Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

6 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. június 13. Ki ad hitelt egy kezdő vállalkozónak? Az OTP Bank feltételei Százezerért egymilliót Ma Magyarországon a vál­lalkozók száma napról napra bővül, igaz arról nem készült statisztika, hogy ez a fellob­banó önmegvalósítás hány alkalommal lesz valóban si­keres és kik azok, akik pár hetes, hónapos kísérletezés után kénytelenek belátni, a vállalkozás nem az ő terüle­tük. A kútba esett lehetőség egyik oka az anyagi fedezet hiánya, mert sajnos pénz nélkül a legjobb ötlet is csak ötlet marad. Dr. Braun Mártont, a me­gyei OTP vállalkozási osz­tályvezetőjét arról kérdeztem, hogy bankjuk, mely vállalko­zási szolgáltatásokat is hirdet, milyen feltételeket szab a kezdő és már működő vállal­kozóknak. — Kereskedelmi banki jo­gosítvánnyal 1988 óta rendel­kezünk, az elmúlt évek alatt igyekeztünk ennek megfele­lően szakembergárdánkat is kialakítani. A hitel szempont­jából meg kell különböztetni kezdő és már működő vállal­kozásokat, ez utóbbiaknál, ha nálunk vezetik a számlát, be­tekintést nyerhetünk a vevő és szállító köreikbe, ismerhetjük a forgalmukat. A kezdő vál­lalkozók hitelképessége na­gyobb rizikó. Természetesen fontos szempont, hogy szak­embereink látnak-e benne fan­táziát, még akkor is, ha az ügyfelek a feltételeinket vál­lalnák, mert nem az a célunk, hogy bírósági eljárás során jussunk hozzá ügyfeleink jelzáloggal terhelt ingatlanai­hoz. — Úgy tűnik, az OTP na­gyon óvatos lett... — A mi feltételeink sem­mivel nem szigorúbbak mint a többi banké. Az új pénzinté­zeti törvény előírja, hogy a ké­tesnek minősített, a behajtha­tatlan követeléseket a hitelező banknak „le kell nyelni". — Kit tekint az OTP hitel­képesnek? — A klasszikus beruházási hiteleknél a kért összeg legke­vesebb 30 százalékát kell be­mutatnia a vállalkozónak, így egy millió forintra 300 ezerrel kell rendelkeznie az ügyfél­nek, 700 ezer forintra pedig fedezetet kell, hogy biztosít­son. — Ha már kockázatot nem vállal az OTP, mennyi tü­relmi időt biztosít a törlesztés megkezdése előtt? — A bank is egy vállalko­zás, ha magánemberként nem merek kölcsönt adni valaki­nek, mert nem látok rá biztosí­tékot, hogy valaha is vissza tudja adni, akkor miért várják el ezt egy pénzintézettől? Saját konstrukciós hiteleknél nincs türelmi idő, de választhat az ügyfél, hogy a törlesztést csak év végén kezdi meg és addig a kamatot havonta törleszti, vagy kamattal együtt az ösz- szeget is év végén, vagy ha­vonta kezdi visszafizetni. — A külföldi kormányhi­telek, mint amilyen az angol, a bajor, az olasz, a kanadai, a finn, a svéd is, hosszú futam­idővel és viszonylag alacsony kamattal vehetők igénybe. Mennyi kamatot tesz erre az OTP? — Minimálisát, a kedvez­ményes hiteleken sok haszon nics, például Start hitelre 2, az angol kormánybanki hitelre 1,5, a mezőgazdasági világ­banki hitelre szintén 1,5 száza­lékos kamatot teszünk. Ezeket az adott országból származó beruházási cikkekre lehet fel­venni, de meg van határozva az igénybevehető legkisebb összeg, így az angoloknál mi­nimum 50 ezer font, a néme­teknél minimum 200 ezer márka. Tehát vastag össze­gekről van szó, a biztosítéko­kat az OTP fedi le, így a rizikó is a miénk. — Az önök feltételeit is­merve úgy tűnik, éppen azok az induló vállalkozók szo­rulnak ki a hitel lehetősé­gekből, akiknek létfontos­ságú lenne a segítség. Az lo­gikus, hogy akinek nincs pénze, ne akarjon boltot nyitni, de ha mindenkinek lenne pénze, ötlete nem szo­rulnának a bankok segítsé­gére. Van-e valamilyen lehe­tősége egy szép reményű, de kevés pénzű vállalkozónak arra, hogy hitelt kapjon, úgy, mint nyugaton? — Nyugaton tőkeerős ban­kok működnek, amelyek megengedhetik maguknak, hogy fedezet nélkül is nyújt­A hátrányok ne legyenek emberetelenek Az alaptanterv szakmai kérdés Interjú dr. Kelemen Péterrel ternatív pedagógiai progra­mot, és akik nem tanítanak abban az iskolában. Ellene va­gyok azonban mindenféle or­szágos listának. — Szó esett itt az esélyegyen­lőségről is, amely sokak szerint Dr. Kelemen Péter az Apácai Csere János Gimnázium tanára, a „Bánréti módszerként" ismert alternatív pedagógiai program egyik szerzője, az SZDSZ Oktatási Tagozatának vezetője találkozott az el­múlt héten a dunaföldvári tanárok és óvónők egy csoportjával. A mint­egy száz pedagógusból csak tucatnyi volt kíváncsi a készülő oktatási törvény kapcsán rendezett fórumra, ám a találkozó rendkívül izgalmas és gondolatébresztő volt. A fórum után kértünk interjút az előadótól. — Milyen kilátásaink vannak az Ön megítélése szerint az ez­redfordulóig iskolaügyben? — Először is számba kell vennünk, hogy mi a helyzet ma. Az általános iskolából ki­kerülőknek csak egyne- gyede-egyharmada jut el a középfokú és mindössze 10 százaléka a felsőfokú intéz­ményekbe. Az Európai Kö­zösség országaiban kétszer annyian vesznek részt az em­lített oktatási formákban. Isko­larendszerünk kontraszelek- tív, a gyerekeknek 14 éves ko­rukban dönteniük kell. A le­hetőségeket az is szűkíti, hogy gyakorlatilag csak egy út, a gimnázium vezet a felsőokta­tás felé. Ha csak azt tesszük meg, hogy felszabadítjuk az iskolatípusok közötti különb­séget, életkor szerint és nem iskolatípus szerint finanszíro­zunk, ha nem tesszük kötele­zővé a különböző tanterveket, lehetővé tesszük az átjárható­ságot, akkor a gyermek akár 16 éves korában is megváltoz­tathatja az életprogramját. — Ön arról beszélt, hogy le­gyen egy korábbi életkorban vá­lasztási lehetőségük későbbi pá­lyaválasztási döntéskényszerrel. Hogyan? — Legyenek alternatívák hat éves kortól. Nyilván le kell fektetni a képességfejlesztés minimum-követelményeit. Azonban a választási kény­szer csússzon fel minél ké­sőbbre: tizenhat, vagy ha lehet tizennyolc éves korra. — A törvénytervezet három variációt terjeszt elő arra vonat­kozólag, hogy ki fogadja el a nem­zeti alaptantervet. (Továbbiak­ban: NAT. A Szerk.) A parla­ment, a minisztérium illetve a kormány... — Én egy negyediket sze­retnék. Ez szakmai kérdés. Erre az országos közoktatási tanács lenne alkalmas, de nem az, amelyet a minisztérium nevez ki, hanem amelyben képviseltetik magukat a me­gyei pedagógiai intézetek, a Közoktatási Intézet, az Okta­táskutató Intézet és az önkor­mányzatok. A megyei önkor­mányzatok, az egyetemek, az akadémia, a szakértő társula­tok és természetesen a kor­mány is delegálna szakértő­ket. ók hagyhatnák jóvá a nemzeti alaptantervet, ami nem lenne más, mint köve­telményrendszer. — Többen úgy vélik, hogy nem elég csupán a kimenetet sza­bályozni. — A NAT legelső változata állt közel ahhoz, hogy kime­netszabályozás legyen. Ott ugyanis korrekt módon mér­hető képességeket fogalmaz­tak meg. 1990 tavaszán az első NAT-konferencián a minisz­ter azt ígérte, hogy ebben az irányban fejlesztik tovább: meghatározzák a vizsgaköve­telmények. Sajnos nem ez tör­tént: egyre inkább „tanterve- sedett", a műveltségtartalmak meghatározása került előtérbe és egyre inkább közeledett a kerettanterv, sőt központi tan­terv felé. Úgy gondolom, a megadandó követelményszin­tek alapján a szerzők a vizsga- anygot is össze tudják állítani. — Ki vizsgáztasson? — Akinek megvan a képe­sítése. Posztgraduális oktatás keretében el tudom képzelni a vizsgáztatási szakemberek képzését. Nézetem szerint az iskolák fenntartóinak kellene megbízniuk a vizsgáztatókat, azok közül, akik az említett képzési formában részt vesz­nek, akik ismerik az adott al­nem más, mint demagógia. — Vasvillával nem lehet szilvát aszalni. Törvényekkel nem lehet esélyegynelőséget teremteni. A törvény akkor jó, ha lehetőséget biztosít arra, hogy tendenciát teremtsenek helyi erőkből az esélyek kie­gyenlítésére. A sokoldalú ok­tatásra egy nagyvárosban nyilván nagyobb lehetőség van. A jó oktatási törvény csak azt könnyíti meg, hogy egy fa­lusi kisiskola is többfajta szol­gáltatást nyújtson. — Hogyan? — A törvényes gátak fel­szabadításával: ha választhat­nak a különféle programok közül. Ez a minimum. Már akkor is tettünk valamit. Ezen felül a finanszírozásban pozi­tív diszkriminációban része­sülhetnének ezek a települé­sek - például kisebb tanuló- csoportokat indíthatnának -, ezzel növelve a választás lehe­tőségét. — Hol kellene ezt szabá­lyozni? — A törvényben csak azt lehet megfogalmazni, hogy le­gyen pozitív diszkrimináció és milyen szempontok szerint. Ezeket a szempontokat pedig a minisztériumnak kellene ki­dolgoznia - hiszen évente vál­tozik a helyzet - s a megkü­lönböztetést a mindenkori költségvetésben kell érvénye­síteni. Tökéletes esélyegyenlő­ség azonban nem lesz. Aki fa­lun él, nyilván kulturális szempontból hátrányban van a városival szemben. Ugyan­akkor a falusi életnek másutt jelentkeznek előnyei. Az a fontos, hogy a hátrányok ne legyenek embertelenek, aránytalanok. Esélyegyenlő­ség tehát nem lesz, de a kü­lönbségek vállalhatók lesznek. Hangyái János sanak hitelt. Igaz az is, hogy olyan magas kamattal teszik mindezt, ha ötből három „nem jön be", akkor is a pén­züknél maradnak. Elképzel­hető, hogy pár éven belül ná­lunk is lesz hasonló, egyenlőre erre nincs lehetőségünk. Ré­gebben a Garancia Biztosító vállalt hitelképességi kezessé­get, erről őket kérdezze. Mi annak is örülni tudunk, hogy minden remény szerint ez év végéig egy új szolgálta­tással bővülünk, ami a bankok közötti elszámolást fogja megkönnyíteni. Bekapcsolnak bennünket a Giro-rendszerbe, így a pénzátutalási idő lerövi­dül. Megyén belül a dombó­vári, a tamási, a paksi és a szekszárdi OTP lesz bekap­csolva. * A Garancia Biztosító igaz­gatóját, Molnár Jánost meg­kérdeztük, hogy vállalnak-e kezességet a vállalkozókért. — 1991 novemberéig való­ban így volt, de a fizetési mo­rál nagyon megromlott és a behajtási rendszer egyenlő a nullával, így ezt nem tudtuk tovább vállalni. A bankok nem ellenőrzik, hogy a felvett összeggel hogyan gazdálko­dik az ügyfelük, így azoknak módjuk van arra is, ha tönkre mentek, mindenüket eladják és azután fizetni nem tudnak, a vállalkozás tárgyát pedig már nem lehet lefoglalni. Na­gyon sokan százezer forintért megváltották nálunk az egy­milliós tartozásukat. Ma már csak kétszázezer forintig vál­lalunk kezességet, amit áruvá­sárlásra vagy személyi köl­csönre lehet felhasználni. Eh­hez csak rendszeres jövede­lemmel kell a kérelmezőnek rendelkeznie. Mauthner Ilona Gyógyhatású készítmények A Biogal Gyógyszergyár RT., amely több éve foglalkozik gyógy­szernek nem minősülő gyógyha­tású termékek gyártásával és for­galmazásával, tegnap mutatta be a sajtó képviselőinek a NutraSweet alapanyagból gyár­tott, BioSweet elnevezésű édesítő tablettát, valamint új gyógyha­tású készítményét, az Allithera kapszulát. A BioSwet alapanyaga két olyan aminosavból, vagyis fe­hérje alkotóból áll, amelyek teljes egészében lebomlanak és kiürül­nek, semmiféle mellékhatásuk nincs. Cukorbetegek is fogyaszt­hatják. Elsősorban a magas vér­nyomás és a szervezet érelmesze- sedési folyamtainak mérséklésére ajánlja Allithera nevű termékét a Biogal. A szer kedvezően befolyá­solhatja az izületi gyulladásos megbetegedéseket is, sőt sclerosis multiplex esetén is ja­víthatja a gyógszeres kezelés ha­tékonyságát. • • Ökumenikus egyházi naptár Június 13. Szombat. Köznap. Napi igék: Kat.:lKir 19,19-21. Mt 5,33-37. Ref: Róm 9,1-5. 2Kir 1. Ev: ApCsel 8,14-25. lKor 1,14-22. Őrt: ApCsel 28,1-31. Jn 21,15-25. A katolikus naptárban Páduai Szent Antal hitvalló em­léknapja. A Portugáliában született Antal Szent Ferenc követőihez csatlakozott és Olaszországban vándorprédi­kátorként működött. Harcolt az uzsora ellen és a szegé­nyek pártfogójaként lett ismertté. 1231-ben halt meg Pá- duában, a megerőltetéstől kimerülve. Június 14. Szentháromságvasárnap. Napi igék: Kát: Róm 5,1-5. Jn 16,12-15. Ref: Róm 9,6-13. Zsolt 14. Ev: Jn 3.1- 15. Zsolt 145. Őrt: ApCsel 2,1-11. Jn 7,37-52. Az egész egyházi év célja a Szentháromság dicsérete, a X. századtól kezdve azonban a pünkösd utáni vasárnapot különlegesen is a Szentháromság tiszteletére szentelték. Az ünnepet XXIII. János pápa tette 1334-ben az egész egy­házra kötelezővé. A katolikus naptárban erre a napra esik Elizeus próféta emlékezete. Illés próféta tanítványa volt, aki - mielőtt mestere tüzes szekéren elragadtatott - megkapta tőle kö­penyét és vele prófétai hatalmát is. Az ortodox egyházban Pünkösdvasárnap valamint Szent Elisszesus (Elizeus) próféta és Szent Methódiosz konstantinápolyi érsek hitvalló emlékezete. Június 15. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát: lKir 21,1-16. Mt 5,38-42. Ref: Róm 9,14-18. 2Kir 2. Ev: !Móz 6,22-27. lKor 10,23-11,1. Őrt: Ef 5,9-19. Mt 18,10-20. A magyarországi katolikus naptárban Boldog Jolán szerzetesnő emléknapja. IV. Béla király lánya és Boleszláv lengyel fejedelem felesége volt. Férje halála után kolos­torba lépett és mint a gneznói klarissza zárda főnöknője halt meg 1295-ben. Az ortodox egyházban Szent Amosz próféta és Szent Jónás moszkvai metropolita emléknapja. Június 16. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát.: lKie 21,17-29. Mt 5,43-48. Ref: Róm 9,19-29. 2Kir 3. Ev: Péld 1,20-28. lKor 11,2-16. Őrt: Róm 1,1-7,13-17. Mt 4,25-5,13. A katolikus naptárban Szent Bennó püspök emlékezete. Előbb bencés szerzetes, majd Meissen püspöke volt. Eredményesen tevékenykedett az Elba mellett élő szlávok megtérítésén. Mivel VII. Gergely pápa reformjai mellé állt, szembekerült IV. Henrikkel, ezért börtönt is szenvedett. 1106-ban halt meg 96 éves korában. Az ortodox egyházban Szent Tychon amathuszi püspök napja. Az ENSZ rendszerében Dél-Afrika harcoló népeivel való nemzetközi szolidaritás napja. Június 17. Szerda. Köznap. Napi igék: Kát: 2Kir 2,6-14. Mt 6,1-6, 16-18. Ref: Róm 9,30-33. 2Kir 4,1-7. Ev: Ef 4,1-6. lKor 11,17-22. Őrt: Róm 1,18-27. Mt 5,20-26. A katolikus naptárban Szent Adolf püspök hitvalló em­lékezete. Az angolszász Adolf a kontinensen tanult, ahol előbb bencés szerzetes, majd utrechti püspök lett. Élete vége felé lemondott a püspökségről és kolostorban készült 810 táján bekövetkezett halálára. Az ortodox egyházban Szent Mánuel, Szável és Izmail vértanúk napja. Június 18. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát: Sir 48.1- 15. Mt 6,7-15. Ref: Róm 10,1-13. 2Kir 4,18-37. Ev:Ézs 44, 21-23. lKor 11,23-27. Őrt: Róm 1,28-2,9. Mt 5,27-32. A katolikus naptárban (határainkon kívül) Krisztus tes­tének és vérének ünnepe (Űrnapja). Magyarországon a következő vasárnapra áthelyezve. Az egyetemes naptár­ban Szent Márk és Marcelliánusz vértanúk emlékezete. E vértanúkról a nevükön kívül csak annyi tudható, hogy a IV. század elején hitükért lefejezték őket. Az ortodox egyházban Szent Leontiosz, Hypátiosz és Theodulosz vértanúk napja. Június 19. Péntek. Köznap. Napi igék: Kát: 2Kir 11,1-4. 9-18. Mt 6,19-23. Ref: Róm 10,14-21. 2Kir 4,38-44. Ev: Ef 1,314. lKor 11,28-34. Őrt: Róma 2,14-29. Mt 5,33-41. A katolikus naptárban Szent Romuald apát emléknapja (azelőtt febr. 7.). Húsz éves korában szemtanúja volt an­nak, hogy apja egy embert megölt. Ez annyira megrendí­tette, hogy kolostorba vonult és igyekezett szigorítani a szerzeteséletet. Végül Camaldoliban 1012-ben új, vezeklő rendet alapított. Az ortodox egyházban Szent Júdás Tádé apostol napja. Helytörténeti bizottság Sióagárdon Megmenteni a múlt emlékeit a jövőnek Sióagárdon a második vi­lágháborús emlékmű felállítá­sának a megszervezésére lét­rehozott bizottság, miután a „mandátuma" lejárt - átala­kult helytörténeti bizottsággá. A tizenegy tagú kis csoport cé­lul tűzte ki a múlt emlékeinek feltárását, felújítását, gondo­zását és megbecsülését. Társadalmi tevékenysé­gükben támogatja őket az egyházközség, és önzetlen se­gítőjük a lakosság. A bizottság elnökével, Doszpod Jánossal arról be­szélgettünk, milyen eredmé­nyeket értek el az elmúlt esz­tendőben? — Céljainkat szem előtt tartva próbáljuk megmenteni a múlt emlékeit a jövőnek, a jövő nemzedékének, hogy jobban megismerjék Sióagár- dot, a sióagárdi embereket, életüket. Mindezeket elen­gedhetetlenül fontosnak tar­tom, mert csak úgy tudja meg­ismerni és ezzel együtt sze­retni egy fiatal a szülőfaluját, ha ismeri annak múltját. — Elsőként a környezetün­ket tartottuk fontosnak rend- betenni, a központban lévő parkot megtisztítottuk, füvesí­tettük, ma már teljes szépsé­gében látszik. Ott van az orosz emlékmű. Elgondolás van en­nek a szebbé tételére is. Sőt, javaslatok is vannak a kivite­lezésére. Az alsó része kissé megszélesítve színpadként is használható lenne. Az elkép­zelések megvalósításához azonban egyelőre a pénz nem áll rendelkezésre. Felújítottuk, villamosítottuk a templom előtti kovácsoltvas lámpákat. A Leányvárban lévő kápolna megóvása érdekében betonla­pokat helyeztünk ki. A 65-ös út mellett összetörve, félig a földbe temetve megtaláltuk az 1900-ban Molnár György és Loboda Anna által állított ke­resztet, amit 1991-ben felújít­tattunk és a temetőben a kis kápolna mellett állítottuk fel. Ennek alapját a bizottság tag­jai, és a téesz készítette el, a többi pedig a mecseknádasdi kőfaragó és az egyházközség közreműködésével valósult meg. A lakosság önzetlen se­gítségének ékes bizonyítéka a temetőkerítés környékének rendbetétele. Jöttek az embe­rek és kivágták a bokrokat. — Úgy tervezzük, hogy a temetőnél a két kapu közötti részt fehér zúzalék ráterítésé- vel parkolónak alakítjuk ki. A temetőbe pedig, az újonnan kialakított temetkezési terü­letre örökzöldeket ültetünk. Az emlékművek környezetét szeretnénk még szebbé tenni azzal, hogy világítást szerelte­tünk, hogy este is láthassa az, aki erre jár. És természetesen még mindig megoldásra vár az orosz emlékmű ügye. Álta­lában félévenként, amikor eredmények mutatkoznak, összejövünk, és megbeszéljük a tennivalókat, a további fel­adatainkat. - pusztai téri -

Next

/
Oldalképek
Tartalom