Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-11 / 110. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDI SZEMLE 1992. május 11. Különvélemény Népszavazás, keretek között Harmadik nekifutásra, s több módosító javaslattal fogadta el Szekszárd képviselőtestülete a szocialista frakció által benyújtott tervezetet a népszavazásról és népi kezdeményezésről. — Ezek után már teljes az öröm a három fős frakcióban? - tettük fel a kérdést Csányi László képviselőnek. — Csak részben - hangzott a válasz. — Az elfogadott tervezet hiánypótló szerepet tölt be, annál is inkább, mivel az önkormányzati törvény szerint a népszavazást és népi kezdeményezést helyi rendeletben kell szabályozni. Ebből a szempontból tehát mindenképpen örvendetes, hogy másfél év után megszületett ez a rendelet. Annak viszont már kevésbé örülök, hogy néhány elfogadott módosítás beszűkítette a mozgásteret. — Megemlítene néhány példát?' — Sajnálom a településrészi önkormányzat kérdésének a szabályozását, pontosabban az új helyzetben előállt szabályozatlanságát. Meggyőződésem, hogy egy város életében az alulról építkezés a részönkormányzatok létrejöttét is jelentheti. Ez a fajta kezdeményezés kapcsolódhat a történelmi városnegyedekhez, vagy akár öt-tíz utca sajátos érdekeihez. Mindezeken túl, Szekszárd városában meglehetősen nagyszámú - ötezer-háromszáz körüli - aláírás szükséges egy népszavazás kiírásához. S nem hiszem, hogy attól kellene félni, hogy hetente jelentkeznek majd az emberek népszavazási kérelemmel. Szóval, én úgy érzem, hogy ez a legutóbb elfogadott változat az eredetihez képest szűkítette a szekszárdi polgárok joggyakorlását. — Miért szavazhatott a testület az ön érvei ellenére a módosított rendeletre? — Nem szeretnék más fejével gondolkodni, vagy találgatni. Mégis, azt azért megkockáztatom: bizonyos gyanakvások most is élnek. Viszont alapvetően egy technikai jellegű rendeletről van szó, amibe felesleges politikát keresni. Tehát ettől nem kellett volna félni, ha netalán ettől féltek volna képviselőtársaim.-száDolgavégezetlenül Szekszárdon, a Zalka Máté utcában a Timpanon Építőipari Kft. dolgozói már a télen befejezték a társasházak építését. A tulajdonosok már birtokba is vették a lakásokat, ám az építkezés idejére felállított egészségügyi létesítmény továbbra is ott éktelenkedik az udvaron - az illetékesek mintha megfeledkeztek volna róla. Bármennyire is jó munkát végeztek tehát a szorgos kivitelezők, a környékbeliek szerint dolgavégezetlenül távoztak ... -km- Fotó: Ótos Anyakönyv A szekszárdi anyakönyvi kerületben április hónapban az alábbi bejegyzések történtek. Isten hozott benneteket Harminchat gyermek született áprilisban, közülük huszonnégy volt a lány és tizenkettő a fiú. A korábbi statisztikákkal ellentétben tehát a múlt hónapban pontosan kétszer annyi lány született, mint fiú. A leggyakoribb lánynév az Ivett, a fiúnév a Gábor volt. Sok boldogságot! Áprilisban tizennégy pár mondta ki a boldogító igent. Közülük három esetben volt az egyik fél elvált, négy esetben mindkét fél az volt. Egy esetben mindkét fél özvegy volt. Nyugodjanak békében! A múlt hónapban harminc szekszárdi lakos hunyt el. Közülük tizenhat volt a nő, tizennégy pedig férfi. Kilencven év fölött egy férfi, nyolcvan és kilencven év között öt nő és két férfi, hetven és nyolcvan év között nyolc nő és két férfi, hatvan és hetven év között egy nő és három férfi, ötven és hatvan év között egy nő és két férfi, negyven és ötven év között négy férfi, harminc és negyven év között egy nő távozott az élők sorából. Szekszárd Város Önkormányzata Szociális Gondnoksága pályázatot hirdet 1992. II. félévben beinduló Szociális Központ Szociális Otthonába 1 A# A/' /Z / • fo fonoven 1 fő menthálhygiénés nővéri 1 fő időskorú napközi otthon vezetői állásokra. Az állások betöltéséhez szakirányú egészségügyi képesítés szükséges. A pályázatokat a Szociális Gondnoksághoz kell benyújtani (Szekszárd, Béla tér 1.) részletes szakmai önéletrajzzal 1992. május 20-ig. (87/104121 Rejtett értékeink Wosinsky Mór szobra Amikor 1845-ben egy lengyel menekültnek megszületett Mór nevű fiúgyermeke, aligha remélhette, hogy valóságos európai rangú pályát fut be. Az egykori lengyel nemes hazánkban szerény orvosi állásban tette magát hasznossá, s talán ezért gondolhatta, hogyha ő a test orvosa, legyen a fia az emberi léleké. A kalocsai gimnázium és pécsi pap- növendéki évek után úgy látszott, hogy ez az elképzelés valóra is válik. Szerencsénkre - ezt az évtizedek távolából már nyugodtan mondhatjuk - mégsem így lett. Az egyszerű lengyeli plébánosból jeles régész, megyei múzeumunk megalapítója, s éppen kilencven esztendeje a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja formálódott, aki egyáltalán nem mellesleg a szekszárdi belvárosi plébánia vezető papja is volt 1894-től haláláig. A pálya és az ember alakulásában döntően játszott közre, hogy Lengyelen nemcsak az általa föltárt sánc és az innét nevezett kultúra várta, hanem gróf Apponyi Sándor, aki a magyar művelődés legnagyobb mecénása, máig utolérhetetlen tudású könyvgyűjtő és bibliográfus. Ő nemcsak az akkori Dunántúl leggazdagabb magánkönyvtárát bocsájtotta a törekvő fiatal plébános rendelkezésére, hanem maga is biztatta a régészeti munka végzésére, külföldi szakmunkák megismerésére. Ekkor a magyar régészet még alig-alig próbálkozik a külföldet meghaladó eredményt felmutatni, talán egyedül Rómer Flóris az, aki kiemelkedik a kortásak közül. Megyénkben Wosinsky előtt szinte csak műkedvelő ásatásoknak vagyunk tanúi, s ezt még akkor sem szégyen kimondanunk, ha tudjuk, hogy például Széllé Zsigmond, dr. Novák Sándor már nagy lelkesedéssel és tisztes eredménnyel tevékenykedtek. Wosinsky gyakorlati ásatásaival és elméleti tanulmányaival is megalapítója lett megyénkben a múzeológiának. Az 1895-ben létrehozott múzeum és a következő évben megjelent Tolnamegye története az őskortól a honfoglalásig más megyék számára is követendő, de egyben szinte követhetetlenül magas színvonalú példát mutatott. Gyakran elfelejtik emellett, hogy a belvárosi templom az ő kezdeményezésére gazdagodott az ablakmozaikokkal, s a millenniumi nemzedék szőlőtelepítő atyafiai tőle tanulták tisztelni a régmúlt leleteit. Nyolc éve azt írták le róla egyik népszerű hetilapunkban, hogy munkásságát „a város jobb köreinek össznépi ellenszenve kísérte". Vajon igaz lehet-e ez akkor, ha tudjuk, hogy 1907-ben bekövetkezett halála után igen szép számú Wosinsky-szobrot tudtak eladni Szekszárdon, pedig sem a mű meglehetősen közepes minősége, sem a fejszobor anyaga, a gipsz nem indokolta ezt, csupán a tudós pap emléke. A gimnáziumban tanártársa, Haugh Béla által írott, könyv alakban megjelent életrajza 1908-ban igazi helyi könyvsiker volt, s még évtizedek múltán is őrizték emlékét: dr. Kun Lajos főjegyző például 1937-ben a Magyar Rádióban tartott felolvasást megyei múzeumunk névadójáról. Akkor, s egészen a legutóbbi időkig, persze nem lehetett az: nyolcvan évig nem tudtak mit kezdeni a hivatalos felső körök azzal, hogy valaki egyszerre hitt vallásában és annak csodáiban, s ugyanakkor oly nagyszerű tudomáVámudvar, vámszabad terület Amíg az áru rátalál a vevőre A hivatal hírei A városigazgatási iroda elkészítette a számítógépes listát azokról az utcákról, melyek neve megváltoztatásra került. A hivatalos szerveket kiértesítik a megváltozott utcanevekről és a megváltozott házszámokról. A népességnyilvántartók és az ügyfélszolgálatos munkatársak munkaidő után és hétvégén - előzetes értesítés alapján, öt nappal a felkeresés előtt - személyesen lakásukon keresik fel az állampolgárokat, hogy személyi igazolványukban és a gyermekek népességnyilvántartó személyi lapján az utcanév változást átvezessék. A hivatal pályázatot tesz közzé az úgynevezett „Arany János utcai tömbbelső" elnevezésére. % Szekszárd általános rendezési tervének módosításáról és az északi városrész részletes rendezési tervének hatósági egyeztetéséről május 11-én lesz megbeszélés a konferenciateremben. A hatósági egyeztetés eredményétől függően kerül a képviselő- testületi ülés elé e téma. * A vezetői értekezlet résztvevői elkészítették a képviselőtestület és bizottságai május havi programtervezetét. A képviselőtestületi ülés tervezett időpontja: 1992. május 28., 13.00 óra. Szekszárdon egyre gyarapodik a belföldiek és külföldiek eligazodásában segítő táblák száma. A közelmúltban egy újabb táblát helyeztek el a város legforgalmasabb pontjain. A még kicsit idegennek és furcsának hangzó vámszabad terület és vámudvar helyéről tájékoztatják ezek a táblák az érdeklődőket. Egy ilyen útbaigazítás segítségével jutottunk el a Tolna Megyei Építő és Szerelőipari Vállalat területén működő vámszabad területhez. Vezetőjét, Parrag Ferencet kértük meg arra, hogy adjon tájékoztatást a szolgáltatás lényegéről. — Senki számára nem mondok újat, hogy a Totév számtalan más nagyvállalattal együtt Magyarországon felszámolás alatt áll. A vállalat működési területén meglévő infrastruktúrát viszont nagy kár lenne kihasználatlanul hagyni. Ezt szem előtt tartva határozott úgy még a régi vállalatvezetés, hogy itt megfelelő lenne egy, az országban egyelőre még kevés számban működő vámszabad terület létrehozása. — Mi a vámszabad terület működésének fő célja? — Európa, köztük a Balkán országai számára az áru és a fizetés adás-vételének biztosítása. Vámszabadterületünk a fentiekhez biztosít lehetőséget és helyet. Ezzel bekerülünk az európai kereskedelem vérkeringésébe is. — Mekkora területen, meddig és milyen körülmények között tárolják az itt található árukat? — Közel tizennégyezer négyzetméter alapterületen, egy fűtött és egy fűtetlen raktárépülettel, betonozott szabadtéri tárolótérrel, ipari vágánnyal, jó közúti kapcsolattal, telefonnal és telefaxszal várjuk az érdeklődőket, amíg áruik vevőt találnak. —- A vámszabad terület mellett vámudvart is működtetnek. Mi ennek a lényege? — Ezen a részen a vámolás technikai lebonyolításában, gyorsabbá tételében állunk ügyfeleink rendelkezésére. — Mi az, amit még feltétlenül tudnia kell annak, aki az önök szolgáltatása iránt érdeklődik? — Talán a legfontosabbak és a legáltalánosabb tudnivalók, hogy a vámszabad terület külföldnek minősül. Itt az áru behozatali engedély nélkül is tárolható, korlátlan ideig elhelyezhető. A tárolás ideje alatt mentesül a vám- és az általános forgalmi adó, valamint az illeték megfizetése alól. — Mit tart a legfontosabbnak a tevékenységükben? — A fent elmondottakon kívül azt, hogy miután a vállalat teljes felszámolás alatt áll, ezzel a tevékenységgel és munkaterülettel sikerült legalább nyolc embernek - ha növekednek a szolgáltatásaink, akár többnek is - továbbra is munkalehetőséget biztosítani. Rövid működésünk alatt már sok ügyfelet szereztünk, ami azt bizonyítja számunkra, hogy elégedettek munkánkkal, áruikat biztos helyen tudják nálunk. Sas Erzsébet Haj dán 275 éve, 1717. május 13-án született Mária Terézia, Ausztria főhercegnője, magyar és cseh királynő, aki a történelem folyamán először fogadta szekszárdi jobbágyok küldöttségét, s panaszaikat jogosnak ismerte el. 175 éve, 1817. május 17-én meghalt Apponyi Antal György, aki 1780-ban megyénk főispánja volt, s könyvtárának értéke halálakor 70 000 pengő forintot tett ki. 150 éve, 1842. május 12-én megkezdték a szekszárdi városháza építését, a munkálatok több mint négy évig tartottak. Május 13-án elnyos eredményt is felmutathatott. Farkas Pál kiváló szobra immár méltó helyen tanúskodik az emberről és tudósról, aki 1889 óta jelöltje volt az hunyt Gál András lelkész, aki 37 évig szolgált a szekszárdi református egyház élén. 125 éve, 1867. május 12-én útnak indították Tolna megyéből azt a félköblábnyi földet, amelyből a jövendő koronázási dombot építették. Minden megye legnevezetesebb helyéről küldött ilyet: mi a kajdacsi sánctájéki földet jutattuk el a királyi főlovászmesterhez, mivel a mohácsi csata után e helyt egy fűzfába rejtve több napig őrizték a magyar szent koronát. 90 éve, 1902. május 11-én a Tolna vármegye hírt ad arról, hogy Wosinsky Mórt a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Krónikás Akadémiának, s mire a levelező tagságot megkapta, már több külföldi társaság megelőzte a szűkkeblű honiakat. Dr. Töttős Gábor Fotó: Ótós Réka Utcakép könyvnap előtt Mióta elözönlötték a megyeszékhely forgalmas pontjait, a Széchenyi utca esetében még az ellenlábas stand közelségétől sem tartó könyvárusok, kevesebbszer állok meg nézelődni. Nem azért van ez, mert kiszerettem a könyvekből, lélegzetnyi garzonomat még most is sokkal inkább „ók" lakják és nem én, aki sajtótermékekkel egyebekkel is folyamatosan szűkítem a lakteret. A könyvkiadás burjánzása riasztott el, az, hogy akármi silányság jelenik meg, elkel. Akad rá vevő. Tombol a szellemi környezetszennyezés. Ám amire az istenek főhatóságai sem képesek - legalábbis úgy látszik - azt lassan, de biztosan elvégzi a fizetőképes kereslet gyors iramú apadása. Ma tartózkodásom ellenére mégis megálltam egy stand előtt, hogy ellenőrizzem, jól látok-e? Semmi baj a szememmel! Mark Twain nemcsak gyerkeknek ajánlható könyve, a Koldus és királyfi kínálta magát. Fölöttébb alantas környezetben, de legalább ott, a szenzációnak szánt Vak asszony visszanéz és Szíven lőtt cipósdoboz-tí- pusú borzalmak között. Itt áll küszöbünkön az ünnepi könyvhét. Tartós értékekben az előzetes híradások szerint nem lesz gazdag. De jó lenne bízni abban, hogy a szerényebb ünnepi kínálat legalább átmenetileg leszorítja az utcai pultokról azt a szemetet, amit kiadóik a gyors gazdagodás igyekezetében olyan drágán mérnek! Mígnem - és ez talán nem is a távoli jövő zenéje - végérvényesen rájuk köszöntenek azok a napok, amikor meg kell majd eiégedniök azzal a bevétellel is, amihez ötven százalékos árleszállítás mellett jutnak.-li-
