Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-20 / 145. szám
2 ÜPUJSAG VILAGTUKOR - HAZAI TŰKOR 1992. június 20. Szép Napok Tolnán és Mözsön (Folytatás az 1. oldalról) A Szép Napok díszvendége az író özvegye, Ágota asz- szony. Eljött Tamási Áron unokaöccse, Sipos Mátyás is. Költők, írók, irodalomtörténészek, színészek érkeztek Erdélyből, a Felvidékről és természetesen az anyaroszág- ból. A délutáni ünnepélyes megnyitón részt vett többek között Kincses Előd, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, Csoboth Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtóirodájának főmunkatársa, dr. Töttősi Istvánná, a fenti minisztérium etnikai és kisebbségi főosztályvezetője, Izsák József erdélyi irodalomtörténész, Orbán László, az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének elnöke, Hadnagy Géza, Farkaslakának, az író szülőfalujának polgármestere, a helyi Tamási Áron Egyesület elnöke, Tamás Menyhért író és Mözsi Szabó István festő. A rendezvényt Keszthelyi Márton, Tolna polgármestere nyitotta meg. Az országzászlóra és a háromnapos ünnepre Szecsete László, Farkaslaka plébánosa mondott áldást. A megnyitó után a mözsi művelődési házban a jelenlévő művészek közös Tamási Áron emlékműsora következett. Este hét órakor emlékülést tartottak az író munkásságáról. Ma és holnap színes, érdekes programokkal, többek között hagyományőrző együttesek műsorával, színielőadással, stb. folytatódnak a Szép Napok. venter-gottvald A miniszter A magyar újságírókat, csoportunkat fogadta a dán igazságügyminiszter, Hans En- gell. A minisztérium épülete - akárcsak a miniszter hivatali szobája - egyszerű, szinte puritán. Nincs itt semmi hivalkodó, minden célszerű, akárcsak a dán parlament épületében. A köz pénzét, az adófizetők koronáit úgy látszik, itt nem a hivatalnokok munkahelyének kényelmére fordítják. A miniszter bemutatkozásképpen rövid életrajzot ad magáról. Tizenhároméves korától a konzervatív párt aktivistája, képzettségét tekintve újságíró. Némi újságírói gyakorlat után előbb pártjának sajtófőnöke lesz, később a konzervatív párt országgyűlési frakcióvezetője. Hadügyminiszter, majd igazságügyminiszter. Hozzá tartozik a rendőrség, a bíróság, a menekültügy és a bevándorlók kérdése. No, meg a sajtó. A dán demokrácia alapja, hogy szabad, független sajtó található nálunk -, jelenti ki az igazságügyminiszter. Az 45 országos napilap közül nincs egyetlen olyan, amelyik teljesen egy párthoz' kötődne. A demokrácia ereje a szólásszabadság - mondja Hans En- gell, de rögtön hozzá fűzi, hogy a demokrácia gyengesége pedig az, hogy a szólász- szabadságot használják is. A dánok államszervezete nyitott, a sajtó jogosult az állami iratokba betekinteni, a szigorúan titkos dokumentumokat kivéve. Dániában ha egy újságíró kérdez valamit egy állami tisztségviselőtől, az bár nem köteles nyilatkozni, de elképzelhetetlen, hogy ne tenné meg. Az igazságügyminiszternek egyébként nincs sem sajtótitkára, sem szóvivője. Egymaga is boldogul az újságírókkal, a sajtóval. (Folytatjuk) F. Kováts Éva A tőzsdepalota, mögötte a Parlament épülete Ülésezik a dán parlament Testvérmegyénk: Szecsuán A gyors döntések titka Igazgatók kinevezése (Folytatás az 1. oldalról) annak mellékleteit, az új jogszabályoknak megfelelően módosították a tisztségviselők javadalmazását, megvitatták és elbírálták a térségi támogatásokra beérkezett pályázatokat. Beszámoló hangzott el a megyei önkormányzat vagyonának hasznosításáról, visszavontak egy törvény- sértő határozatot. Megtalálták a megoldást arra is, hogy a Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben hosszú távon is biztosítható legyen a cukrász szakma gyakorlati oktatása. Ezt eddig a vendéglátóipari vállalat tulajdonában lévő üzem látta el, amit privatizálnak. Megvételéhez a megyei önkormányzat egyszeri támogatást kér - erre lehetőség van - és megvásárolja az üzemet. Ha pályázata nem lenne sikeres, akkor is van elképzelés a megoldásra: úgy a következő évi költségvetés terhére, az iskolával megosztva fizetik ki a cukrászüzem árát. Értékelték a bizottsági javaslatok alapján az önkormányzat oktatási intézményeinek vezetésére kiírt pályázatokat. Az igazgatókat öt évre nevezték ki, a tantestületek véleményezési jogának figyelembe vételével, amelyek titkos szavazások eredményei. A gyönki gimnázium igazgatója Petz Péter, a szekszárdi dolgozók általános iskolájáé Gajánné László Rozália, a zomba-paradicsompusztai iskola és diákotthoné Kovács László, az iregszemcsei általános iskolai diákotthon igazgatója pedig Örményi Győző. Valamennyien jelenleg is igazgatói az intézménynek, s az általuk vezetett tantestülettől 88,6-100 százalékos bizalmat kaptak. Új pályázatot írnak viszont ki a szekszárd-palánki szakmunkásképző és szakközép- iskola vezetői állására, mert a két pályázó egyikét sem támogatták a beosztottak, csak 43-44 százalékra, sok érvénytelen szavazat mellett. Mint az ilyen helyzetben lenni szokott, a testület légköre rossz, a nevelők és szaktanárok, oktatók panaszra járnak. Az új pályázat elbírálásáig - ami több hónapot vesz igénybe, hiszen például meg kell hirdetni a szakmai közlönyben is, s önkormányzati ülés sincs minden héten - az iskola irányításával Nagy Já- nosné igazgatóhelyettest bízták meg. Iharost Ibolya NYÁRI VÁSÁR 50%-os árengedménnyel Tolna központjában a PATEX Mintaboltban. Törölközők, fürdőlepedők, konyharuhák stb. június 23-tól, amíg a készlet tart. (160/12985) Bontási határozat: felelőtlen, meggondolatlan döntés? ff Ezt az alkotást nem lehet elpusztítani Beszélgetés Kiss István szobrászművésszel, a Kilátó kilátástalan sorsáról Héliosz Kft. értesíti az érintett járműtülajdonosokat, hogy a 160 lakásos épület előtti parkolót építés miatt 1992. június 22-től előreláthatóan július 30-ig lezáija. A későbbi esetleges üzemzavar megelőzése érdekében végzendő munka miatt kérjük szíves türelmüket és megértésüket. Héliosz Kft. (151/12932] P5 Paks Város Önkormányzata pályázatot hirdet ADÓIRODA VEZETŐI állás betöltésére. Feladata: a jegyzőnek közvetlenül alárendelten az önkormányzat adóigazgatási feladatainak teljeskörű menedzselése. Az állás betöltésének feltétele: jogi-, illetve közgazdaság-tudományi egyetem, vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett diploma, esetleg más felsőfokú végzettség mellett mérlegképes könyvelői képesítés. A pályázat tartalmazza a pályázó:- iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratok másolatát,- részletes szakmai önéletrajzát,- fizetési igényét. Komplex feladatok megoldására is képes, dinamikus, 40 év alatti szakemberek jelentkezését várjuk. Okleveles könyvvizsgálói képesítés, ill. adóigazgatási gyakorlat előnyt jelent. Pályázatot Bor Imre polgármesterhez kérjük benyújtani j Pál 1992. július 31-ig. Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. Telefon: 75/10-287 (157/12982) !87 j (Folytatás az 1. oldalról) — Alapvetően az a hiba, hogy meg se kérdeztek - méltatlankodott, immár a beletörődés rezignációjával Kiss István. — Tudniillik a döntéshozók súlyos jogi tévedést is elkövettek, hiszen a szerzői jog nemzetközi érvényű. Ennek ellenére nem kívánok szembefordulni a meghozott határozattal: sőt, még azt is felajánlom, hogy tanácsot, segítséget adok a szakszerű bontáshoz. Bár, azért igazából azt szeretném, ha az illetékesek újból átgondolnák azt a döntést, ami véleményem szerint néhány ember erőszakoskodása, illetve közömbössége folytán született meg. — A döntés indoklása meglehetősen prózai: a Kilátó baleset- veszélyes, bármikor összedőlhet. — Ez nem igaz. Lehet, hogy száz év múlva komoly mértékű lesz a rozsdásodás, de hogy most? Nyolc milliméter falvastagságú acélcsövek vannak a krómcsövekben! A szerkezet olyan, mint egy gótikus ívrendszer. Aki ért hozzá, az tudja, hogy ez mit jelent stabilitás szempontjából. Ha a gótikus boltív ezer évet kibír, akkor ez a krómacél burkolatú cső is képes erre. — Tehát nem ért egyet a balesetveszélyre történő hivatkozással? — A szerkezeti rész egészen biztosan nem balesetveszélyes. A búzakalászt formázó alakzatoknál van olyan esetleges probléma, hogy a szélnyomás miatt a kilengés túl nagy. De azt már négy-öt évvel ezelőtt mondtam, hogy horgonyozzák ki a kalászokat a kihajló ívekhez. Az tökéletes megoldás lenne. — Külön gondot okoznak a térplasztika szőlőlevelei, egyes állítások szerint ezek is bármikor leeshetnek az alkotásról. Valakinek a fejére. — Á leveleket csak letörni lehet, erőszakkal. Akkora szélnyomás semmilyen körülmények között nem keletkezhet, hogy az lesodorná a leveleket. — Az viszont bizonyítható, hogy a térplasztikán félreismerhetetlenül megjelentek a rozsdásodás nyomai. Ez pedig nem túl biztató tény. — Nyugodtan rozsdásodhat, mert ha jobban megnézik, akkor látható, hogy oszlopból Kiss István a plasztika építésekor álló kötegek csatlakoznak a bástyába. Mikor rozsdásodnak el az ötvenszer nyolcvanas vascsapok? Száz év múlva? S mire valók a restaurátorok? Restaurálás mindig is volt, és mindig is lesz. . — Ne vegye rossz néven, ha mások - szaktekintélyek, vagy magukat annak tartó személyek - véleményét idézem újabb érvként: az az alkotás, ott fenn a dombon, bizony ronda ... — Nézze, a kultúrtörténet legszebb, legértékesebb alkotásai között is léteznek olyanok, amelyek nekem nem tetszenek. Az ízlés személyes dolog. Van, akinek tetszik a Kilátó, van, akinek nem. Ki dönti el, hogy kinek van igaza? A Kilátó szerepe nem is annyira az esztétika terén keresendő: az ott felhívás arra, hogy az emberek menjenek fel oda, s nézzék meg a várost. Persze, azt fel nem fogom, hogy egy gótikus szerkezet miért lenne ronda? — Véleménye szerint a balesetveszélyen túl szólhatnak-e politikai indokok az eltávolítás mellett? — Értelmetlen lenne üyes- mire hivatkozni, ugyanis ez az alkotás semmiféle politikai aktualitást nem hordoz. Erre rá is jöttek, mármint arra, hogy ostobaság lenne a politikai megközelítés. Az elmúlt rendszerhez annyiban kötődik, hogy akkor készült. Történelmi vonatkozásai vannak a térplasztikának, mivel a XVI. században hasonlóan nézett ki a város címere: egy nyitott ka- pujú bástya, szőlőtőkékkel, búzával és egy haranggal. De még egy árva vörös csillagot sem tettem rá! Ez a város jelképe is lehetne. Ezért is tartom felelőtlennek és meggondolatlannak a lebontásról szóló határozatot. — Milyen érzésekkel nézné végig a Kilátó eltávolítását? — Ezt az alkotást igazából nem lehet elpusztítani. Ezt a szobrot ma már nemcsak a szekszárdiak, hanem az ország más településének a lakói, illetve a más országokból érkezettek is ismerik. Vannak - nem is kevesen -, akik szeretik is. Rengeteg fotó, diafilm, videofelvétel is készült róla. Ezt az elképesztő mennyiségű dokumentumot nem lehet elpusztítani. Legfeljebb kínos lesz tíz-húsz év múlva, amikor majd felteszik a kérdést, hogy miért tűnt el a Kilátó. — Most mégis, kéretlenül és külön értesítés nélkül is hozzájárul a lebontáshoz. — Ahhoz igen, az elpusztításhoz nem. Tudomásul veszem, hogy a város le akarja a Kilátót bontani. Tehát lebontják, szakszerű módon, s elteszik a raktárba, hogy az alkalomadtán hozzáférhető legyen. De ismét csak azt mondom: a Kilátó a város népszerűsítésének egyik jó eszköze. Néhány ember szereplési vágya miatt érdemes vállalni a több milliós bontási költséget? — Ezt a több milliót biztos forrásra hivatkozva jelentheti ki? Nem áll fenn a tévedés veszélye? — Tudom, hogy mibe fog a bontás kerülni. Nagyon drága dolog lesz, az biztos. Egyébként rendkívül könnyű megbizonyosodni arról, hogy mennyien tartják fontosnak Szekszárdon a Kilátó eltüntetését. — A költséget adják össze azok, akiknek szúrja a szemét a szobor! Ne terheljék rá a város költségvetésére! Különben is erkölcstelennek tartom a város amúgy is szűkös költség- keretét ilyen értelmetlenségre pocsékolni. Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka
