Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-20 / 145. szám

2 ÜPUJSAG VILAGTUKOR - HAZAI TŰKOR 1992. június 20. Szép Napok Tolnán és Mözsön (Folytatás az 1. oldalról) A Szép Napok díszvendége az író özvegye, Ágota asz- szony. Eljött Tamási Áron unokaöccse, Sipos Mátyás is. Költők, írók, irodalomtör­ténészek, színészek érkeztek Erdélyből, a Felvidékről és természetesen az anyaroszág- ból. A délutáni ünnepélyes megnyitón részt vett többek között Kincses Előd, a Magya­rok Világszövetségének főtit­kára, Csoboth Attila, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium sajtóirodájának fő­munkatársa, dr. Töttősi Ist­vánná, a fenti minisztérium etnikai és kisebbségi főosz­tályvezetője, Izsák József erdé­lyi irodalomtörténész, Orbán László, az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének elnöke, Hadnagy Géza, Far­kaslakának, az író szülőfalu­jának polgármestere, a helyi Tamási Áron Egyesület el­nöke, Tamás Menyhért író és Mözsi Szabó István festő. A rendezvényt Keszthelyi Márton, Tolna polgármestere nyitotta meg. Az országzász­lóra és a háromnapos ünnepre Szecsete László, Farkaslaka plébánosa mondott áldást. A megnyitó után a mözsi művelődési házban a jelen­lévő művészek közös Tamási Áron emlékműsora követke­zett. Este hét órakor emlékü­lést tartottak az író munkás­ságáról. Ma és holnap színes, érde­kes programokkal, többek kö­zött hagyományőrző együtte­sek műsorával, színielőadás­sal, stb. folytatódnak a Szép Napok. venter-gottvald A miniszter A magyar újságírókat, cso­portunkat fogadta a dán igaz­ságügyminiszter, Hans En- gell. A minisztérium épülete - akárcsak a miniszter hivatali szobája - egyszerű, szinte pu­ritán. Nincs itt semmi hival­kodó, minden célszerű, akár­csak a dán parlament épületé­ben. A köz pénzét, az adófize­tők koronáit úgy látszik, itt nem a hivatalnokok munkahe­lyének kényelmére fordítják. A miniszter bemutatkozás­képpen rövid életrajzot ad magáról. Tizenhároméves ko­rától a konzervatív párt akti­vistája, képzettségét tekintve újságíró. Némi újságírói gya­korlat után előbb pártjának sajtófőnöke lesz, később a konzervatív párt országgyű­lési frakcióvezetője. Hadügy­miniszter, majd igazságügy­miniszter. Hozzá tartozik a rendőrség, a bíróság, a mene­kültügy és a bevándorlók kér­dése. No, meg a sajtó. A dán demokrácia alapja, hogy szabad, független sajtó található nálunk -, jelenti ki az igazságügyminiszter. Az 45 országos napilap közül nincs egyetlen olyan, amelyik telje­sen egy párthoz' kötődne. A demokrácia ereje a szólássza­badság - mondja Hans En- gell, de rögtön hozzá fűzi, hogy a demokrácia gyenge­sége pedig az, hogy a szólász- szabadságot használják is. A dánok államszervezete nyitott, a sajtó jogosult az ál­lami iratokba betekinteni, a szigorúan titkos dokumentu­mokat kivéve. Dániában ha egy újságíró kérdez valamit egy állami tisztségviselőtől, az bár nem köteles nyilatkozni, de elképzelhetetlen, hogy ne tenné meg. Az igazságügyminiszternek egyébként nincs sem sajtótit­kára, sem szóvivője. Egymaga is boldogul az újságírókkal, a sajtóval. (Folytatjuk) F. Kováts Éva A tőzsdepalota, mögötte a Parlament épülete Ülésezik a dán parlament Testvérmegyénk: Szecsuán A gyors döntések titka Igazgatók kinevezése (Folytatás az 1. oldalról) annak mellékleteit, az új jog­szabályoknak megfelelően módosították a tisztségviselők javadalmazását, megvitatták és elbírálták a térségi támoga­tásokra beérkezett pályázato­kat. Beszámoló hangzott el a megyei önkormányzat va­gyonának hasznosításáról, visszavontak egy törvény- sértő határozatot. Megtalálták a megoldást arra is, hogy a Vendéglátói­pari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben hosszú távon is biztosítható legyen a cukrász szakma gya­korlati oktatása. Ezt eddig a vendéglátóipari vállalat tulaj­donában lévő üzem látta el, amit privatizálnak. Megvéte­léhez a megyei önkormányzat egyszeri támogatást kér - erre lehetőség van - és megvásá­rolja az üzemet. Ha pályázata nem lenne si­keres, akkor is van elképzelés a megoldásra: úgy a követ­kező évi költségvetés terhére, az iskolával megosztva fizetik ki a cukrászüzem árát. Értékelték a bizottsági ja­vaslatok alapján az önkor­mányzat oktatási intézménye­inek vezetésére kiírt pályáza­tokat. Az igazgatókat öt évre ne­vezték ki, a tantestületek vé­leményezési jogának figye­lembe vételével, amelyek tit­kos szavazások eredményei. A gyönki gimnázium igaz­gatója Petz Péter, a szekszárdi dolgozók általános iskolájáé Gajánné László Rozália, a zomba-paradicsompusztai is­kola és diákotthoné Kovács László, az iregszemcsei általá­nos iskolai diákotthon igazga­tója pedig Örményi Győző. Valamennyien jelenleg is igazgatói az intézménynek, s az általuk vezetett tantestület­től 88,6-100 százalékos bizal­mat kaptak. Új pályázatot írnak viszont ki a szekszárd-palánki szak­munkásképző és szakközép- iskola vezetői állására, mert a két pályázó egyikét sem tá­mogatták a beosztottak, csak 43-44 százalékra, sok érvény­telen szavazat mellett. Mint az ilyen helyzetben lenni szokott, a testület légköre rossz, a ne­velők és szaktanárok, oktatók panaszra járnak. Az új pályázat elbírálásáig - ami több hónapot vesz igénybe, hiszen például meg kell hirdetni a szakmai köz­lönyben is, s önkormányzati ülés sincs minden héten - az iskola irányításával Nagy Já- nosné igazgatóhelyettest bíz­ták meg. Iharost Ibolya NYÁRI VÁSÁR 50%-os árengedménnyel Tolna központjában a PATEX Mintaboltban. Törölközők, fürdőlepedők, konyharuhák stb. június 23-tól, amíg a készlet tart. (160/12985) Bontási határozat: felelőtlen, meggondolatlan döntés? ff Ezt az alkotást nem lehet elpusztítani Beszélgetés Kiss István szobrászművésszel, a Kilátó kilátástalan sorsáról Héliosz Kft. értesíti az érintett járműtülajdonosokat, hogy a 160 lakásos épület előtti parkolót építés miatt 1992. június 22-től előreláthatóan július 30-ig lezáija. A későbbi esetleges üzemzavar megelőzése érdekében végzendő munka miatt kérjük szíves türelmüket és megértésüket. Héliosz Kft. (151/12932] P5 Paks Város Önkormányzata pályázatot hirdet ADÓIRODA VEZETŐI állás betöltésére. Feladata: a jegyzőnek közvetlenül alárendelten az önkormányzat adóigazgatási feladatainak teljeskörű menedzselése. Az állás betöltésének feltétele: jogi-, illetve közgazdaság-tudományi egyetem, vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett diploma, esetleg más felsőfokú végzettség mellett mérlegképes könyvelői képesítés. A pályázat tartalmazza a pályázó:- iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratok másolatát,- részletes szakmai önéletrajzát,- fizetési igényét. Komplex feladatok megoldására is képes, dinamikus, 40 év alatti szakemberek jelentkezését várjuk. Okleveles könyvvizsgálói képesítés, ill. adóigazgatási gyakorlat előnyt jelent. Pályázatot Bor Imre polgármesterhez kérjük benyújtani j Pál 1992. július 31-ig. Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. Telefon: 75/10-287 (157/12982) !87 j (Folytatás az 1. oldalról) — Alapvetően az a hiba, hogy meg se kérdeztek - mél­tatlankodott, immár a beletö­rődés rezignációjával Kiss Ist­ván. — Tudniillik a döntés­hozók súlyos jogi tévedést is elkövettek, hiszen a szerzői jog nemzetközi érvényű. En­nek ellenére nem kívánok szembefordulni a meghozott határozattal: sőt, még azt is felajánlom, hogy tanácsot, se­gítséget adok a szakszerű bon­táshoz. Bár, azért igazából azt szeretném, ha az illetékesek újból átgondolnák azt a dön­tést, ami véleményem szerint néhány ember erőszakosko­dása, illetve közömbössége folytán született meg. — A döntés indoklása megle­hetősen prózai: a Kilátó baleset- veszélyes, bármikor összedőlhet. — Ez nem igaz. Lehet, hogy száz év múlva komoly mértékű lesz a rozsdásodás, de hogy most? Nyolc millimé­ter falvastagságú acélcsövek vannak a krómcsövekben! A szerkezet olyan, mint egy gó­tikus ívrendszer. Aki ért hozzá, az tudja, hogy ez mit je­lent stabilitás szempontjából. Ha a gótikus boltív ezer évet kibír, akkor ez a krómacél burkolatú cső is képes erre. — Tehát nem ért egyet a bal­esetveszélyre történő hivatkozás­sal? — A szerkezeti rész egé­szen biztosan nem balesetve­szélyes. A búzakalászt for­mázó alakzatoknál van olyan esetleges probléma, hogy a szélnyomás miatt a kilengés túl nagy. De azt már négy-öt évvel ezelőtt mondtam, hogy horgonyozzák ki a kalászokat a kihajló ívekhez. Az tökéletes megoldás lenne. — Külön gondot okoznak a térplasztika szőlőlevelei, egyes ál­lítások szerint ezek is bármikor leeshetnek az alkotásról. Valaki­nek a fejére. — Á leveleket csak letörni lehet, erőszakkal. Akkora szélnyomás semmilyen kö­rülmények között nem kelet­kezhet, hogy az lesodorná a leveleket. — Az viszont bizonyítható, hogy a térplasztikán félreismer­hetetlenül megjelentek a rozsdá­sodás nyomai. Ez pedig nem túl biztató tény. — Nyugodtan rozsdásod­hat, mert ha jobban megnézik, akkor látható, hogy oszlopból Kiss István a plasztika építésekor álló kötegek csatlakoznak a bástyába. Mikor rozsdásod­nak el az ötvenszer nyolcva­nas vascsapok? Száz év múlva? S mire valók a restau­rátorok? Restaurálás mindig is volt, és mindig is lesz. . — Ne vegye rossz néven, ha mások - szaktekintélyek, vagy magukat annak tartó személyek - véleményét idézem újabb érvként: az az alkotás, ott fenn a dombon, bizony ronda ... — Nézze, a kultúrtörténet legszebb, legértékesebb alko­tásai között is léteznek olya­nok, amelyek nekem nem tet­szenek. Az ízlés személyes do­log. Van, akinek tetszik a Ki­látó, van, akinek nem. Ki dönti el, hogy kinek van igaza? A Kilátó szerepe nem is annyira az esztétika terén keresendő: az ott felhívás arra, hogy az emberek menjenek fel oda, s nézzék meg a várost. Persze, azt fel nem fogom, hogy egy gótikus szerkezet miért lenne ronda? — Véleménye szerint a bal­esetveszélyen túl szólhatnak-e po­litikai indokok az eltávolítás mel­lett? — Értelmetlen lenne üyes- mire hivatkozni, ugyanis ez az alkotás semmiféle politikai ak­tualitást nem hordoz. Erre rá is jöttek, mármint arra, hogy ostobaság lenne a politikai megközelítés. Az elmúlt rend­szerhez annyiban kötődik, hogy akkor készült. Törté­nelmi vonatkozásai vannak a térplasztikának, mivel a XVI. században hasonlóan nézett ki a város címere: egy nyitott ka- pujú bástya, szőlőtőkékkel, búzával és egy haranggal. De még egy árva vörös csillagot sem tettem rá! Ez a város jel­képe is lehetne. Ezért is tartom felelőtlennek és meggondolat­lannak a lebontásról szóló ha­tározatot. — Milyen érzésekkel nézné végig a Kilátó eltávolítását? — Ezt az alkotást igazából nem lehet elpusztítani. Ezt a szobrot ma már nemcsak a szekszárdiak, hanem az or­szág más településének a la­kói, illetve a más országokból érkezettek is ismerik. Vannak - nem is kevesen -, akik szere­tik is. Rengeteg fotó, diafilm, videofelvétel is készült róla. Ezt az elképesztő mennyiségű dokumentumot nem lehet el­pusztítani. Legfeljebb kínos lesz tíz-húsz év múlva, amikor majd felteszik a kérdést, hogy miért tűnt el a Kilátó. — Most mégis, kéretlenül és külön értesítés nélkül is hozzájá­rul a lebontáshoz. — Ahhoz igen, az elpusztí­táshoz nem. Tudomásul ve­szem, hogy a város le akarja a Kilátót bontani. Tehát lebont­ják, szakszerű módon, s elte­szik a raktárba, hogy az alka­lomadtán hozzáférhető le­gyen. De ismét csak azt mon­dom: a Kilátó a város népsze­rűsítésének egyik jó eszköze. Néhány ember szereplési vá­gya miatt érdemes vállalni a több milliós bontási költséget? — Ezt a több milliót biztos forrásra hivatkozva jelentheti ki? Nem áll fenn a tévedés veszélye? — Tudom, hogy mibe fog a bontás kerülni. Nagyon drága dolog lesz, az biztos. Egyéb­ként rendkívül könnyű meg­bizonyosodni arról, hogy mennyien tartják fontosnak Szekszárdon a Kilátó eltünte­tését. — A költséget adják össze azok, akiknek szúrja a szemét a szobor! Ne terheljék rá a vá­ros költségvetésére! Különben is erkölcstelennek tartom a vá­ros amúgy is szűkös költség- keretét ilyen értelmetlenségre pocsékolni. Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka

Next

/
Oldalképek
Tartalom