Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-20 / 145. szám

6 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. június 20. Részvénytársaság a láthatáron Közös anyagi kockázat, állami tőke Szászváron 151 esztendeje folyik bányászkodás, s e másfél évszázad legújabbkori történelem- könyvének lapjaira új fejezet íródik. A szászvári bánya részvénytársasági formában kíván a jö­vőben működni. Az alapításról szóló tervezetet és kérelmet a Mecseki Szénbányák felszámolási bizottsága támogatja, a kérelem az arra illetékesek asztalán van, s a remények szerint augusztus 29.-re, szombatra alakuló közgyűlést hívhatnak össze. Az átalakulással kapcsolatos kérdések­ről váltottunk szót Verbőczi József megbízott igazgatóval. — Mit jelent ez az új helyzet a bányászok számára? — Felhívásban arra kapaci­táljuk dolgozóinkat, hogy kö­zös kockázatra, az államtól juttatott tőkével, üzleti vállal­kozásba kezdjünk. Alapítói tervezetet adtunk dolgozóink kezébe, és nyilatkozathatnak, hogy a társaságban kíván­nak-e dolgozni. Bányászaink többsége tulajdonos és mun­kavállaló is lesz egy személy­ben. A június 22-től július 1-ig terjedő időben az irodában részvényt lehet jegyeztetni. Készpénz befizetésével kell deklarálni az anyagi kocká­zatvállalást. Az összeg mind­össze tíz százalék, törvény írja elő, hogy részvényjegyzéskor az alapítói tőke tíz százalékát le kell tenni. E tíz százalék összeadására kapacitáljuk dolgozóinkat. Kiderül, kik azok, akik éles szituációban is vállalják a tár­sasági formában való műkö­dést. A felszámoló biztos oly­annyira támogatja a társasága­lapítást, hogy előleget ad, így gyakorlatilag készpénzt nem kell előteremteni, mert a dol­gozók OMB előlegként ezt megkapják, s a hűségjutalom­ból vonják le. Most folynak a kalkulusok, kinek mennyi végkielégítés jár, mert aki be­fizette a tíz százalékot, annak nem a tíz százaléknyi rész­vény, hanem annak többszö­röse, a végkielégítéssél koor­dinált érték kerül a tulajdo­nába. A részvény értékesít­hető, átruházható, de valós pénzértéke mindennek akkor lesz, ha a társaság nyeresége­sen működik. — Mi a legfontosabb és egy­ben következő lépés ? — A piac felderítése, hogy a 60 ezer tonna kitermelendő szén Szászvár 50-70 kilométe­res körzetében elkeljen. Ügy­nökök, fuvarosok, kft.-k juta­lékos rendszerben értékesíthe­tik a szenet és a polgármesteri hivatalok segítségét is kérjük. Akár kis tételben is lehet szó erről, ami a lakosság anyagi erejét lenne hivatott kímélni. — Az elmúlt évtizedek során soha nem volt ilyen gondja a bá­nyásznak, hogy önmagának kel­lett piacot találnia. Ugyanakkor az rt. lehetőséget ad a valódi tu­lajdonosi szemléiét kialakulására. Mert eddig jobbára bérmunkás volt a bányász, csak a múltban voltak a kétlakiságára utaló emlé­kek. Most a hétköznapjainak a ré­sze lesz ez a sír-nevet alapon mű­ködő forma. A vélhetően bekövet­kező nyári holtszezonra vonatko­zóan akad elképzelésük? — A jószerencse köszöntést nem az elemi veszélyekkel kapcsolatos szerencseigény­ből, hanem az üzleti szeren­csekívánatból vezették le, s erre a szerencsére most való­ban szükségünk van. A piac értékmeghatározó szerepe ki­hat a társaság minden tagjára, csak a megtermeltet oszthat­juk majd szét, azt, amit a piac visszaigazol. Munkánk való­ban szezonálissá válik, a ter­melés zöme szeptember és áp­rilis közé esik majd. Egyénileg is keresik útjukat az emberek, s a régi kétlakiság szervesen jellemezte a bányász életét, mert télen bányászkodott, nyáron mezőgazdasági mun­kás volt. Ma is kínálja ez a le­hetőséget. A társaság is igyek­szik megoldani a foglalkozta­tást, ennek vannak jelei, kül­földi munka is adódhat sze­zonálisan. — Az utóbbi néhány év gon­dokkal, bizonytalansággal teli' hétköznapjai után ez végül is esély az előrelépésre, mert a tár­sasági fonna legalább jövőt mu­tat, amit formálni kell. Hajlandó a bányászember ezt a lehetőséget értékén kezelni, megragadni? Lesz- e tülekedés a részvényjegy­zéskor? — A biztos a kockázat,- hogy a dolog viccesebbik ol­dalával kezdjük. Izgulunk, hogy kik jönnek el. Arra szá­mítunk, hogy akinek az utazás Komlóra eleve nehéz, az fel­tétlenül bekopog. Számítunk a környékbeli falvak munka- nélküli fiatalságának jelentke­zésére is. A lengyelek helyén a pécsi, komlói területen ma­gyar bányászok dolgozhat­nak, a munkanélküli egészsé­ges és tettrekész fiatalok hoz­zánk jöhetnek, így egyfajta egyensúly állhat elő. A fal­vakban lakó idősebb bányá­szokat kérjük, szervezzék ezeket a fiatalokat. Nem félünk attól, hogy a szükséges létszám nem jön össze. A tulajdonunkba kerülő ingatlanok kihasználása a fan­táziánk, üzleti ügyességünk függvénye. Érkezett külföldi ajánlkozás is, a bonyhádi Zo­máncgyár is ajánlott munkát, a klub tekepályája a turizmus és idegenforgalom terén se­gíthet. Lehetőség több vona­lon is adott tehát. — A társasággá alakulást ala­pos előkészítés és tréning után határozták el, nem hirtelenjött öt­letnek engedtek. — A feltételes mód igen sokszor volt és még ma is vendégünk. A piaci jövőt ki tudja megjósolni? Az együtt- gondolkodók között is sok a kétség. Bejáratott piaccal, az ukrán dömpingszenektől megszabadulva, mindenki biztosnak látja a működést. In­formációink szerint ezek a készletek hamarosan kifogy­nak, október elsején - mikor a társaság indul - a magasabb piaci árak érvényesülhetnek. Mi kedvezményt akarunk adni azoknak, akik hosszú tá­von elkötelezik magukat a szászvári szénre. — A dél-afrikai kikötői széná­rakat is csak a piac határozza meg. Arra is érvényes lehet a bi­zonytalanság minden tényezője. A dollárelszámolás, a hatalmas tartozásállomány önmagában is sok kérdőjelet hordoz. Ilyenfor­mán a kockázati hányad egy rt. esetében semmivel sem jobb vagy roszabb ennél. — Számunkra a nyugati vi­lágból érkező szén áldás, ve­lük az árversenyt tartani gye­rekjáték. A szétesőfélben lévő FÁK-ból származó, alulvert szénár számunkra a verseny. Mára kiderült az is, hiba volt a mázai erőmű leszerelése, mert kiváló hulladékszén égető le­hetett volna. — A magyar gazdaság szótá­rába olyan — a német mentali­tásra jellemző— vonások még je­leiben sincsenek meg, melyek a hazait részesítenék előnyben, a közös boldogulás reményében. Prioritást élvezzen a hazai! — Azon kell gondolkodni, hogy a völgységi-hegyháti vi­dék miképp tudná egymás termékeit előnyben részesí­teni, akár a közösen értékesí­teni. A mai energiapolitika messzemenően a gázra épít, ami érzésem szerint csapda. Nem vitás, kényelmes, tiszta, de ha a preferált gázfűtés pre- ferációja megszűnik ... akkor talán nem kell félnünk. — Egy elfeledett téma: Máza-dél-Várija ? — Szénvagyonunk további feltárás nélkül tíz évre ele­gendő, most nem célszerű Szászvárt bővíteni, de a leve­gőben benne van akár egy vi­lágméretű energiaválság lehe­tősége is, s ez felértékeli majd ezt a medencét, ahol egymillió tonnányi ásványvagyon szunnyad. Szabó S. Örökölt lakásvita Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy egy vitás ügyben mindkét fél megkeres ben­nünket. Egy lakásvita okán ez történt, igaz, a tulajdonos és a bérlő - illetve hozzátartozói - a vita más-más pontján for­dultak hozzánk. Nevüket azért nem írjuk meg, mert a bérlő - mint leá­nya elmondta - rendkívül rossz állapotban van, felzak­latná, ha a neve megjelenne az újságban. Ezt tiszteletben tart­juk, mint ahogy a folyamatban lévő bírósági eljárást sem akar­juk írásunkkal zavarni. Megoldást sem tudunk kí­nálni, az üggyel azért foglal­kozunk mégis, mert úgy tű­nik, mindkét félnek „igaza van". A tulajdonos — Szeretnénk hozzájutni ahhoz, ami a miénk. Csupán erről van szó - mondja a tu­lajdonos. (Ö keresett meg előbb.) Mikor betessékel, a kapu­aljban némi gúnnyal mutatja, hogy a bérlő a főbejáraton megy be, míg ő a hátsó ajtón kénytelen besomfordálni. — Ez a ház a szüléimé volt, aztán államosították. A lakók 1953-ban költöztek ide. Ké­sőbb apámék visszavásárol­ták, de akkoriban nem lehetett őket kitenni innen. Nem tu­dom, hogy kerültek ide, van-e róla valamilyen papír, hogy milyen jogcímen kapták. — Miért éppen most akarják, hogy a bérlő elköltözzön? — Korábban a szüleim él­tek itt, mi pedig a férjemmel ( Budapesten laktunk. Apámék halála után kiadtuk raktárnak azt a lakrészt, amiben most mi lakunk. Most azonban szük­ségem van az egész házra. Hogy miért, az rám tartozik. — Felszólították a bérlőt, hogy hagyja el a lakást? — Többször is, de mindig eredménytelenül. Elment a polgármesteri hivatalba, és be­jelentette, hogy ki akarjuk tenni, illetve tízezer forintos bérleti díjat kérünk tőle. — Eddig mennyit fizetett? — Régebben har­minc-negyven forintokat, az­tán százhatot, most legutóbb háromszázhatvan forintot. Mi egymillió kilencszázezer fo­rintot fizetünk a ház rendbeté­teléért. Kijöttek a polgármesteri hi­vatalból, de ezt ők nem tudják megoldani. Csodálkoztak, hogy eddig nem kért a bér­lőnk lakást. Azt mondták, forduljunk ügyvédhez. — Nem valószínű, hogy egy nyugdíjas meg tudja fizetni a magasabb díjat... — Tudom, de nekem iga­zából nem is a pénzre, inkább a lakásra lenne szükségem. — Mennyire romlott meg a viszony Önök között? — Azt én mondtam, hogy kommunista, és minél előbb ki innét, nem is tagadom. Negy­ven évig kulákoztak: apámat, aki számvevőségi főtanácsos volt, a kommunisták rúgták ki, akkor én mért ne kommu- nistázzak ma? — Hogy lehet, hogy még ta­valy sem firtatták Önök, hogy miért lakik itt a bérlő, és miért annyit fizet? — Tudtuk, hogy nincs pénze. Emberileg egyébként most is sajnáljuk, mert becsü­letes embernek ismertük meg. Addig, amíg nem volt szüksé­günk a lakásra, gondoltuk, hadd lakjon itt. A hivatal A birtoklási jogot erősebben védi a törvény, mint a tulaj­donjogot. A bérlőt tehát nem lehet csak úgy az utcára tenni. Kérdésünkre utóbb a pol­gármesteri hivatal munka­társa elmondta: a hivatal nem kompetens az ügyben. Azt is megtudtuk tőle: egyetlen „nyugdíjas garzon" van Szek- szárdon és sok a várakozó... Gyakorlatilag az öregek akkor juthatnak lakáshoz, ha kihal a bérlő. Kegyetlen, de logikus következtetés .. . A bérlő Mint az várható volt, az ügy közben bíróságra került. A bérlő hozzátartozói ezután ke­restek fel bennünket. A bérlő lánya elsárgult pa­pírt mutat, amely igazolja, hogy kiutalták szüleinek a lakrészt 1953-ban. Nem vitatja, hogy a tulaj­donosnak joga van saját házá­hoz, de azt kérdezi: Mit te­gyen? Mióta kipattant a vita, beadták a lakásigénylést. Ko­rábban - a hetvenes évek ele­jén - is kértek volna lakást a szülőknek: eredménytelenül. Később egy garzont kapott a leány, a családjával odaköltö­zött. — Tudja - mondja -, az anyám hosszú évtizedeken át szinte házmesterként élt a házban. Vigyázott rá, hiszen a tulajdonos nem lakott a vá­rosban. Nem érdemelné meg éppen ő, aki mindig minden­kinek segített, hogy most öreg korára amiatt kelljen retteg­nie, hogy hol fog lakni. Én pe­dig nem tudok neki lakást venni. Miből? Mindenkinek igaza van? Közben a tulajdonos ötezer forintra módosította az általa kért bérleti díjat. Kétezret meg is adnának neki... A lakás harminckilenc négyzetméte­res, komfort nélküli, a megye- székhely központjában fek­szik. Később megtudtuk, hogy a tulajdonos megpróbálta írás­ban is többször felszólítani a bérlőt: hagyja el a lakást. A bérlő azonban a levelet nem vette át. Itt tart az ügy, mondhatni: nehéz eset, a' polgármesteri hivatal munkatársa szerint egyedi. Köteles-e tűrni a tulajdonos a megunt bérlőt, akit mások ültettek a nyakára? Illetve: kö- teles-e elhagyni a lakást, aki majd negyven évig lakott benne háborítatlanul? Ha igen, hova menjen? A bíróság bizonyára meg­hozza majd bölcs döntését. Az áldatlan állapot azonban - et­től függetlenül - még sokáig elhúzódhat. (Mindkét oldalon megvannak a megfelelő „esz­közök"). A felek közötti vi­szony tovább mérgesedhet. E sorok írója úgy véli, hogy az elmúlt évtizedek változásai kényszerpályán mozgatták az ügy szereplőit. Van-e napja­inknak „igazságos" megol­dása az egymás mellé zárt és így gyűlölködésre ítélt embe­rek problémájára?-hangyál­• • Ökumenikus egyházi naptár Június 20. Szombat. Köznap. Napi igék: Kát.: 2Krón 24.17- 25. Mt 6,24-34. Ref.: Róm 11,1-10. 2Kir 5,1-14. Ev.: Ez 1.4- 6. 22-28. lKor 12,1-11. Őrt: Róm 1,7-12. Mt 5,42-48. A katolikus naptárban Kölni Boldog Krisztina szűz em­léknapja. A XIV. században élt Krisztina sokat szenvedett betegségektől, amelyeket embertársai üdvére ajánlott föl, még több része volt kísértésekben, amelyeknek pedig erős hittel ellenállt. Az ortodox egyházban Szent Methodiosz patarai püs­pök vértanú napja. Június 21. Évközi 12. vasárnap. Napi igék: Kát.: IMóz 14.18- 20. lKor 11,23-26. Ref.: Rőm 11,11-16. Zsolt 15. Ev.: Lk 16,19-31. Zsolt 146 146. Őrt.: Zsid 11,33-12,2. Mt 10,32-38.19.27-30. A magyarországi katolikus egyházban Úrnápja, Krisz­tus testének és vérének ünrftepe. A nagymise után tartják az úrnapi körmenetet az Oltáriszentséggel. A mai napra esik Gonzága Szent Alajos Szerzetes emléknapja is. Mint jezsuita növendék a pestises betegek önfeláldozó ápolása közben halt meg 1591-ben Rómában. Az ortodox egyházban mindenszentek vasárnapja és Tarszoszi Szent Juliánosz vértanú napja. A magyarországi zsinagógái naptárban gyász- és böjt­nap, az 1944-ben meggyilkolt mártírtok emlékére. Június 22. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát.: 2Kir 17,5-8. 13- 15. Mt'7,1-5. Ref.: Róm 11,17-24.2Kir 5,15-27. Ev.: 5 Móz 6.4- 9. lKor 12,12-26. Őrt.: Róm 2,28-3,18. Mt 6,31-34.7,9-11.' A katolikus naptárban Nolai Szent Paulinusz, fischer Szent János és Morus Szent Tamás emlékezete. Paulinusz előbb állami hivatalnok, majd pap, később püspök lett. 431-ben halt meg Nolában (Nápoly mellett). János, mint Rochester Püspöke ellenezte VIII. Henrik válását és nem ismerte el őt egyházfőnek. Ezért 1535-ben lefejezték. Ta­mást, aki kezdetben VIII. Henrik bizalmas tanácsadója volt, felségsértéssel vádolták, mert nem tett hűségesküt a királynak. 1536-ben lefejezték. Az ortodox egyházban Szent Evszeviosz Szamoszatai püspök vértanú napja Június 23. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát.: 2Kir 19,9-11. 14- 21.31-36. Mt 7,6.12-14. Ref.: Róm 11,25-36. 2Kir 6,1-23. Ev.: Jón 1,10. lKor 12,27-31. Őrt.: Róm 4,4-12. Mt 7,15-21. A katolikus naptárban Szent Edeltraud angolszász ki­rálylány emléknapja. Második házassága után apáca lett, majd két szigorú fegyelmű kolostort alapított, egyet a fér­fiak, egyet pedig a nők számára. 679-ben halt meg Ely szi­getén. Az ortodox egyházban Keresztelő Szent János születé­sének főünnepe. János Zakariás zsidó papnak és Erzsébet­nek volt későn született gyermeke, akinek Isten azt a fel­adatot adta, hogy bűnbánatot hirdetve és az embereket megkeresztelve készítse elő a Megváltó útját. Nyilvános fellépése előtt Jézus is felvette János keresztségét. Mivel szemére vetette Heródes Antipas királynak, hogy bűnös viszonyban él Heródiással, tervére megszöktetett felesé­gével, bebörtönözték, majd fejét vették. Június 25. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát.: 2Ki2 24, 8-17. Mt 7,21-29. Ref.: Róm 12,9-21. 2Kir 7. Ev.: Mt 9,35-38. 10.1- 7. lKor 12,31-13,13. Őrt.: Róm 5,10-16. Mt 8,23-27. A katolikus naptárban Szent Vilmos hitvalló (+ 1142) emléknapja. Itáliában remetéskedett, majd Szent Benedek szabályai szerint szerzetes kongregációt alapított. Az ortodox egyházban Szentéletű Fevrónia vértanúnő napja. Június 26. Péntek. Köznap. A katolikus egyházban Jé­zus Szent Szíve főünnep. Napi igék: Kát.: Róm 5,5-11. Lk 15,3-7. Ref.: Róm 1,31-7. 2Kir 8,1-15. Ev.: Ez 3,22-27. lKor 14.1- 12. Őrt.: Róm 5,17-6,2. Mt 9,14-17. A katolikus naptárban e napra esik Alexandriai Szent Cirill napja. Cirill Alexandria püspöke volt és mint hittu­dós, az efezusi zsinat (431) szellemében szembeszállt azokkal, akik tagadták Mária istenanyaságát. Az ortodox egyházban Szentéletű Thesszaloniki Dávid napja. Az ENSZ rendszerében a kábítószerrel való vissza­élés és tiltott forgalmazás elleni nemzetközi nap. Császi Ferenc fejfái A Hajdúszoboszlón élő Császi Ferenc iparművész és a Népmű­vészet Mestere 1954 óta farag sírjeleket és fejfákat. Egy-egy 2,5-3 méteres darab három-négy nap alatt készül el, keményfá­ból, hogy 50-60 évet is kibírjon. _ (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom