: elsőként a Törökországban élők em­beri jogait vitatják meg, majd a cseh- és szlovákiai, a magyarországi és a lengyel- országi migrációs áramláso­kat elemzik. A napirendnek magyar előadója is lesz: Sze- lényi Zsuzsa országgyűlési képviselő személyében. A Nyári Megbeszélések két napján is sűrű progra­mot bonyolítanak le a Bu­dapestre érkező európai honatyák. Négy témakör­ben tartanak meghallgatá­sokat: elemzik Közép- és Ke­let Európa mezőgazdaságá­nak szerepét (Gergácz Ele­mér miniszter is szót kap), a menekültek és a politikai menedékért folyamodók sorsát (e témaköröné Boross Péter belügyminiszter fejti ki a magyar álláspontot), a Duna védelme és fejlesztési kilátása szerepel a harmadik helyen (e csoport munkájá­ban Keresztes K. Sándor miniszter szólal fel), s végül a tudományos és technikai bizottság előtt a kelet-euró­pai atomerőművek helyzete kerül terítékre, (a magyar ál­láspontot Pungor Ernő mi­niszter fejti ki.) A háromnapos tárgya­lásra a tagországokból né­pies küldöttség várható. K.T.Ferenczy EuropresS Kevesebb magyar utazik Ausztriába sárlási szándékkal - jóval töb­Húsz százalékkal több határsértő Az uralkodó segített Dzsidda — Fahd király, Szaúd-Arábia uralkodója személyesen vette oltal­mába és segítette ki azt a kilencezer szíriai muzul­mánt, akik - egy jegyha­misítási botrány miatt - a dzsiddai repülőtéren re­kedtek. Az AP híre szerint az uralkodó fedezi a zarán­dokok összes költségét, amig különjáratokkal visz- sza nem szállítják őket Damaszkuszba. A szaudi vallásügyi miniszter nem közölte, hogy a hívők mi­ért kerültek üyen hely­zetbe, a jegyhamisítás té­nyét csupán diplomáciai források jelezték. Turisták meggyilkolásai Bogota — Két európai turistát raboltak el és öltek meg gyanús körülmények között Kolumbiában, Bo­gotától mintegy 500 kilo­méterre északra. A svájci és finn turistát április 9-én rabolta el öt ismeretlen fegyveres szállodájukból, a gyilkosság után pedig a tengerbe vetették a holttes­teket. A gyilkosságról egy eddig meg nem nevezett gerillacsoport értesítette az egyházat. Az eset azonban igen különös, hiszen a ge­rillák tájékoztatása szerint a turistákat „közönséges bűnözők" ölték meg, és ők már csak a gyilkosokat likvidálták. Pomófilmek gorilláknak Tokió — Eredeti és az állatok számára sem éppen kellemetlen módszert kí­vánnak bevezetni a japán tobéi állatkertben a goril­lák párzási kedvének fo­kozására. Ennek lényege, hogy az emberszabásúak fantáziáját pomófilmekkel serkentik: a majom-videó­kon párzási és szülési jele­netek láthatók majd, ami­től a gondozók azt remé­lik, hogy állataik maguk is kedvet kapnak, s így a go­rilla-bébik is biztosabban megérkeznek. Az ötlet egyébként az Egyesült Államokból származik, s ha a tobéi go­rillák elérik az ivarérettsé­get, számíthatnak rá, hogy estéiket egymás és egy tv-készülék társaságában kellemesen tölthetik majd. Nincs irányváltás Kubában Havanna — A személyi változások nem jelentenek irányváltást a kubai külpo­litikában - szögezte le Ri­cardo Alarcon, a három napja kinevezett új kül­ügyminiszter, aki a prensa Latina hírügynökségnek nyilatkozott. Az 55 éves politikus, aki eddig - első miniszterhe­lyettesi rangban — Kuba ENSZ-nagyköveti tisztét látta el, „a valóságtól távol álló spekulációnak" minő­sített minden, egy esetle­ges kubai politikai válto­zással összefüggő feltéte­lezést. Mint hangsúlyozta, továbbra is „a szocializ­mus, a szuverenitás, a füg­getlenség védelme és a nemzetközi szolidaritás áll a külügyminisztérium munkájának középpontjá- ban".„Napjainkban, a harmadik világ államai megpróbálnak egységbe szerveződni az USA el­len." Május végéig a magyar ál- lamp>olgárok kétmillió alka­lommal utaztak Ausztriába, ez öt százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában, amikor viszont még mintegy 30 százalékos volt a növekedés. Az MTI érdeklődésére a Központi Statisztikai Hivatal­ban szerdán elmondták: má­jus végéig a magyarok 4,6 mü- lió alkalommal utaztak kül­földre, ami összességében 6 százalékos növekedést jelent. A délszláv államokba ugyanis az idén - valószínűleg bevá­A baloldali ellenzék győ­zelmét mutatja a kedden lezaj­lott izraeli választások során leadott szavazatok 98 százalé­kának megszámlálása. A szerda reggeli adatok alapján - végleges eredmény várhatóan p>énteken lesz - a Ji- chak Rabin vezette Munka­párt 45 mandátumot kap a 120 4a gú kneszetben, míg az 1977 óta kormányzó jobboldali Li­kud - Jichak Samir miniszter- elnök pártja - 32 helyet. A munkapárttól balra álló hár­mas párttömörülés, a Merec 12 helyet remélhet. A balol­dalt erősíti - akár kormányon kívülről is - a döntően arab szavazatokra támaszkodó Kommunista Párt három és az ben utaztak, mint 1991 első öt hónapjában. Május végéig 10 millió kül­földi állampolgár érkezett Magyarországra, ez a szám lényegében megegyezik az elmúlt év hasonló időszaká­ban regisztrált adattal. A leg­többen a délszláv államokból jöttek, több mint 2,3 millióan, ez 28 százalékos növekedés. Romániából 2,1 millióan - 3 százalékkal kevesebben - lá­togattak hozzánk. Két száza­lékkal csökkent, 1,7 millió volt az osztrák vendégek száma. arab Demokratikus Párt 2 mandátuma. A választásokon való rész­vétel aránya 77,5 százalékos volt, ami valamivel több mint 2 százalékkal marad el az 1988-as választási aktivitástól. A zsidó választók körében 78,5, az arab kisebbség köré­ben 70,5 százalék volt a rész­vételi arány. Jichak Rabin, miután csak­nem három órával az első ada­tok tv általi közzététele múl­tán, hajnali egy óra előtt pártja választási főhadiszállására ér­kezett, megköszönte a válasz­tóknak, hogy pártja mellett döntöttek, és igen valószínű kormányalakítására utalva első számú feldatként a béke A Határőrség június 27-én Szent Lászlóra, a határőmap névadójára emlékezik. Azért esett erre a napra a választás, mert Szent László királyunk már a XI. században töb tör­vénypontban foglalkozott a magyar határ védelmével - hangzott el a Határőrség szer­dán tartott budapesti sajtótá­jékoztatóján. Ezen a napon or­szágszerte juniálisokat ren­deznek, a laktanyákban nyílt napokra várják az érdeklődő­ket. Nováky Balázs vezérőr­nagy, országos parancsnok elmondta, hogy az idén eddig több mint 13 ezer határsértő­vel volt dolguk, ez 20 százalé­kos növekedést jelent az el­múlt év hasonló időszakához képest. Az illegális határátlé­pőket egyre gyakrabban em­bercsempészek is segítik. A legcsendesebb az ukrán határ- szakasz, ahol mindössze 41 határsértőt fogtak el, mig a román és az osztrák határvo­Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter szerda reggel fogadta Vé­széiül Filev bolgár nagyköve­tet. A megbeszélésen bejelen­tette: a bolgár fél kérésére Ma­gyarország kész 2000 darab adóköteles fuvarengedélyt kölcsönösen adómentessé be­cserélni, amennyiben semmi­féle blokádra nem kerül sor - tájékoztatta Várhelyi András, a minisztérium szóvivője szerdán az MTI-t. A bolgár nagykövet és a magyar miniszter hivatalos megbeszélése korrekt körül­mények között zajlott. A meg­beszélés végén a miniszter át­adott egy levelet a bolgár nagykövetnek, amelyben töb­bek között magas szintű sza­vaiéra váltását jelölte meg, Iz­rael biztonságának megóvá­sával egyidejűleg. Jichak Sa­mir kormányfő pártja, a Likud Tel Aviv-i központjában - egyébként szintén hívei ün­neplésének közepette - ki­mondatlanul beismerte vere­ségét, és keserűen állapította meg, hogy most a vüágban sokhelyütt, nevezetesen itt a Közel-Keleten sokan örven­deznek. Korainak nevezte azonban az örömöt. Samir szerda hajnalban kife­jezte azt a szándékát, hogy visszavonul a politikától. — Személyes életutam vé­gére jutottam - nyilatkozta a 76 éves politikus, hozzáfűzve, nalon együttesen mintegy 12 ezret. Az is elhangzott, hogy eb­ben az évben már 400 ezer külföldi állampolgárt, többsé­gében románt utasítottak vissza a határőrök, mert a ha­zánkba igyekvők nem rendel­keztek a beutazáshoz szüksé­ges okmányokkal és fizető- eszközzzel. Szó volt arról is, hogy még ebben az évben 10 kisebb ha­tárátkelőt nyitnak meg a sze­mélyforgalom részére. A parancsnok elmondta: folytatódik az akciószázadok felkészítése, jelenleg hat ilyen egység működik a déli határ- szakaszon, s újabb kilenc szá­zadot állítanak fel az északi vonalon, mert ott már jófor­mán csak hivatásos határőrök szolgálnak. Szükség esetén e századok zászlóaljakká von­hatók össze, s arra is alkalma­sak, hogy kisebb fegyeres cso­portok esetleges behatolásától megvédjék hazánkat. kértői tárgyalásokat javasolt július elejére. Várhelyi András elmondta: a javaslattal szak­mai tárgyalásos megoldást kí­nál a magyar fél, kölcsönös és megnyugtató előnyökkel. A blokáddal való fenyegetőzés azonban zavarja ezeket a tár­gyalásokat. A magyar fél kezdeménye­zésére már hosszabb ideje folynak egyeztető tárgyalások a magyar-bolgár viszonylatú adómentes fuvarengedélyek számának növeléséről. Az utóbbi időben - miután a Jugoszlávián keresztül ve­zető nyugati úányú exportút­vonal ellehetetlenült - szá­mottevően megnövekedett a bolgár szállítás Magyarorszá­gon keresztül. az előzetes eredmények alap­ján nem hisz abban, hogy a Munkapártnak szüksége volna egy koalícióra a Likud- dal. London - Hanan Asravi, a közel-keleti béketárgyaláso­kon részt vevő palesztin kül­döttség szóvivője kedd este üdvözölte az izraeli választási erdményt, a Munkapárt elő­nyét. — Ez reményt ad a jövőre nézve és a tárgyalások sike­rére. Most azt várjuk az új iz­raeli kormánytól, hogy abba­hagyja a megszállt területeken a telepítést és lehetővé teszi, hogy a palesztinok is meg­tarthassák saját választásaikat - adták hírül a távirat irodák. Kérdőjelek Visegrádi négyek? Visszavonhatatlanul válás következik? Úgy tűnik, igen. A korábbi Csehszlo­vák Köztársaságot már a Cseh és Szlovák Köztársa­ság váltotta fel a közeljö­vőben pedig önálló Cseh Köztársaság illetve Szlo­vák Köztársaság jön létre. A gyakorlatilag szeptem­ber 30-ától végbemenő s másfél-két évig tartó fo­lyamatot közös megegye­zéssel, békés, alkotmányos keretek között kívánják végrehajtani. Remélhető­leg így lesz, noha a reális számvetés szerint az újra­osztás és az elszámolás te­rén, kemény, anyagi ter­mészetű csaták várhatók, s nem lehet teljesen kizárni a nacionalista szenvedé­lyek elszabadulását sem. Az elmúlt hónapokban megszokhattuk már, hogy körülöttünk változik a térkép, régi-új szomszé­dokat kell számításba vennünk. Észak-keleten Ukrajnán, délen egyszerre három, immár független délszláv államot s hasonló fejleményre van kilátás a Dunától északra. Ami tör­ténik, az a cseh és szlovák nemzet belügye, de lega­lábbis a jelenleginél ne rosszabb viszony alakul­jon ki a lehetséges két álammal, mint az eddigi egységes képződénnyel. Van-e minderre reális le­hetőség? A magyar állás­pont szerint, s ez az elmúlt napok legkülönbözőbb nyilatkozataiból egysége­sen kitűnt, feltétlenül. Az­zal együtt, hogy Szlováki­ával két olyan, szőnyeg alá nem seperhető kérdés is kapcsolatos, mint Bős-Nagymaros, valamint az ottani magyar kisebb­ség ügye. Új elem a szlo­vákiai magyar szervezetek kívánsága egy területi au­tonómia megvalósítására. Európa és a világ azt látja, hogy a visegrádi hármak nemsokára né­gyen lehetnek. Ez még bo­nyolultabbá teheti az együttműködést politikai, gazdasági és más téren egyaránt. S nem lesz könnyű összehangolni a kapcsolatépítést a Nyugat­tal, amelytől a visegrádiak közreműködést és támo­gatást várnak. Mindezt mégis vállalni kell, mert közös érdek, hogy a há­romból néggyé válás ne akadályozza az ötről hatra jutást. Réti Ervin Eerenczy Europress A Magas­Tátrába, autóval A már elkezdődött nyári tu­ristaszezon idejére a Ma- gas-Tátrában feloldották a gépjárművek behajtására vo­natkozó tüalmat és felemelték a parkolási díjakat. A személygépkocsik parko­lási díja a tátrai turistaközpon­tok parkolóiban óránként húsz korona, a motorkerékpá­rokért pedig 10. Mély fájdalommal tu­datjuk, hogy OLÁH JÓZSEF 68 éves korában váratla­nul elhunyt. Temetése 1992. június 30-án, 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Gyászoló család Jaltában, Jalta után Körtánc a Krím körül Modem szubtrópusi és patinás régi kastélyok bújnak meg a szubtrópusi bu­jasággal burjánzó növényvilág mögött. Az egyikben valaha cárok nyaraltak, 1945. februárjában pedig Sztálin, Roose­velt és Churchill döntötte el benne a világ sorsát csaknem fél évszázadra. A városka neve Jalta. Ez egyben a most véget ért korszak neve is. Jaltát „Jalta után" elsősorban az foglalkoztatja, kié lesz a tágabb térség, ahol a város fekszik, kié lesz a mediterrán üdülőparadicsom, a Krím-félsziget. Közigazgatási székhelyé­től, Szimferopoltól az ukrán főváros, Ki- jev csak 650 kilométerre van, Moszkva sokkal messzebb. De a két és fél millió lakosból 1,6 millió az orosz, 600 ezer az ukrán és mintegy 200 ezer a háború alatt a németekkel való együttműködéssel vádolt és Szibériába deportált, majd onnét félillegálisan visz- szaszivárgott tatár. Ezek csak a népesebb etnikumok, szórványokban több mint száz nemzetiség fiai és lányai élnek még a Krím-félszigeten, amit Hruscsov 1954-ban- „az ukrán-orosz együttműkö­dés háromszázadik évfordulójának tisz­teletére" - egyetlen tollvonással Ukrajná­hoz csatolt. Az ukrán származású SZKP-főtitkár gesztusa teljesen formális volt, akkor az egész birodalmat úgyis Moszkvából irá­nyították ... A birodalom azonban fel­robbant, és a Krím körül is megkezdődött az igénylők viharos körtánca. Az orosz parlamentben népes csoport követeli a hruscsovi döntés megváltozta­tását, azt, hogy a Krím kerüljön vissza Oroszországhoz. Amikor a szimferopoli helyi törvényhozás népszavazást köve­telt a félsziget jövőjéről, Ruckoj orosz al- elnök azonnal kijelentette: „Á referen­dumot meg kell tartani és ezt senki nem akadályozhatja meg". A mondat második fele Kravcsuk ukrán elnöknek szól, aki hallani sem akar semmilyen népszava­zásról, hiszen tudja, hogy az ukránok ki­sebbségben vannak. Ruckoj viszont joggal számíthat az orosz többségre, mindössze egyetlen komoly kérdőjellel: az itteni oroszok je­lentős hányada nem Maty Rusz-hoz. Oroszország Anyácskához kíván vissza­térni, hanem teljes függetlenséget képzel el a Krímnek. Hogy a helyzet mennyire bonyolult, azt jól érzékelteti Jalta pol­gármesterének személye, irodája és vé­leménye. Vszjevolod Uszatcsov higgadt, művelt elektromérnök, korábban a félsziget energiaellátásáért felelős tröszt élén állt. A színorosz vezető irodáját ukrán lobogó díszíti, de nem Kravcsuk ukrán elnök portréja, hanem egy nyugdíjasé, Gorba- csové. „A Krím az áram 85, az ivóvíz 87, a cukor 85, a szén 100 százalékát Ukrajná­tól kapja - mondja. A függetlenség szá­munkra a gazdasági halál". Most még csak azt kellene tudni, hány olyan vezető van a félszigeten, aki dönté­sei előtt a térképre néz. Eerenczy-Europress Az izraeli választás fejleményei A bolgár nagykövet Siklós Csabánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom