Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-04 / 104. szám
SZEKSZÁRDI SZEMLE 1992. május 4. Vállalkozói érdek vagy köznyugalom? Nemzetközi kábel-konferencia Londonban Tarr János is ott volt a meghívottak között Történetünk kezdete a másfél évvel ezelőtti időszakra nyúlik vissza. Szabó And- rásné 1990. október 22-én adta be üzletnyitási bejelentését a szekszárdi Fáy utca 2. szám alatti Baktai Borozóra. Az üzletet az Afésztól bérli. Az első bejelentés ellene 1991. július 31-én érkezett, amelyben a környéken lakók kérték, hogy a vendéglátó egység nyitvatartását korlátozzák, mert a nagy lárma, az érkező-induló autók hangosak, csapkodják az ajtókat. A szórakozásból hazatartók énekelnek, időnként verekednek. A kereskedelmi minisztérium 1990. május elsején kiadott rendelete értelmében csak a 22 óra utáni nyitvatar- tást lehet korlátozni. így is lett. Szekszárd város önkormányzata 1991. augusztus 28-án a Baktai Borozó nyitvatartását 22 óráig engedélyezte. Az üzemeltető a határozat ellen azonnali fellebbezést nyújtott be, mely nyomán megsemmisítették a döntést. Az üzlevezetőnek 30 napos haladékot adtak a panaszok megszüntetésére. Szabó Andrásné kénytelen volt a fiatalok körében népszerű élőzenét megszüntetni. Ellenőrizni a közteA hivatal hírei Az április 28-i vezetői értekezleten dr. Göttlinger István irodavezető javasolta, hogy az önkormányzat vagyonkezelő szervezete megalakulása után célszerű lenne, ha az úgynevezett Kispipa udvarban - a volt VGV gyorsszolgálat épületében - nyerne elhelyezést. * A városüzemeltetési és beruházási iroda tájékoztatása szerint az ebek veszettség elleni védőoltására május 4. és 14. között kerül sor Szekszár- don. * rület felügyelet vezetőjét küldték ki, aki semmiféle szabálytalanságot nem tapasztalt. Megállapította, hogy a panasz csak az utcai rendbontásra vonatkozhat. Ennek ellenére mégis megszületett az önkormányzat végleges határozata a 22 óráig tartó nyitvatartást illetően. Az üzletvezető ez ellen is benyújtotta fellebbezését, és a határozatot tovább küldték a Pécsi Köztársasági Megbízott Területi Hivatalához. Itt azonban kevésnek ítélték a fellebbezésben felhozott indokokat és helyben hagyták a városi önkormányzat döntését. Ez 1992. március 23-án történt. így már csak bírósági úton lehet megtámadni a határozatot. Az azóta kialakult helyzetről kérdeztük az érintetteket. A lakók továbbra is panaszkodnak, hogy éjszaka nem tudnak pihenni. Nagy a zaj, bár a határozat ellenére is a hajnali órákig van nyitva a borozó. A legutóbbi tiltakozásukat április 23-án nyújtották be, kérve, hogy az üzletet zárassák be, ha a polgármesteri hivatal nem tud érvényt szerezni döntésének. Szabó Andrásné, az üzlet vezetője elmondta: annak idején a férjével együtt azért nyitott bárt, mert szerettek volna egy kulturált szórakozóhelyet, ahol a vendéget vendégként kezelik. Rengeteg pénzt áldoztak a felújításra, a berendezésre. Fel sem merült bennünk, hogy ez bárkit is zavarhatna, mert az első lakott hely körülbelül száz méterre esik az üzlettől, és a falak több mint fél méter vastagok. Az első bejelentések után mindent megtettek. A havonta egyszeri élőzenét lemondták. Ittas embert egyáltalán nem szolgálnak ki. A bejelentések mögött már csak rosszindulat húzódhat, mert a lakók meg sem győződnek a zaj valódi okáról, a hangoskodást eleve a Baktai Borozó számlájára írják. Ki kell fizeti a bérleti díjat, az árut, a munkabért. Ha betartanák a korlátozást, nem is tudnák, hogy mi lenne. A hitelezőket, az alkalmazottakat nem lehet elküldeni az ön- kormányzathoz, hogy ott majd megkapják a pénzüket. Érvek és ellenérvek. Az érintettek a maguk érdekeit tartják szem előtt. A vállalkozót szorítják a határidők, a környék lakói pihenni szeretnének. Kinek van igaza? Nem könnyű eldönteni. Mindenesetre az önkormányzat ismét szankciókra készül a nyitva- tartás korlátozása érdekében. Az üzletvezető pedig a bírósághoz fordul. /AU/ Nemzetközi kábel és satellite konferenciát tartottak Londonban április közepén, melyre az egész világból az érintett szakmák képviselőit is meghívták. E rangos eseményre Magyarországról tizenöt céget invitáltak meg, köztük volt Tarr János is, akitől hazaérkezése után kértünk interjút. — Magyarországról kiket hívtak meg Londonba? — Olyan szakembereket, akik a kábel és a műsorszórásban érintve vannak. így a Videoton, a posta és a műsorszóró vállalat képviselőit, valamint magáncégeket. A nemzetközi csapatban a csatornák közül ott volt az Eutelsat, a Screensport, a CNN, az Inter- sat, az Astra és a Telecom. Érdekességképpen említem meg, hogy alkalmunk volt az Eutelsat képviselőivel a magyar kísérleti műholdas adásról is tájékoztatást kérni. Közismert, hogy pár hétig, kísérleti jelleggel Magyarország is bekapcsolódott ebbe a programba, most folyik a mérési eredmények és a műsorok kiértékelése. — Milyen lehetőséget biztosított a résztvevőknek a kongresz- szus? — Megismerhettük a legfejlettebb műszertechnikát, melyet a gyártó cégek itt mutattak be. így az optikai és üvegszálás technikát, melynek segítségével kiterjesztheHajdan 120 éve, 1872. május 5-én Augusz Antal házában megkezdte működését a Szegzárdi Népbank Önsegélyző Egylet. 115 éve, 1877. május 6-án a Tolnamegyei Közlöny Csere című cikkében a magyar sajtóban először írták le ebben az alakjában a szót: cigaretta. 110 éve, 1882. május negyedikén jelent meg Garay Alajos verse a Szekszárd Vidékében, a költemény a bonyhádi születésű tők a vétel minőségi lehetőségei, erősítés nélkül 20-40 kilométerre is, mely távolság erősítővel még tovább növelhető. Nyugaton ezt a megoldást egyébként már több helyen is alkalmazzák. — Milyen példákat látott a műsortovábbítás új formáira ? — Érdekes műszer az „in- telliges szétosztó hálózat", aminek segítségével a lakásból lehívhatók a különböző csatornák, s néhány perc után a nézett időt számlázza. Úgy működik, mint egy villanyóra. Akkor nem számláz, amikor valaki keresi a megfelelő műsort. Tulajdonképpen ez a jövő, hiszen egyre többen kérnek csatornadíjat. Igaz, mindig újabb műsorszolgáltatók lépnek be, akik 4-5 évig ingyen sugároznak, bízva abban, hogy addig megismerik, megszeretik az emberek az adásaikat és azután inkább fizetnek, mint lemondjanak a csatornáról. — Egyéb újdonságokkal is találkozott? — Érdekes újdonság volt még az a műholdvevő berendezés, melybe mágneskártyát lehet helyezni, ami egy adott összegre van feltöltve, és amíg az ki nem merül, addig a csatornák nézhetők. — Milyen használható tapasztalattal jött vissza Szek- szárdra? — A fejlődés irányát látjuk és sok területen adott a lehetőzeneszerző-karnagyot, Enge- szer Mátyást köszöntötte. 100 éve, 1892 május elején a Duna Gőzhajózási Társaság a holtág eliszaposodása miatt megszüntette Keselyűsig közlekedő rendszeres hajójáratát, ettől kezdve propeller szállította föl a Gemenc torkolatától az utasokat. A Tolnavármegye a Szekszárdra látogató Hubay Jenő hangversenyének műsorát közölte május 8-i számában. 95 éve, 1897. május első hetében a párizsi Gruet cég öntőműhelyébe került a Gaségünk a felzárkózásra. Engem az optikai és üvegszálás technika ragadott meg, ebben a témában egy finn céggel tárgyalásokat is folytattunk. — Térjünk vissza Londonból Szekszárdra: hol tart jelenleg a sok vihart kiváltott városi „kábel tv ügy"? — Az ad hoc bizottság 29-én tárgyalta a tulajdoni viszonyok tisztázására vonatkozó kérdéseket, a döntés határideje május elseje. Tudomásom szerint az április 30-i testületi ülés napirendjén ez a téma nem szerepelt. Várjuk a döntést és addig is állunk a lakosság rendelkezésére. M.I. ray-szobor gipszmintája. A Tolnamegyei Közlöny május 9-i híre szerint már több pályázat érkezett a szoboravatási ódára, ezért megválasztották a bíráló bizottságot. (Tagja lett ennek a későbbi díjnyertes Váradi Antal is.) 40 éve, 1952. május 7-én, 80 éves korában Sárszentlőricen elhunyt Pesthy Pál, aki hosszú élete folyamán volt bíró, szekszárdi tűzoltó-főparancsnok, törvényszéki elnök és 1924-1929 között igazságügyminiszter. Krónikás Szőlészeti és borászati előadások a Babitsban Az elmúlt héten a szekszárdi Babits Mihály művelődési Központban érdekes előadásokat hallgathattak meg a környék szőlő- és bortermelői. A fővárosi vendégek - dr. Tóth Sándor főosztályvezető és Szabó György osztályvezető - a Földművelésügyi Minisztériumból érkeztek. Dr. Tóth Sándor a magyar szőlő és bor jelenéről és jövőjéről, valamint a pinceszövetkezetek szükségszerűségéről beszélt. Szabó György a hegyközségekről, mint termelői érdekvédelemről tartott előadást. Egyebek mellett elhangzott, hogy a hazai termelők keveset fordítanak a reklámra. Ehhez hiányzik a tőke, és amíg a föld tulajdonviszonya nincs teljesen rendezve, addig nem is lesz erre pénz. Nyugati mintájú, a mezőgazdaságot támogató bankrendszer kiépítése volna a legjobb megoldás. A jövőben szigorúbb fajta- és eredetvédelmi intézkedések várhatók, amelyek a hegyközségi rendszeren alapulnak. A termelői érdekek koordinálására a pinceszövetkezetek alapítása volna a legmegfelelőbb, a régi, de jól bevált egységben az erő elv alapján. (AU) Rejtett értékeink Egykori tűzoltó emlékeink A városigazgatási iroda a Bezerédj utca 2. szám alatti ingatlanra értékesítési ajánlatot készít, s azt megküldi az érdeklődő német partner számára. * A Felszabadulási emlékmű lebontását május 4-én, hétfőn kezdi meg a vállalkozó. A bontás után az emlékmű egyes jellemző elemei újra felállítva az alsóvárosi temetőbe kerülnek. * A polgármesteri hivatal két pályázatot nyújt be központi támogatások elnyerésére. Az egyiket a pinceprogram keretében a belügyminisztériumhoz, a másikat pedig közlekedés-biztonság és kármegelőzés témában az Állami Biztosítóhoz. Befejeződött az óvódás korba kerülő gyermekek óvodai beiratkozása. A beíratott 1272 gyerek csak minimális létszámmal volt kevesebb, mint az előző évben. * Minden hónap első keddjén Jobban Zoltán (13. számú választókerület), második keddjén dr. Leidecker Jenő ( 12. számú választókerület), harmadik keddjén pedig Posta Péter (14. számú választókerület) tart 16.00 órától 18.00 óráig képviselői fogadóórát a polgármesteri hivatalban. Legalább féltucat okunk van májusban ünnepelni a tűzoltókat, s a legelső mindjárt védőszentjük, Flórián mai névünnepe. Szekszárdon - akárcsak a legtöbb városban - régtől fogva volt Flórián utca, de a mienk néhány évtizede Zalka Mátéra „magyarosított", mígnem ez évben visz- szakeresztelkedett. Lakóhelyünk történetében több olyan tűzi esemény is van, amely hosszú időre meghatározta elődeink életét. Csupán sejthetjük, hogy a kereken hétszázöven éve kivonult tatárok átviharzását sem úszhatta meg az apátsági székhely lángok nélkül. A következő eset, amely az egész török hódoltság területének égető leckét adott a kettős adóztatásból, 1560 Márton napján történt. Ekkor Horváth Márk szigetvári kapitány azzal fenyítette meg a szandzsák székhely lakóit, hogy katonáival kiraboltatta a helységet, majd a várba szorított bég szeme láttára felgyújtatta a virágzó települést. A helybeliek tanúsága szerint évekig nem tudták és nem merték művelni földjeiket, s csak ruházatban 2000 aranyforint kárt szenvedtek. A következő nagy tűz már a másfél évtizede megyeszékhely Szekszárdot emésztette fel: rövid néhány óra alatt, 1794. augusztus 7-én az összes ház, középület - beleértve az apátsági és a református templomot is - a lángok martalékává lett. A károkhoz a következő évben még az is járult, hogy a helyi szőlők nagy része elfagyott, s a nyolcezer lakosnak reménye is alig maradt az újjáépítésre. Egy emberöltő múlva, 1825. május 25-én főleg a Fölsővárosban és a belvárosban hamvadt el 500 ház, az akkori helység fele. Az ínséges lakosokon Bezerédj István segített, aki Hiújáról társzekereken hordatta be az élelmet, s osztatta szét a piac átellenében. Az első szervezett tűz elleni védekezés nyoma is májushoz kötődik: 1841. május 9-én- kezdtek el gyűjteni a mezőváros tüzipénztára számára, de még igazi tűzoltóság nem létezett. Ez csak 1873. december 21-én alakult meg Önkéntes Tornász és Tűzoltó-Egylet néven, miután Boda Vümos szeptember 7-i felhívására 49 férfiú adott igazat a járás- bíró-főszerkesztőnek. Szavai ma is elgondolkodtatnak: „A vagyonosság emelésére leg- hathatósabb eszköz a társadalmi tömeges összműködés. Az anyagi jólétnek leghatalmasabb ellenségei az elemek, s ezek közt a tűz, mely évek szorgalmas gyümölcsét pár óra alatt megsemmisíti, s egész családokat juttat koldusbotra. Az is kétségtelen dolog, hogy ezen káros elem leküzdésénél nagy szerepet játszik a rendszeres eljárás, az ügyesség és gyakorlottság ... Szekszárd sem maradhat hátra..Természetesen a főparancsnok is a felhívás közzétevője lett, aki több mint negyven évig viselte e tisztét, bár közben több cikluson át országgyűlési képviselő is volt. Áz egylet kevés kudarca közül az egyik 1896. május 18-ához fűződik. Ekkor a vásártéren a 400 terítékes mille- niumi díszebédet tartották, közben kigyulladt a fogház, s a mellékelt képen látható kézi fecskendőkkel hiába próbálkoztak az oltással, mert ennek vízerejét csak földszintes házakhoz szabták. A következő évben már - az 1872. decembere óta létező - gőzfecskendővel is fölszerelkeztek, s így működtek a tűzoltók a köz megelégedésére. Az első világháború előtt pár héttel (az éppen negyven éve elhunyt) dr. Pesthy Pál bíró vette át a főparancsnokságot, aki 1916. január 27-én a hadbavonultak helyett gimnazistákból szervezett 31 fős csapatot, amely még 1919. május elsején is együtt vonult föl. Pesthy Pál - akárcsak elődje, Boda Vilmos - 1922-ben országgyűlési képviselő lett, majd a Tisztelt Ház alelnöke, később igazságügyminiszter, s mint ilyen, már csak átvitt értelemben folytathatta a tűzoltást a Bethlen kormányban . . . Dr. Tött'ós Gábor Fotó: Ótós Réka
