Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-20 / 145. szám
4 KÉPÚJSÁG TOLNA ES KORNYÉKÉ 1992. június 20. Ki, kiket képvisel Tolnán? 10. számú választókerület: Mayer Márton Területe Mözsön: Ady Endre utca, Alkotmány utca, Arany János utca, Bartók Béla utca, Béri Balogh Adám utca. Dobó István utca, Gyöngyvirág utca, Hunyadi utca, Jókai utca, Komjáth Aladár utca, Mátyás király utca, Rákóczi Ferenc utca, Rózsadomb, Széchenyi utca 6-18-ig, és 5/a-19-ig, Vasút utca. Fogadóideje: minden hó utolsó péntekén 14-16 óráig, a városháza mözsi kirendeltségén. (A körzetekben választott képviselők bemutatása befejeződött.) Listáról bekerültek: Bauer Ferenc, Bérces László, Farkas Antal, Molnár Ernő, Rubies László, Takács István, Takács János, Törkőné Ulrich Mária, és Versánszki János. Mözsi randevú A Mözsiek és a Mözsről elszármazottak találkozóját a hét végén tartották. Ennek ellesett pillanatait mutatják be Ótós Réka felvételei Egy arc - egy mesterség Életünk a születéssel kezdődik, a születés pedig a legnagyobb csoda a földkerekségen. Izgalom, fájdalom, gyönyörűség együtt. Aki pedig minderről nagyon sokat tud, sokat tapasztalt, az a tolnaiak által csak Midi néninek ismert Timer Ferencné. Amikor elmondom, hogy mi járatban vagyok, elhárítja kérésemet azzal, hogy az ő mestersége olyan, amiről nem lehet írni, nem lehet beszélni, ezt csinálni kell szíwel-lélekkel, átélni. Társaságban nem egyszer tapasztalta, hogy erről egyrészt nem illik beszélni, másrészt pedig van egy kis pikantériája az egésznek. Amikor azonban az udvarra vezet, igazi erdei hangulat fogad, smaragdzöld pázsit, a háttérben árnyas fenyők, sűrűn felfuttatott borostyán, üde, zöld illat árad és mindenütt rend, nyugalom, harmónia. Midi néni magas, erős termete, ősz haja méltóságot sugall, nyugodt, derűs arca, élénk és sötét szeme akaratot, erőt áraszt. Szilárd jellemű, elszánt asz- szony, olyan, aki ha kézbe-ke- zelésbe veszi az embert, hát az a legbiztosabb kezekben lesz. Az elmúlt évek eseményei azonban kikivánkoznak és Midi néni visszaemlékezik. — Kétéves bábaképző iskolát végeztem Pécsett, okleveles szülésznő a képesítésem és a 1956-ban kerültem Tolnára. Azóta itt élek. — Kötődik Tolnához, szeret itt élni? — Nagyon. Nagyon szeretek itt élni, szeretem és ismerem a tolnai embereket. — Vajon hány kisbaba született a keze között? — Rengeteg, meg sem tudom mondani milyen sok. A legnehezebb év az '56-os volt, forradalom, árvíz, minden és a legtöbb kisbaba pont abban az évben született. Mentő meg sehol. Sohasem felejtem el a sáros utakat, betonút nem volt még, meg járda sem, sártengeren kellett keresztül vergődnöm és legtöbbször éjjel, mivel éjjel esett a szülések zöme. De sohasem féltem, mentem a táskámmal és mindenhova eljutottam, a legutolsó putriba is. Rengeteg érdekes esetem volt. Hogy tudnak például szülni a szép, fiatal cigánynők, az külön élmény, milyen könnyedén, de mennyire or- dibálnak véges végig, az ma is a fülembe cseng. Tudja, azelőtt a háznál való szüléskor bensőséges, meghitt kapcsolat jött létre köztünk. Minden anya, minden gyerek életéért felelősséget éreztem. Amire büszke vagyok, hogy egyetlen csecsemő és egyetlen anya sem halt meg a praxison alatt. A másik pedig, hogy sose volt fertőzésem, szülés után azonnal lekezeltem a kismamát, elláttam a csecsemőt és utána naponta visszajártam és ami nagyon érdekes, minden nő szoptatott. Olyan nem volt, hogy valakinek nincs teje, mellre tettem szülés után a csecsemőt és az idő, a türelem mindig meghozta a sikert. Nem is értem a mai anyákat, pedig ennél egyszerűbb és jobb nem létezik, mint amit a természet adott. — Mondana egy érdekes esetet? — Például egyszer született egy hatujjú csecsemő, először meglepődtem... — Midi néni, Ady Endre is hatujjal született, állítólag a zseA szedresi templom téglái A néhai Elemér atya feljegyzései 13. Az Egyházmegyei Hatósághoz küldött feljelentéshez rajzot is mellékelt. Megtettem az igazoló jelentést és ezzel az ügy el volt intézve.' Most már hozzá kezdtünk a munkához. Hozattunk egy vagon meszet és azt a fiúk leoltották. Azután megásták a templom alapjait, ez már nagy és komoly munka volt. Azután egy kirándulást tettek a Velencei tóra, de mielőtt elmentek volna, több ízben megkérdeztek, nincs-e kifogásom ellene, mert ha csak egy szóval is elárulom, hogy jobb szeretném, ha maradnának és dolgoznának, a világért sem mennek el. Nem akartam elrontani a dolgot. Elmentek, de néhány nap múlva, a kirándulás édes örömével a lelkűkben, tértek vissza kis falunkba. Varga Rozi néni fogadta őket magyaros vendégszeretettel, fánkkal, meg még nem tudom------ s N éhány gondolat a GÉM vagyonnevesítéséről A városban széltében-hosz- szában terjed a hír: miszerint jónéhányan elégedetlenek á Gép- és Műszeripari Szövetkezet vagyonnevesítő közgyűlésén történtekkel. Többnyire egykori tagoktól lehet hallani, hogy a közgyűlés határozatai rájuk nézve méltánytalanok és jó adag visszásságot rejtenek magukban. Figyelembevéve, hogy pénzt és vagyont érintő kérdésekben sosem lehet olyan döntéseket hozni, melyek minden érdekelt számára elfogadhatóak, de a GÉM hagyományait és presztízsét szem előtt tartva, szükségesnek látszik nyilvánosságra hozni az ügyben érintettek véleményét. Farkas Antal közgazdászt, önkormányzati képviselőt kérdezem, aki 1988-ig, tíz éven keresztül - mint tag -, dolgozott a szövetkezetnél, többek között főkönyvelőként is. — Valójában mi történt a vagyonnevesítő közgyűlésen? — A közgyűlésen természetesen csak a tagok vettek részt, egyéb érdekeltek nem voltak hivatalosak. A tagok, valamint a volt tagok értesítést kaptak arról, hogy menynyi a rájuk eső vagyonrész. Ugyanakkor senkit sem tájékoztattak a jogorvoslati lehetőségekről, de a közgyűlésen jelen voltak elbeszéléséből, valamint a juttatott üzletrész értékéből alapos okkal lehetett következtetni arra, hogy nem a törvény előírásainak megfelelően osztották fel a vagyont. — A szövetkezet vezetésétől ezügyben nem lehetett tájékoztatást kapni? — Nem sokkal az említett értesítés után ajánlott levélben érdeklődtem a vagyonfelosztás módjáról - erre a mai napig nem kaptam választ. De visszatérnék az előbb említett törvényi előírásokra. Az úgynevezett átmeneti törvény 6. paragrafusa szerint vagyonnevesítésre jogosult a jelenlegi tag, valamint az, aki öt évnél hosszabb ideig volt tag, de ma már ez a viszonya nem áll fenn, valamint ennek örököse és más speciális jogosult. Az említettek valamennyien egy- sorban jogosultak a törvény szerint. Ez azt jelenti, hogy annál, aki öt évnél több ideig volt tagsági viszonyban, vagy örökösénél, ugyanúgy kell figyelembe venni a szövetkezetnél eltöltött időt, mint a jelenlegi tagokénál. Hiszen egy adott időszakban ők is hozzájárultak munkájukkal a vagyon gyarapításához. Nem lehet tehát diszkriminációt alkalmazni az egyformán jogosultak között. — Volt ilyen hátrányos különbségtétel? — Igen, mindazok károsodtak, akik már nem tagjai a szövetkezetnek, és ami elgondolkodtató: egy szűk kis csoport érdekei diktálták ezt. Hogy csak egyszerű példát említsek, vegyünk egy olyan valakit, aki egy éve tag a GÉM-nél. Én tíz évet töltöttem ott, közte és köztem húszszoros szorzószámot alkalmaztak, vagyis mintha ez a tag húsz éve dolgozott volna a szövetkezetnél. A törvény 10. paragrafusa ugyanakkor csak a tényleges tagsági viszonyban eltöltött évek figyelembe vételét teszi lehetővé a vagyonfelosztás alapjának meghatározásánál, Ugyanez áll a másik két tényezőre (bér és részjegy) is. (Nagyon érdekes, hogy a törvény említett két paragrafusa eredetileg ellentétben állt egymással, a parlament azonban igen gyorsan kngazította ezt). — Mi volt a célja ezzel az eljárással a szövetkezet vezetésének? — A probléma lényege ebben rejlik és idevonatkozik az előbbi „szűk kis csoport érdekei" megállapítás is. A közgyűlésen tudomásom szerint ugyanis volt ellenvélemény. A szövetkezet egyik vezetője erre a következőképpen reagált, az országszerte szokásos demagógiával: „Nem hagyjuk széthordani a szövetkezet vagyonát!" Egyébként erre a kijelentésére a tájékozatlanságba kényszerített és kiszolgáltatott tagságtól nagy tapsot kapott. Holott, aki kicsit is foglalkozik érintettként vagy kívülállóként ezekkel az ügyekkel tudja, hogy a nevesítés és a „széthordás" két különböző dolog, és az egyik nem feltételezi a másikat. A mai vezetés mindenképpen a jelenlegi tagok szimpátiáját akarja elnyerni, ennek egyik bevett módszere, hogy mesterségesen szembeállítják a tagok érdekeit más, vagyonnevesítésre jogosultak érdekeivel— Mindezt teszik azért a világosan körvonalazható önös érdekből, hogy a jövőben is megtarthassák pozícióikat a szövetkezet élén. Ugyanis a vezetőségválasztások még csak ezután következnek. Ez a magatartásuk még valahol elfogadható is lenne, de a törvényesség betartása rájuk is kötelező érvényű. — Ezt a konfliktushelyzetet Farkas Antal egyedül érzékelte? — Nem. Beszéltem néhány volt taggal, valamint örökössel, akik a juttatott üzletrész nagyságából kiindulva, szintén nagyon sérelmesnek érzik ezt a helyzetet. Ebből a körből sokan úgy gondolják, hogy számukra az ügy befejeződött, hiszen kiválóan elhintették az érintettek között azt, hogy a közgyűlés döntése ellen jogorvoslattal nem lehet élni. Mindebből csak annyi igaz, hogy aki nem tag, a közgyűlés határozatát bíróság előtt nem támadhatja meg. Azonban az is éppen ilyen nyilvánvaló, hogy köztük és a szövetkezet között létrejött vagyoni kapcsolat lényegében polgári jogi természetű, ezért a bírósági út nyitva áll. És még két lényeges dolgot szükségesnek tartok megemlíteni. Nagyon szomorúnak vélem, hogy az említett közgyűlésen nyíltan teret nyert a restauráció -, ez leginkább az alapító tagoknak juttatott többletüzletrész kapcsán mutatkozott meg, és ugyancsak meg nem engedett diszkriminációt tartalmazott. Mindössze tíz emberről volt szó. A még élő alapító tag kapott egy bizonyos összeget, a közelmúltban vagy régebben elhunyt tag örököse ennek csak a felét. A másik elszomorító tény, hogy az egykori KI- SZÖV elnöke épp a Tolnai Népújság hasábjain nyilvánította végrehajthatatlannak nem is oly rég, a szövetkezetek átalakulásáról szóló törvényt. Pedig, mint mondta, több vagyonnevesítő közgyűlésen részt vett és ezek szinte simán lezajlottak. Nincs itt valami ellentmondás? Mihelyt egyesek „megtanulják végrehajtani" a végrehajthatatlan törvényt, akkor rögtön minden zökkenőmentesen bonyolódik, vagy csak számukra zökkenőmentes?... Takács István # A fent írtak természetesen nem szerkesztőségi állásfoglalást tartalmaznak, hanem két városi képviselő - a nyilatkozó Farkas Antal és a szerző Takács István -, remélhetőleg megalapozott és felelőségteljes véleményét. De természetesen mód van arra, hogy az is megszólalhasson, aki azt a bizonyos közgyűlést, és az annak kapcsán kialakult helyzetet „másként" értékeli. Wessely Gábor nikre jellemző sajátosság ez. — Lehetséges, de én szépen egy egyszerű vékony cérnaszállal lekötöttem a hatodik ujjacskát és az szépen lesorvadt. A születés azelőtt óriási esemény volt a családban, sőt az egész faluban, mindenki izgatottan várta a fejleményeket, készültek rá, erről beszéltek, szép volt. — Hát igen, most olyan jellegtelen, az emberlányát beviszik a szülőszobába, halálra van rémülve, kap egy-sor injekciót, ér- zéstelenítót és kész. Ha megszül, azonnal elveszik tőle a csecsemőjét ... Midi néni meddig „bábáskodott", ki volt a legutolsó gyerek, akit világra segített? — Koncz Veronika, 1978-ban, de a testvéreit^ az Adit, a Györgyikét és az Évát is én segítettem a világra. — Jó érzés lehet az utcán azt mondani, na ezt is én fogtam életében először, azt is, amazt is ... Dolgozik még ma is? — Igen, 9 éve vagyok nyugdíban, de részmunka- időben az SZTK rendelőben dolgozom, és nem is tudom elképzelni az életem gyógyítás, ápolási teendők nélkül. — Azt is hallottam, hogy senki sem tud úgy injekciót adni, mint a Midi néni. Mosoly a válasz. — Sok orvos mellett dolgozott életében? — Egy jó pár orvost kiszolgáltam, szókimondó, a beteg érdekét szem előtt tartó módon. — A férje és a fia hogy viselték az örökös távollétet, éjszakázást? — Megértőek voltak, s én, ha későn is, de mindig nyugodtan, tiszta lelkiismerettel- hajtottam le a fejem a párnára. Burlász Magdolna Fotó: Ótós Réka miféle jóval. Elég az hozzá, hogy a fiúk parancsnoka bámulva látta, hogy ez az egyszerű parasztasszony mit dolgozott értük. Ez, amint mondotta, minden képzeletet felülmúl, hiszen 30 egészséges, jó étvágyú fiút látott vendé- , gül. — Ezt nem tudjuk elfelejteni soha! A fiúk aztán, néhány nap múlva, visszamentek Pécsre. Magunkra maradtunk. Az építkezés azért most már folyt tovább. (Folytatjuk.) Programok Temesváriak vendégjátéka A június 19-20-21-én zajló Tolna-mözsi Szép Napok rendezvényeiről hírt adtunk, és hírt adunk. De a rangos produkciók sorából is fontos kiemelnünk egyet: a temesvári Csiky Gergely színház vendégjátékát. Ma este 7 órakor mutatják be a tolnai sportcsarnokban, a , Buborékok című három- felvonásos színművet. Művészek Kölesden A kölesdi alkotóházba, immár 3 éve visszatérő vendégek, a budafoki Mészáros László Képzőművész Egyesület tagjai. Most, június 15 és 25 között két szobrász és két festő dolgozik ott. Gyógynövények iránt érdeklődőknek! A gyógynövények és a . természetgyógyászat iránt érdeklődők, gyalogos gyógynövény-felismerő és gyűjtő túrán vehetnek részt Tolnán, június 27-én. Indulás: délelőtt 10-kor a zeneiskola elől (volt párt- ház); kérik, hogy a résztvevők lehetőleg -reform ételeket hozzanak magukkal! A túrát Csurgó Sándor életreformer vezeti.
